Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-23 / 144. szám

2017. JÚNIUS 23., PÉNTEK 8 Kiskert Ellenőrizzük a fákat és folytassuk a ritkítást! Bosszantó bolha a levélen nyíregyháza. A fák és cserjék a felesleges gyümölcseiket ál­talában júniusban ledobják, de ez lehet aszály vagy vírusfer­tőzés következménye is, pél­dául egyes szilvafajtákon. Ellenőrizzük folyamatosan a gyümölcsfákat, folytassuk a gyümölcsritkítást! A gyü­mölcstermő növények kálium­nyíregyháza. Fél évszázada tudhatjuk lapunk előfizetői közt a kisvárdai születésű Buda Istvánt. A gyermeké­veit Berkeszen töltő nyug­díjas férfi 22 évet dolgozott a közigazgatásban, majd be­lefogott egy magánvállalko­zásba. Taxizott, üzemeltetett fagyizót, de egy dolog mindig állandó volt az életében: min­dig is szeretett kertészkedni, Buda István több évtizede előfize­tője lapunknak fotó: szerző túlsúlyos trágyázást igényel­nek. A fáknak és cserjéknek két adagban, márciusban és júniusban ajánlatos adni. Szer­ves trágya kijuttatásakor fel­tétlenül ügyeljünk arra, hogy az általában hiányzó elemeket (a káliumot és a nyomeleme­ket) ásványi trágyákkal pótol­juk! GAZIGAZITO.HU főként a különféle gyümölcs­fáiban lelte örömét. Inkább a fákat gondozza- 1985-ben költöztünk be a feleségemmel a megyeszék­helyre, a Bujtos utcán élünk egy szép kertes házban. Én inkább a fákat gondozom, epret, málnát, szedret ter­mesztek, a feleségem pedig a különféle virágait nevelgeti, ápolgatja - mondta lapunk­nak Budai István, aki egy idő­ben uborkát is termesztett, de előfordult az is, hogy a saját naményi jonatán almáját vit­te ajándékba egy Németor­szágban élő barátjának.- A kertem mellett a Ke- let-Magyarországhoz is hűsé­ges vagyok. Régen mindig a sporttal kezdtem a lap olvasá­sát, ma már hagyományosan, azaz az elejéről. A rejtvényt mindig megfejtem, bár be­küldeni sosem szoktam. Szí­vesen olvasok a lapban a ker­tészkedésről - árulta el Buda István, akinek két lánya és egy unokája van. km-tg A legeredményesebb védekezés az első nem­zedék elleni növényvé­dő szeres kezelés lehet. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A Lövőpetriben élő Szőke Fe­renc a nemrégiben elszapo­rodott kártevőről elmondta: ez a fajta levélbolha Ázsiában őshonos és csak a selyemaká­cot károsítja. Európában elő­ször Olaszországban észlelték 2002-ben, majd Európa több országában is megjelent. Hazánkban 2005-ben ta­lálkoztak vele először, me­gyénkben feltehetően 2015- től van jelen, de a komolyabb elszaporodásával úgy tűnik, most kell számolni. Érintésre elpattannak- A kifejlett bolhák 2 millimé­ter hosszúak, világosszürke vagy világoszöld színűek, át­tetsző szárnyakkal. Érintésre azonnal elpattannak, a szá­raz, meleg időjárás kedvez a szaporodásának - sorolja az ismertetőjegyeket Szőke Fe­renc. A kertészmérnök hozzátet­te: a kifejlett bolha és lárvája a leveleket szívogatják, mi­nek következtében a levelek elsárgulnak és lehullanak. A levélbolhák ezüstfehér színű viaszváladékszálakat képez­nek és ezek védelme alatt károsítják a leveleket, közben ragacsos mézharmatot ter­melnek, amely akár a fa alatti kerti bútort is szennyezheti. Sőt, a mézharmaton másod­lagos károsítóként megtelep­szik a korompenész. Szőke Ferenc a Kelet-Ma- gyarországnak elmondta: a legeredményesebb védeke­zés az első nemzedék elleni növényvédő szeres kezelés lehet. Jellegzetes tünetek- Folyamatosan ellenőrizni kell a leveleket, könnyű fel­ismerni, mivel a tünetek elég jellegzetesek. Házi kisker­tekben két növényvédő szert gondolok hatásosnak, az Ac- tara 25 WG-t és a Mospilan 20SP-t, melyeket a felhasz­nálási javaslatnak megfele­lően kell alkalmazni - adott hasznos tanácsokat lapunk kertbarát olvasóinak a ker­tészmérnök. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolyi@kelet.hu A meleg idő­járás kedvez az elszaporodásá­nak. SZŐKE FERENC Tudnivaló a selyemakácról A selyemakác a messzi keletről érkezett hozzánk, ugyanis fő­képpen Irán és Kína területén őshonos. Magas díszítőértékét főképpen virágainak köszönheti, a nyár folyamán szakaszo­san nyíló virágok üde rózsaszínűek, olykor lilás árnyalatúak, a porzószálaktól pedig borzas, egzotikus megjelenést kapnak. A selyemakác különlegessége, hogy virágai vonzzák a rovaro­kat, köztük a pillangókat, így a fa valóban életteli, aktív miliőt teremt maga körül. A selyemakác ültetése akár a kisebb kertekbe is ajánlható, kompakt mérete okán előkertekben is elfér, a déli országokban pedig népszerű utcai sorfa, így ut­cafronti telepítése is jó ötlet, egyedi lombozatával, pasztelles virágaival új arculatot adhat a környéknek. A selyemakác a kisebb árnyékot adó fák közé tartozik. Lombozatát a hideg télben leveti ugyan, de előtte, ősszel a levelei sárgás árnyalatúra színeződnek, így remek látványt nyújtanak majd ebben az évszakban is. A fa leveleinek érdekes tulajdonsága, hogy éjszaka és esős időben összezárulnak, majd a napsütés visszatértekor újra szétnyílnak. Hűséges a kertjéhez és a Kelet-Magyarországhoz Gondos gazdákká váltak a diákok Június végén itt a remek alkalom a másodvetésre A cél: kertészkedésre ösztönözni, átadni az ehhez szükséges tudást, megőrizni a kertet. nyíregyháza. A tavalyi sikerek után az idén is indult a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szak­képző Iskola a „Ments meg egy kertet” programban. Az országos program lezárultá­A közös mun­ka örömet okozott a fiataloknak és az időseknek is. RUBI FERENC val a nyíregyházi intézmény, miként az a közelmúltban megtartott eredményhirde­tésen kiderült, az ötvenöt ag­rárszakképző iskola közül az előkelő hatodik helyezést érte el és a példamutató, kiváló munkáért miniszteri oklevél­ben is részesült. A tanulók elsősorban azokat a kerteket kutatták fel telepü­léseiken, amelyek elhanya­goltak voltak, vagy idős tu­lajdonosaik egyedül már nem tudták megművelni őket. Hét dolgos törpe A „Ments meg egy kertet” programban ezúttal hét westsikes fiatal vett részt, akik egy a 300 négyzetméte­A szőlőt bizony kötözni kell rés, részben ápolt, kissé elha­nyagolt konyhakertet együtt gondozták az idős nyíregyhá­zi tulajdonosokkal. A diákok Gönczi András tanár irányításával elvégez­ték a korábban elvetett ve­tőmagokból kikelt növények gyomtalanítását és a szőlőlu­gasban szükségessé vált pero- noszpóra elleni védekezést. A szomszédos lakatlan ingatlan határán a veteményeskertbe átterjedő füvet lekaszálták, a melegigényes zöldségnövé­nyeket pedig palántázták.- Az idős emberek szívesen vették a fiatalok segitőkészsé- gét, együttműködőek voltak. - számolt be a pozitív tapasz­talatokról dr. Rubi Ferenc is­kolaigazgató. KM-GB Az ágyásokat először meg kell tisztítani az előző termény marad­ványaitól. nyíregyháza. A korai zöld­ségfélék betakarítása után kiürült veteményeságyásokat vétek volna a nyár második felében üresen hagyni, ezért másodvetésre van szükség. Az ágyásokat először meg kell tisztítani az előző ter­mény maradványaitól (ezek kerüljenek a komposztra!), majd a talajt fel kell ásni és aprólékosan elgereblyézni, hogy jó magágyat készítsünk a többnyire igényes magok számára. Másodvetésre különösen ajánlható a zöldbab, az őszi káposztafélék (fejes káposz­ta, vörös káposzta, karfiol, kelkáposzta, karalábé), a rövid tenyészidejű sárgaré­pa, az uborka, a fejes saláta, valamint két nagyon fontos növény: a bimbóskel és a pó­réhagyma. A két, egymástól nagyon is eltérő növény azért említhető együtt, mert van egy közös tulajdonságuk: tél- állóak, kinn lehet őket hagy­ni a tél folyamán, és mindig csak annyit kell belőlük beta­karítani, amennyi a konyhára szükséges. Mindkét növényt legcél­szerűbb palántázni, vagyis a magjukat minél előbb elvet­ni és a kifejlődött palántákat kiültetni az állandó helyükre ott, ahol öntözési lehetőség is van. BALINTGAZDA.HU Évelő növények Kokárdavirág (Gaillardia): a növény a napfényes helyet kedveli, a normál kerti talajban jól fejlődik. Fáradhatatlanul dúsan virágzik a ko­kárdavirág, de sajnos rövid életű. Laza habitusa miatt egyöntetű színfolt képzésére kevésbé alkalmas, viszont vágott virágként is felhasználható. Szaporítása: a magvetést érdemes tavasszal elvégezni, a dugványozás kezdődhet a nyár. elején. Harangvirág (Campanula): a harangvirág nem hiányozhat egyetlen évelőkertből sem, hiszen jellegzetes fürtös virága különle­ges színvilágot ad kertünknek. A harangalakú virágok a nyár közepétől nyílnak fehér, lila vagy liláskék színben. Az ültetéshez válasszunk ki kertünkben egy félárnyékos részt, ahol tápanyagdús a talaj, de a meszes talajon is szépen fejlődik. Fátyolvirág (Gypsophila): a fátyolvirágok között van egynyári és évelő is. Az egynyárit szakaszosan ves­sük, hogy a virágzási időt kinyújtsuk. Az egynyári fátyolvirág, a Gypsophila elegáns 30-35 centiméter magas, fehér, rózsaszín vagy piros virágok; június-júliusban nyílnak, a nyári virágzáshoz március-áprilisban, míg a tavaszi virágzáshoz szeptemberben kell vetni. Bugás lángvirág (Phlox panicu- lata): Észak-Amerikából származó évelő dísznövény a bugás lángvirág, amely igazi nosztalgikus hangulatot áraszt, hiszen nagymamáink kertjében gyerekkorunkban sokszor találkoz­hattunk ezzel a kedves virággal. A magasabb növésű lángvirágok egészen őszig díszíthetik kertünket, virágai nem csak szépek, de illatosak is egyben. Szakállas bugatölcsár (Penstemon barbatus): feltűnő bugavirágzata nagyon jól mutat vágott virágként csokrokba kötve, de a növényen is sokáig díszít a többi évelő növény között. Magassága 40-60 centimé­ter; rózsaszínű, vörös, ibolyaszínű bugavirágzattal rendelkezik, (júniustól szeptemberig virágzik), jó méhlegelő, a napos termőhelyet kedveli, szaporí­tása történhet magvetéssel. Közönséges cickafark: évelő növény, szára 20-80 centi­méterre nő meg. Levelei lándzsásak vagy szálas lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasán összetettek, oldalukon akár 50 levélke is kialakulhat. Virágai sugárvirágok, melyek 4-9 milliméter széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6 fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. Termései 2 milliméter hosszúak. KELET (Selyem)akácos út, ha végigmegyek rajtad én... illusztráció: internet FOTÓ: A SZERZÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom