Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-21 / 142. szám

2017. JÚNIUS 21.. SZERDA 8 Gazdaság A gazdák nagy részének ráfizetéses lesz a szezon Budapest. Legfeljebb egy jó közepes termésben remény­kedhetnek az idén a gabona- termelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék - mond­ta a Világgazdaságnak Vancsu- ra József, a Gabonatermesz­tők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás ho­zam kellene ahhoz, hogy a je­lenlegi árakon nyereséget pro­Elöretort a napraforgó A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszí- vabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-ter­melők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár. dukáljanak. Tavaly a termelők | felének hozott ráfizetést a búzatermelés, az idén ez az | arány 70-80 százalékos lehet. Ebben a szezonban folyama­tos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt az idén akár 20 száza­lékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.- Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 | ezer forintot, az idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „be­csúszik” - mondta a Világgaz­daságnak a GOSZ elnöke. Sze­rinte a hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár kö­rüli, de hosszabb távon csök­kenő tendenciát mutat - nem­csak Magyarországon, hanem | világszerte. A GOSZ adatai sze­rint az idén egymillió hektár­nál kisebb területről aratnak majd búzát Magyarországon. VG.HU Aratják a búzát- a szezon előtt kedvezőtlenek a kilátások ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV KELET A felhők helyett inkább a kételyeket oszlatjuk el A jégágyú képtelen befolyásolni egy ziva­tarfelhő mozgását. csenger. - Egy átlagos zivatar- felhő átmérője 10 kilométer, amelyben több százezer tonna víz van. A jégágyú révén kel­tett légörvényekkel egy ilyen felhőnek a mozgási irányát és a sebességét képtelenség be­folyásolni - cáfolta lapunknak az időnként fel-felröppenő mendemondát dr. Apáti Fe­renc. A csengeri származású, a Debreceni Egyetemen tanító docens szerint az elmúlt évek keserű tapasztalata, hogy a jégesők egyre nagyobb gyako­risággal és egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságban, de a civil vagyont sem kímélik.- A jégesők a legnagyobb kárt a zöldség-, gyümölcs­vagy szőlőtermesztésben okozzák. Egy ültetvényben egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. És ez még nem minden: a meteo­rológusok szerint hosszabb távon a jégesők növekvő gya­koriságával kell számolnunk -• fogalmazott a szakember, majd hozzátette: ma már több Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei agrárvállalkozás alkalmaz jégvédelmi technológiát az ültetvényeik megóvására. A Egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. DR. APÁTI FERENC ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV Jégkárt szenvedett megyei gazdálkodó védekezés egyik típusa a jég­háló, ami gyakorlatilag teljes védelmet jelent, viszont 5 mil­liós hektáronkénti bekerülésé­vel rendkívül drága. A másik a jégvédő ágyú, ami ugyan nem garantál tökéletes biztonságot, viszont megfizethető - közölte dr. Apáti Ferenc.- A jéghálón és a jégágyún kívül számon tartunk még úgynevezett térségi jégeső-el- hárító módszereket, mint az ezüst-jodidra alapozó talaj­generátoros módszer, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara kíván országos méretűvé kiépíteni - tájékoztatta lapun­kat az egyetemi docens. Pályázatot adtak be A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kész megoldással rendelkezik a jégkárok mér­séklésére: pályázatot nyúj­tottak be 1,8 milliárd forint értékben egy országos lefe­dettségű elhárítórendszer kiépítésére, amely talajgene­rátorokra épül, szám szerint 984-re. Ebből 200 automata, a többit úgy telepítik gaz­dákhoz, hogy ügyeletet is kérnek tőlük egy bizonyos összegű havi juttatás fejében: ha az Országos Meteorológi­ai Szolgálattól jön a telefon, bekapcsolják a berendezést órákkal a felhő megérkezése előtt. Ezüst-jodidot párolog­tatnak majd ki, ennek nincs természetet vagy egészséget károsító hatása - tájékoztatta lapunkat Rácz Imre, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Szerinte ez a projekt óriási előrelépés lehet a termésbiztonságra nézve, a sok fejtörést okozó jégesőket elvileg már mérsékelheti is a rendszer. Egy forintnyi véde­kezési költséggel mintegy 33 forintnyi termelési érték véd­hető meg, így számolnak a kamaránál, s persze a vagyon­biztonságra, autók, házak vé­delmére is hatással lehet az elhárítórendszer.- Százszázalékos biztonság nyilván nincs, de a lehulló jégdarabkák mérete alaposan csökkenthető - tette hozzá Rácz Imre, aki azt szorgal­mazza az országos elnökség­ben, hogy a hatékonyság ér­dekében egy határon átnyúló együttműködés és pályázat keretében Romániával és Uk­rajnával összedolgozva alakít­sák ki a jégvédelmi rendszert. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu A lehulló jégdarabkák mérete ala­posan csök­kenthető. RÁCZ IMRE wt Ji k Állami elismerést kapott a fajta Szőke Ferenc nemesítő kertészmérnök kitartó szelekciós munkájának már kézzelfogható az eredménye fotó: szerző A klímaváltozás egyik eredményesen ter­mesztett gyümölcsfaja lehet a kökény. lövőpetri. - A kökény a leg­általánosabban elterjedt va­don termő gyümölcs. Fényre igényes, a talaj minőségére nem, a téli és tavaszi fagyokra a szilvához hasonló az érzé­kenysége. De ami rendkívül fontos, szárazságtűrő - állítja a növény legjobb hazai isme­rője, a Lövőpetriben hosszú évek óta gyümölcsnemesí­téssel foglalatoskodó Szőke Ferenc. Reméljük, az idén sem lesz 50 mázsánál keve­sebb a termésem. SZŐKE FERENC- Genetikailag az egyik legváltozatosabb gyümölcs­fajunk. A természetben „tisz­tán”, és természetes hibridje, a kökényszilva egyaránt elő­fordul - mutatja be negyed- százados munkásságának mostanra beérett gyümölcs- fajtáját a nemesítő. Megoldatlan üzemi termesztés- A klímaváltozás egyik ered­ményesen termesztett gyü­mölcsfaja lehet - hangsúlyoz­za Szőke Ferenc, aki nyilván ezért határozta el, hogy a kökény ezidáig megoldatlan üzemi termesztését is kidol­gozza.- Jelenleg több mint 60 vál­lalkozás végzi a kökényter­més feldolgozását, kizárólag gyűjtött kökényből. Ez több problémát is felvet a felhasz­nálás oldaláról. Egyrészt a gyűjtőhelyek az utak, az ipa­ri üzemek közelsége miatt szennyezettek. A gyümölcs kártevőktől és kórokozóktól fertőzött lehet. Nem egységes a minőség és a béltartalom. A feldolgozáshoz szükséges alapanyag mennyisége sem tervezhető - sorolja a gazda. Ezek a komoly kérdőjelek sarkallják a lövőpetri nemesi- tőt is, hogy a vadon termő po­pulációból szelektált értékes változatok fölszaporításával, keresztezéses nemesítésből származó hibridekkel üzemi termesztésre alkalmas fajtá­kat hozzon létre. Olyanokat, amelyek korán termőre for­dulnak, jól termékenyülnek, méretes gyümölcsöt nevelve magas hozamra képesek. Szőke Ferenc állítja: a kö­kényszilva fánként 16-20, a „virtigli” kökény 8-11 kilo­gramm gyümölcsöt ad. Fajtaelismerést kapott- A kemény tél és a tavaszi fagyok ellenére reméljük, az idén sem lesz 50 mázsánál ke­vesebb a termésem - mondja a nemesítő, aki arról is beszá­molt, hogy tavaly magyar álla­mi fajtaelismerést kapott a leg­ígéretesebb fajtájuk. Ez pedig a „Zempléni” nevű kökényfajta, amelyik nem tövises, kisebb szilvafa méretű, nagy szemű, s öntermékeny, vagyis nem kell hozzá porzó. Ráadásul jó ízű, nyersen is ehető.- Az egyik debreceni fais­kola már árulja a „Zempléni” kökényfajtánkat, de egy-egy vásárlónak csupán négy-öt csemetét tud adni, mert nincs elég belőlük. Jövőre viszont korlátlanul hozzá lehet majd jutni, és egy csomagküldő szolgálat is forgalmazni fogja. KM-GB A kökény jellemzői Az Európa-szerte vadon termő kék szemű gyümölcsnek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatására a népi és a természetgyógyászat már korábban felfigyelt. Ezek nyomán került a táplálkozástudomány érdeklődési körébe. A beltartalmi összetevői között találhatók benne vitaminok, flavonoidok, tanni- nok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok. Egyik fontos fenolja az ellagsav, amely a kötőszövetekben (inak, porcok, bőr) lévő kollagén lebomlását gátolja. Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét. Daganatmegelőző hatása van. Ipari célra ültethetnek fákat Bővült a mezőgazdasági beruházások volumene Folytatódik a kezdeményezés Budapest. Hetedik évébe lépett a Magyarok Kenye­re program. A jótékonysági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében össze­gyűjtött búzából készült lisz­tet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó ma­gyarországi és határon túli szervezeteknek. A program támogatottsága évről évre nö­vekszik: a kezdeti 2011-es 10 tonna után 2015-ben már 440, 2016-ban pedig már 515 tonna adománybúza gyűlt össze. KM Erdőnek nem minősülő ültetvények telepítésé­re lehet majd pályázni. Budapest. Immár önálló kor­mányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvé­nyek telepítését. Ennek ered' ményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatá­si keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás. A most megjelent kormány- rendelet révén az „Erdősítés Ipari célú fafelhasználás ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV támogatása” című, mintegy 50 milliárd forint keretösz- szegű pályázat nyílik meg ha­marosan. Megteremtették a hátteret A rendelkezésre álló források ez irányú felhasználása érde­kében ugyanis szükséges volt az említett ültetvénytípus te­lepítésére vonatkozó jogsza­bályi háttér megteremtése, mely önálló rendeletként tar­talmazza a részletes szabályo­kat. AGRARUNIO.HU Budapest. A mezőgazdasági termelők beruházásai 2017 első negyedévében jelen­tősen növekedtek, ami ked­vezően hat az ágazat ver­senyképességére, egyúttal a gazdák pozitív jövőképét is jelzi. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági termelés 2016. évi kedvező alakulásá­nak, az agrártámogatások ál­tal biztosított kiszámítható fi­nanszírozásnak, így a gazdák javuló pénzügyi helyzetének, a Növekedési Hitelprogram révén nyújtott kedvező fi­nanszírozási lehetőségnek és az alacsony piaci kama­toknak köszönhető. A KSH közlése szerint 2017 első ne­gyedévében a mezőgazdaság beruházásainak volumene (változatlan áras értéke) kö­zel felével, 46,3 százalékkal bővült, összesen 64,5 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók - olvasható az agrártárca honlapján. km

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom