Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

2017. JÚNIUS 20., KEDD KEUT Kultúra 5 Fesztiválprogram Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválja Június 20., kedd 16 óra: Székely Csaba: Bányavirág, Nagyváradi Szigligeti Színház (Rákóczi Stúdió) _______________ 18.30: Molnár Ferenc: Liliom, Sep­siszentgyörgyi Tamási Áron Színház (Művészetek Háza) __________ 20.30: Nostradamus - Világok vándora, ExperiDance Production (Sátorszínház) Június 21., szerda 16 óra: Szép Ernő: Május van, tisztelt úr..., Zentai Magyar Kamaraszínház (Rákóczi Stúdió) 18.30: Székely Csaba: Bányavakság, a Ko­máromi Jókai Színház és a Kassai Thália Színház produkciója (Művészetek Háza) 21 óra: Lara de Maré: Égben maradt repülő, Turay Ida Színház (Sátorszínház) Június 22., csütörtök 17 óra: Dr. Sivián Anna (Vinnai András): Valaminek a második része, Marosvásár­helyi Művészeti Egyetem (Művészetek Háza) ____________________ 20.30: Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asz- szony, Újvidéki Színház (Sátorszlnház) 20.30: Theodore Herghelegiu: Tündén, az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a MASZK Egyesület produkciója (Rákóczi Stúdió) Június 23., péntek 18 óra: Fehér szarvas, Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (Művészetek Háza) ____ 21 óra: Chazz Palmintieri: A hűtlenség ára, Budapesti Játékszín (Sátorszínház) Június 24., szombat 20 óra: Záróünnepség, díjátadó gálaműsor, közreműködnek a Fővárosi Nagycirkusz művészei (Sátorszínház) A kisvárdai előadás az eszménykereső Don Quijote-i magatartás örök példáját kínálta. KISVÁRBA. „Az életet nem olyannak kell elfogadni, ami­lyen, hanem amilyen lehet­ne!” - kiáltotta Don Quijote de la Mancha a színpadon szom­baton este. Igazságát nem­csak a játék szerinti fegyház köztörvényesei helyeselték, hanem a később percekig áll­va tapsoló közönség tagjai is. Furfangos ötvözet Mert az egri teátrum társula­tának frenetikus sikere volt. Dale Wasserman-Mitch Le- igh-Joe Darion eredetileg 1965 novemberében bemutatott darabja világhódító útja ki tudja, hányadik állomásaként - Blaskó Balázs izgalmas ren­dezésében - elevenedett meg a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiváljának má­sodik napján. A darab furfan­gos módon játssza egybe Cer- vantest és teremtett hősét. (A szerző valóban ült börtönben, nyékről ugyancsak elismerően lehet szólni: kiváló hanggal, jó mozgáskultúrával rendelkező társulatot láttunk. Nagy Ló­ránt mind Cervantes, mind a habókos lovag megformálása­kor humoráról és énektudásá­ról egyaránt meggyőzött. Nagy Barbara képes volt érzékeltet­ni a meggyötört és megalázott, ám később Dulcineává változ­ni akaró Aldonza fájdalmát. Az együgyű Sancho jószívűségét és természetes emberségét Baráth Zoltán gazdag játékos­sággal fogalmazta meg. Jel­legzetes alakot teremtett Nagy Szilvia, Vókó János, Reiter Zoltán, Török Tamás, Sárossy Kinga és Balogh András. A borzalmakkal teli világ­ban az eszménykereső és esz­ményőrző Don Quijote-i ma­gatartás örök példáját kínáló mű mintha magának Cervan- tesnek a lovag emlékére írott versét idézte volna: „Hóbor­tos volt, akár mindannyian, / kik többre s jobbra vágyunk itt e földön, / s halálunkig nem hagyjuk annyiban.” KARÁDI ZSOLT Borzalom és eszményőrzés Bíró Nóra vastraverzekből álló, mászókötelekkel szab­dalt díszlete, Bodnár Enikő egykorit és modernet ötvöző jelmezei, Toplánszky Tamás hatásos koreográfiája nagyban hozzájárult a történet sike- Kiváló színészi teljesítményeket láthatott a közönség fotó: karádi Nóra réhez. A színészi teljesítmé­az előadás meséje azonban fikció.) A „színház a színház­ban” toposzát mozgósító já­tékban az inkvizíció tömlöcé­be került író a fölötte törvényt ülni szándékozó, mindenét (így regénye kéziratát is) elko- bozni-megsemmisíteni igyek­vő fegyencek számára (és ve­lük együtt) adja elő a búsképű lovag keserédes históriáját. A musical szerint Cervantes és a kitalált figura azonos: a pro­dukció hatásosan játszik rá erre az ötletre s mossa egybe az alkotót és az alkotást. A La Mancha lo­vagja egy percre sem nagyta elkalandozni a néző figyelmét. Blaskó Balázs a főbb érzelmi csomópontok­ra ügyelő, a lírai és a drámai jelenetek dinamikáját ökono­mikusán tervező, több mint húsz embert mozgató rende­zése a lovag szép eszméit és hóbortjait egyaránt hagyta érvényesülni. (A tükörjelene­tet és a megerőszakolás pilla­natait drámaivá növesztette.) La Mancha lovagja eszméi és hóbortjai A színház jó hatással van a diákokra Kedvenc előadásait négyszer-ötször is megnézi az évad nézője. nyíregyháza. A Móricz Zsig- mond Színház életében im­már hagyomány, hogy az évadzáró társulati ülésén az évad nézőjét is díjazzák - nem volt ez másként az idén sem. Az elismerést Orosz József, a Nyíregyházi Szakképző Cent­rum Széchenyi István Közgaz­dasági, Informatikai Szakgim­náziuma és Kollégiuma pedagógusa vehette át, aki bár reáltárgyakat - közgazdasági ismereteket és kémiát - tanít, a színház a szíve csücske. Gye­rekként szerette meg a kultú­rát: kiváló pedagógusok taní­tották, akiknek köszönhetően sokat járt könyvtárba, múze­umba. Középiskolás korában a debreceni Csokonai Színház előadásait látogatta, katonás­kodása alatt pedig a fővárosi színházak állandó vendége volt, a Vígszínházban példá­ul látta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical legendás előadását - a darabot tavaly a nyíregyházi teátrum is műsorra tűzte. Film, színház és muzsika Színházszeretetében is oszto­zik a feleségével, aki kapcso­Ha nyitottak, hatnak rájuk az impulzusok. OROSZJÓZSEF latuk kezdetén sokszor adta a kezébe a Film-Színház-Muzsi- ka című újságot, amiből sokat tanult a színházról, a színé­szekről. Érdeklődéssel követi a megyénkből indult művé­szek pályafutását, hiszen mint mondja, földijeinek érzi őket, emiatt jobban figyel rájuk.- Mádi Szabó Gábor domb- rádi származású, Pécsi Ildikó Nyíregyházán járt gimnázi­umba, az ibrányi Hegedűs D. Gézát pedig személyesen is ismerem, nagy tisztelője va­gyok - mesélte lapunknak. - Kozák András Rózsástanyán nevelkedett - a buji tanáraim sokszor emlegették Szi- netár Miklós pedig Nagyha­lászban gyerekeskedett: úgy tudom, hogy amikor a VIDOR Fesztivál zsűrielnökeként több napot töltött Nyíregyhá­zán, elment, hogy megkeres­se gyerekkorának emlékeit. Ezek az okok mind-mind közrejátszottak abban, hogy színházszerető ember lettem, és mivel nekem nagyon so­kat jelentenek az előadások, elhatároztam, hogy ezzel a csodával a tanítványaimat is megismertetem. - Mindig örülök, ha olyan diákokat si­kerül elvinni színházba, akik még soha sem voltak és akik utána azt mondják, szívesen jönnének máskor is. Minden darabot megnézek, mielőtt a gyerekekkel elmegyünk, hogy elmondjam nekik, mire fi­gyeljenek, mire számítsanak. Ez egy közösségszervező erő, ami jó hatással van a diákokra- jó érzés, amikor azt kérdezik, mikor megyünk legközelebb. Csehov és eső- Azt tapasztalom, hogy szere­tik a komolyabb előadásokat is - ebben az évadban például különösen tetszett nekik az Emilia Galotti -, ha kellően nyitottak és érdeklődőek, hat­nak rájuk a színházi impulzu­sok. Gyakran megyek el egy- egy darab kedvéért Miskolcra, Debrecenbe vagy Budapestre, és ami nagyon tetszik, azt többször is megnézem. Az Idősutazást, az Anconai szerelmeseket vagy az Ájláv- jút négyszer-ötször is láttam, szerettem a Peer Gyntöt Hor­váth László Attilával, és nagy kedvenceim voltak annak idején a Szász János rendezte Csehov-darabok: ha esik az eső, szinte mindig eszembe jut a Ványa bácsi esős jelene­te. KM-SZA Pénteken Nyíregyházán láthatjuk az előadást fotó: körúti színház Örömforrás színésznek, rendezőnek, nézőnek nyíregyháza. - Tüneményes történet, remek szerepek, mennyei muzsika, fülbemá­szó slágerek. Csupa-csupa örömforrás színésznek, ren­dezőnek, nézőnek. Szék nem marad szárazon - mondja az Én és a kisöcsém című zenés vígjátékról a rendező-fősze­replő Koltai Róbert, aki bízik abban, hogy az előadás most pénteken 20.30-tól a nyíregy­házi szabadtéri színpadon is nagy sikert arat - 125-ször ez már sikerült... - A 2003/2004- es tanévben a Színművészeti Főiskola harmadéveseinek Az Én és a kisöcsém sikere tizen­három éve töretlen. KOLTAI RÓBERT rendeztem meg az előadást, és annyira jól sikerült, hogy a fiatalok még negyedévesen, sőt, végzés után is játszották - mesélte lapunknak Koltai Róbert. - Remek osztály volt, olyan tehetségekkel, mint Tompos Kátya, Nagy Sándor. Peller Anna vagy Szőcs Artúr. Amikor ők befutottak, a da­rabba újabb és újabb színészek kerültek, és ez így megy már több mint tizenhárom éve. A siker pedig azóta is töretlen, ami köszönhető a jól ismert daloknak, a vidám történet­nek, a kiváló szereplőknek. Ez egy olyan előadás, amiről ha akarnék, se tudnék rosszat mondani. Egyszer megnézte a zeneszerző, Éisemann Mihály lánya és azt mondta, ez volt a legjobb feldolgozás, amit vala­ha látott. A közönség imádja - remélem, nem lesz ez másként Nyíregyházán sem. KM-SZA Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4. rész Híres vendégek a Tisza kanyarulatánál Bármerre is indul az ember, lépten-nyomon a Tiszával találkozik. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Ezen a vidéken indulhatunk északnak, délnek, keletnek vagy nyugatnak, az őrt álló szilfák és kőrisek között ha­marosan ismét megcsillan a szeszélyesen kanyargó folyó hűs vize. Nem véletlen, hogy oly sok tollforgató énekelte meg a folyó gyönyörűségét. Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot A szeszélyes sző­ke folyó című, Vallomások a Tiszáról alcímű antológia, amelyben írók és költők társa­ságában járhatjuk végig a fo­lyóparti településeket. A het­vennél is több szerző százat is meghaladó írásaiból sok szép vallomást olvashatunk Besse­nyeitől Weöres Sándorig. A folyó jámbor és őrült arca No, de haladjunk sorjában. Felső-Tisza-vidék, Tiszabecs. Jókai Szeretve mind a vér­padig című regényében irt a vidékről, de a táj bizonyára lenyűgözte a gyermek Szabó Lőrincet is, aki 1908 és 1918 között minden nyarát Tiszabe- csen töltötte a lelkész G. Szabó Mihály házában, élményeit pedig a Tücsökzene című ver­ses önéletrajzában örökítette meg. Vendégeskedett errefe­lé, Milotán Móricz Zsigmond is, az itt szerzett élményeit hasznosította a Fáklya és az Árvalányok című regényében, a Galamb papné modellje pe­dig az ott élő Sipos Józsefné lehetett. Tiszacsécsén mindig megállunk a Móricz-háznál, s betérünk oda, így hajtva fe­jet a szegény paraszti sorsból írófejedelemmé emelkedett Móricz előtt. De utazzunk to­vább: Szatmárcseke, a nemzeti zarándokhely következik, Köl­csey Ferenc faluja, ahol mindig találkozhatunk temetőben fe­jet hajtó vándorokkal. Az em­bernagyságú csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fej­fákból álló református temető páratlan látvány nyújt. Cseké- ről egy közelmúltban épített úton juthatunk el Nagyarba, Luby Zsigmond falujába, ahol Petőfi pár napot vendégeske­dett. Ez a néhány nap elég volt a Tiszának, hogy jámbor, majd őrült arcát is kendőzetlenül megmutassa a költőnek. Ha Cseke nemzeti zarán­dokhely, akkor Gergelyiugor- nya a turisták paradicsoma. Az egyik legszebb Tisza-part itt található, tengerpartra emlékeztető fövenyével, hűs vizével. Szívesen látogatnak el ide az irók is, hogy néhány kellemes napot töltsenek el, felkeresve a táj műemlékeit. Szép nyaraink jó néhány hetét tölthettük itt a gyerekekkel Aczél Géza, Sumonyi Zoltán, Tóbiás Áron, Ratkó József és Czine Mihály társágában. Fábián Zoltán, az írószövet­ség vidéki titkára a hatvanas évektől sokat járt megyénk­ben. Meghatározó szerepe volt az ugornyai alkotóház és a tivadari olvasótáborok működtetésében, verseskö­tetek, antológiák megjelente­tésében. A vásárosnaményi könyvtár vendégkönyve affé­le dokumentum. Az itt ven­dégeskedő költők, írók ebben mondtak köszönetét a szíves vendéglátásért és fogalmaz­ták meg gondolataikat a tájról s annak barátságos lakóiról. Az ácsok és a mandulafa A megyei könyvtár könyv­heti programjában a minap zenés irodalmi utazásra hívta az érdeklődőket a Tiszavirág tanyahajóra, amely Jánd és Gergelyiugornya környékét járta körül. Élmény volt Petőfi Sándor gyönyörű versét meg­hallgatni s átérezni, milyen érzés, amikor „nyári napnak alkonyulatánál megállék a kanyargó Tiszánál, ott, ahol a kis Túr siet beléje, mint a gyermek anyja kebelére...” Több szép irodalmi alkotás is elhangzott, a felcsend1'lő da­lok pedig eszünkbe juttatták, mennyi népdal is született a Tiszáról: Túl a Tiszán faragnak az ácsok, Tisza partján man­dulafa virágzik, Által mennék én a Tiszán... bodnár István Móricz Zsigmond paraszti sorból emelkedett írófejedelemmé FOTÓ: KM-ARCHlV Orosz József (j) Kirják Róbert igazgatótól vette át a díjat fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom