Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-29 / 123. szám
2017. MÁJUS 29., HÉTFŐ KELET Háttér 3 MpekÓrriPTtílk Ön C7nbnft óttoromho iárni? Takács Sándor, Nyíregyháza Étterembe inkább akkor látogatunk el, ha a feleségemmel kirándulni megyünk a nyáron. Szeretjük például Tokajt, ott van egy jó kis „halas” étterem, oda megéri visszatérni. Takácsné Magdolna, Nyíregyháza Nyíregyházán nagyon ritkán megyünk étterembe. Otthon, a családi házunk kertjében szívesebben főzünk valamit bográcsban vagy sütögetünk egyet. Étterembe akkor megyünk, ha elhagyjuk a várost. Baráth Károly, Nyírbátor Egyszer, legfeljebb kétszer keresek fel egy hónapban éttermet. Olyankor főként a barátokkal ülünk be enni valamit. Mindig adunk borravalót, ez szerintem a minimum. Borravalóból szervizdíj? Nézőpont Kiss László Német Márk, Miskolc Másfél éven át szinte napi rendszerességgel jártam étterembe, hiszen egy időben szakácsként dolgoztam. Manapság inkább főzök valamit a batátnőmmel közösen vagy rendelünk valamit. ■ Tereptárgyak és játékok Különleges tereptárgyak és játékok várták az érdeklődőket a VOKE Vasutas Művelődési Házban megtartott gyermeknapi kiállításon. fotó: sipeki Péter A szervizdíj bevezetése Molnár László szerint nem vetné vissza az éttermek forgalmát. nyíregyháza. A szervizdíj kötelező érvényű bevezetésének terve vegyes érzelmeket keltett a nyíregyházi Sziklakért étteremben felszolgálóként dolgozó Molnár Lászlóban. Mint azt lapunknak elmondta: a magyar ember önszántából nem szívesen nyúl a zsebébe akkor, ha a borravalóról van szó.- Egy műszakban ketten dolgozunk, az aznapi borravalót felezzük, mindegy, hogy ki hány százalékot hozott aznap a konyhára - élt egy stílszerű hasonlattal a harmincnégy esztendős férfi. Hozzátette, van, amikor húsz forintot is sajnál náluk hagyni egy vendég, egy ezer forintos „jatt” már jónak számít a szakmában.- Sokszor előfordul, hogy a vendég körbe dicsér bennünket, pincéreket, de a számla kiegyenlítésekor ez nem igazán köszön vissza. Mégis azt mondom, hogy a kötelező szervizdíj bevezetése nem vetné vissza az éttermek forgalmát, mert az emberek nem azért nem adnak borravalót, Kérdés, a vendégek lenyelnék-e a kötelező szervizdfjat? mert nem tudnak, hanem azért, mert nem akarnak - összegzett Molnár László, aki úgy véli: nagyjából a magyarok ötven százaléka ad borravalót, a skála 20 forintnál kezdődik és 1000 forintnál tetőzik. Mindennek emelkedik az ára Az egyik nyíregyházi étteremvezető (neve elhallgatását kérve) azt nyilatkozta lapunknak: nem dőlne a kardjába, ha bevezetnék Magyar- országon a szervizdíjat. Persze, elképzelhető, hogy emelni kellene az árainkon, de kérdem én, manapság minek nem emelkedik az ára? Ez jó kompenzációja volna az év eleji minimálbér-emelésnek - vélekedett az éttermes, aki szintén azt tapasztalja, hogy a magyar emberek pénztárcája nem nyílik szélesre akkor, ha a borravalóról van szó.- Írországban már régóta létezik a szervizdíj, melynek mértéke nagyjából a fogyasztás 12,5 százaléka. Itt étterme válogatja, hogy mikor kezdik el hozzáadni a számlához. Van, ahol már három ember után, de nagy átlagban a 6-10 A mértékéről maguk dönthetnének A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátó üzletekben a kötelező szervizdíj bevezetését, mértékére 8-15 százalékot javasolnak. Javaslatuk szerint a szervizdíj felosztását a tulajdonos vagy üzemeltető az ott dolgozók bevonásával, közösen határozná meg. Az üzlet belső megállapodásától függően ebből a felszolgálók mellett a konyhai és a segédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon. A MSZÉSZ szerint a szervizdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból könnyen ellenőrizhető volna. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasználni, profitként kivenni, a javaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja - hangsúlyozta az MSZÉSZ, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szervizdíj mértékéről az értékesítésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, maga a termék, az üzlet profilja, sajátosságai alapján. ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER fős csoportok fogyasztásakor számolják hozzá a végösszeghez. Hogy a kötelező szervizdíjjal mennyire lehet megtartani a dolgozókat? Szerintem ez tulajdonosfüggő, itt ugyanis ő dönti el, mennyit ad visz- sza a díjból az alkalmazottnak- mondta el lapunknak külföldi tapasztalatait a megye- székhelyen született Molnár Gábor, aki tíz éve „disszidált”, azaz költözött ki Dublinba. Szakácsként kezdett, végigjárta a ranglétrát, most - ahogy lapunknak fogalmazott -, egy elég jó étteremnek a főszakácsa. Szerinte odakint, azaz Írországban a szervizdíj másodlagos haszna az is, hogy az állam azt meg tudja adóztatni.- Gondolom, ez Magyarországon sem lenne másképp- zárta a beszélgetést Molnár Gábor. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyilBketet.hu A másodlagos haszna, hogy az állam meg tudná adóztatni. MOLNÁRGÁBOR Egy fröccsnyi jó érzés Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Magyarország a fesztiválok, falunapok, vásárok, csúcsra járatott világa lesz. Ha valaki végignézi a teljes kínálatot, elképed a fantázia végtelenségétől, hogy mi mindenre lehet egy rendezvényt alapítani - az összes gyümölcs, ital, étel ott van a listán, nem beszélve a különféle hagyományokról, amelyeket feltámasztanak egy-egy napra. Sokan némi malidéval szemlélik ezt az egészet, és célozgatnak az ismert latin mondásra, miszerint a népnek kenyér és cirkusz kell. Van benne igazság, kár lenne tagadni, hogy sok falunap ilyen-olyan majális, juniális szolgál politikai célokat. Hiszen minden polgármester tudja, hogy életet kell varázsolni a falvakba, sokszor több évtizednyi csend után, és ha nem teszik, sok szavazatra nem számíthatnak. Jogos igény ez, hogy generálni kell a közösségi eseményeket - s mivel nálunk jelentős anyagi forrás A 7nn nprQ7P lphpf itt vidéken nem nagyon akad’ rVAUi i JJci dpc ici ic 1 vagy legalábbis nem elég, ez filozofálni, hogy mi elsősorban az önkormányzaminflpnt hn7 pq vi G7 tokon múlik-De érdemes ezt 11 m iuci iL i íuz, cd v ldZj azért egy kicsit nem ennyire GZ 3 nagy fGSZtiVál- földhözragadtan szemlélni, fi Óm ni n P Legfőképpen azért nem, mert ^ a legtöbb ilyen rendezvény, hajói találják ki, túlél sok évtizedet, fennmarad. Nehéz lenne Szerencset elképzelni a csokifesztivál, Mádot a furmintünnep, Debrecent virágkarnevál, Miskolcot a Cinefest, Nyíregyházát a Vidor nélkül. De Rátka is furcsa lenne, ha nem lenne töltöttkáposzta fesztivál, de Nagydobos tökparádé nélkül is kevesebb lenne. Nem beszélve a zordabb évszakok besenyői Röfi napjairól. Azon persze lehet filozofálni, hogy mi mindent hoz és visz ez a nagy fesztiváldömping. Nyilván annak a hagyományos vendéglátásnak, amely arra alapozik, hogy az asztalok maguktól megtelnek esténként, ez betesz kissé. Hiszen milyen unalmas egy sima vendéglő, egy gasztrofesztivál- hoz képest. Csakhogy vannak, akik ezt másként fogják fel. Elébe, helyébe mennek a helyzetnek - és ők is kitelepülnek. Az Anyukám Mondta vidékünk első számú gasztrocsillaga mióta ismerem őket, szinte minden jelentősebb hegyaljai vagy fővárosi gasztroshow-n megjelent. De a Debreceni Ikon, vagy most már a Percze Mádról is ugyanezt teszi. Bécsben van egy kedvenc helyem, a bolhapiac, aminek egy része gyakorlatilag egy gasztropiac rengeteg kis vendéglővel. De nem ám az olcsó kolbász, zsíros lángos, a fosatós girosz szintjén - hanem az elit bécsi éttermek tartanak fenn ott kis faházakat, ahol a pezsgőtől az osztrigáig minden van. Csak éppen nem annyiért, mint a belvárosban, hanem sokkal olcsóbban. Megkérdeztem, megéri-e. Azt mondták: a világ legjobb reklámja, marketingje. És még valamit minderről. Mi nem vagyunk olaszok, meg franciák, akik szívbaj nélkül barátkoznak éttermekben is, átszólnak a másik asztalhoz, ismeretségek alakulnak így is. Ezekben a vásári forgatagokban némi pálinka segítségével lazább a helyzet, mehet a cimboraság, a hátpüfölés, a koedntgatás, Id, tót hív vissza. Ránk fér ez kegyetlenül, mert egy elég feszült, barátságtalan, állandóan változó és kiszámíthatatlan környezetben élünk. Mert nemcsak gasztrofesztiválok ezek, hanem egy kis jóérzés fröccsök, amihez mindenkinek jó huzatot kívánok. Uniós nyílt nap volt az állatparkban A hagyománnyá vált országos rendezvény- sorozat szombaton a megyeszékhelyre érkezett. nyíregyháza. Az idén már hatodik alkalommal rendezik meg országszerte az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja elnevezésű programsorozatot, a rendezvényeknek köszönhetően az európai uniós támogatásból megvalósult több tízezer fejlesztés közül a legizgalmasabbak kulisszatitkaiba tekinthetnek be az érdeklődők. A nyíregyházi állomás helyszíne a sóstói állatpark volt, a szombati nyílt nap egyik elemeként a szervezők, a Miniszterelnökség munkatársai egy sajtótájékoztatóra A nyíregyházi állomás helyszíne a sóstói állatpark volt FOTÓ:SZERZŐ invitálták a helyi médiumok munkatársait. Kifutó a hópárducnak Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark ügyvezetője a várható fejlesztésekről beszélt. Szólt egy új főbejárat kialakításáról, említette a veszélyeztetett fajok közt számon tartott hópárduc kifutóját, ahogy kitért egy látogatóközpont megépítésére is.- Már csak hetek kérdése, és elkezdődhet Sóstón egy ökológiai sétány és egy ökocentrum kialakítása is - fogalmazott Gajdos László. Dedikált források Dr. Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester beszédében érintette a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) dedikált forrásait, melyből mintegy 30 milliárd forrásból fejlődhet tovább a megyeszékhely az elkövetkező években.- Felújítjuk az óvodákat és a bölcsődéket, fejleszteni fogjuk a kerékpárutakat és a közlekedési infrastruktúrát, új buszokat állítunk majd forgalomba, a foglalkoztatási paktum révén pedig a munkahelyteremtésre is célzottabban fókuszálhatunk - sorolta a fő prioritásokat a megyeszékhely polgármestere. km-tg laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz Itt született Kakuk Imre (17G6-7-1808) - fatorony építő, ácsmester, a) Jándon b) Penyigén c) Vásárosnaményban d) Rohodon A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el
