Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-27 / 122. szám
2017. MÁJUS 27., SZOMBAT KELET Háttér 3 laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének, a) Nagyhalász b) Apagy c) Kótaj d) Máriapócs A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Dvornich Veronika, Levelek Nem igazán ünnepeljük már a gyereknapot. Az ok prózai. Az unokák az ország másik végén, Zalaegerszegen élnek, a gyerekek pedig már nagyok: a kisebbik fiam 22, a nagyobbik 40 éves. Iklódi Beáta, Nyíregyháza Vasárnap kirándulni fogok egy jót a férjemmel és a 14 éves gyermekünkkel, vélhetően Tokaj lesz majd az úti cél. Általában minden egyes gyereknapon ez a programunk. Murányi Tünde, Nyíregyháza Két fiam van, egy kilenc- és egy hároméves. Egyedül nevelem őket, ezért nálunk mondhatni szinte minden hétvége gyereknap. Vasárnap fagyizunk is majd egy nagyot. Beszélő csontok a föld mélyéről Az áldozatokra emlékeznek kisvárda. A város önkormányzata, a kisvárdai Rétközi Múzeum, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság, valamint a Magyar-Izraeli Baráti Társaság május 30-án ll órától, a Rétközi Múzeumban tart megemlékezést a holokauszt áldozatairól. Ez alkalommal nyitják meg Tóth-Ábri Péter „Zsidó pillanatok” című fotókiállítását, valamint ekkor mutatják be Csutkái Csaba „Ahol szétoszlik a világosság” című fotóalbumát is. A kiállításmegnyitón jelen lesz Somos Péter, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője. Tóth-Ábri Péter kiállítása június 20-áig látogatható - tájékoztatta a Kelet-Magyarországot Vincze Péter. km Arany János nyomán jut eszembe, hogy a régészet olyan, mint ha életre kelne a múlt, a régmúlt, sőt, a még régebbi múlt! Mondhatnánk: a régészek szakszerű feltárása nyomán mesélnek a leletek: legyen az csont, vas, réz, vagy éppen arany. Hát így jutottam el Aranyig, a Családi kör című versig, melyben a családapa feddi meg gyengéden kisfiát, amiért a „béna harcfi” buj- dosásának történetét „mesének” merte nevezni. Mert, ugye, a régészet ugyancsak határozott tudomány a maga kemény szabályaival. A régész számára egy csontszilánk, egy széttöredezett agyagkorsó, cserép a régmúltról mesél. De nem úgy, mint Benedek Elek, hanem tudományosan. Mindig csodáltam és nagyra becsültem az archeológusokat, mert ahhoz ugyancsak komoly ismeretanyagnak kell lenni a tarsolyban, hogy megbecsüljék az ásatások során előkerült tárgyak korát, elmondják nekünk, laikusoknak, hogyan élhettek annak idején az emberek, akik a feltárt edényeket, eszközöket használták. Azt csak üdvözölni lehet, hogy immár negyedik éve rendezi meg a Magyar Régész Szövetség a régészet napját. Az idén már 26 településen várta, várja közel kétszáz izgalmas program az érdeklődőket. Köztük, természetesen, a Jósa András Múzeum régészei is engedtek betekinteni szakmájuk rejtelmeibe. A kétnapos rendezvénysorozat tegnap kezdődött, de aki nem akar lemaradni a nem mindennapi élményről, ma még csatlakozhat az archeológusok „mesedélutánjához”. Megkérdeztük: Ön köszönti gyermekét gyereknapon? Danó László, Rakamaz Öt gyermekem van, négy lány és egy fiú, nem egyszerű velük az élet. Gyereknapon bejövünk a megyeszékhelyre, a Kossuth térre. Amit kérnek, megkapják majd a gyerkőcök. « Negyedszázados jubileum Működésének 25. évfordulóját ünnepelte pénteken a nyíregyházi Tűzmegelőzés Kft. A szülinapi tortákat az alapító tulajdonosok, Kukucska István (jobbról a második) és felesége, Kukucska Istvánná Éva, valamint a jelenlegi ügyvezetők, Gyöngy Tamás és felesége, Gyöngyné Kukucska Mónika vágták fel. fotó: tarnavölgyi Gergely A temető feltárása során másfél ezer éves csontvázra bukkantak a régészek. nyíregyháza. Kevéssel azelőtt érkeztünk meg a Biharitanya melletti ásatáshoz, hogy befutott volna az első gyermekturnus. A feltárás 1,4 hektáros területét szegélyező földeken már szárba szökkent az elvetett gabona, szabályos sorai között húsz-harminc méter széles, körülbelül nyolcvan centi mély barázda húzódik, az árok mellett fekete földhalmok magasodnak. A simára mart, sárgás altalajt négy-öt lépésenként változóan mély gödrök, vagy ahogy Körösfői Zsolttól megtudtuk, úgynevezett metszetek tarkítják.- Itt halad majd át a nyugati elkerülő út, a munkálatok előtt azonban meg kell vizsgálnunk a területet. Az előkészületek, terepbejárás, légi felvételek megtekintése és a felső, fekete földréteg eltávolítása után kezdhettek dolgozni a régészek. Újság az írás előtti korokból Mégis honnan tudják, hogy hol kell ásni? - szögeztük a kissé laikus kérdést az ásatásvezetőnek, aki készségesen elárulta: ahol a sárga, a barna és a fekete föld keveredik, ott megbolygatták a talajt, s minden bizonnyal rejtőzik valami. A szakemberek megjelölik ezeket a helyeket, megszámozzák és körberajzolják, majd a kijelölt rész felén ásni kezdenek.- Azok ott - mutatott az egyik metszet szélén lévő kosárkára Körösfői Zsolt - körülbelül 1600 évesek lehetnek, a leletek kora azonban válAz egyik metszet Igazi kincset rejtett a diákok számára, amit maguk „áshattak ki”: egy kutya csontváza és néhány cserépdarab került elő fotó: pusztai Sándor tozó, ami azt mutatja, hogy a település évszázadokon át állt. Az idők során az itt élők különböző mélységű és funkciójú gödröket ástak, ezeket tárolóként használták vagy egyszerűen eltemették a haszontalanná vált tárgyaikat, elpusztult háziállataik maradványait. Mi azonban egyszerre tárjuk fel ezeket, és a leletek alapján felállítunk egy relatív kronológiát. Közben megérkeztek a nyíregyházi iskolások is. Csendes megilletődéssel állták körbe Sipos Attila Csaba rajzolót, aki a munkájáról mesélt. A rajzolók minden egyes metszetről, objektumról és leletről méretarányos rajzot készítenek. A feltárás helyszínéről ezek alapján összeállítanak egy térképet, amit aztán képekkel kiegészítve digitalizálnak. Olyan ez, mint egy újság, amiből elolvashatják, mi történt azokban a korokban, melyekből nem maradt fenn írásos emlék. A kicsiknek lehetőségük nyílt egy kis régészkedésre is; előbb kőművesszerszámokkal, később ecsetekkel dolgoztak felváltva, így lassanként eléjük tárult egy kistestű kutya csontváza. A legnagyobb izgalmat azonban a temetőben talált emberi maradványok váltották ki a diákokból.- Nézd, ott egy koponya! - suttogták egymásnak, és tágra nyílt szemekkel figyelték a Igazodva a kor divatjához A talált cserépedénydarabok és állati csontok alapján kiderítették, hogy egy honfoglalás előtti, szarmata település rejtőzött a felszín alatt.- Az egyetlen fellelt lakóház mögött vízelvezető árok fut, s úgy hétszáz méterrel távolabb temetkezési hely lehetett - mutatott a távolba Körösfői Zsolt ásatásvezető. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet megállapítani egy cserépszilánk korát, kifejtette: ahogy a mai üdítőitalok csomagolása és anyaga változik, úgy alakult az évtizedek, évszázadok alatt a tárolóedényeké is - igazodva a kor „divatjához”. Az ünnepélyes szalagátvágás után A dombrádi polgármestertől megtudtuk azt is: a kishajó vontatta komp napkeltétől napnyugtáig „dolgozik” majd, sőt hétvégén is üzemelni fog. Kozmáné Kasza Veronika nagyon bízik abban, hogy ezáltal fellendül a turizmus és a mostaninál is több vendég választja majd úti célul Dombrádot. Sokat kellett várni A kompátkelő pénteki avatóünnepségén jelen volt Sesz- ták Miklós is. A fejlesztési miniszter beszédében felidézte, hogy a komp működését előFOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR szőr 1784-ben említették a hivatalos feljegyzések, a vízi jármű pedig egészen 1994- ig szállította az utasokat és a járműveket a Tisza két partja között.- A komp újraindítására a helyieknek több mint huszonkét évet kellett várniuk - mondta. A teljes beruházás értéke a vízi és a szárazföldi létesítményekkel együtt meghaladta a 100 millió forintot. A komp a következő két hétben ingyen szállítja a kerékpárokat, a motorkerékpárokat és a gyalogosokat a Tiszán át. KM-TG, MTI Nézőpont Györke László Nem mese ez, gyermek! régészt, aki előbb egy kis spatulával, majd finom ecsettel hozta felszínre a körülbelül 1500 éves csontokat. Ezek később a múzeumba kerülnek, ahol az antropológusok megállapítják a pontos korát, hogy női vagy férficsontvázra bukkantak, de a maradványok árulkodnak az életformáról, a táplálkozásról, a lehetséges betegségekről is. Hozzátette: ezeket a sírokat kirabolták, így csak töredékek maradtak mindabból, amit a halottak mellé temettek. Gyakran került a sírokba élelem, edény és olyan tárgy, ami az életében fontos lehetett az elhunytnak. A katonák mellé temették a kardjukat, a szövőnők mellé orsógombot. Igazi élmény A régészet napi programhoz csatlakozott Ábrán András, a vásárosnaményi Bereg Fiai Hagyományőrző íjász Egyesület vezetője, valamint Bakó András, a Turáni Sólyom Hagyományőrző Egyesület tagja is, akik megmutatták az íjászkodás alapjait és a tűzgyújtás technikáját az iskolásoknak. A diákok belefújhattak a tülkökbe, felpróbálhatták a korhű ruhákat, és nem utolsósorban elmondhatták magukról, hogy részt vettek egy igazi ásatáson. CSÁKI ALEXANDRA alexandra.csakl@kelet.hu A leletek alapján felállítunk egy relatív kronológiát. KŐRÖSFŐI ZSOLT polgármester szerint az sem mellékes, hogy az átkelő és az azt kiszolgáló épület üzemeltetése nem az önkormányzati büdzsét terheli majd.- A felmerülő költségeket a MAHART Magyar Hajózási Zrt. állja, akik szakmabeliként minden bizonnyal kiváló gazdái lesznek az átkelőnek. Arról nem is beszélve, hogy a beruházás révén öt új munkahelyet is teremtünk, ami szintén nem lebecsülendő. Éppen ezért gondolom azt, hogy a dombrádiak, de turisztikai szempontból a megyében élők is jól járnak a megnyitással - fogalmazott a településvezető, aki hozzátette: a helyi vendéglátósok már korábban jelezték, mennyire örülnek az átkelőnek, hiszen ezzel több vendég érkezhet hozzájuk a Zemplénből, illetve a Felvidékről. A kishajóval vontatott komp üzemeltetése nem az önkormányzat büdzséjét terheli. dombrád. Dombrád és Cigánd közt újra járhat a komp, pénteken ugyanis újranyitották a régi-új átkelőhelyet.- Nagyon vártuk már ezt a napot, hiszen több mint 22 év elmúltával nyithatott meg újra az utazóközönség előtt a dombrádi kompátkelő - mondta lapunknak Kozmáné Kasza Veronika. A Kompátkelőt avattak a Tiszán Nagyon bízunk a turizmus fellendülésében is. KOZMÁNÉKASZA VERONIKA :■