Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-27 / 122. szám

2017. MÁJUS 27., SZOMBAT KELET Háttér 3 laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben me­gyegyűlést is tartottak a község­ben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének, a) Nagyhalász b) Apagy c) Kótaj d) Máriapócs A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Dvornich Veronika, Levelek Nem igazán ünnepeljük már a gyereknapot. Az ok prózai. Az unokák az ország másik végén, Zalaegerszegen élnek, a gyerekek pedig már nagyok: a kisebbik fiam 22, a nagyobbik 40 éves. Iklódi Beáta, Nyíregyháza Vasárnap kirándulni fogok egy jót a férjemmel és a 14 éves gyermekünkkel, vélhetően Tokaj lesz majd az úti cél. Általában minden egyes gyereknapon ez a programunk. Murányi Tünde, Nyíregyháza Két fiam van, egy kilenc- és egy hároméves. Egyedül nevelem őket, ezért nálunk mondhatni szinte minden hétvége gyereknap. Vasár­nap fagyizunk is majd egy nagyot. Beszélő csontok a föld mélyéről Az áldozatokra emlékeznek kisvárda. A város önkormány­zata, a kisvárdai Rétközi Mú­zeum, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság, valamint a Magyar-Izraeli Baráti Tár­saság május 30-án ll órától, a Rétközi Múzeumban tart megemlékezést a holokauszt áldozatairól. Ez alkalommal nyitják meg Tóth-Ábri Péter „Zsidó pillanatok” című fo­tókiállítását, valamint ekkor mutatják be Csutkái Csaba „Ahol szétoszlik a világosság” című fotóalbumát is. A kiállításmegnyitón je­len lesz Somos Péter, a Nyír­egyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője. Tóth-Ábri Péter kiállítása június 20-áig látogatható - tájékoztatta a Kelet-Magyarországot Vincze Péter. km Arany János nyomán jut eszembe, hogy a régészet olyan, mint ha életre kelne a múlt, a régmúlt, sőt, a még régebbi múlt! Mondhatnánk: a régészek szakszerű feltárása nyomán mesélnek a leletek: legyen az csont, vas, réz, vagy éppen arany. Hát így jutottam el Aranyig, a Családi kör című versig, melyben a családapa feddi meg gyengéden kisfiát, amiért a „béna harcfi” buj- dosásának történetét „me­sének” merte nevezni. Mert, ugye, a régészet ugyancsak határozott tudomány a maga kemény szabályaival. A régész számára egy csontszilánk, egy széttöredezett agyagkorsó, cserép a régmúltról mesél. De nem úgy, mint Benedek Elek, hanem tudományosan. Mindig csodáltam és nagyra becsültem az archeológuso­kat, mert ahhoz ugyancsak komoly ismeretanyagnak kell lenni a tarsolyban, hogy megbecsüljék az ásatások során előkerült tárgyak korát, elmondják nekünk, laikusok­nak, hogyan élhettek annak idején az emberek, akik a feltárt edényeket, eszközöket használták. Azt csak üdvözölni lehet, hogy immár negyedik éve rendezi meg a Magyar Régész Szövetség a régészet napját. Az idén már 26 településen várta, várja közel kétszáz izgalmas program az érdek­lődőket. Köztük, természete­sen, a Jósa András Múzeum régészei is engedtek betekin­teni szakmájuk rejtelmeibe. A kétnapos rendezvénysorozat tegnap kezdődött, de aki nem akar lemaradni a nem min­dennapi élményről, ma még csatlakozhat az archeológusok „mesedélutánjához”. Megkérdeztük: Ön köszönti gyermekét gyereknapon? Danó László, Rakamaz Öt gyermekem van, négy lány és egy fiú, nem egyszerű velük az élet. Gyereknapon bejövünk a megyeszékhely­re, a Kossuth térre. Amit kérnek, megkapják majd a gyerkőcök. « Negyedszázados jubileum Működésének 25. évfordulóját ünnepelte pénteken a nyír­egyházi Tűzmegelőzés Kft. A szülinapi tortákat az alapító tulajdonosok, Kukucska István (jobbról a második) és fele­sége, Kukucska Istvánná Éva, valamint a jelenlegi ügyveze­tők, Gyöngy Tamás és felesége, Gyöngyné Kukucska Mónika vágták fel. fotó: tarnavölgyi Gergely A temető feltárása során másfél ezer éves csontvázra bukkantak a régészek. nyíregyháza. Kevéssel azelőtt érkeztünk meg a Biharitanya melletti ásatáshoz, hogy be­futott volna az első gyermek­turnus. A feltárás 1,4 hektáros területét szegélyező földeken már szárba szökkent az elve­tett gabona, szabályos sorai között húsz-harminc méter széles, körülbelül nyolcvan centi mély barázda húzódik, az árok mellett fekete földhal­mok magasodnak. A simára mart, sárgás altalajt négy-öt lépésenként változóan mély gödrök, vagy ahogy Körösfői Zsolttól megtudtuk, úgyne­vezett metszetek tarkítják.- Itt halad majd át a nyu­gati elkerülő út, a munkála­tok előtt azonban meg kell vizsgálnunk a területet. Az előkészületek, terepbejárás, légi felvételek megtekintése és a felső, fekete földréteg eltávolítása után kezdhettek dolgozni a régészek. Újság az írás előtti korokból Mégis honnan tudják, hogy hol kell ásni? - szögeztük a kissé laikus kérdést az ásatás­vezetőnek, aki készségesen elárulta: ahol a sárga, a barna és a fekete föld keveredik, ott megbolygatták a talajt, s min­den bizonnyal rejtőzik valami. A szakemberek megjelölik eze­ket a helyeket, megszámozzák és körberajzolják, majd a kije­lölt rész felén ásni kezdenek.- Azok ott - mutatott az egyik metszet szélén lévő ko­sárkára Körösfői Zsolt - körül­belül 1600 évesek lehetnek, a leletek kora azonban vál­Az egyik metszet Igazi kincset rejtett a diákok számára, amit maguk „áshattak ki”: egy kutya csontváza és néhány cserépdarab került elő fotó: pusztai Sándor tozó, ami azt mutatja, hogy a település évszázadokon át állt. Az idők során az itt élők különböző mélységű és funk­ciójú gödröket ástak, ezeket tárolóként használták vagy egyszerűen eltemették a ha­szontalanná vált tárgyaikat, elpusztult háziállataik ma­radványait. Mi azonban egy­szerre tárjuk fel ezeket, és a leletek alapján felállítunk egy relatív kronológiát. Közben megérkeztek a nyíregyházi iskolások is. Csendes megilletődéssel áll­ták körbe Sipos Attila Csaba rajzolót, aki a munkájáról me­sélt. A rajzolók minden egyes metszetről, objektumról és leletről méretarányos rajzot készítenek. A feltárás helyszí­néről ezek alapján összeállíta­nak egy térképet, amit aztán képekkel kiegészítve digitali­zálnak. Olyan ez, mint egy új­ság, amiből elolvashatják, mi történt azokban a korokban, melyekből nem maradt fenn írásos emlék. A kicsiknek lehetőségük nyílt egy kis régészkedésre is; előbb kőművesszerszá­mokkal, később ecsetekkel dolgoztak felváltva, így las­sanként eléjük tárult egy kistestű kutya csontváza. A legnagyobb izgalmat azonban a temetőben talált emberi maradványok váltották ki a diákokból.- Nézd, ott egy koponya! - suttogták egymásnak, és tág­ra nyílt szemekkel figyelték a Igazodva a kor divatjához A talált cserépedénydarabok és állati csontok alapján kide­rítették, hogy egy honfoglalás előtti, szarmata település rej­tőzött a felszín alatt.- Az egyetlen fellelt lakó­ház mögött vízelvezető árok fut, s úgy hétszáz méterrel távolabb temetkezési hely lehetett - mutatott a távolba Körösfői Zsolt ásatásvezető. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet megállapítani egy cse­répszilánk korát, kifejtette: ahogy a mai üdítőitalok cso­magolása és anyaga változik, úgy alakult az évtizedek, év­századok alatt a tárolóedé­nyeké is - igazodva a kor „di­vatjához”. Az ünnepélyes szalagátvágás után A dombrádi polgármestertől megtudtuk azt is: a kishajó vontatta komp napkeltétől napnyugtáig „dolgozik” majd, sőt hétvégén is üzemelni fog. Kozmáné Kasza Veronika na­gyon bízik abban, hogy ezáltal fellendül a turizmus és a mos­taninál is több vendég választ­ja majd úti célul Dombrádot. Sokat kellett várni A kompátkelő pénteki ava­tóünnepségén jelen volt Sesz- ták Miklós is. A fejlesztési mi­niszter beszédében felidézte, hogy a komp működését elő­FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR szőr 1784-ben említették a hivatalos feljegyzések, a vízi jármű pedig egészen 1994- ig szállította az utasokat és a járműveket a Tisza két partja között.- A komp újraindítására a he­lyieknek több mint huszonkét évet kellett várniuk - mondta. A teljes beruházás értéke a vízi és a szárazföldi létesítmé­nyekkel együtt meghaladta a 100 millió forintot. A komp a következő két hétben ingyen szállítja a kerékpárokat, a mo­torkerékpárokat és a gyalo­gosokat a Tiszán át. KM-TG, MTI Nézőpont Györke László Nem mese ez, gyermek! régészt, aki előbb egy kis spa­tulával, majd finom ecsettel hozta felszínre a körülbelül 1500 éves csontokat. Ezek később a múzeumba kerül­nek, ahol az antropológusok megállapítják a pontos korát, hogy női vagy férficsontváz­ra bukkantak, de a marad­ványok árulkodnak az élet­formáról, a táplálkozásról, a lehetséges betegségekről is. Hozzátette: ezeket a sírokat kirabolták, így csak töredé­kek maradtak mindabból, amit a halottak mellé temet­tek. Gyakran került a sírokba élelem, edény és olyan tárgy, ami az életében fontos lehe­tett az elhunytnak. A katonák mellé temették a kardjukat, a szövőnők mellé orsógombot. Igazi élmény A régészet napi programhoz csatlakozott Ábrán András, a vásárosnaményi Bereg Fiai Hagyományőrző íjász Egye­sület vezetője, valamint Bakó András, a Turáni Sólyom Ha­gyományőrző Egyesület tagja is, akik megmutatták az íjász­kodás alapjait és a tűzgyújtás technikáját az iskolásoknak. A diákok belefújhattak a tül­kökbe, felpróbálhatták a kor­hű ruhákat, és nem utolsósor­ban elmondhatták magukról, hogy részt vettek egy igazi ásatáson. CSÁKI ALEXANDRA alexandra.csakl@kelet.hu A leletek alapján felál­lítunk egy relatív kro­nológiát. KŐRÖSFŐI ZSOLT polgármester szerint az sem mellékes, hogy az átkelő és az azt kiszolgáló épület üzemel­tetése nem az önkormányzati büdzsét terheli majd.- A felmerülő költségeket a MAHART Magyar Hajózási Zrt. állja, akik szakmabeli­ként minden bizonnyal kiváló gazdái lesznek az átkelőnek. Arról nem is beszélve, hogy a beruházás révén öt új munka­helyet is teremtünk, ami szin­tén nem lebecsülendő. Éppen ezért gondolom azt, hogy a dombrádiak, de turisztikai szempontból a megyében élők is jól járnak a megnyitással - fogalmazott a településvezető, aki hozzátette: a helyi vendég­látósok már korábban jelezték, mennyire örülnek az átkelő­nek, hiszen ezzel több vendég érkezhet hozzájuk a Zemp­lénből, illetve a Felvidékről. A kishajóval vontatott komp üzemeltetése nem az önkormányzat büdzséjét terheli. dombrád. Dombrád és Cigánd közt újra járhat a komp, pén­teken ugyanis újranyitották a régi-új átkelőhelyet.- Nagyon vártuk már ezt a napot, hiszen több mint 22 év elmúltával nyithatott meg újra az utazóközönség előtt a dombrádi kompát­kelő - mondta lapunknak Kozmáné Kasza Veronika. A Kompátkelőt avattak a Tiszán Nagyon bí­zunk a turiz­mus fellen­dülésében is. KOZMÁNÉKASZA VERONIKA :■

Next

/
Oldalképek
Tartalom