Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT „Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs...” FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN Orbán Viktor szerint az EP-határozat egy elhi­bázott politika lenyo­mata, valójában „So­ros-jelentés” készül. BUDAPEST. Az Európai Parla­ment (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határoza­táról a magyar kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt. Azt mondta, a Magyarorszá­got érő támadások mögött a migráció áll - „az összes többi lényegtelen” létezik ugyan­is egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközös­ség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gon­dolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szer­vezője Soros György - tette hozzá. „Sírjon vagy nevessen” A mostani határozatot elol­vasva az ember nem tudja, sír­jon vagy nevessen - fogalma­zott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert „tíz év börtönbüntetésre ítél­ték pusztán azért, mert a fe­szültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Va­lójában arról a szír emberről van szó, aki „át akarta törni a Orbán Viktor kerítést a röszkei zavargások­nál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket” - mondta a mi­niszterelnök, úgy értékelve mindezt: a „Soros-féle csapa­tok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza. Orbán Viktort megkérdez­ték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető sza­vairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök tér­felén pattog, ha megfelelő­en reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mu­tatja, hogy eltorzult az euró­pai politika. Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nem­zetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai in­tézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki - pártállástól függetlenül - megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie. „Eu­rópa lényege nem Brüsszel­ben van, hanem a tagállamok­ban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma” - fogal­mazott. „Elmegyünk a falig” A miniszterelnök hangsú­lyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, „mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a célja- | itól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni - je­lentette ki, közölve: az ener­giaárak és az adók megálla­pításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek. Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtas­suk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit „közö­sen építettünk ki”. Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárás­ban, és „elmegyünk a falig”, ha kell, a bírósági eljárás vé­géig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság | szerint törvényt kell módo­sítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: eb­ben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy „a végrehaj­tás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzde­lem lesz”. MTI Függetlenség a szövetségben Budapest. A kormány 2010 óta tudatosan szervezi, érvé­nyesíti a magyar szuverenitás és függetlenség politikáját egy szövetségi rendszerben, az Európai Unióban - mondta Lázár János Miniszterelnök­séget vezető miniszter pén­teken az Országházban, egye­temi és főiskolai hallgatók pályázatának díjátadóján. Az EU előtt álló kihívások között említette az unió verseny- képességének megőrzését a világgazdaságban, a Brexitet, valamint Európa átalakulá­sát. MTI B A honvédelem és a hazaszeretet napja A 21. század legnagyobb kihívása a haza, Magyaror­szág védelmezése, a nemzet megmaradása - emelte ki Simicskó István honvédelmi miniszter pénteken Buda­pesten, a tárca honvédelem napja alkalmából tartott központi ünnepségén. „A haza bennünk él!" - idézte a Budai Vár visszafoglalása évfordulós plakátjának szö­vegét, megjegyezve: kérdés, hogy ez elég lesz-e a jövőben is, s a jövőbeni generációk is élhetnek-e magyarként. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI MSZP: Legyen megint 13. havi nyugdíj! A párt benyújtotta ennek a bevezetését tartalmazó javaslatát. BUDAPEST. Az MSZP benyúj­totta a jövő évi költségvetés­hez a 13. havi nyugdíj beve­zetéséről szóló javaslatot, az intézkedés költsége 272,5 mil­liárd forint lenne - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteken Buda­pesten sajtótájékoztatón. Korózs Lajos, aki az Or­szággyűlés népjóléti bizottsá­gának alelnöke is, azt mond­ta, az MSZP nem megy el szó nélkül amellett, hogy ma Ma­gyarországon emberek száz­ezrei élnek nyomorban. Hozzátette: ma több mint 71 ezer ember van, akinek az öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, 148 ezren vannak azok, akiknek a nyug­ellátása nem éri el az 50 ezer forintot és 331 ezernél több ember van, akinek a külön­böző járadéka nem éri el az 50 ezer forintot. Korózs Lajos hozzátette: a jelenlegi struktúrában is van fedezet a 13. havi nyugdíjra. Kifejtette: a napokban derült ki, a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal 637 milliárd forint adótartozást engedett el, az Eximbanknak a keleti nyitás­ra több száz milliárd forintot biztosítanak, Rogán Antal mi­nisztériuma több mint 20 mil­liárd forintot költhet el. Reagált a Fidesz: szerintük hiteltelenek a szocialisták, | mondván: Korózs Lajos, Bot­ka László és a többi szocialis­ta voltak azok, akik elvették a 13. havi nyugdíjat. A jövő évi költségvetés a gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium kifizetésé­vel számol - írták. mti Feljelentés a CÖF-támogatás miatt A Jobbik hűtlen kezelés gyanúja miatt tette meg a jogi lépést. Budapest. A Jobbik feljelen­tést tett amiatt, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) 508 millió forint támogatást ka­pott 2016-ban a Magyar Villa­mos Művektől (MVM) - közöl­te Szávay István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselő­je pénteki budapesti sajtótá­jékoztatóján. A politikus szerint az el­múlt 7-8 évben nem lehetett tudni, hogy a szervezet miből finanszírozza a kormánypár­tokat támogató akcióit. Hozzátette: kiderült, hogy az MVM támogatta a CÖF civil tájékoztatási tevékeny­ségét, s felmerül a gyanúja annak, hogy a szervezet Vona Gábor Jobbik-, illetve Gyur- csány Ferenc DK-elnököt egy bohóc társaságában ábrázoló plakátjai ebből a forrásból, közpénzből készültek. Szá­vay István szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezért a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tett. A jobbikos politikus azt is elmondta, valamennyi tár­cától választ vár arra, hogy a hozzájuk tartozó intézmé­nyek támogatták-e a CÖF-öt. A Fidesz szerint a Jobbik elárulta a nemzeti ügyeket, és még azokat a civileket is tá­madja, akik kiállnak azokért. így reagált a kormánypárt a jobbikos bejelentésre. A Fi­desz szerint az ellenzéki párt azokat a civileket és magyar embereket támadja, akik ki­állnak a nemzeti érdekekért és felemelik szavukat a mig- ránsok betelepítése ellen. A Jobbik a hatalomért és a pénzért tényleg mindenre ké­pes - írták, hozzátéve: noha a párt nemzeti radikalizmust ígért választóinak, ma a So­ros-szervezetek szócsöve. MTI Vendégkommentár Dr. Ulrich Attila Tirpák alapokon nyugvó fejlődés Május 16-án volt 264 éve annak, hogy gróf Károlyi Ferenc pátenslevelet bocsátott ki nyíregyházi és cserkészi pusz­táinak betelepítésére. A verbuválással megbízott szarvasi csizmadiamester, Petrikovics János teljesítette a földesúr óhaját, munkaképes tót származású jobbágycsaládokat hozott a helységbe, ezzel kezdetét vette városunk fejlődés- történetének újabb szakasza, amely jelen napig is tart. Természetesen településünk sokkal ősibb az újratelepítés­nél, viszont kézzelfogható, jól dokumentált története ezzel a 18. századi momentummal kezdődött. A település fejlődése gyorsnak mondható, hiszen a század végéig megsokszorozódik a lakosság, épül város­háza, templom, kezd kialakulni településszerkezete is. A 19. században városi rangot szerzett Nyíregyháza, önerő­ből megváltotta földesúri terheit. Az 1870-es évektől igen erős fejlődésnek indult, amit megyeszékhellyé válása erősített. Ennek a viszony­lag késői városfejlődésnek a nyomait láthatjuk városunk belvárosában és elemeit különböző pontjain. Váro­siasodásunknak nyomait végigkísérhetjük a megma­radt főbírói és polgármes­teri festményeken is, ahol a ruházkodás döntő bizonyí­téka annak, hogy mennyit változott a világ a reformkor­tól a két világháború közötti időszakig. A hagyománytisz­teletnek ékes bizonyítéka Z. Szalay Pál nyíregyházi festőnek a tirpákság betelepítését, annak Nyíregyházára érkezését ábrázoló hatalmas festmé­nye, amit az önkormányzat tavaly jótékonysági bevételből restauráltatott. Az újratelepítéstől kezdve alakult ki, és jellemez­te városunkat - ami sehol máshol nem tapasztalható egyediséget kölcsönöz neki -, a betelepülő tirpákok „két- laki” élete, a bokortanyarendszer, a bejövő új népszoká­sok, majd azok keveredése. Jól megfértek itt a különböző nációk és vallások, mindvégig ez adta a fejlődés alapját, és ez teremtette meg a lehetőségeket is. Az itt élők kitartása, szorgalma kézzelfogható, olvasható a hátrahagyott iratok­ban. A rendszerváltás óta Nyíregyháza rengeteget fejlődött, és fejlődése nem állt meg. Sőt! Az utóbbi években a fejlő­dés egyre nyilvánvalóbb. A város fiatalos, lendületes irányt vett, a „tirpák” szó sem az a pejoratív szófordulat már, mint 20-30 évvel ezelőtt volt. A város tele van tehetséges fiatalokkal, tenni akaró felnőttekkel és nyugdíjasokkal is. Nem véletlen, hogy városnapunkon a tiszteletadás mellett a vidámságé és a hagyományápolásé a főszerep, ugyan­is egy nemzet nem létezhet hagyományápolás nélkül, ahogy a nemzetet alkotó polgárság, falvak és városok sem. Mivel mai világunk gyorsan változik, amelyben gyorsan tűnnek el a hagyományok is, éppen ezért kell óvnunk azokat. Védenünk kell az elöregedő bokortanyákat, fel kell elevenítenünk a régi tirpákság népi életét, szokásait, hogy megtegyük azt, amit elődeink munkája örökségül ránk rótt: kitartó munkával a múlt tapasztalatain alapulva, a jelen lehetőségein keresztül építeni egy stabil jövőt, amely Nyíregyházát még élhetőbb és szerethetőbb várossá teszi. Szerzőnk Nyíregyháza alpolgármestere kelet@kelet.hu ■ Ötcsillagos hotel lesz belőle Sajtóbejárást tartottak pénteken a Párisi Udvarban, ahol szállodát alakítanak ki. Az ötcsillagos Párisi Udvar Hotel Budapestet 2018. május végén adják. fotó: mti, mohai Balázs Nem véletlen, hogy városnapunkon a tiszteletadás mellett a vidámságé és a hagyományápolásé a főszerep, ugyanis egy nemzet nem lé­tezhet hagyomány- ápolás nélkül. 2 Mindenfelől rair

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom