Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-19 / 115. szám

6 Magyar kard napja 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Az első vívóiskolák és hőseink a reformkorban nyíregyháza. - A magyar szab- lyavívás története nem ismer­hető meg történelmi alapisme­retek nélkül. Tudni kell, mikor volt a reformkor, ki volt Szé­chenyi István vagy Wesselényi Miklós. Az utóbbiról, a zsibói bölényről kevesen tudják, hogy a barátjával, Széchenyi gróffal ő hívta életre - angliai és franciaországi tapasztalatok alapján - az első magyar szab- lyavívó-iskolákat - fordította tekintetünket a múlt felé Má- day Norbert. A sajátjából alapította- „Egy nemzetnek se lenne il­lőbb és szükségesebb a kard­ját jól forgatni tudni, mint a magyarnak, mert ami, s amije van, azt ennek köszönheti” - írta Wesselényi Miklós báró az l800-as évek elején, amikor néhány tucat gazdag magyar arisztokratával - Batthyány Lajos gróffal, Sándor Móriccal, az Ördöglovassal - hozzáláttak a munkához. Az egyik iskolát Pest-Budán, a másikat Ko­lozsvárott állították fel. Saját pénzből, mert az igazi magyar a sajátjából ad! Az alapítóleve­lekből kiolvasható: a szegény sorsúak számára is lehetővé kívánták tenni, hogy megta­nulhassák a magyar kultúra e fontos sporttudományát, méghozzá magyar nyelven. A kard volt ugyanis a nemzeti fegyver.- A szabadságharc leverése után mindegyik iskolát a föld­del tették egyenlővé. Utolsó­ként egyedül a komári vár tar­tott ki. Az ottani vívómester, Keresztessy József ingyen ok­Kertai Zalán munkában FOTÓK: MAGYAR SZABLYAVlVÓ ISKOLA Fényesebb a láncnál... (Kertal Zalán festménye) tatta a ’48-as honvédtiszteket, pedig ő sem volt gazdag em­ber, gyerekkorában kémény- sepréssel kereste meg a ke­nyérre valót. Ezért is jelentette ki: a szabadság katonáitól nem kér egy vasat sem. Végül ős is több évre börtönbe került. Se többet, se kevesebbet- Szabadulva az első gondola­ta volt, hogy újra vívóiskolát nyisson. Pest-Buda rendőrfő­nökének - merthogy a város egyesítése előtt, 1851-ben vagyunk - 32 sikertelen be­adványt küldött, mire célját elérhette. Amikor Prottman rendőrfőnök végre magához hívatta, előírta: kard helyett fabotokkal kell gyakorolniuk és kizárólag meghatározott | létszámban. így akarta még jobban megalázni. Keresztessy távozásakor még utánaszólt: „Mondja, mennyi embert sze­retne tanítani?” „Rendőrfőnök úr, se többet, se kevesebbet, mint negyvennyolcat” - jött a határozott felelet.- Az iskola világhírű vívó­hely lett. A két leghíresebb olasz mester is ellátogatott ide, hogy megvívjanak Ke- resztessyvel. A magyar mester néhány vágással porig alázta mindet. Az olaszok másnap visszasomfordáltak a Zöldfa utcai iskolába, s kikunyerálták a megleckéztetőjüktől, hogy aláírhassák a diplomáját, amit a korszak 6 legnagyobb meste­re látott el a kézjegyével - idéz- j te fel a történéseket Máday Norbert. KM-MJ MEGJELÄK! HIRDETÉS Mese Versek Játékok Színező Nyereményjáték Ára:399rt p .... „ , Kelet-hűségkártyával:299 Ft ■ 1'jlOrOK A kultúra védelme: honvédelem Máday Norbert rendhagyó tárlatvezetést tart a Jósa András Múzeumban fotó: pusztai Sándor Máday Norbert „rög­tönzött történelem- órái” mindig lelkesítő­én hatnak. nyíregyháza. A közelmúltban olvashattak lapunkban Má­day Norbertról, az első hazai wing-tsun kungfu iskola meg­teremtőjéről. Akkor a nagy­szerű sportembernek csupán az egyik arcát tudtuk bemu­tatni. Pedig van egy másik arca is: a harcművészet mel­lett ugyanis ő a magyar szab- lyavívás életben tartója, a ka­tonavívók emlékének őrzője, történelmi relikviák gyűjtője. Tucatjával hordták külföldre S hogy honnan a vonzalom? Először is büszke magyarságá­ra. Másodszor két őse is részt vett az l848-49-es szabadság- harcban, s gyermekkorában falta a történelmi témájú köny­veket. Az ecseri piacon járva feltűnt neki, hogy a franciák, osztrákok, németek, olaszok két kézzel hordják el történel­mi múltunk tárgyi emlékeit. A 18 évesen szerzett élmény fel­rázó ereje indította el a gyűj­tővé válás útján. Múzeumok gyakran kérik kölcsön tőle a Nekünk kö­telességünk megőrizni a katona­vívók emlékét. MÁDAYNORBERT csak nála fellelhető értékeket, s újabban egy 1848-49-es em­lékmúzeum létrehozásán fára­dozik. A bátor, s csaknem elfe­ledett katonavívóinknak több könyvben is emléket állított, nem véletlen, hogy élmény- szerűen képes mesélni róluk, lapunk hasábjain is ezekből a történetekből válogattunk. Az elkötelezett gyűjtő azért elárulta: a gyermek- és ifjúko­ra is meghatározó volt abban, hogy képes volt ennyi tudás­anyagot magába szívni.- Amit én tudok, azt a nagy­mamám kevés megspórolt pénzén vásárolt könyvekből tudom. Egyszer egy nagy tu­dású emberhez is ő vitt en­gem el, akitől sokat tanultam. Úgy hívták, dr. Láng Mátyás. Mint többeket, 1956 után őt is eltávolították egy budapesti katedráról. Tőle azt tanultam, hogy amikor az ember régi tárgyi emlékekkel találkozik, nem csak a szemével tudja be­fogadni mint 3 dimenziós tár­gyakat, de a szívével és az el­méjével is. Az utóbbival akkor, ha van elegendő tudása hozzá, hogy felismerje, mit is lát.- A kultúra védelme tulaj­donképpen mindig honvé­delem - tette még hozzá. - A tiszta szemű magyar emberek a vívószablyáikat úgy dugdos- ták el az ajtófélfába, a sisakok pedig a padlózatok és a pad­lások mélyéről kerültek elő. Az elnyomó orosz hatalom és csatlósai minden egyes da­rabért Szibériába küldték vol­na őket, ha kiderül. Nekünk ezért is kötelességünk őrizni a katonavívóink emlékét. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@kelet.hu A nyírségi emberekre jellemző ez a dac- Ha ránézünk mondjuk Bugarin-Horváth Pál ludovikás katonavivó arcára, a fényképfelvétele­ken éppen azt a dacot lehet leolvasni, ami a nyírségi emberekre jellemző - emelt ki egy példát Máday Norbert, amikor a kardvívás helyi vonatkozásairól kérdeztük. - Amikor a németek meg­szállták Magyarországot, s Horthy Miklóst lemondatták, ez a vívó nem volt hajlandó felesküdni a nyilasokra, amiért le is csukták. Utána frontszolgálatra küldték a keleti fronton, megsebesült, valahogy felgyógyult, kijutott nyugatra, majd hadifogságba esett. Az oroszok három és fél évre Szibériába száműzték. Amikor onnan szabadult, itthon - mint volt csendőrtisztet - már várta az AVH, s vitték is mindjárt Recskre. Később kényszersegédmunkás lett a tiszalöki erőműnél. De még ezt is túlélte. A szabadulása után öreg napjaiig gyerekeket tanított vívni Nyíregyházán. Az orosz lágernél is volt rosszabb nyíregyháza. Máday Norbert mesélt arról is, mit éltek át a katonavívók a 2. világháború után. - Az ember azt hinné, a szibériai és a német hadi- fogolytáboroknál nincs bor­zalmasabb, pedig a franciáké mélyen alulmúlta azokat.- Az oroszok elől visszavo­nuló vívómesterek jó része abban bízott, hogy a nyuga­ti hadifogságban majd jobb lesz, de keserű volt a csaló­dás. Egy Párizs melletti hadi- fogolytáborban például volt olyan hét, hogy 50 honvéd­tiszt halt éhen. A vívóink csak azért nem vesztek oda, mert versenyeket rendeztek, foga­dásokat kötöttek az amerikai tisztekkel, tőlük pedig ciga­rettát nyertek, amit élelmi­szerre cserélhettek. km-mj „Talán ez is mellé ment? Olimpiai bajnokok sorát adta a magyar sportéletnek a vívógé­niusz, Borsody László. nyíregyháza. Magyarorszá­gon semmilyen sportágban egyetlen edző sem mondhatta el még magáról, hogy a tanít­ványai révén 18 olimpiai ara­nyat volt képes felmutatni, Borsody László katonavívót kivéve. S akkor a 13 világbaj­noki, a 91 magyar bajnoki cím­ről - amiben szintén része volt - még nem is beszéltünk. Máday Norbert 460 olda­las könyvet írt a Pest megyei Farmoson 1878-ban szüle­tett nincstelen géniusz vívó- mesterről, a modern magyar kardvívás megalkotójáról. Jekelfalussy-Piller György, Gerevich Aladár, Berczelly Ti­bor, Kovács Pál, Tersztyánsz- ky Ödön - Borsody László győztes olimpikonok sorát adta a magyar sportnak. Má­day Norbert ezekből az idők­ből is sztorizgatott.- Az 1912-es stockholmi olimpiámról - ott 8 döntősből 7 magyar volt - Eugéne Fillol francia vívómester ezt írta: „Ahol a magyar vív, oda más nemzet csak tanulni mehet.” Borsody László, a vfvógéniusz (Kertai Zalán festménye) Aztán 1924-ben, négy évvel Trianon után, a párizsi olimpi­án Borsody László azt mondta a fiainak: „Ha tízszer meg tud­játok őket vágni, abból ötöt nem fognak megadni, négyet ellenetek ítélnek, s egy vágá­son vita lesz. Csak úgy tudnak bennünket legyőzni, ha hat bí­róból öt ellenünk ítél.”- Ezek a sportolók rezzenés­telen arccal vették tudomá­sul, hogy nem adják meg a vá­gásaikat. A végén egy francia főrend - leszegett fejjel, vörös arccal - hozzájuk lépett, s a nemzete nevében megkövet­te a magyar vívóválogatottat az aljasságért, mivel a máso­dik helyre szorították őket. Egy évvel később - amikor már az egész világ a magyar vívók zsenialitásáról beszélt- egy újságíró felkereste a bajnokokat a sportoktatói tanfolyamon. A Szabolcsi utcai hatalmas laktanyában nem találta a vívótermet, s negyedórányi bolyongás után útbaigazítást kért a napos tiszttől. A tiszt egy gőzházra mutatott. Az újságíró benyi­tott, s látta, hogy 12 katona­vívó bokáig érő tócsában gya­korol, a verítékük csíkokban folyik le a falakról. A hatodik döfés- Ezek a férfiak 10-12 órákat edzettek egyhuzamban, hogy meglegyen az a kis különb­ség, ami a győzelemhez kell. Az 1928-as amszterdami olim­pia előtt Rády József huszár ezredest megkérdezték az esélyekről. Annyit mondott: nem rosszabbak, mint 1924- ben. Akkor ugyanis az történt a tőrvívás döntőjében, hogy amikor már ötször fújtak elle­ne, hatodikra úgy beleszúrta a tőrt az ellenfele plasztronjá- ba, hogy az megállt benne. Az ezredes - rámutatva a himbá­lózó tőrre - kérdőn odafordult a zsűrihez: „Talán ez is mellé ment?” km-mj A múltról hallgatniuk kellett a sírí Még a sportolók se min­dig tudták, kitől hagyo- mányozódik az utánoz­hatatlan vívótechnika. NYÍREGYHÁZA. Nemrég új köny­vet írt Máday Norbert. A kötet megjelenés előtt áll, s a Bor­sody László, a géniusz árvái címet kapta. Arról szól, mi lett a mester tanítványaival 1945 után. Hiánypótló munka, mi­vel ezekről a sportolókról még egyoldalas tanulmány sem készült soha. Amikor a szerző az elveszett történetek nyo­mába eredt, falakba ütközött. A még élő, mintegy tucatnyi Borsody-tanítvány is hallga­tott, egyöntetűen állították a kutatónak, egyetlen mondatot sem halottak a háború előtti időkről. Világos, miért: a Rá- kosi-rendszerben csak úgy ma­radhattak a sport közelében, ha elfelejtik a múltat. Három vívómesterről is tudni, akik nem hallgattak, el is jött értük a fekete autó. Kettő közülük egy hét múlva már nem élt.- Amikor az 1964-es tokiói olimpián bajnoki címet szerző Pézsa Tibornak megmutat­tam, hogy mestere, Szűcs Já­nos is fellelhető a Toldi Miklós Vívómesterképző egyik tabló­ján, Novákovics Béla jobbján, elsírta magát. Ők ugyanis 22 éven keresztül vívtak úgy egy­más mellett, hogy a mestere - a tanítványát védve - egy szót sem beszélt a háború előtti beosztásáról. Ahogy arra sem hívja fel ma senki a figyelmet, hogy a riói olimpia aranyér­mesének, Szász Emesének a mestere, Kulcsár Győző is egy Borsody-tanítványtól, Vass Imrétől tanult. S a kétszeres olimpiai bajnokunkat, Szilágyi Áron annak a Gerevi­ch Ala­dárnak a fia edzette, akit szin­tén egy Bor­sody-tanít­vány képzett ki a Magyar At­létikai Klubban. KM-MJ Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok Az új nemzedék egyik tagja KELET • NYÁR 201^ Äiiij1 ÉamafeA

Next

/
Oldalképek
Tartalom