Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
6 Magyar kard napja 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Az első vívóiskolák és hőseink a reformkorban nyíregyháza. - A magyar szab- lyavívás története nem ismerhető meg történelmi alapismeretek nélkül. Tudni kell, mikor volt a reformkor, ki volt Széchenyi István vagy Wesselényi Miklós. Az utóbbiról, a zsibói bölényről kevesen tudják, hogy a barátjával, Széchenyi gróffal ő hívta életre - angliai és franciaországi tapasztalatok alapján - az első magyar szab- lyavívó-iskolákat - fordította tekintetünket a múlt felé Má- day Norbert. A sajátjából alapította- „Egy nemzetnek se lenne illőbb és szükségesebb a kardját jól forgatni tudni, mint a magyarnak, mert ami, s amije van, azt ennek köszönheti” - írta Wesselényi Miklós báró az l800-as évek elején, amikor néhány tucat gazdag magyar arisztokratával - Batthyány Lajos gróffal, Sándor Móriccal, az Ördöglovassal - hozzáláttak a munkához. Az egyik iskolát Pest-Budán, a másikat Kolozsvárott állították fel. Saját pénzből, mert az igazi magyar a sajátjából ad! Az alapítólevelekből kiolvasható: a szegény sorsúak számára is lehetővé kívánták tenni, hogy megtanulhassák a magyar kultúra e fontos sporttudományát, méghozzá magyar nyelven. A kard volt ugyanis a nemzeti fegyver.- A szabadságharc leverése után mindegyik iskolát a földdel tették egyenlővé. Utolsóként egyedül a komári vár tartott ki. Az ottani vívómester, Keresztessy József ingyen okKertai Zalán munkában FOTÓK: MAGYAR SZABLYAVlVÓ ISKOLA Fényesebb a láncnál... (Kertal Zalán festménye) tatta a ’48-as honvédtiszteket, pedig ő sem volt gazdag ember, gyerekkorában kémény- sepréssel kereste meg a kenyérre valót. Ezért is jelentette ki: a szabadság katonáitól nem kér egy vasat sem. Végül ős is több évre börtönbe került. Se többet, se kevesebbet- Szabadulva az első gondolata volt, hogy újra vívóiskolát nyisson. Pest-Buda rendőrfőnökének - merthogy a város egyesítése előtt, 1851-ben vagyunk - 32 sikertelen beadványt küldött, mire célját elérhette. Amikor Prottman rendőrfőnök végre magához hívatta, előírta: kard helyett fabotokkal kell gyakorolniuk és kizárólag meghatározott | létszámban. így akarta még jobban megalázni. Keresztessy távozásakor még utánaszólt: „Mondja, mennyi embert szeretne tanítani?” „Rendőrfőnök úr, se többet, se kevesebbet, mint negyvennyolcat” - jött a határozott felelet.- Az iskola világhírű vívóhely lett. A két leghíresebb olasz mester is ellátogatott ide, hogy megvívjanak Ke- resztessyvel. A magyar mester néhány vágással porig alázta mindet. Az olaszok másnap visszasomfordáltak a Zöldfa utcai iskolába, s kikunyerálták a megleckéztetőjüktől, hogy aláírhassák a diplomáját, amit a korszak 6 legnagyobb mestere látott el a kézjegyével - idéz- j te fel a történéseket Máday Norbert. KM-MJ MEGJELÄK! HIRDETÉS Mese Versek Játékok Színező Nyereményjáték Ára:399rt p .... „ , Kelet-hűségkártyával:299 Ft ■ 1'jlOrOK A kultúra védelme: honvédelem Máday Norbert rendhagyó tárlatvezetést tart a Jósa András Múzeumban fotó: pusztai Sándor Máday Norbert „rögtönzött történelem- órái” mindig lelkesítőén hatnak. nyíregyháza. A közelmúltban olvashattak lapunkban Máday Norbertról, az első hazai wing-tsun kungfu iskola megteremtőjéről. Akkor a nagyszerű sportembernek csupán az egyik arcát tudtuk bemutatni. Pedig van egy másik arca is: a harcművészet mellett ugyanis ő a magyar szab- lyavívás életben tartója, a katonavívók emlékének őrzője, történelmi relikviák gyűjtője. Tucatjával hordták külföldre S hogy honnan a vonzalom? Először is büszke magyarságára. Másodszor két őse is részt vett az l848-49-es szabadság- harcban, s gyermekkorában falta a történelmi témájú könyveket. Az ecseri piacon járva feltűnt neki, hogy a franciák, osztrákok, németek, olaszok két kézzel hordják el történelmi múltunk tárgyi emlékeit. A 18 évesen szerzett élmény felrázó ereje indította el a gyűjtővé válás útján. Múzeumok gyakran kérik kölcsön tőle a Nekünk kötelességünk megőrizni a katonavívók emlékét. MÁDAYNORBERT csak nála fellelhető értékeket, s újabban egy 1848-49-es emlékmúzeum létrehozásán fáradozik. A bátor, s csaknem elfeledett katonavívóinknak több könyvben is emléket állított, nem véletlen, hogy élmény- szerűen képes mesélni róluk, lapunk hasábjain is ezekből a történetekből válogattunk. Az elkötelezett gyűjtő azért elárulta: a gyermek- és ifjúkora is meghatározó volt abban, hogy képes volt ennyi tudásanyagot magába szívni.- Amit én tudok, azt a nagymamám kevés megspórolt pénzén vásárolt könyvekből tudom. Egyszer egy nagy tudású emberhez is ő vitt engem el, akitől sokat tanultam. Úgy hívták, dr. Láng Mátyás. Mint többeket, 1956 után őt is eltávolították egy budapesti katedráról. Tőle azt tanultam, hogy amikor az ember régi tárgyi emlékekkel találkozik, nem csak a szemével tudja befogadni mint 3 dimenziós tárgyakat, de a szívével és az elméjével is. Az utóbbival akkor, ha van elegendő tudása hozzá, hogy felismerje, mit is lát.- A kultúra védelme tulajdonképpen mindig honvédelem - tette még hozzá. - A tiszta szemű magyar emberek a vívószablyáikat úgy dugdos- ták el az ajtófélfába, a sisakok pedig a padlózatok és a padlások mélyéről kerültek elő. Az elnyomó orosz hatalom és csatlósai minden egyes darabért Szibériába küldték volna őket, ha kiderül. Nekünk ezért is kötelességünk őrizni a katonavívóink emlékét. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@kelet.hu A nyírségi emberekre jellemző ez a dac- Ha ránézünk mondjuk Bugarin-Horváth Pál ludovikás katonavivó arcára, a fényképfelvételeken éppen azt a dacot lehet leolvasni, ami a nyírségi emberekre jellemző - emelt ki egy példát Máday Norbert, amikor a kardvívás helyi vonatkozásairól kérdeztük. - Amikor a németek megszállták Magyarországot, s Horthy Miklóst lemondatták, ez a vívó nem volt hajlandó felesküdni a nyilasokra, amiért le is csukták. Utána frontszolgálatra küldték a keleti fronton, megsebesült, valahogy felgyógyult, kijutott nyugatra, majd hadifogságba esett. Az oroszok három és fél évre Szibériába száműzték. Amikor onnan szabadult, itthon - mint volt csendőrtisztet - már várta az AVH, s vitték is mindjárt Recskre. Később kényszersegédmunkás lett a tiszalöki erőműnél. De még ezt is túlélte. A szabadulása után öreg napjaiig gyerekeket tanított vívni Nyíregyházán. Az orosz lágernél is volt rosszabb nyíregyháza. Máday Norbert mesélt arról is, mit éltek át a katonavívók a 2. világháború után. - Az ember azt hinné, a szibériai és a német hadi- fogolytáboroknál nincs borzalmasabb, pedig a franciáké mélyen alulmúlta azokat.- Az oroszok elől visszavonuló vívómesterek jó része abban bízott, hogy a nyugati hadifogságban majd jobb lesz, de keserű volt a csalódás. Egy Párizs melletti hadi- fogolytáborban például volt olyan hét, hogy 50 honvédtiszt halt éhen. A vívóink csak azért nem vesztek oda, mert versenyeket rendeztek, fogadásokat kötöttek az amerikai tisztekkel, tőlük pedig cigarettát nyertek, amit élelmiszerre cserélhettek. km-mj „Talán ez is mellé ment? Olimpiai bajnokok sorát adta a magyar sportéletnek a vívógéniusz, Borsody László. nyíregyháza. Magyarországon semmilyen sportágban egyetlen edző sem mondhatta el még magáról, hogy a tanítványai révén 18 olimpiai aranyat volt képes felmutatni, Borsody László katonavívót kivéve. S akkor a 13 világbajnoki, a 91 magyar bajnoki címről - amiben szintén része volt - még nem is beszéltünk. Máday Norbert 460 oldalas könyvet írt a Pest megyei Farmoson 1878-ban született nincstelen géniusz vívó- mesterről, a modern magyar kardvívás megalkotójáról. Jekelfalussy-Piller György, Gerevich Aladár, Berczelly Tibor, Kovács Pál, Tersztyánsz- ky Ödön - Borsody László győztes olimpikonok sorát adta a magyar sportnak. Máday Norbert ezekből az időkből is sztorizgatott.- Az 1912-es stockholmi olimpiámról - ott 8 döntősből 7 magyar volt - Eugéne Fillol francia vívómester ezt írta: „Ahol a magyar vív, oda más nemzet csak tanulni mehet.” Borsody László, a vfvógéniusz (Kertai Zalán festménye) Aztán 1924-ben, négy évvel Trianon után, a párizsi olimpián Borsody László azt mondta a fiainak: „Ha tízszer meg tudjátok őket vágni, abból ötöt nem fognak megadni, négyet ellenetek ítélnek, s egy vágáson vita lesz. Csak úgy tudnak bennünket legyőzni, ha hat bíróból öt ellenünk ítél.”- Ezek a sportolók rezzenéstelen arccal vették tudomásul, hogy nem adják meg a vágásaikat. A végén egy francia főrend - leszegett fejjel, vörös arccal - hozzájuk lépett, s a nemzete nevében megkövette a magyar vívóválogatottat az aljasságért, mivel a második helyre szorították őket. Egy évvel később - amikor már az egész világ a magyar vívók zsenialitásáról beszélt- egy újságíró felkereste a bajnokokat a sportoktatói tanfolyamon. A Szabolcsi utcai hatalmas laktanyában nem találta a vívótermet, s negyedórányi bolyongás után útbaigazítást kért a napos tiszttől. A tiszt egy gőzházra mutatott. Az újságíró benyitott, s látta, hogy 12 katonavívó bokáig érő tócsában gyakorol, a verítékük csíkokban folyik le a falakról. A hatodik döfés- Ezek a férfiak 10-12 órákat edzettek egyhuzamban, hogy meglegyen az a kis különbség, ami a győzelemhez kell. Az 1928-as amszterdami olimpia előtt Rády József huszár ezredest megkérdezték az esélyekről. Annyit mondott: nem rosszabbak, mint 1924- ben. Akkor ugyanis az történt a tőrvívás döntőjében, hogy amikor már ötször fújtak ellene, hatodikra úgy beleszúrta a tőrt az ellenfele plasztronjá- ba, hogy az megállt benne. Az ezredes - rámutatva a himbálózó tőrre - kérdőn odafordult a zsűrihez: „Talán ez is mellé ment?” km-mj A múltról hallgatniuk kellett a sírí Még a sportolók se mindig tudták, kitől hagyo- mányozódik az utánozhatatlan vívótechnika. NYÍREGYHÁZA. Nemrég új könyvet írt Máday Norbert. A kötet megjelenés előtt áll, s a Borsody László, a géniusz árvái címet kapta. Arról szól, mi lett a mester tanítványaival 1945 után. Hiánypótló munka, mivel ezekről a sportolókról még egyoldalas tanulmány sem készült soha. Amikor a szerző az elveszett történetek nyomába eredt, falakba ütközött. A még élő, mintegy tucatnyi Borsody-tanítvány is hallgatott, egyöntetűen állították a kutatónak, egyetlen mondatot sem halottak a háború előtti időkről. Világos, miért: a Rá- kosi-rendszerben csak úgy maradhattak a sport közelében, ha elfelejtik a múltat. Három vívómesterről is tudni, akik nem hallgattak, el is jött értük a fekete autó. Kettő közülük egy hét múlva már nem élt.- Amikor az 1964-es tokiói olimpián bajnoki címet szerző Pézsa Tibornak megmutattam, hogy mestere, Szűcs János is fellelhető a Toldi Miklós Vívómesterképző egyik tablóján, Novákovics Béla jobbján, elsírta magát. Ők ugyanis 22 éven keresztül vívtak úgy egymás mellett, hogy a mestere - a tanítványát védve - egy szót sem beszélt a háború előtti beosztásáról. Ahogy arra sem hívja fel ma senki a figyelmet, hogy a riói olimpia aranyérmesének, Szász Emesének a mestere, Kulcsár Győző is egy Borsody-tanítványtól, Vass Imrétől tanult. S a kétszeres olimpiai bajnokunkat, Szilágyi Áron annak a Gerevich Aladárnak a fia edzette, akit szintén egy Borsody-tanítvány képzett ki a Magyar Atlétikai Klubban. KM-MJ Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok Az új nemzedék egyik tagja KELET • NYÁR 201^ Äiiij1 ÉamafeA
