Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-18 / 114. szám

2017. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK KELET Mindenféle 7 Hatvanévnyi élő népművészet Szép nagy családot alkot a Szabolcs Néptáncegyüttes fotó: magánarchívum Békenyilatkozatba foglalták gondolataikat A Szabolcs Néptánc­együttes nem a nagy­betűs „PRODUKCIÓ”*, hanem a hagyományőr­zés együttese. nyíregyháza. Hatvan év egy ember életében is számottevő idő, nemhogy egy művészeti csoportéban! Márpedig Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve Nyíregyháza legrégebbi néptáncegyüttese, a Szabolcs Néptáncegyüttes éppen ebben az évben ünnepli fennállásá­nak 60. éves jubileumát, amit a hét végén egy gálaműsorral tesznek emlékezetessé. „Alulról” építkeztek Ezen az estén egy kicsit min­den résztvevő átélheti újra, honnan is indultak: attól kezd­ve, hogy Dalanics György, a „csizmás” tanító bácsi mega­lapította az együttest, s odá­ig, hogy a közel 30 aktív tagot számláló csapat mára végre stabil otthonra talált a Kölyök- várban, közel 40 fős senior-, csaknem 20 fős óvodás- és 24 fős kiemelt tehetséggondozó csoportot működtet, s a helyi iskolákban, óvodákban továb­bi 200 gyermekhez juttatja el a néptáncot.- A közvélekedés is úgy tartja, hogy a megye szinte valamennyi táncegyüttese ebből az együttesből szökött szárba. A saját együttest ala­pítók is szabolcsosok voltak, csak szerették volna a saját egyéni elképzeléseiket meg­valósítani - pillantottunk egy kicsit vissza a múltba Ágos­Elsősorban a hagyománya­ink továbbéltetésé- ért dolgozunk. ÁGOSTON ILDIKÓ ton Ildikó csoportvezetővel, aki idestova 37 éve az egyik „arca”, meghatározó egyéni­sége az együttesnek.- Kezdetben a táncosok többsége - a Kossuth Lajos gimnázium mellett - a 113-as szakmunkásképző iskolából került ki, vagyis mi mindig „alulról” építkeztünk. Arra ma is büszkék vagyunk, hogy soha nem pénzért, hírnévért áldoztuk fel a szabadidőnket a néptáncért, bennünket min­dig a népi kultúra szeretete formált közösségé. Ma is ezt sulykoljuk a fiatalokba - fo­galmazta meg a táncegyüttes „lelkiségét” Ágoston Ildikó. Olyanok, mint egy nagy család Az elmondottakat bizonyítja, hogy az évtizedekig kitartók idősebb családtagjai, rokonai is ebben a csapatban ropták. Ildikó 10 testvére közül 4 itt táncolt, s most a gyerekei is ide járnak. Nemrég összeszá­molták: a szűkén vett család 21 táncosából tizenöten a Sza­bolcs tagjai voltak, s eszükbe sem jutott máshová átiga­zolni. Ez az együttes ezért is egy nagy család, amelynek az életét olyan „legendák” fémjelezték, mint Gucsa Sán­dor, Szentpéteri Erzsébet, Hu- szárszki Judit és László, Lip- pai László (Lippás), Sebestyén Mónika, Balogh Gyula vagy a jelenlegi művészeti vezető, Bíró József, azaz Jaffás.- Ma már nem a minősíté­sekért, a versenyekért dol­gozunk, hanem a hagyomá­nyaink továbbéltetéséért. A legkisebb falvakba is elme­gyünk, ha hívnak, s nem a bevételt számolgatjuk. Talán ezért is kerültünk be két év­vel ezelőtt a megyei érték­tárba egyedüliként, ami az egyik legnagyobb elismerés Különleges meglepetéssel is készül a jubiláló táncegyüt­tes, ugyanis Listván Attila többévi gyűjtőmunkájának és Siklós Ádám írásos anyagá­nak köszönhetően egy vissza­tekintő emlékkönyv is készül. A táncosok szintén renge­teg archív anyagot bocsátot­tak a rendelkezésükre, s a több mint ezer szövegoldal­az együttes számára - tette hozzá Ildikó. Lesz tehát mit megünnepelni a jubileumi gálán a Continental Aréná­ban az előttünk álló szomba­ton. Mivel több mint százan „akasztották le most a szegről a csizmát”, s 200 kis nebuló szívet melengető játékos tán­ca kel életre - vélhetően sze­met gyönyörködtető lesz a so- kadalom. A17 órakor kezdődő rendezvény alatt a Bürkös zenekar, s annak korábbi ze­nészei húzzák a talpalávalót, a programot az idén 50 éves Aranykapu Népművészeti Egyesület kiállítása és vására teszi még színesebbé, km-mj ból és a fotókból még szelek­tálni is kellett. Csutkái Csaba fotóművész ajánlotta fel a segítségét a megvalósításhoz. Az általa formába öntött, 500 példányban megjelenő cso­dálatos albumot a gálán lát­hatja s vásárolhatja meg a kö­zönség, egy hónap múlva az archív anyagból elektronikus könyv is készül. aranyosapáti. „Az Ige újrafel­fedezése s annak magyarul hir­detése jelentette a megmara­dást a nemzet számára akkor, amikor hóditó és ártó szán­dékok pusztulásunkon mun­káltak. Hálával emlékezünk mindazokra, akik az elmúlt 500 évben az Ige hirdetésével és az abból fakadó értékekkel gazdagították, erősítették az országot és a nemzetet. Kultú­ránk megtartó erő.” Ezeket a gondolatokat fog­lalták békenyilatkozatba Ara­nyosapátiban a Vallások pár­beszéde elnevezésű fórum résztvevői május 15-én. A re­formáció 500 éves jubileumát középpontba emelő hétfői négyeshatármenti találkozó­ról lapunkban is beszámol­tunk. A jelenleg is tartó VII. Ma­gyar Világtalálkozó második napjának vidéki helyszínén nem csupán a magyar vidék megmaradásának és fejlődé­sének a lehetőségére kívánták felhívni a figyelmet. A részt­vevők azon véleményüknek is hangot adtak békenyilatko­zatukban, mely szerint „a glo­bális méreteket öltő diabolos, a nagy szétdobáló, egymás ellen fordító erők ellenében a dialógus, az egy asztalhoz ülők párbeszéde lehet az egyetlen megoldás”, a béke és megmaradás csak egyedül így garantálható. Ezért továbbra is hívnak és várnak mindenkit, aki „kész egy ilyen jövendőért globáli­san gondolkodni és lokálisan cselekedni”. KM A nyilatkozattevők az eszmecserén fotó: magánarchIvum A héten még lehet pályázni A korábbi évekhez hasonlóan az idén is alkotói pályázatot hirdetett óvodások, általános iskolások és középiskolások részére az Országos Tűzmegelőzési Bizottság. A felmenő rendszerű pályázatra óvodások, illetve 6-10,11-14, valamint 15-18 éves korcsoportba tartozó tanulók küldhetnek alkotásokat. A pályázat központi témája az idén a tűzvédelem és a tűzoltók munkája, a pályázók a tűzoltói hivatás bemu­tatásával, egy tűzoltói beavatkozás ábrázolásával, vagy akár szabadon választott ötletekkel is hangsúlyozhatják a tűzvédelem fontosságát. Az óvodásoktól szabadtéri rajzot várnak, az iskolások viszont a rajzaik mellett szá­mítógépes rajzot, kézműves alkotást is beküldhetnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság posta-, illetve e-mail-címére. Nyíregyháza, Erdő sor 5. vagy szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu . A pályázathoz - a gyerekek adatain kívül - a szülő vagy gondviselő hozzájáruló nyilatkozatát is mellékelni kell. Az alkotások benyújtásának határideje május 21, eredményt pedig június 2-án hirdetnek. Az országos díjátadót június 9-én tartják a Fővárosi Nagycirkuszban. Emlékkönyv is készül m Hagyományőrző kiállítás Egy szerdán tartott kistérségi konferencia kísérőrendezvényeként nyílt fotókiállítás Vásá- rosnaményban, a Balázs Józsefvárosi Könyvtár és Művelődési Központ­ban. A tárlat igyekezett minden ízében bemutatni a térség nagy becsben tartott hagyományait. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Újra hívogat az aranyszablya Az idén másodszor rendeznek Geszteréden Aranyszablya Fesztivált. geszteréo. A község különle­ges fesztiválját egy nem min­dennapi történelmi ereklye tiszteletére hozták létre. Talál­tak ugyanis a településen egy világhírű vezéri sírt, amiből a régészek szerint Árpád vezér egyik fiának az aranyszablyá- ja került elő. A program min­den évben a település községi parkjában kap helyet, így lesz ez most május 20-án is. A sportok kedvelőinek ér­demes lesz már korán reggel talpon lenniük, ugyanis a sír­feltárás évének tiszteletére ki­tűztek egy 1927 méteres futó- távot, s a verseny rajtszámai 8 órától átvehetők. Leküzdhető egy 500 méteres táv is, amely­nek az a különlegessége, hogy a fordulója a Templomdűlő nemrég feltárt kora középkori templománál lesz. A fesztiválon gazdag kultu­rális program - íjász- és soly- mászbemutató, koncertek, táncház valamint kirako­A szablya eggyé kovácsolja a magyarságot fotó: nyéki zsolt dóvásár várja a látogatókat, az ételért és italért pedig a község saját helyi pénzével, a Geszterédi Bankóval lehet majd fizetni. km Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1. Költő ihlette íjászverseny a Tisza-parton A csodálatos tájon sok jeles költő, író lábnyo­mára bukkanhatunk. kótaj. Tokajba készülünk. Ra- kamaz helyett inkább Kótaj felé indulunk, a kerékpárút építése arrafelé nem nehezíti az autózást. Ha némi kerülővel is jár, irány tehát a Rétköz és a Nyírség határán lévő Kótaj. A májusi út önmagában szép látványt ígér. Virágzó fák, bokrok, s lám, az akác is bon­togatja leveleit. A szép kitérőt felfoghatjuk egy irodalmi uta­zásnak is, hisz sok jeles költő és író nyomára bukkanhatunk. Kótaj első neves íróvendége például Kazinczy Ferenc volt, akit rabsága idején, 1800 au­gusztusában Kufsteinből Mun­kács várába szállítottak. Kótaj- ban némi öröm is érte, hisz rokonánál, Ibrányi Károlyné fogadójában szálltak meg két napra. Volt miről beszélgetni... A hajdani keresztúti csárdában Jókai ugyan csak egyszer járt megyénkben, akkor is a szat­mári részen, de az Egy magyar nábob című regényében fele­sége régi szabolcsi utazásait elevenítette fel. A mű első fejezete a hajdani keresztúti (mai Kótaj) Törik-Szakad csár­dájában játszódik. Kárpáthy János modelljeként Ibrányi Ferencet is felidézte, aki mula­tozásairól, költekezéseiről vált közismertté. Nos, Ibrányi egy­kori kastélya néhány hete újra régi pompájában tündököl. De Kótajban gondoljunk egy ki­csit Galambos Lajosra, hajdani újságíró kollégánkra is! Mint Katona Béla írta, „Alig van az újabb magyar irodalomban olyan író, akinek a munkássá­gában a szülőföld oly mérték­ben volna kitapintható, mint Galambos Lajos életművé­ben...”. Galambos számtalan írása Szabolcs, Szatmár és Be- reg térségében játszódik. Kótaj után aztán látványos természeti táj és Búj követke­zik, ahol három tavat is talál­ni. Nem véletlenül sok mos­tanában a költögető fecske és a gólyafészek errefelé. Szól­junk is néhány szót a jó gólya­madárról! Azt hiszem, sokan ismerjük Tompa Mihály A gólyához című versét: „Meg­enyhült a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyama­dár!” A költőt bizonyára az it­teni élmények ihlették e szép vers megírására, aki Szabolcs községben a Szemere család­nál is nevelősködött. Hosszan lehetne sorolni a pontosan kétszáz éve született Tompa Mihály életművét, de min­denképpen említsük meg a Két íjász című versét, amely Vencsellő és Kenézlő tele­pülés nevének az eredetét meséli el. E szerint két vitéz, a német Vencel és a magyar Kenéz lovag nyilat ragadott, és a gazdag földesúr lánya ke­zének elnyeréséért párbajra kelt. A nagy viadalra a Tisza két partján álltak fel. Nem ne­héz kitalálni, ki győzött. Könyveket tölthetne meg A polgármesteri hivatalban megtudtuk, hogy a Nemzeti íjászszövetség a kenézlői és a gávavencsellői önkormány­zattal karöltve szinte minden évben szép ünnepség kereté­A kótaji Ibrányi—Fráter Kúriába is érdemes ellátogatni fotó: km-archív ben megrendezi a Kenéz-Ven­cel íjászpárbajt a Tisza felett, olyankor természetesen el­hangzik Tompa Mihály balla­dája is. A hagyományokat szépen ápoló községből továbbha­ladunk. Az útszélen vidám iskoláscsapat kerékpározik. Hamarosan a magyarság egyik legrégebbi településére, Sza­bolcs községbe érünk. A föld­váráról szóló írásokból persze külön könyvet lehetne szer­keszteni. Hadd idézzük most Móricz Zsigmond néhány sorát A szabolcsi földvár című írásá­ból: „A várcsúcsáról messze terjedő gyönyörű panoráma nyílik, az Alföld egyik legszebb kilátása a hegyaljai hegyekre... Ahogy az ember megáll a vár fokán, érzi a hódító és büszke érzést, ahogy uralkodott ez a központ a táj felett”. BODNÁR ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom