Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-05 / 80. szám

KELET 2017. ÁPRILIS 5., SZERDA Két ünnep között Az elmúlt napokban virágba borult hazánk - ezúttal nem a felszabadulás ünnepe, hanem a nyárias időjárás miatt. Szembetűnő az állati aktivi­tás is: a kertünkben az örvös galambok javítgatják a tavalyi fészküket, a múlt héten Ti- szanagyfalutól Milotáig min­denfelé találkoztam gólyák­kal, s lassan hazaszállingózik a többi költöző madár is. Sokan vagyunk, akik szám­ba veszik a visszatérő fajokat, örömmel figyelik a fészekra- kókat, de ősszel, amikor dél felé vonultak, nem volt ilyen rózsás a hangulat: a költözők hullahegyeket és milliárdos veszteségeket hagytak maguk mögött. A második hazai madárinfluenza-járvány miatt több mint hárommillió ba­romfit kellett elpusztítani, s az exporttilalmak is súlyos vesz­teséget okoztak az ágazatnak. A párás őszi időjárás kedve­zett a betegség terjedésének. A melegrekordok és szárazság mellett is érvényben maradt a főállatorvos kötelező zártan tartást előíró rendelkezése, de a helyzet javult: nemrég felol­dották az utolsó korlátozáso­kat is, és ha minden jól megy, nyár elején hazánk vissza­nyeri madárinfluenza-mentes státuszát. Bízom benne, hogy az őszi madárvonulás - és az októberi forradalom századik évfordulója - nem egy újabb járvánnyal köszönt ránk. peter.hovanyi@kelet.hu HMV. i im ■Hwm Megszavazták a „lex CEU-t” Rendőrök és demonstrálók a Parlament előtt fotó: mti/balogh zoltán A kormánypártok a szabályok betartásáról beszéltek, az ellenzék boszorkányüldözésről. BUDAPEST. A jövőben akkor működhet oklevelet adó kül­földi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha műkö­désének elvi támogatásáról államközi szerződés rendel­kezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypár­ti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden, gyorsított eljárással, a kormány kezdeményezésé­re. Befolyási kísérletek A külföldi egyetemek ügyé­ben javasolt törvénymódo­sítás Magyarország, a ma­gyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat” - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrá­sok minisztere a felsőoktatási törvényt módosító javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában. Kifejtette: Magyarország­nak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg el­ismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intéz­ménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzet­Az Egyesült Államok a továb­biakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és há­borítatlan magyarországi mű­ködéséért - közölte az ameri­kai nagykövetség kedden az MTI-vel. A közlemény szerint az Egyesült Államok csaló­dással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet közi befolyásolási kísérletek­nek engedjen teret, amelyek­kel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akar­nak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „ál­civil ügynökszervezetek”, és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” - mondta. Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele „célba vevő” törvényt kedden gyorsított eljárással elfogad­ták. Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabad­ságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban ko­moly fenntartásaikat - olvas­ható a közleményben. közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi fel­sőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik. Balog Zoltán megismétel­te: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Álla­mok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével az ügyben. A tör­vénymódosítás ugyanis nem­zetközi szerződéshez kötné EU-n kívüli külföldi egyetem magyarországi működését. Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarorszá­gon. Törvények felett senki Vinnai Győző, a Fidesz ve­zérszónoka a törvényjavaslat céljaként jelölte meg, hogy senki ne állhasson a törvé­nyek felett. Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a törvényjavaslat azt a helyes célt szolgálja, hogy a felsőok­tatási intézmények, akár ma­gyarok, akár külföldiek, az ismert szabályok alapján, át­láthatóan működjenek, és ne legyenek előjogok. Nincs az első tíz között Hiller István, az MSZP vezér­szónoka szerint a javaslatnak politikai indoka van, a problé­makör, amelyet említ, nincs a felsőoktatás tíz legfontosabb problémája között. Szerinte a kormány az oktatás szabadsá­gát készül megsérteni. Szávay István, a Jobbik ve­zérszónoka a Fidesz 1992-es közleményét idézte, amely­ben a mostani kormánypárt megdöbbenésének adott hangot a Soros-alapítványt és Soros Györgyöt ért akkori „nemtelen” támadások miatt. A képviselő úgy vélte: ha van Magyarországon „Soros-egye­tem”, akkor van Soros-párt is, mégpedig a Fidesz. Élőlánc és uniós zászló Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kijelentette: a javaslat boszorkányüldözés a CEU, a tanszabadság és a független, autonóm, kritikai gondolkodás ellen. „A leg­sötétebb komcsi időket hozza vissza a Fidesz azzal, hogy bezárat egy egyetemet” - fo­galmazott a képviselő, aki szerint a Fidesz egy „vörös vonalat” lépett át az előter­jesztéssel. Tegnap a tiltakozók élőlán­cot vontak a CEU köré, majd a Parlament elé vonultak, ahol az ott sátorozó, más céllal tar­tott demonstráció résztvevő­ivel együtt a kormányt bírál­ták. Dulakodás is kialakult a rendőrökkel, az esetnél jelen volt Demszky Gábor egykori főpolgármester. A Parlament ablakából Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő lógatott ki uniós lo­bogót. MTI Csalódással értesültek Röviden CEU. A Central European University (CEU) a kedden elfogadott felsőoktatási tör­vénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt - közölte a CEU elnök-rektora. Michael Ignatieff csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt. Megerősítette: elsődle­ges tervük, hogy Budapesten maradhassanak. Úgy.fogalma- zott: Budapest az otthonuk. MSZP. Az MSZP-frakdó egysé­gesen kiáll a CEU mellett, és azt kéri Áder János köztársa­sági elnöktől, hogy ne írja alá a nemzeti felsőoktatási tör­vény módosítását - közölte az ellenzéki párt frakcióveze­tője, Tóth Bertalan kedden, a jogszabály parlamenti elfoga­dása után. dk. A Demokratikus Koalíció elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeménye­zését annak érdekében, hogy megakadályozzák a CEU meg­szüntetését - közölte a párt alelnöke, Vadai Ágnes. LMP. Az LMP az Alkotmány- bírósághoz fordul a „lex CEU” miatt - közölte a párt két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos kedden. Állás­pontjuk: a CEU ellehetetle­nítéséről szóló előterjesztés nemcsak elfogadhatatlan és káros, de Alaptörvény-elle­nes is. FIDESZ. A magyar felsőoktatás védelmével indokolta a fel­sőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő módo­sítását Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után. A javaslat ki­vételesen sürgős elfogadását azzal magyarázta, elhúzódó parlamenti eljárás esetén az érintett egyetemeknek keve­sebb idejük lenne felkészülni az új szabályokra. Bírál az amerikai Freedom House, a magyar kormányt ez nem lepte meg A Kormanyszovivoi Iro­da válasza: a Freedom House Soros György által finanszírozott szervezet. BUDAPEST. A washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet poszt- kommunista országokról szóló keddi jelentése szerint a beszámolók közzétételének kezdete, azaz 1995 óta most fordult elő először, hogy a Kö- zép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő térségben több kon­szolidált tekintélyelvű rezsim van, mint megszilárdult de­mokrácia. A washingtoni székhelyű szervezet beszámolójában egy teljes fejezetet szentel a félig megszilárdult demokrá­ciákhoz sorolt Magyarország­nak és a konszolidált demok­ráciák között számontartott Lengyelországnak, amelyek az ígéretes kezdés után sze­rinte jelentős visszaesést könyvelhetnek el. Úgy fogalmaztak, hogy ösz- szesítve jelenleg Magyaror­szágon „a legsiralmasabb a demokratikus intézmények helyzete” a közép-európai ré­gióban. A 2007-ben még régiós éllovasnak számító államban romlott a demokráciamutató a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben - tették hoz­zá. „A 2018-as választások közeledtével a Fidesz a civil társadalom felé fordítja a fi­gyelmét, és a külföldről támo­gatott szervezetek felszámolá­sával fenyeget” - írták. A kilencvenes évek elején Lengyelország és Magyar- ország is a demokratikus át­alakulás iskolapéldája volt. Ezeknek az államoknak „a lát­ványos pálfordulása” a Free­dom House szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy társadal­mi beágyazottság és meggyö­keresedett politikai normák nélkül a liberális demokrácia működéséhez szükséges in­tézmények törékenyek. A Kormányszóvivői Iroda reagálásában azt írta a ked­den nyilvánosságra hozott je­lentésre reagálva: a Freedom House egy Soros György által finanszírozott szervezet. A magyar kormányt nem lepte meg, hogy a Soros által tá­mogatott intézmény Magyar- országot támadja. Magyar- országon a sajtószabadság teljes mértékben érvényesül, minden politikai vélemény a magyar sajtóban teret kaphat és megjelenhet. Magyaror­szág polgárai pedig demokra­tikus jogaikat szabad válasz­tásokon gyakorolhatják - áll az MTI-hez eljuttatott közle­ményben. MTI <§> „Szeretnénk a reklámadót csökkenteni” Jövőre nem 9 százalék lesz a reklámadó - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta, azért kérték a parlamentet, vegyék te a napirendről a már benyújtott törvényjavaslatot, mert a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfog­lalásának. Ha április 26-éig újra a Ház elé kerül az indítvány, június közepéig elfogadhatják, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban rendezik a kérdést - közölte. „Szeretnénk a reklám­adót csökkenteni” - mondta Kósa Lajos, fotó: mti/máthé zoltán A robbantás után készült felvétel a szentpétervári metróban fotó: afp Hátizsákban volt a bomba A golyókkal-csavarok- kal megrakott robba­nószerkezetet tűzoltó készülékbe építette be a merénylő... MOSZKVA, Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden meg­erősítette a kirgiz állambizton­sági szolgálat korábbi bejelen­tését, miszerint a robbantás gyanúsítottja „valószínűleg” a 22 éves, orosz állampolgársá­gú Dzsalilov, aki a kirgizisztáni Os városában született, a radi­kális iszlamista hagyományai­ról ismert Fergana-völgyben, a helyi üzbég kisebbség tagja­ként. Az orosz szövetségi ha­tóság szerint Dzsalilov, akinek „szétszakadt maradványait” a felrobbantott metrószerel­vény harmadik vagonjában megtalálták, genetikai nyomot hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalma­zó táskán is. Genetikai bizonyítékok Ezért az SZK közleménye sze­rint a genetikai bizonyítékok és a biztonsági videokame­rák felvételei alapján „okkal feltételezhető, hogy a met­rókocsiban elkövetett terror­cselekmény mögött ugyanaz az ember áll, aki a Ploscsagy Voszsztanyija állomáson ha­gyott egy robbanószerkezetet tartalmazó táskát”. A Kommerszant című napi­lap online szerkesztősége úgy értesült, hogy Dzsalilovnak a robbanás után csak a feje ma­radt épen, az alapján azonosí­tották. A tűzoltó készülékbe beépített, golyókkal-csava- rokkal megrakott robbanó­szerkezetet a hátizsákjában viselte. MTI Hírek. A világ hírei. Jegyzet Hoványi Péter Devizaárfolyam (2017.04.04.) , PÉNZNEM árfolyam változás r Euró 309,06 -0,13 . USA dollár 289,90 +0,18 Svájci frank 289,26 +0,03 r Angolfont 360,52 -1,86 1 -----------------------------------­Román lej 68,00 +0,08 Ukrán hrivnya 10,68 -0,03 Horvátkuna 41,56 -0,03 1 Lengyel zloty 72,68 -0,38 1 ---------­Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom