Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-26 / 96. szám

2017. ÁPRILIS 26., SZERDA Joerg Bauer elmondta: fontosnak érezték, hogy abban az országban, ahol a dolgozók a cég sikereiért fáradoznak, valami pluszt is adjanak a helyi közösségeknek, s felkarolják a fiatal tehetségeket FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Interjú: Joerg Bauerrel, a GE Magyarország elnökével Kulcs a jövőhöz, karrierhez A beszélgetőpartner Matyasovszki József Hamarosan a világ egyik legsikeresebb válla­latától tanulhatnak a szerencse fiai és lányai. kisvárba. A General Electric (GE) jelenleg a világ legsikere­sebb cégei közé tartozik, a GE Hungary pedig hazánk egyik legnagyobb iparvállalata, s egyben legnagyobb exportő­re. Nagy megtiszteltetés, ha egy ilyen hatalmas multina­cionális vállalat az utánpót­lás-nevelésre is gondot fordít, s felkarolja azokat a fiatalokat, akik némi tapasztalatot sze­retnének a globális gazdaság világáról s működéséről. Már­pedig a GE most is egy ilyen projektbe kezdett, s ezúttal az Észak-alföldi régió tehetséges tanulóit vette szárnyai alá. Az új karrierprogramjukba két gimnáziumot vontak be 18-18 diákkal. Az egyik a Bessenyei György Gimnázium és Kollégi­um Kisvárdáról, a másik pedig a hajdúböszörményi Bocs­kai István Gimnázium. Joerg Bauerrel, a GE Magyarország elnökével persze nem csupán erről beszélgettünk. Hogyan foglalható össze ennek a programnak a lényege? joerg BAUER: Egy 18 hónapos projektről van szó, s napokon belül el is kezdjük a munkát. A legfontosabb célunk az, hogy egy kicsit előkészítsük ezeknek a tanulóknak a majdani elhelyezkedését az üzleti életben, s felkészít­sük őket a munkaerőpiac várható kihívásaira. Mint minden globális vállalat, mi is megküzdünk a váltózó piaci realitásokkal, viszont komoly lehetőségeket látunk a digita- lizációban, a feljövőben lévő digitális tudásgazdaságban. Egy fiatal számára az alapvető tudásbázis továbbra is az iskola, cégünk, a GE Hungary csupán megpróbálja hasznos tartalmakkal kiegészíteni az ott tanultakat. Bármennyire is nem túl jó hír a gyerekek számára, de továbbra is kell majd nekik matematikát, magyart, biológiát és más tárgyakat tanulni. Viszont ér­demes erre az alapra digitális tudást építeni, s ráfókuszálni a szoftverfejlesztési irányokra. A digitális kompetencia azok számára is fontos, akik nem szeretnének szoftveres pro­jektekben dolgozni. A jövőben aligha tölthető be magas pozíció digitális tudás nélkül. Körülbelül 5-10 év múlva már az olyan tanulók sem lehetnek sikeresek enélkül, akik mondjuk az orvosi pályát választják. Emlékszem, a németországi kisvárosomban, 15-16 éves koromban még nem volt ilyesmire lehetőség, s azt gondolom, hogy amit most ezzel a programmal kínálunk, az a régmúlthoz képest hihe­tetlen előnyöket jelent. Abban pedig biztos vagyok, hogy a gyerekek szívesen fektetnek plusz energiákat s fordítanak plusz időt arra, hogy a saját jövőjüket építsék. A mi segít­ségünkkel könnyebbé válhat az indulás a karrierépítés és a versenyképes tudás meg­szerzésének az útján. Konkrétan mit várhatnak a diákok a programtól, s ez milyen hozzáadott értékkel bír? JOERG BAUER: Csak itt Magyar- országon több mint tízezer ember dolgozik a cégünknél, 12 gyárat működtetünk, kutatás-fejlesztéssel foglal­kozunk, létrehoztunk egy üzleti szolgáltatóközpontot, s ha csak ezeket bemutatjuk, az már önmagában remek demonstrációja annak, milyen piaci realitásokkal lehet szá­molni ma a világban. Nálunk megtapasztalhatják a közép­iskolák, milyen egy globális cégben, s annak különféle szegmenseiben - például a pénzügyön, a beszerzésnél vagy kommunikációs te­rületen - dolgozni. Ez már önmagában is komoly hozzáa­dott érték. Én magam sem kaptam annak idején ilyen irányú felkészítést. Sok olyan önkéntes vezetőnk van, akik szívesen átadják a tapasztala­taikat, szervezünk majd nyílt napokat, ahol szakemberektől tanulhatnak, lesznek work- shopok, gyárlátogatások, s ami a legfontosabb, az angol nyelvet üzleti színvonalon is elsajátítják. Ha valaki mo­tivált, s mindemellett a nyel­vet is jól beszéli, akár online is hozzájuthat tudástartalmak­hoz, amely révén világszín­vonalú, akár Harvard egye­temi szintű tudást is elérhet Kisvárdáról. Enélkül viszont ennek a világnak az ajtajai bezárulnak. A globális iparban aligha győzhető meg bárki egy új ötletről, ha nem tudja azt angolul jól elmagyarázni. Feltételezem, az önök által képzett munkaerőre a GE-nek is szüksége van. Végeznek karrier­követést, figyelemmel kísérik az innen kikerült fiatalok sorsát? JOERG BAUER: Mivel ez alapvetően egy önkéntes vállalás, nem az elsődleges elvárásunk, hogy minden innen kinevelődött „GE-diák” a mi cégünknél dolgozzon a jövőben. Persze, természe­tesen nagyon örülünk, ha ben­nünket választanak. Mi sem csupán cégvezetők vagy me­nedzserek, hanem édesapák és édesanyák is vagyunk, s nekünk is fontos, hogy az ország, ahol élünk, egyre sikeresebb legyen. Egy sikeres országban egy nagyvállalat is szívesebben dolgozik, s számunkra már az is előnyös, ha az innen kikerült fiatalok jó politikussá vagy más cégek jó vállalatvezetőivé válnak. Ma a GE-ben Magyarországon több mint 10 ezer szülőt és 6000 gyermeket tartunk számon. Ez a szám az elmúlt évben körülbelül még 400 babával gyarapodott. Mi a véleménye a magyar fiatal szakemberek tudásáról, felké­szültségéről? JOERG BAUER: Nemrég közel kétezer fiatal, 23-25 éves szakembert vettünk fel, elsősorban informatikai és pénzügyi területre, például az új szolgáltató központunkba. Remekül beszélnek angolul, a szoftverfejlesztésben és az adatkutatásban globális szinten is versenyképesek. Az adatkutatók szövetsége (KAGGLE) rendszeresen szervez különféle világver­senyeket. Az első tíz között legtöbbször van 2-3 magyar - büszkék vagyunk arra, hogy a legutóbbi verseny nyertesei közül ketten nálunk dolgoznak - de még több jó szakemberre lenne szük­ség. Ezért is próbáljuk ezt a területet népszerűsíteni. S a jövő is ebbe az irányba mutat, gondoljunk csak a 3D-nyom- tatásra, a nanotechnológiára vagy a digitális adatokban rejlő lehetőségekre. Ilyen gyorsan soha nem követték egymást a változások, mint most, s ehhez, vagyis 4. ipari forradalomhoz mindenkép­pen adaptálódni kell. Elnök úr, miben látná a jövőben a legfőbb kitörési lehetőséget? Ez ugyanis Magyarország számára is egy fontos kérdés. joerg BAUER: Minden or­szágnak el kellene kötelez­nie magát néhányjövőbe mutató terület mellett, mert mindenből nem lehet világ­csúcsra törni. Remek kitörési lehetőséget teremthet az egy­séges ökoszisztéma kialakítá­sa az olyan kiemelt területek magasan fejlett technológiája köré, mint például a digitális egészségügyi szolgáltatások, technológiák vagy a sportipar, amelyben az ország méretét messze meghaladó poten­ciál van. A korszerű gyártás digitalizációjában is hatalmas lehetőségek rejlenek, illetve kiemelkedő eredményeket lehet elérni az autóiparban, amely ipar a vezető nélküli technológiák félé tájékozódik. A jövőt az automatizálás, a megosztott szolgáltatások összehangolása jelentheti. Energia, digitalizáció és öntanuló rendszerek kisvárba. - A Power üzletá­gunk talán a legsikeresebb, amely a globális gyártási lán­cunknak is nagyon fontos része. Tavaly erre a területre mintegy 350 dolgozót vet­tünk fel - mondta el Joerg Bauer, amikor arról faggattuk, hogy a GE melyik üzletágban a legsikeresebb az egy tucat­ból, amelyben jelen vannak.- De legalább ilyen jól pros­perál a Digital üzletágunk is, nem véletlenül hoztuk létre tavaly novemberben az új GE Magyarország Digitális Fejlesztési Központot, amely egyike a GE hat globális digi­tális fejlesztési központjának. Itt is új munkahelyeket te­remtünk, s az ipari internet­megoldások területén 2017 végéig további 400, magasan képzett szakértői pozíciót hozunk létre. A szoftverfej­lesztőink olyan digitális meg­oldásokat fejlesztenek, amely révén a produktivitás jelen­tősen növelhető. Izgalmas ki­hívás továbbá a digitális kép­alkotó rendszerek fejlesztése, amiből jelenleg az egészség­ügy profitál a legtöbbet, hi­szen olyan - a produktivitás mellett a helyes döntéshoza­tal szempontjából is hasznos - háromdimenziós képalko­tó rendszereken dolgozunk, aminek a segítségével gyor­sabban és könnyebben tud döntést hozni például egy radiológus. Természetesen a folyamat végén mindig a szakember, az orvos dönt, de a rendszer - amely majdnem kizárólag magyar fejlesztés, s amelyet a világ orvosainak a 40 százaléka már használ - nagyban megkönnyíti a mun­káját. Út a csúcstechnológiához- Említenék még egy fontos területet, ami már a csúcs- technológia világába vezet. Healthcare üzletágunkban foglalkozunk ugyanis mester­séges intelligencia fejleszté­sével, ami elsősorban az önta­nuló rendszereknél, gépeknél lesz meghatározó.- Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a kutatási progra­mot egy erős globális verseny közepette sikerült Magyaror­szágra helyezni, s körülbelül 160 ember végez a program­hoz adatkutatást. A projektbe több magyarországi - elsősor­ban a szegedi, veszprémi - egyetemet is bevontunk, ami azt mutatja, hogy a magyar kutatói potenciál kimondot­tan erős. Egyszerűen szólva mi a termelési feltételeket és a termékinnovációt teremt­jük meg, a dolgozóink pedig a kutatói kreativitást adják. A Paks II. projektben is szívesen részt vennének KISVÁRBA. A GE - amely 1989 óta van jelen Magyarországon - az elmúlt évek alatt megtíz­szerezte az adózás előtti jö­vedelmét. Az elmúlt három évben háromezer új munka­helyet készítettek elő, s amint azt a cég elnöke elmondta, mindezt nem csinálták volna, ha nem lennének elégedet­tek az itteni eredményeikkel. Nemrég a Paks I. atomerőmű generátorának felújításban is részt vettek.- Ez a projekt is igazolja a GE helyi képességét és felké­szültségét arra, hogy a Paksi Atomerőmű által tervezett to­vábbi fejlesztésekben és fel­újításokban részt vegyen. Ha megkezdődik a közbeszerzési eljárás, természetesen mi is szeretnénk pályázni, s nyer­ni. A feladatok egy részét na­gyon szívesen felvállalnánk, mivel kimagasló technoló­giával rendelkezünk, s több más országban - pl. Finnor­szágban - is bizonyítottunk már. Érdeklődéssel várjuk a közbeszerzési folyamatok alakulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom