Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-21 / 92. szám

2017. ÁPRILIS 21., PÉNTEK KIDET Tovább bővült a belföldi turizmus: tárt ajtók a wellness-szállók fürdőinél FOTÓ: LADÁNYI TÓTH LAJOS A friss adatok szerint az első negyedévben már 8 százalékkal bővült a turizmus. NYÍREGYHÁZA. Bár 2017 pihe­nésre alkalmat adó hosszú hétvégékben gazdag, az első negyedévében szűkölköd­tünk a munkaszüneti napok­ban. Míg 2016-ban ilyenkor 3 lehetőségünk is adódott arra, hogy elmeneküljünk a mínu­szok elől a wellness-szállók gőzölgő fürdőibe, addig az idén csupán egy szerdára eső március 15-ei ünnepnappal számolhattunk. I A legtelítettebb nap- Az utazási kedvünket ez egyáltalán nem szegte, sőt ta­valyhoz képest 8 százalékkal bővült a belföldi turizmus, de a vendégéjszakák hosszának megoszlásán látszik a mun­kaszüneti a napok hiánya - mondta Szigetvári József, a A németek képviseltették magukat a legnagyobb számban. SZIGETVÁRI JÓZSEF :• teletorii Krakkó népszerű úti célnak számít Szallas.hu ügyvezető igazga­tója.- A rövidebb, 1-2 éjszakás típusok mentek most jobban, ezek adták a foglalások több mint 80 százalékát. Nem csak a vendégéjszakák számára volt hatással a szünnapok hi­ánya: míg tavaly a márciusi extra hosszú hétvégére esett a legtelítettebb nap, ebben az évben már február 17-e volt a legforgalmasabb. Az első ne­gyedéves riportja szerint nőtt a foglalások száma a maga­sabb nívójú szálláshelyeken. Míg az előző esztendőben főként 3 csillagos hotelszo­bákat választottunk ebben az időszakban, idén már a 4-5 csillag volt a befutó, utóbbi­nál átlagosan 17 százalékkal Külföld! úti célok A top 10 külföldi település 2017 elején 1. Zakopane, 2. Krakkó, 3. Vir, 4. Crikve- nica, 5. Zadar, 6. Medulin, 7. Szováta, 8. Wroclaw, 9. Rimetea, 10. Donovaly többet fizettünk, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor továbbra is az 50 ezer forint alatti árkate­gória a legkeresettebb, tíz­ből nyolc üdülni vágyó ezt választotta. A foglalások 15 százaléka szólt 50-100 ezer forint értékű csomagra, az ennél drágább kikapcsolódás pedig tavalyhoz hasonlóan ritkaságszámba ment ebben az időszakban. Kis mértékben növekedett a SZÉP-kártyás fizetések száma az előző év­hez képest. A kártyákon lévő jelenleg mintegy 4,2 milliárd forintot május 31-éig lehet felhasználni, ezt követően ugyanis a kibocsátó bankok visszautalják a megmaradt pénzt a munkáltatóknak. Budapest és Eger vonzereje Az új év első időszakában még mindig Budapest és Eger bizonyult a legnépszerűbb üdülési célpontnak. A lista további szereplői már 2016- ban is helyet kaptak a top 10 között, de a sorrend némileg átrendeződött. Az előző évben hetedik he­lyen végzett Szeged az idén felkerült a dobogó harmadik fokára, míg a. tavalyi bronz­érmes Gyula most csupán a nyolcadik pozíciót érte el. Debrecen és Pécs előbbre lép­tek, Hajdúszoboszló pedig hátrébb került. Új belépőként Zalakaros foglalta el a 10. he­lyet. Még mindig Zakopane a befutó, ha külföldi utazásra adjuk a fejünket az év első három hónapjában, Krakkó viszont egy helyezést elő­re lépett, így már a második legkedveltebb település az utazók körében. Lengyelor­szág mellett a horvátországi üdülések is kelendőek, Vir például új belépőként egyből a harmadik helyen végzett. Az előző év hasonló időszaká­hoz képest új úti célok is fel­kerültek a legkeresettebbek közé, így Crikvenica, Zadar, Medulin, Szováta, Rimetea és Donovaly is az élbolyban sze­repeltek. Nem csak mi ruccanunk ki a téli, kora tavaszi hónapok­ban. „A nálunk vendégeske­dő külföldiek közül a néme­tek képviseltették magukat legnagyobb számban, majd a románok és a lengyelek” - mondta Szigetvári József, km Belföldi út! célok A top 10 belföldi úti cél az első negyedévben 1. Budapest, 2. Eger, 3. Szeged, 4. Pécs, 5. Hévíz, 6. Hajdúszoboszló, 7: Debrecen, 8. Gyula, 9. Miskolctapolca, 10. Zalakaros A rendíthetetlen vörös tömb túlélte a viharokat Az ákosi műemlék­templom lenyűgöző tanúja a magyar törté­nelemnek. ÁKOS. A községet - melyet 1342-ben említenek először az oklevelek - a romániai Szatmár megye déli részén, Szatmárnémetitől bő félórai autózásra a Zilah felé vezető úton, a Kraszna folyó síksá­gán kereshetjük fel. Érdemes, hiszen itt található Szatmár megye egyik legjelentősebb műemléke, a 800 éves ákosi református templom, mely a magyar romantika egyik leg­nagyszerűbb épülete. Burgonya a papiak kertjében A község neve Ákosmonosto- rából ered, melyet a Szkítiából a hét vezérrel együtt érkezett Ákos nemzetségről neveztek el - tudjuk meg a látogatá­sunkkor a papiak kertjében éppen a burgonyaültetéssel végző fiatal lelldpásztortól. Dobai Zoltán a templom tör­ténetének érdekes részleteit eleveníti fel:- Az 1241-es tatárjárás után épült az ákosi monostor, és a templomba IV. Béla király bencés szerzeteseket telepí­tett. Az 1642-ből származó első írásos emlék megemlí­ti, hogy a templom leégett, és helyreállítási munkálatok folynak. Ugyanebben az év­ben a törökök bosszúból fel­gyújtották, így az istentisz­teletet 90 esztendeig a tető nélküli templomban tartot­ták. 1732-ben a hívek a temp­lomot befedték, a tornyokra barokkos zsindelyes sisakok kerültek, így az épület sokat veszített értékéből. 1747-ben villám csapott a déli toronyba. Az 1834. szeptember 15-ei földrengés során a templom megrongálódott. Ezek után 1862-ben ismét tűzvész pusz­tította el. 1869-ben a presbi­térium által felkeresett Mű­Dobai Zoltán lelkipásztor készség­gel fogadja az idelátogatókat FOTÓ: GALAMBOS BÉLA emlékvédő Bizottság Schulek Frigyes egyetemi tanárt bízza meg az építkezéssel., A resta­urálási munkálatokat végül 1902-ben fejezték be. Ekkor az eredeti román stílusnak nem megfelelő barokkos tetőt kicserélték, a nyugati bejárat timpanonos előcsarnoka is ekkor készült, így lett az épü­let egységes stílusú. 1903. au­gusztus 9-én Bartók György püspök szentelte fel. Győzelmet hirdet a kakas Az 1953-ban műemléknek nyilvánított templom román stílusban épült, bazilikális elrendezésű, háromhajós, kegyúri karzatos és két - 29,5 méter magas - nyugati tor- nyú. Különlegessége, hogy vakolatlanul egy hatalmas vörös tömbként uralkodik a Kraszna menti síkságon. Az északi torony tetején csillag, a déli torony tetején kakas látható, hirdetvén a reformá­ció győzelmét ezen a tájon. KM-GB Piros-fehér-zöld pántlikák a sírokon FOTÓK: A SZERZŐ Ésik Sándor világjáró sorozatának 137. epi­zódja. doberdó. „Képe alatt ketyeg az óra, ő maga elment Dober- dóra”. Deák Mór, kortárs köl­tőnk sorai járnak az eszem­ben, miközben a redipugliai osztrák-magyar katonateme­tő kövei között lépdelek. Egy megsárgult fénykép ihlette a sorokat, mely egy nagyon idős asszony vitrinjében állt. Bocsánatos betűhibák Milyen baljóslatú, dobper­gésszerű a szó: Doberdó. Vagy mondjunk inkább sor- tűzszerűt? Amikor még nem volt Don-kanyar, akkor az Isonzó jelentette ugyanazt. Egy folyó, amely mellett ma­gyar katonák tízezrei vesztet­ték életüket. Itt nyugszanak a szomszéd falu sírkertjében. Nagyobb részük közös sírban, kisebb, sokkal kisebb részük kapott csak saját követ. A betűhiba némelyiken megbocsátható, nem magyar kéz írta, véste. Tiszteletre méltó, hogy mi­lyen gondozott a hely. A közös sír nagy emlékkö­ve mellett kopjafa áll. A sír­emléknek ez a formája más nemzeteknél nemigen járja. A koszorúk frissek, a piros-fe- hér-zöld pántlikák színét még Ésik Sándor Az olaszok emlékművének 22. falánál nem szívta ki a perzselő me­diterrán nap. Találtam egy követ, melyen a „Farkas” fel­iratot kézzel karcolva egészí­tette ki valaki keresztnévvel, és Nagy-Magyarország-mat- ricát ragasztott mellé. Lép- ten-nyomon tetten érhető, hogy mindennapos vendégek itt az unokák, és az áldó imád­ság sem hiányzik hősi halált halt őseink nyughelyénél. Márványfalon sorakozó nevek Elmerengek, hogy eleget tudunk-e a múltunkról, és megteszünk-e mindent an­nak érdekében, hogy ápoljuk emlékeit. Említettem már, hogy elegendő jelét látom az ide elzarándokoló magyarok keze nyomának, de vajon há­nyán hajtanak el a közeli au­tópályán Trieszt és Szlovénia felé anélkül, hogy felkapnák a fejüket: nicsak, ez az Isonzó. A bűntudat onnan való, hogy én magam is közéjük tartozom. Idáig jutok magam­ban, aztán tovább sétálok. Megnézem az olaszok emlék­helyét. Nem kevesebb mint száz­ezer itáliai végezte be itt életét. Egy domboldalon hu­szonkét márványfalon sora­kozik a sok név. Mindegyiken végigfut a „presente, presen­te” felirat. Érthető, és mégis nehéz lefordítani. A monumentális emlékmű méretei kis túlzással a pira­misokkal vethetőek össze. Eszembe jut a vietnami hábo­rú washingtoni nagy emlék­Kopjafa az emlékmű mellett fala, amely fényes fekete grá­nitból van, és aki a neveket olvassa, egyúttal saját magát is látja visszatükrözve. Ott is, itt is a város moraja zökkenti vissza a jelenbe a megillető- dött látogatót. A harcok szín­helye a közelben van, ott is sok dolog emlékeztet a vérzi­vataros múlt századra. KM Itt jártak a leszármazottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom