Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-19 / 90. szám

2017. ÁPRILIS 19-, SZERDA KELET Események képekben Nyírturára vezetett legutóbb a BringÁdám Egyesület lelkes túrázóinak biciklis útja. A több mint hatvanfős társaság 40 kilométert kerekezett: Borbányáról Oroson át jutottak el Pazonyig, ahol focizással „pihenték ki” az út fáradalmait. Nyírtura után Libabokor és Sóstó felé vették az irányt fotó: egyesület Cinegekirály címmel természetismereti vetélkedőt rendezett a Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola a Móra-napok keretében. A megtisztelő királyi címet a kertvárosi tagintézmény jól felkészült Varázscsapata (Bácskai Eszter, Fazekas Krisztina, Krajnyák Bertold) szerezte meg fotó: iskola Játékos foglalkozás a Nyírteleki Általános Iskola hittanra járó kisdiákjai körében fotó: iskola Harsány! Hajnalka tanárnő vezetésével a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola 7. b osztálya láto­gatott el a szerkesztőségünkbe a Digitális témahét apropóján fotó: hoványi Péter A záhonyi kollégisták adománya Nagybányára FOTÓ: ISKOLA Könyvadományokkal tértek haza a Záhonyba látogató máramarosi középiskolások. ZÁHONY. A Dr. Béres József Kollégium két évtizede indí­totta el könyves karitászát, melynek keretében eddig 51 alkalommal mintegy 80 er­délyi, felvidéki és kárpátaljai tanodába jutott a határváro­si adományokból: 33 út so­rán Kárpátaljára, 12 esetben a Felvidékre, 6 ízben pedig Erdélybe vittek tankönyve­ket, szépirodalmi köteteket, folyóiratokat, multimédiás ismerethordozókat. Korábban a nagybányai Ni- colae Iorga vegyes tannyelvű általános iskolát háromszor, a felsőbányái általános isko­lát, a partnerintézményükkel azonos telephelyen működő Németh László Líceumot és a költői általános iskolát pedig egy-egy ízben támogatták is­meretterjesztő kiadványokkal és folyóiratokkal. Ezúttal a partneriskolái kapcsolatok felvételének nagybányai kezdeményező­je, Magyarosi László tanár úr közvetítésével a Németh László Líceum könyvtára gyarapodott záhonyi adomá­nyokkal. Évek óta partnerségben A Határtalanul program ke­retében nemrégiben mára­marosi középiskolások jártak az intézményben, majd az itt eltöltött öt nap után könyva­dománnyal tértek haza Nagy­bányára. A határvárosi középfokú tanoda 2009 óta ápol part­neriskolái kapcsolatot a Ne- nitescu Környezetvédelmi Szakközépiskolával. Azóta a záhonyiak és a nagybányaiak is négy alkalommal látogattak el a szomszédos országba. kiss olívia, barati Béla Diák újságírónk tollából Az én iskolám Oda,ahová iskolába járok, egy történet vezet. Kezdetben más­hová szerettem volna járni. El is kezdtem a tanévet sikeresen, ám egy kis idő múlva ráébredtem, hogy a problémáim nem fogynak, hanem híznak. Eszembe jutott az én Százszorszép óvodám, hol találom párját, mását, folytatását? Gondoltunk egy nagyot a szüleimmel: folytassuk ott, ahol abbahagytam: megyek a társaim után, Borbányára! Hová is kerültem? Kicsit olyan, mint régen, csak megnőttünk, megokosodtunk. Itt már nem lehet délben pihenni, mert tanulás van egész nap. Van hasonlóság az óvoda és az iskola között: ugyanolyan kedvesek a felnőttek, a gyerekek. Azt mondom, jó volt az óvoda, de az iskola mégiscsak jobb! Van egy új fiú az osztályban. Vele is az történt, ami velem: befogadták, ahogy engem is. Amikor lemegyünk szünetre, akkora a zsibongás, hogy nem halljuk egymás szavát. De miért is? Mert mindenki vidám, még a legkomolyabb gyerekek is. Az, aki órán „kuka", szünetben hangszóró. Szép, nagy, kétemeletes iskolánk van. A suli tele van kedves tanárokkal, diákokkal, nincs olyan tanár néni vagy tanár bácsi, akit ne ismernék. Az iskola udvara hatalmas, egy katonai gyakorlatozó hadsereg is bőven elférne rajta. Van egy óriási futballpályánk is, ahol néhány felsős akkorát rúg a lab­dába, hogy majd leszakad a fémrács kerítés. Iskolába menni, iskolából jönni egyaránt jó, de legjobb ott lenni! Lipcsei Sándor Gordon (3. a), Petőfi Sándor Tagintéz­mény, Nyíregyháza (Felkészítő tanár: Pucsok Attiláné) Pokoli nehéz volt embernek maradni az embertelenségben Már értem, miért kell emlékeznünk a kommu­nista diktatúra áldoza­taira! kisvárda. Rendhagyó történe­lemóra keretében emlékeztek meg a kommunista diktatúra áldozatairól iskolánk 11. e osz­tályos tanulói. Megtekintettek egy filmet, amely Czank Szil­via „Elrabolt évek nyomában” című könyve alapján készült a Gulág-emlékév programsoro­zat részeként. A diktatúrák mindig sok ál­dozatot követeltek. A „málen- kij robotra” elhurcolt emberek sokszor gyalog vagy gabona- szállító vagonokban összezsú­folva tették meg a Szibériába vezető sok száz kilométert. Az út végén egy hevenyészett barakkokból álló tábor vár­ta őket, ahol a szigorú őrizet mellett meg kellett küzdeniük a kemény fizikai munka bor­zalmaival, az éhezéssel és a szélsőséges időjárással. Meg kellett tanulniuk embernek maradni az embertelenség­ben. Sztálin halálát követően Elrabolt évek nyomában: könyv­ben és DVD-n Is megrázó tartalom folyamatosan felszámolták a Gulág-táborokat. A közel 800 ezer elhurcolt magyarból azonban több mint 200 ezer soha nem látta viszont szülő­földjét. Akik hazatérhettek, azoknak számkivetettség és kegyvesztettség lett a sorsuk. Az átélt borzalmakról még szűk családi körben sem mer­tek beszélni, meggyötört lé­lekkel élték tovább életüket. Kis híján odavesztek Az Elrabolt évek nyomában című filmben és a könyvben három Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei túlélő visszaem­lékezéseibe nyerünk bepil­lantást. Gyarmati Géza (1922), Gulyás Károly (1924) és Balogh Sándor (1926) 1944 novembe­re után megjárták a poklot. A fiatal férfiak éveken keresz­tül családjaiktól elszakítva, szovjet lágerekben, rettenetes körülmények között kénysze­rültek élni, s nem sok híja volt, hogy odavesszenek a borzal­makban. A film három egységből áll: az első az áldozatok visszaem­lékezése, a második azt mu­tatja be, hogy a mai fiatalok mennyit tudnak a témáról, a harmadik pedig a történészek beszámolóit, tényeket és ada­tokat tartalmaz. A film hitelességét, szemé­lyességét a túlélők emlékei­nek bemutatása adja. Ezeknél a részeknél a történet mögött az embert is láthatjuk. Az idős férfiak láttán akaratlanul is felidézzük saját nagyapáinkat és dédapáinkat, s magunké­nak érezzük a szenvedést, a gyászt. A saját családomban is van valaki, aki megjárta Sztálin poklát Vorkutában. A hideg északi városban három kínkeserves évet és négy ujjat hagyott maga mögött. Haza­térve is mostoha sorsa volt, Budapesten kezdett új életet. Szükségünk van egy kis idő­re a film megnézése után, míg feldolgozzuk a látottakat, ám a megrázkódtatás ellenére úgy érzem, értékes tudás birtoká­ba jutottam. Már értem, miért kell emlékeznünk a kommu­nista diktatúra áldozataira! MOLNÁRDÓRA, KISVÁRDAI BESSENYEI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM Ó m mtmmmm FESZEK HIRDETÉS Határtalan segítség 6 Séta lakberendezési KIÁLLÍTÁS Az Elrabolt évek nyomában című filmben és a könyvben három megyei túlélő visszaemlékezései is megjelennek fotó: iskola Amit nyújtunk: m 3 megyés intenzív médiakampány m megbízható, korrekt szervezó'i háttér m korrekt árak ■* igényes kiállítói helyszín ^ ingyenes parkolás m személyes ügyintézés Az alábbi tevékenységi körökben várjuk partnereinket: Jelentkezzen kiállítónak a régió egyik legnagyobb építőipari szakkiállítására!

Next

/
Oldalképek
Tartalom