Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-12 / 86. szám

2017. ÁPRILIS 12., SZERDA KEUET Interjú Németh Lászlóval, az Ipartestületek Országos Szövetségének országos elnökével Nem jut el a hangjuk a döntéshozókig Németh László, az IPOSZ országos elnöke fotó: magánarchívum A magyar kisiparnak nincs megfelelő képvi­selete az érdekegyezte­tés folyamatában. nyíregyháza. Ritka vendéget üdvözölhetett a közelmúlt­ban a Nyíregyházi Építőipari Ipartestület. A testület ünne­pélyes elnökségi ülésén részt vett Németh László, az Ipar­testületek Országos Szövetsé­gének (IPOSZ) elnöke is, akivel a szervezett magyar iparosság közérzetéről beszélgettünk. Milyen óévet tudhat maga mö­gött az Ipartestületek Országos Szövetsége? NÉMETH LÁSZLÓ: Egy mun­kaadói érdekképviseleti szervezetnek mindig van tennivalója, hiszen a fő célunk az, hogy a tagsági bázisunkat képező hazai mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növe­lésével a magyar gazdaság teljesítményére pozitív hatással legyünk. Fontos le­szögezni, hogy - ellentétben az állami, továbbá a közjogi szervezetekkel, mint például a kamarák - az IPOSZ a hazai vállalkozások érdekében folytatott tevékenységét mindenféle állami támogatás nélkül végzi, ennek fedezetét saját magunk teremtjük meg. Folyamatosan pályázunk olyan szakmai programokra, amelyek az IPOSZ, valamint a helyi és szakmai ipartestüle­tek céljainak megvalósulását segítik elő. Tavaly egy sikeres projektet valósítottunk meg a Visegrádi Alapnak köszönhe­tően, amely konkrét szakmai tapasztalatcserékre irányult. A Visegrádi Együttműkö­dés keretében mind a négy országában egy kétnapos workshopot rendeztünk egy-egy szakmában - faiparit Szlovákiában, üvegiparit Csehországban, építőiparit Lengyelországban, a fémipari szakmai találkozónak pedig Magyarország adott otthont. Ez igen hatékony tapasztalat- csere volt, amelynek hatal­mas a hozadéka az IPOSZ számára, hiszen nemcsak nemzetközi partnereinktől, hanem hazánk kormány­zatától is rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk. Szintén a tavalyi év kiemel­kedő szervezeti eredménye volt, hogy az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövet­ségének (UEAPME) közgyű­lése 2016 decemberében úgy döntött, hogy az IPOSZ teljes jogú tagként kapcsolódhat be az európai szintű érdekkép­viseleti munkába. Ezt a tényt mindenképpen mérföldkő­nek tartom, hiszen az IPOSZ ezáltal az Európai Unióban működő kkv-szövetségek szerint is elismert magyar szervezetté emelkedett. Miként értékeli a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben is működtetett JOGpon- tok programot? NÉMETH LÁSZLÓ: Az „Észak-Al- földi JOGpontok” projektünk keretében díjmentesen nyújtunk munkajogi, cégjogi, tb- és adójogi tanácsadást. A projekt 2016 közepén indult el, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben összesen 31 helyszínen várjuk személyes ügyfélfo­gadással a tájékoztatást vagy segítséget igénylő munkaa­dókat és munkavállalókat. Ez egy ingyenes és anonim jogsegély, amely jelenleg az IPOSZ szakmai és társadalmi tevékenységének egyik legje- i lentősebb megnyilvánulása. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen az indulás óta több ezer ügyfél jutott így ingyenes jogi tanácshoz, ami nélkül az esetek jelentős része egyébként a bíróságon kötött volna ki. A projektet értékelni az ügyfelek szem­pontjából van értelme. Az I eddigi visszajelzések alapján a JOGpontok hiánypótló sze­repet töltenek be, és kiváló eszköznek tekinthetők az állampolgárok jogtudatossá­gának növelésében. Mennyire érzékelhető a képzett munkaerő hiánya? Egyálta­lán, hogyan érzik magukat a bőrükben a mikro- és kisvállal­kozások? NÉMETH LÁSZLÓ: Ez a probléma egyre égetőbb. Néhány éve a hazai munkanélküliségi ráta még meghaladta az Európai Unió átlagát, mára viszont inkább a munkaerőhiány je­lent gondot. A magyarországi I munkaerő-tartalék lénye- j gében megszűnt, ez pedig a vállalkozások - különösen a növekedés előtt álló cégek - számára olyan nagy kihívást jelent, ami már a mindenna­pok szintjén jelentkezik. Bár az adórendszerben bekövet­kezett változások jelentős j része elviselhetőbbé tette j vállalkozásainknak a terhe­ket, és ezáltal elvileg ver­senyképesebbé is tette őket, azonban a képzett munkaerő hiánya végső soron ezt a képet bizony napról napra egyre erősebben árnyalja. Milyen ma a kis- és középvállal­kozások megítélése? NÉMETH LÁSZLÓ: Ezen a téren sajnos változatlanul ket­tősség uralkodik - emiatt nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is rendszerint a hazai kkv-k húzzák a rövidebbet. A szek­toron belül különösen igaz [ ez a mikrovállalkozásokra, pedig ma már senki előtt sém titok, hogy a kkv-k állítják elő a bruttó hazai termék felét, a foglalkoztatottság tekinteté­ben pedig 70 százalék feletti a részesedésük. Az IPOSZ örömmel fogad minden olyan kormányzati szándé­kot, amely fontosnak tartja a kis- és középvállalati szek­torral az együttműködést, a kkv-k versenyképességének javítását. Kiemelném, hogy fontos versenyképesség-nö­velő faktor a bizalom is, amihez viszont rendszeres I és korrekt párbeszédre van szükség. Megoldandó problé­mának látom, hogy jelenleg a magyar kisiparnak nincs j megfelelő képviselete az ér­dekegyeztetés folyamatában. J A Nemzeti Gazdasági és Tár­sadalmi Tanácsnak (NGTT) [ ugyan az IPOSZ is tagja, ám a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóru- ! mának (VKF) nem. A magyar kkv-k hangja így nem igazán jut el a döntéshozókig. Az idei esztendőre milyen fontosabb célokat tűzött ki az IPOSZ elnöksége? NÉMETH LÁSZLÓ: Az egyik leg- I fontosabb feladatunk, hogy a magyar gazdaság dinamizálá­sát célzó kormányzati tervek hatékonyságához hozzájá­ruljunk: kezdeményezzünk, j informáljunk, és a magyar családi, mikro- és kisvállal­kozások érdekében minden lehetséges fórumon fellép­jünk. A JOGpontok projektün­ket 2017-ben is folytatjuk, és a visegrádi országok kézműipa­ri szervezeteivel az együttmű­ködésünket is intenzívebbé kívánjuk tenni, ami különös jelentőséget kap abból a szempontból, hogy 2017 kö­zepétől a V4 soros elnöke Ma- I gyarország lesz. A XXI. század I az infokommunikáció kora, bő másfél évtizede korábban soha nem látott gyorsasággal kell begyűjtetnünk azokat j az információkat, tapaszta­latokat, amelyekre a sikeres érdekképviseleti munkához szükség van. Ennek érdeké­ben az IPOSZ kommunikáci- j ójának átalakítását már meg­kezdtük - az online hírközlés és a közösségi média irányába nyitunk. Enélkül ugyanis nem lehet bevonzani az ipartes­tületi munkába a fiatalokat. Márpedig a jól felkészült fiatal szakemberekre nagyobb szük­ségünk van, mint valaha. GALAMBOSBÉLA bela.galambos@kelet.hu Miért jó Kelet-előfizetőnek lenni? Hatvan éve hűséges olvasóink Balogh Lászlóné a legújabb, húsvéti füzetünkkel FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Sokoldalúsága és fris­sessége miatt ragasz­kodnak a napilaphoz. NYÍREGYHÁZA. Több mint hat­van éve hűséges előfizetője lapunknak a Sóstóhegyen élő Balogh házaspár. Balogh Lászlóné büszkén mesélte: már szülei is járatták a Ke- let-Magyarországot. - Ha az ember igazán szeret valakit, élethosszig hűséges hozzá. Mi a sokoldalúsága, frisses­sége miatt ragaszkodunk a megyei napilaphoz. Én a po­litikai, közéleti oldalakkal kezdem az olvasást, a férjem a sporthírekben mélyed el, aztán cserélünk.- Nagy kedvencem a Fórum oldal, mert megismerhetjük az olvasóközönség vélemé­nyét, nem beszélve a színes élménybeszámolókról. A kulturális, színházi életről is szívesen olvasok, Karádi Zsolt őszinte, de tapintatos kritikái különösen tetszenek. - Rendszeresen használom a Kelet-hűségkártyát, egyik kedvenc üzletem a Tulipa Kft. Búza téri virágboltja. Tetsze­nek a magazinok, miként az új, húsvéti füzet is - mesélte Balogh Lászlóné. km-pi <§> Szépül a Sóstói úti erdős park A Nyíregyházi Egyetem és a megyei büntetés-vég­rehajtási intézet közötti megállapodás értelmében fogvatartottak is részt vesz­nek az egyetem campusán kezdődött munkálatokban, melynek eredményeképpen megszépül az intézmény Sóstói úti erdős parkja. A fogvatartottak a park már ^kivágott, elöregedett fáinak összegyűjtését és az erdős terület megtisztítását, ren­dezését végzik. FOTÓ: EGYETEM Gigabírság a svarckrumpliért A N AV munkatársai folyamatosan ellenőrzik a zöldségek ás gyümölcsök eredetét, jelölését illusztráció: ékn-archív A megengedett raksúly duplája volt a be nem jelentett lengyel burgo­nya. NYÍREGYHÁZA. Az idén már­ciusban is több alkalommal végzett közös ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kormány- J hivatal Nyíregyházi Járási Hivatalának Növény- és Talaj- védelmi Osztálya (NTO). Ezek közül a legjelentősebb az az újfehértói vállalkozás- I nál lefolytatott vizsgálat volt, I melynek során a cég telephe­lyén, egy családi ház mögötti raktárban összesen mintegy 22 tonna jelöletlen, ismeret­len eredetű zöldség- és gyü- j mölcsterméket (burgonya, hagyma, alma, káposzta, sár­garépa) találtak meg. A szabálytalanságok miatt a NAV értesítette a Nyíregyhá­zi Járási Hivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági, Növény- és í Talajvédelmi Főosztályát. A hatóság az élelmiszer-biz­tonsági előírásoknak nem megfelelő növényi eredetű I Tavaszi ellenőrzés Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügye­letért felelős államtitkár március 20. és április 17. közötti időszakra a korábbi évek gyakorlatának megfelelően tavaszi kiemelt élelmiszerlánc-ellen- j őrzést rendelt el az egész országra kiterjedően. Ezen belül a hús, tojás, édesipari termékek mellett kiemelt célterületként szerepel a zöldség-gyü­mölcs forgalmazás ellenőrzése. élelmiszer forgalmazását megtiltotta, hatósági eljárást indított, továbbá elrendelte mind a 22 tonna kockázatos termék azonnali megsem­misítését. Az ügyben milliós nagyságrendű bírságot is ki­szabtak. Ismeretlen eredet- A tavaszi kiemelt ellenőrzés nyitányaként a NAV, a Kor­mányhivatal Járműforgalmi Osztálya és az NTO március­ban közös ellenőrzést tartott a nyíregyházi nagybani pia­con - tájékoztatott Sipos Ti­bor, az NTO vezetője. Az egyik, 3,5 tonna meg­engedett legnagyobb össztö- megű kistehergépjármű vizs­gálata során mintegy 5 tonna ismeretlen eredetű, jelöletlen burgonyát találtak az NTO minőségellenőrei. Az ellenőr­zött állítása szerint Lengyel- országból hozta a terméket, amivel tovább súlyosbította a helyzetét. Lengyelországból kizárólag abban az esetben hozható be burgonyagumó (felhasználási céltól függetle­nül), amennyiben azt labor- vizsgálati eredmény kíséri, s igazolja két magas kártételi kockázattal járó zárlati káro­sítótói mentességét. Az isme­retlen eredet miatt az NTO minőségellenőrei a terméket zár alá vették, és elrendelték azonnali megsemmisítését. A mérlegelést követően de­rült ki, hogy valójában több mint 6 tonna zsákos burgo­nyát rejtett a jármű raktere. A jogsértés miatt az ellenőrzött félmillió forintot is meghala­dó bírságra számíthat. km

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom