Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-28 / 73. szám

2017. MÁRCIUS 28., KEDD kelet Háttér 3 Gödörben a magyar építőipar? Minden építőipari szak­ma területén megjelent a szakmunkáshiány, a jó szakemberek pedig megkérik a pénzüket. nyíregyháza. - Egyértelműen pozitív az üzenete a csóknak az építészszakma részéről, viszont tény, hogy a terve­ző-, építő- és ingatlanfejlesz­tő-szakma leépült az elmúlt években: a szakmunkások jelentős hányada külföldön dolgozik, így nem egyszerű megfelelni az elvárásoknak, s időbe telik, amíg felnövünk a feladatokhoz. Ehhez társul, hogy az uniós pályázatok dömpingje évekig tart, így a szűk kapacitásoknak egyide­jűleg számos területet, azaz nem csak a lakáspiacot kell kiszolgálniuk.- Az építkezési láz eleinte a családi házakra koncentráló­dott, azóta elérte a társashá­zak világát is - mondja Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Építész Kamara elnöke. - Egy átlagos családi ház kivitelezésre is alkalmas tartalmú bejelentési tervdoku­mentációjának tervezési díja a szakágakkal együtt megha­ladhatja az egymillió forintot. Egy nagyobb, tervezői extrá­kat is tartalmazó tervanyag szakágakra kiterjedő költsége akár kétmillió vagy ennél drá­gább is lehet a közeljövőben! - teszi hozzá az elnök. Egyértelmű­en pozitív az üzenete a csóknak a szakmában. VÉGH JÓZSEF Dolgozni csak pontosan, szépen... Szentpáli Szabolcsnak és feleségének három gyermeke van. Tavaly év elején úgy dön­töttek, élnek a családi otthont­eremtési kedvezmény (csők) kínálta lehetőséggel, belevág­tak családi házuk építésébe. Jobb előbb, mint később- Első lépésként ki kellett derítenünk, hogy megfele­lünk-e annak a feltételrend­szernek, amit a bank támaszt a hiteligénylőkkel szemben. Gyakorlatilag azonnal zöld utat kaptunk. Eladtuk a laká­sunkat, és telket vásároltunk. Kerestünk egy tervezőt, aki többszöri egyeztetés után megrajzolta álmaink házát, és elkészítette a költségvetést.- Több mint 26 millió forint állt a rendelkezésünkre, de úgy gondoltuk, 10-15 száza­léknyi pluszt félreteszünk a későbbi, váratlan kiadásokra - árulta el Szabolcs. Utóbbi jól is jött nekik, mert az épit­ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR kezés hét hónapja alatt emel­kedtek az építőanyagok árai.- Ezután találnunk kellett egy megbízható és leinformál­ható kivitelezőt, illetve brigá­dot. Sikerült. A tervezővel kö­zösen állítottuk össze a szakági és statikai terveket. Ha gene­rálkivitelezővel építtetünk, egyszerűbb lett volna a folya­mat, egyéni építőként viszont mindenhez nekünk kellett szakembereket keresnünk, és az építőanyagokat is mi vásá­Eltüntek a dolgozók az építőiparból Legalább tíz éve nem volt olyan erős a fizetőképes kereslet a lakáspiacon, mint most, ám ennek ellenére mégsem tud beindulni a lakásépítés. Ennek oka, hogy egyrészt az épí­tőipar hatalmas munkás- és szakemberhiánnyal küzd, ezért gyakorlatilag nincs, aki felépítse a házakat, másrészt - pont ebből kifolyólag - egyre többet kell fizetni a munkaerőnek, ami miatt a lakások drágulnak, így a kereslet szűkül. A szektorból 2007 óta, a válság okozta lakáspiaci összeom­lás miatt 50 ezer dolgozó tűnt el, és munkaerő-tartalékban sem áll valami jól az építőipar, hiszen egyre kevesebb a munkanélküli, és egyre több a „téglapakolásnál" jobb körülményeket kínáló munkahely. Ráadásul a kivándorlás erősen sújtja ezt a szektort is. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésekre lenne szükség a jelenlegi 150-200 ezer forint helyett ahhoz, hogy az elvándorlás megálljon és a szakmunkások egy részét vissza tudják csábítani. Minden építőipari szakma területén megjelent a szak­munkáshiány. A villanyszerelő, a kőműves, az épület- és szerkezetlakatos, illetve a központifűtés- és gázszerelő lényegében országszerte mindenhol hiánycikknek számit, de ácsot és asztalost és festő-mázoló szakmunkást sem találunk sehol könnyen. Becslések szerint tavaly egy év alatt negyedével emelkedtek a kivitelezési költségek, és az idén is további drágulás várható. (Forrás: portfolio.hu) roltuk meg. A költségek mini­mum 70 százalékát számlákkal igazoltuk, ez a bank elvárása, de egyéni építtetőként az épí­tőanyag árának áfatartalmát visszanyerhetjük - taglalta Szabolcs, aki szerint azok jár­tak jól, akik már tavaly elintéz­ték a papírokat, és nekikezdtek az építkezésnek. - Akik az idén tavaszra halasztották a mun­kát, most nehezen találnak szakembereket, másrészt a nagy építőanyag-kereslet mi­atti áremeléssel is számolniuk kell. Szerencsére mi áprilisban lezárhatjuk az építési naplót - újságolta az apuka. Kikoptak a nagy öregek- Amitől évekkel ezelőtt tar­tottunk, bekövetkezett: sok jó szakember, lelkes fiatal ment ki külföldre dolgozni, miután itt munkatapasztalatot szer­zett. Most a magyar bérek többszöröséért végzik ugyan­azt a munkát - panaszolja Lakó Antal brigádvezető, aki szerint az „utánpótlás-neveléssel” is komoly gondok vannak. Mára kikopott, kiöregedett a kin­cset érő tudással rendelkező szakoktatógárda, így a mai fiatalok - már ha egyáltalán ínyükre van a fizikai munka- nem tudják kiktől ellesni a szakma csínját-bínját. Mi a je­lenlegi körülmények között is igyekszünk tartani a vállalt ha­táridőket, és nem engedünk a munkánk minőségéből - tette hozzá. KM-CSA, SZA Sok jó szak­embert veszí­tett el mára a magyar » építőipar! LAKÓ ANTAL WKL ■ Ragyogó előadás a napsugárzásról Sugárözönben élünk címmel Tátrai Béla, a Csillagászati Szabadegyetem vezetője tartott előadást hétfőn a TIT Jurányi Lajos Egyesülete szervezésében Nyíregyhá­zán. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Zokogva köszönték meg a tizenkét holdat Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke is megkoszorúzta az emlék­táblát FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR A háborús romok között vált valóra a ma­gyar parasztság álma, a földosztás. TISZANAGYFALU. A földosztás kezdetének 72. évfordulóján Rudolf János Ferencné fele­levenítette történelmi előz­ményeket, s kiemelte: Tisza- nagyfalu tipikus cseléd- és napszámosközség volt, ezért a lakosság föld utáni vágya kifejezetten erős volt. - Első­ként a három legszegényebb ember kapott 12-12 hold föl­det, ezzel településünk 1945. március 27-én bevonult a tör­ténelembe - mondta a polgár- mester a községháza előtt tar­tott hétfői megemlékezésen. Vengrinyák János saját ver­sét szavalta el, majd az emlék­tábla megkoszorúzása után az emlékezők útja az Ady Endre Művelődési Házba vezetett, amely szűkösnek bizonyult az óvodások, az általános isko­lások, a református gyüleke­zet kórusa és Géczi Ferencné szavalata alatt. Az ülő és állni kényszerülő érdeklődők szá­ma nem csökkent akkor sem, amikor Tóth Sándor történész előadása következett.- Magyarország történelmi sajátossága, hogy a nagy vál­tozások rendszerint valami kataklizmához kapcsolódnak - fogalmazott a Nagy Imre Társaság tagja. - Nem volt ez másképp 1945-ben sem, ami­kor a háborús romok között vált valóra a magyar paraszt­ság álma, a földosztás. Lapunk tudósítását idézték A történész felidézte lapunk (akkori nevén: Magyar Nép) korabeli tudósítását is, amely szerint a kedvezményezettek leborulva, zokogva köszönték meg a földet. Tóth Sándor vé­gezetül arra is kitért: az álom­nak vége szakadt néhány év múlva, amikor elkezdődött a mezőgazdaság erőszakos kol­lektivizálása. KM-HP A föld utáni • vágy kifejezet­ten erős volt a községben.) RUDOLF JÁNOS FERENCNÉ Otthon, édes otthon Vannak, akik úgy tartják, hogy a Földön kevés olyan élőlény van, amely ne tudna hajlékot készíteni saját magá­nak. Az ember is azon fajok közé tartozik, aki képes lenne fedelet emelni a feje fölé a saját két kezével (esetleg némi segítséggel). Csakhogy mára ebből a képességéből szinte semmi sem maradt. Tessék csak belegondolni, mekkorát fejlődtünk azóta: a világ legtermészetesebb dolgát az egyik - ha nem az egyetlen - legnehezebben elérhető életcélunkká tettük. Mert bár - így vagy úgy - vé­gül mindenki lakik valahol, kétségtelen, hogy a legtöbb áldozatot - az utódaink fel­nevelésén kívül - a lakhatás érdekében hozzuk. Nem is irigylem egy csöp­pet sem a most fészekrakó- kat, legalábbis a többségüket. Akinek ugyanis nincs szülői segítsége, az a magyar átlag­béréből nyilván élete végéig sem takarít meg egy házra, lakásra valót. Marad tehát a hitel, ám ha valaki látott már svájci frankkal megszédített, majd kisemmizett hajlékta­lant, annak - több évtizedes futamidővel a tarsolyában - aligha nyugodt az álma. Azután ott van, aki vesz, de nem tudja, zsákbamacskát kapott-e. A másik, aki épít, de szinte minden haja szálát elhullatja, mire az utolsó mestertől is elköszön. Feltéve persze, ha talál olyan meste­reket manapság, akiktől nem átkozódva vesznek búcsút a megrendelők. És akkor még nem beszéltünk az építte­tők átkáról (tudják: az első házat az ellenségünknek, a másodikat a barátunknak, s csak a harmadikat építjük magunknak); a házasságokat romba döntő megpróbáltatá­sokról, a későbbi fenntartási költségekről - s ne feledjük: ingatlanadóval is fenyegettek már néhányszor. Csoda, ha manapság csak a csiga lehet elégedett a sorsával? jozsef.matyasovszki@kelet.hu Kelet kvíz Melyik szatmári faluban rendez­nek szilvalekvár- és cinkefőző versenyt? a) Penyige b) Csengersima c) Szatmárcseke d) Milota A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön építkezne, vagy inkább készen vásárolna házat? Kiss Árpád Nyíregyháza Ha nagyobb összeg kerülne a birtokomba, én biztosan építkezésbe kezdenék. Vá­rosi vagyok, sokszor tapasz­taltam már, milyen zavaró a szomszédok nyüzsgése, inkább egy csendesebb kör­nyéken építtetnék egy kisebb házat. Vitális Kitti Ramocsaháza Szerintem jobb az olyan lakás, amit az ember saját maga terveztet meg az utolsó részletig. Én is olyan családi házat szeretnék, ahol min­den olyan, amilyennek én megálmodom, a helyiségek kialakításától a berendezési tárgyakig. Papp Ágota Nyíregyháza Vidéken vagy a város külső területén szeretnék majd építkezni. Szerintem a gyer­mekeknek a legideálisabb otthon egy kertes ház vagy egy vidéki családi ház lenne, hatalmas udvarral, jó messze a benzingőzös város zajától, zsúfoltságától. Linzenbold István Nyírtura Szerintem nem fontos épít­kezésbe kezdeni, ha akad olyan lakás vagy ház, amely kielégíti a vásárló igényeit. Manapság rengeteg ingatlan kerül eladósorba, érdemes szétnézni a lakáspiacon, mert ezek között is meg lehet találni az igazit! ■ A színházi évad képekben A színház világnapja aikalmából „így láttuk mi...” címmel nyílt meg Karádi Nóra és Karádi Zsolt fotókiállítása hétfőn a NyírPlázában található Sipeki Fotóstúdióban Kirják Róbert és Nagyidai Gergő közreműködésével. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom