Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám

2017. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ KELET wmm Mindenfelől Osztatlan és oszthatatlan Orbán Viktor a közös nyilatkozat aláírásán fotó: mti/miniszterelnöki sajtóiroda, szecsődi Balázs A tagállamok és az uni­ós intézmények vezetó'i aláírták az évfordulós nyilatkozatot. RÓMA. Az Európai Unió (EU) tagországainak állam-, illet­ve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton délelőtt Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben ki­állnak az unión belüli együtt­működés folytatása, az EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mel­lett. A nyilatkozat a nemzet­közi migrációs válságot neve­zi meg az EU-t érő legnagyobb kihívások egyikeként. Néhányak álmaként indult A csúcstalálkozó előtti utol­só napokban is módosított szöveg emlékeztet arra, hogy a mai uniós együttműködés hatvan évvel ezelőtt, két vi­lágháború tragédiája után kezdődött a szerződések alá­írásával, a kontinenst a ham­vaiból kellett újjáépíteni. Az elmúlt évtizedekben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhata­lom lett olyan társadalmi biz­tonsággal és jóléttel, amely­nek nincs párja a világon - áll a nyilatkozatban. „Az európai egység né­hányak álmaként indult és sokak reményévé vált” - fo­galmaznak a vezetők. Ma egy­séges az EU és erősebb, embe­rek milliói élvezik az előnyeit, hogy olyan unióban élnek, amely jelentősen kibővült és felülemelkedett a múlt meg­osztottságain. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU jelenleg pél­dátlan kihívásokkal néz szem­be, önnön integrációjában és a szervezeten kívül is: ezek közül a regionális konfliktu­sokat, a növekvő migrációs nyomást, a terrorizmust, a protekcionizmust, a gazdasá­gi és társadalmi egyenlőtlen­ségeket emelték ki. Felveszik a küzdelmet A tagországok vezetői leszö­gezték: eltökéltek abban, hogy sikeresen felveszik a küzdelmet a gyorsan válto­zó világ kihívásaival, és az embereknek biztonságot, új lehetőségeket biztosítanak. Erősebbé és ellenállóbbá te­szik az uniót, egymás között még nagyobb egységet és szolidaritást valósítanak meg, tiszteletben tartják a közös szabályokat. Az állam- és kor­mányfők azt is kinyilvánítot­ták, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, „szükség ese­tén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködés­ben, de mindig ugyanabban az irányban”, összhangban az alapszerződésekkel, és min­dig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akar­nak a szorosabb együttműkö­déshez. „Az unió osztatlan és oszt­hatatlan” - áll a szövegben. A nyilatkozat szerint a tag­államok vezetői olyan uniót akarnak, amely biztonságos és biztonságot nyújt, gaz­daságilag virágzik, verseny- képes marad, gazdasága folyamatosan növekszik, és kulcsszerepet játszhat világ­szinten is, alakítani tudja a globalizációt. Olyan uniót, amely nyitott marad minda­zon európai országok előtt, amelyek tiszteletben tartják az alapértékeket és terjesztik őket. Biztosan védett európai határok kellenek, továbbá ha­tékony, felelős és fenntartha­tó migrációs politika, amely tiszteletben tartja a nemzet­közi elveket. Az unió eltökélt a terrorizmus elleni harcban és fellép a szervezett bűnözés ellen. Az állam- és kormány­fők szorosabb együttműkö­dést helyeztek kilátásba a biztonsági és védelmi politika területén. A legjobb eszköz Hangsúlyozták, hogy Európa jövője saját országainak kezé­ben van, és az unió „a legjobb eszköz” arra, hogy teljesítsék célkitűzéseiket. Az aláírók megígérték, hogy figyelnek és reagálnak a lakosság aggodalmaira, és bevonják a közös munkába a tagországok parlamentjeit is. Egyúttal demokratikus, hatékony és átlátható döntés- hozatali folyamat mellett fog­laltak állást, kiemelve, hogy ezáltal még jobb eredmények érhetők el a gyakorlatban is. MTI Kivéve Nagy-Britannía Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a szombati római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek minisz­terelnöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából. Az ünnep apropója Az ünnepi csúcstalálkozót ab­ból az alkalomból tartották, hogy a hat alapító tagállam - Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg - 60 évvel ezelőtt írta alá a római szerződést, amellyel mega­lapították az Európai Unió elődszervezeteit. Ez a magya­rázata annak is, hogy az ülést az olasz fővárosban tartották. „Csak magunkra számíthatunk” Budapest. Európát csak akkor lehet rendbe tenni, ha min­den nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szom­baton Rómában. A nagy kihí­vásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat minden­kinek otthon kell elvégeznie - szögezte le a kormányfő. „Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra szá­míthatunk, nekünk kell biz­tonságossá tenni” - fogalma­zott. MTI Ünnepi gondolatok és nyilatkozatok Az Európai Unió osztatlan és oszthatatlan - hangoztat­ta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok vezetőinek ünnepi találkozóján felszólalva. Kijelentette, hogy a jelenkor kihívásainak a tagországok legjobban akkor tudnak megfelelni, ha együttműködnek. Juncker méltatta az unióban eddig elért eredményeket, és az EU elődszervezeteit megalapító, 60 évvel ezelőtt aláírt szerződésekre utalva azt mondta: „Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el.”__________________ Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke egyebek között azt emelte ki, hogy a tagállamoknak az évforduló alkalmából meg kell újítaniuk szövetségüket. ______________________ A találkozó után Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy biztonságos, szociális, gazdasági és védelmi képes­ségeit tekintve erős Európai Uniót kell felépíteni az elődök hatvanévi munkájára alapozva. Kiemelte, hogy „biztonsá­gosabb, védelmező Európát akarunk, ami azt jelenti, hogy jobban kell védeni külső határainkat". Továbbá gazdaságilag erős, a digitalizáció kihívásával megbirkózó Európát és egy „szociális Európát” kell felépíteni. A szociális ellátórendszerek ugyan tagállamonként különbözőek, de gondoskodni kell alapvető követelmények érvényesüléséről, a többi között a nők és férfiak munkaerőpiaci egyenlőségéről - fejtette ki. Aláhúzta, hogy a tagállamok mindezen ügyeken továbbra is együtt dolgoznak, és „néha talán eltérő sebességgel, de mindig a közösen meghatározott irányban” haladnak, mert továbbra is érvényes, hogy „Európa a jövőnk”__________ Aláírta a nyilatkozatot Beata Szydlo lengyel kormányfő is, aki szerdán még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba. A csúcs előtt azonban bejelentette, hogy a tagállamok közötti egyeztetés során a dokumentum szövege már olyan formát öltött, mely „lényegében magában foglalja” azt a négy prioritást, amelyeket a visegrádi országok (V4) márci­us eleji varsói tervezete tartalmazott, így „Lengyelországra nézve biztonságosnak tartja” ezt, és alá fogja írni. ______ Robert Fico szlovák kormányfő a római csúcs után azt mondta: Szlovákia számára nem látható más élettér, mint az Európai Unió, amelyről senki nem állítja, hogy tökéletes, de nincs nála jobb lehetőség. Vendégjegyzet Dr. Hörcsik Richárd Az EU születésének 60. évfordulójára Hatvan évvel ezelőtt, 1957. március 25-én Rómában írták alá az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomener­gia Közösséget létrehozó szerződéseket. Ha ezt összehason­lítjuk a ma hatályos szerződéssel, akkor egy gépkocsihason­lattal szólva, a karosszériától és a motorszámtól eltekintve, az eredetiből mindent kicseréltek, felújítottak rajta. A római szerződés egy hat országot tömörítő regioná­lis együttműködés alapdokumentuma volt, míg a mai szerződések 28 tagállamot fognak össze, mint az abroncs a hordó dongáit. Ma az unió egy olyan szervezet, ami vonzó a szomszédos országok számára, akik csatlakozni szeretné­nek vagy kapcsolataikat magasabb szintre emelni. Mit ünnepelünk a hatvanadik évforduló kapcsán? Röviden azt, hogy a római szerződések jelentős mértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy Európában béke, fejlődés és prospe­ritás volt hosszú évtizedekig. Európa történetében példa nélkül álló egy több mint 70 éves békeperiódus a konti­nens országai között. Kezdet­ben a közös piac létrehozása volt a cél, de mára az integ­ráció olyan fejlettségi szintet ért el, amelyről az alapító atyák álmodni sem mertek. Ilyen a belső közös piac a négy alapszabadsággal. Ez az integráció kemény magja. Különösen igaz ez a sze­mélyek szabad áramlására, amelynek alapján egy uniós polgár alanyi jogon vállalhat munkát egy másik tagállamban. Az évtizedek során az integráció új politikákkal bővült mint a környezetvédelem, a regionális politikák, a bel- és igazságügyi együttműködés. Magyarország 2004-ben csat­lakozott az unióhoz, amikorra az integráció már egy magas fejlettségi szintet ért el. Az elmúlt tizenhárom évben az unióban jelentős előrelépés történt a költségvetési fegye­lem megszilárdítása és a bankunió létrehozása érdekében. Az EU-ban nem ismeretlenek a válságok, sőt azt is mond­hatnánk, hogy az unió válságról válságra fejlődött, de a mostani helyzet más. Hibás európai politikai döntések sora vezetett oda, hogy ma az Európai Unióban két nagy válság van: a migrációs krízis és a brexit okozta sokk. Az Egyesült Királyság kilépése komoly vitát indított el az unió jövőjé­ről. Vannak, akik egy Európai Egyesült Államokat szeret­nének, mi nem. A visegrádi országok elképzelése nagyobb hangsúlyt helyezne a kormányközi együttműködésre, megerősítve az unióban zajló törvényhozói és politikai folyamatok demokratikus és nemzeti szintű, parlamenti felügyeletét. A visegrádiak kiállnak az egységes piac, a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet mellett. A harmadik a „többsebességes” unió víziója, ami már eddig is létezett: például az euróövezet országai már most is több területen működnek együtt. Rendőrségi és bíró­sági ügyekben a britek, az írek és a dánok maradnak ki. A schengeni övezetnek sem tagja mindenki. Ami fontos és amihez mindig is ragaszkodtunk, az az, hogy az erősebb és gyorsabb haladásra képes országok - például az euró-, vagy a schengeni övezet - ne zárják be az ajtót a többiek előtt. Mert az számunkra elfogadhatatlan lenne az EU-n belül, a külön integráció az integráción belül! A most hatályos Lisszaboni Szerződés alapján az úgyneve­zett megerősített együttműködés lehet a megoldás arra, hogy a tagállamok egy csoportja egyes területeken intenzí­vebben működjön együtt, ezáltal biztosítva, hogy az unió hatékonyabb és életképesebb legyen. Szerzőnk az Országgyűlés Európai ügyek Bizottsága elnöke A római szerződé­sek hozzájárultak ahhoz, hogy Euró­pában béke, fejlődés és prosperitás volt hosszú évtizedekig. II. Rákóczi Ferenc mellszobra mellett mondott beszédet Kövér László Borsiban fotó: vajda János Rákóczira emlékeztek Az utolsó erdélyi fe­jedelemre, II. Rákóczi Ferencre emlékeztek szülőfalujában, Borsi­ban vasárnap. borsi. Az 1703-as szabadság- harc legendás vezetője 341 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született. Borsiban, a felújításra váró Rákóczi-kastély előtt tartott rendezvényen Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta: „a gondviselés itt, Borsiban, egy állam nélküli államférfit adott a magyarság­nak, aki vállára vette a korábbi idők államférfi nélküli magyar államának bűnös örökségét, megtisztította a bűntől, és sze­mélyes áldozatával ismét élő valósággá tette a magyar sza­badság, függetlenség és nem­zeti összetartozás eszményét. Kövér László úgy fogalmazott: a területileg, politikailag és tár­sadalmilag széttagolt és meg­osztott magyarság erejét II. Rákóczi Ferenc úgy tudta össz­pontosítani, hogy „a nemzeti önérdek kinyilvánításával és a nemzeti önvédelem érvénye­sítésével a magyarokat a szol­gaságból szabadságba, az alá­vetettségből a függetlenségbe segítette emelkedni.” mti <§> Nemzeti emlékhely lett Nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, Erdő Péter bíboros, eszter- gom-budapesti érsek áldotta meg szombaton. fotó: mti Devizaárfolyam (2017.03.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,40 +0,44 USA dollár 286,38-0,46 Svájci frank 288,95 +0,41 Angol font 357.72-0,60 Román lej 67,92 +0,05 Ukrán hrivnya 10,56-0,01 Horvát kuna 41,70 +0,04 Lengyel zloty 72,52 +0,24 S> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom