Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-25 / 71. szám

2017. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Mindenfelől 180 A merénylővel együtt öten haltak meg Az emlékezés virágai a Westminster-hídon fotó: afp/niklas hallen Scotland Yard: 50 se­besült, ketten válságos állapotban. London. Ezt pénteki sajtótá­jékoztatóján mondta el Mark Rowley, a Scotland Yard ter­rorelhárítási ügyosztályának parancsnoka. Összesített a Scotland Yard Az eddigi összesítésekben a rendőrség azt közölte, hogy a parlament melletti West­minster-hídon elkövetett gázolásos támadásnak „leg­alább negyven” sérültje volt. Rowley a számokat végle­gesítő pénteki tájékoztatójá­ban elmondta azt is, hogy 32 sebesültet kezelnek külön­böző londoni kórházakban, köztük két rendőrt, akiknek nagyon súlyos az állapota. A Scotland Yard terrorel­hárítási vezetője felfedte azt is, hogy a merénylő Adrian Russell Ajao néven született a délkelet-angliai Dartford vá­rosában. Russell Ajao számos egyéb személyazonosságot is használt; korábban Adri­an Elms, a merénylet előtti időszakban Khalid Masood néven volt ismert környeze­tében. Mark Rowley elmondta: péntek hajnalban két „ko­moly jelentőségű” őrizetbe vétel történt Közép- és Észak- nyugat-Angliában a merény­lettel összefüggésben. Eddig összesen tíz embert vettek őrizetbe, közülük kilenc ellen Theresa May brit miniszterel­nök csütörtökön, az alsóházi képviselőket tájékoztatva el­mondta: a Westminster-hídon elkövetett gázolásos merény­let kórházi ápolásra szoruló folyik eljárás, egy nőt szaba­don engedtek. A rendőrgyilkosság előtt A merényletben a rendőrök által lelőtt 52 éves támadó­val együtt öten haltak meg. A legutóbbi áldozat, a 75 éves Leslie Rhodes csütörtök éjjel hunyt el a londoni King’s Col­lege egyetemi kórházban. A két másik civil halálos áldozat egy kétgyermekes, 43 eszten­dős brit nő, Aysha Frade, illet­ve egy amerikai turista, Kurt Cochran. Az áldozatok között van egy rendőr is, a 48 éves Keith Palmer, akit a támadó a par­lament kapujánál megkéselt. Adrian Russell Ajaót ezu­tán lőtte le a parlamentnél járőröző fegyveres rendőri külföldi sérültjei között három francia gyermek, valamint két román, négy dél-koreai, két görög és egy-egy német, len­gyel, ír, kínai, olasz és ameri­kai állampolgár van. osztag. A rendőr meggyilko­lása előtt Russell Ajao bérelt járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a parlament melletti West- minster-híd zsúfolt járdáján, amelyen 250 méter hosszan végiggázolt. Ki volt Russel Ajao? A The Sun című konzervatív brit tömeglap megszerezte és pénteken ismertette Russell Ajao szakmai önéletrajzát, amelyben az áll, hogy a me­rénylő korábban képesítést szerzett angol nyelv tanításá­ra külföldiek számára, és volt gazdasági végzettsége is. Rus­sell Ajao 2005-től évekig Sza- úd-Arábiában tartózkodott, ahöl állítólag a helyi polgári re­pülésügyi hatóság munkatár­sainak tartott tanfolyamokat. A Scotland Yard szerint ugyanakkor Adrian Russell Ajao az elmúlt évtizedekben erőszakos bűncselekmények, köztük súlyos testi sértés, támadófegyverek birtoklása és a közrend elleni kihágások miatt többször állt bíróság előtt, bár terrorizmus vádjá­val soha nem vonták felelős­ségre. A rendőrség adatai sze­rint először 1983-ban, utoljára 2003-ban ítélték el. A Scotland Yard hangsú­lyozta, hogy Russell Ajao ellen az utóbbi időben nem folyt vizsgálat, és nem volt olyan előzetes hírszerzési ér­tesülés sem róla, amely ter­rortámadás végrehajtásának szándékára utalt volna. Theresa May az alsóházi képviselőknek tartott tájé­koztatójában úgy fogalma­zott: a merénylő az utóbbi időszakban nem került a hír­szerzés látókörébe, „periféri­ára szorult figura” volt. MTI Mark Rowley fotó: afp/niklas hallen Külföldiek a sérültek közt Megállapodást remél Lázár János A magyar kormány tárgyalásra biztatja a Heineként és a Csíki Sör Manufaktúrát. CSÍKSZENTSIMON. A magyar kormány tárgyalásra biztat­ja a Heineként és a Csíki Sör Manufaktúrát a védjegyhasz­nálat vitájában - jelentette ki Lázár János miniszter Csík- szentsimonban, az Igazi Csíki Sör gyártelepének meglátoga­tása után tartott sajtótájékoz­tatóján pénteken. A miniszter reméli, hogy egy hónapon belül megnyug­tató megállapodás születhet „Dávid és Góliát harcában”. Lázár János elmondta: a ma­gyar kormány képviselői az elmúlt napokban a Heineken Magyarország menedzsment­jével és Hollandia budapesti nagykövetével is tárgyaltak, és arra kérték partnereiket, hogy segítsenek a csíki sörvita megegyezéses rendezésében. Megjegyezte: tisztelik, hogy a Heineken Magyarországon és Erdélyben is magyaroknak ad munkát és jelentős mennyi­ségű adót fizet. „Ezért a Heineken-csoport- tól azt kérjük, hogy az élni és élni hagyni elvét érvényesít­se” - fogalmazott. A miniszter kérdésre hozzátette: „Ha a Heineken nem mutat együtt­működést (...) és továbbra is el akarja taposni az Igazi Csíki Sört, a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állunk a ma­gyar nemzeti érdek védelmé­ben bevetni”. MTI Lázár János a Csíki sör manufaktúrájában fotó: mti/veres Nándor Röviden jobbik. A Jobbik a fúrt és ásott kutak fenntartási en­gedélyének ingyenességét kéri. Toroczkai László alelnök arra hivatkozott, a törvény szerint minden korábban lé­tesített kút után fenntartási engedélyt kell kérni 2018. de­cember 31-éig. Hozzátette: ez több 10 ezer forintba kerül. MSZP. Az MSZP felszólította a budapesti városvezetést, hogy haladéktalanul vonja ki az utasforgalomból a felújí­tott 3-as metrószerelvénye­ket mindaddig, amíg azok nem működnek „normális minőségben” - közölte Hor­váth Csaba, a szocialisták fő­városi képviselője pénteken. FIDESZ. A Fidesz-KDNP szerint Magyarország össztűz alatt van, mert nem hajlandó mig- ránsokat befogadni. Hollik István képviselő úgy fogal­mazott: kórusban fenyegeti Magyarországot az Európai Bizottság alelnöke, a migráci­ós és az adóügyi biztos, a mig- ránspárti Soros-szervezetek, az Európa Tanács, és a stras- bourgi bíróság is büntetni akar. DK. A Demokratikus Koalíció tudni akarja, hogy mennyi jegybanki pénzt költöttek a Mobidik névre keresztelt, szá­mítástechnikai eszközökkel felszerelt mobil tanteremre, tudatta a párt alelnöke, Var­jú László, aki szerint Matol- csy György MNB-elnök egyik „rokona” „újabb lehetőséget kapott arra, hogy jegybanki pénzhez jusson”. JOG. A Győri Törvényszék folytatja le a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljá­rását, miután a Győri ítélő­tábla csütörtöki végzésében kizárta a Veszprémi Törvény­széket - tájékoztatta a tábla­bíróság szóvivője, Ferenczy Tamás pénteken az MTI-t. Devizaárfolyam (2017.03.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,40 +0,44 USA dollár 286,38-0,46 Svájci frank 288,95 +0,41 Angol font 357,72-0,60 Román lej 67,92 +0,05 Ukrán hrivnya 10,56-0,01 Horvát kuna 41,70 +0,04 Lengyel zloty 72,52 +0,24 P http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vendégkommentár Dr. Páll István Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Talán sokan nem tudják (még bizonyára a katolikusok egy része sem), hogy ma van Gyümölcsoltó Boldogasz- szony napja, mely napon a rómaikatolikus egyház Jézus fogantatásának napját ünnepli. Hogy mikortól is? Az biztos, hogy 624-ben már ünnepelték, s 692-ben a trullai zsinat is helyesnek ítélte megünneplését. S hogy miért nevezik az „angyali üdvözlet” napjának is? Mivel a bibliai történet szerint e napon vitte Názáretbe Gábriel főangyal Máriának a megtestesülés örömhírét. S hogy miképpen számították ki ezen esemény pontos napját? Nos, amikor Jézus születésének napjaként az egyház december 25-öt, Karácsony napját jelölte meg, egyszerű visszaszámolás alapján következtették ki, hogy akkortól visszafelé éppen március 25-e e nevezetes nap. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Bizony, utóbbi cselekedetek sokkal földhözragadottab- bak, mint az egyházi magasz­tos elvek, de hát az ember már csak ilyen: minden egyházi ünnepet igyekszik valamiképpen a saját képére is formáim, értelmet keresni benne, s beilleszteni azt a saját világképébe. Hogy miről is van szó? Egy­szerűen arról, hogy analógiás módon a gyümölcsöt hozó fák termékenységének biz­tosítása hasonlítható Jézus fogantatásának nagyszerű eseményével. Erre utalhat az a Göcsejben s a Muravidéken elterjedt hiedelem, hogy amely fát e napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, az megvakul, a halála után pedig po­kolra jut! Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elkorhadnia, mert az maga Jézus! Lám-lám, eleink milyen megható módon védték a termé­szetet, s hogy milyen elegánsan tudták ötvözni az egyházi tanokat meg a világi tapasztalatokat, hogy senki érdeke ne sérüljön! Kár, hogy jelenünkben már ezek az elvek, az egymásra figyelés, egymás hite, érzékenysége vagy éppen tapasztalata nem méltó olyan figyelemre vagy tolerálásra, amit a normális emberi kapcsolatok pedig igényelnének. Mire is gondolok? Arra, hogy az egykor megélhetésünk nagy részét képező, anyagi jólétünket meghatározó gyü­mölcstermelésünk a rendszerváltás után nagyrészt romba dőlt: a szovjet piac elvesztése miatt almáskertjeink nagy részét kivágták, dióligeteinket „élelmes” bútorgyártók szinte letaroltatták, s a kivágott fákat szinte fillérekért fel­vásárolták, a megtermett gyümölcsök jó, ha cefréskádakba kerülve pálinkaként végezték. Ez a szomorú állapot egészen az Európai Unióba való belépésünkig tartott, de ma már valami fény kezd derengeni gyümölcsfronton is: megmaradt konzervgyáraink ugyan még nem dübörögnek, de termékeik az új európai piacra kerülve mérettetnek meg a korábban alig ismert kelet-európai társaikkal, no meg a nyitott uniós piac révén hozzánk özönlő dél-európai olcsóbb gyümöl­csökkel. Ami magyar sikertörténetként az elmúlt évtizedben megjelent, az a pálinka: az addig perifériára szorított, magas adókkal sújtott ital versenyre kelt a korábban hegemóni­át élvező whiskyvel. Az előállításához szükséges, kiváló magyar gyümölcs ugyancsak minőségi termelésre ösztö­nözte a pálinkagyártók táborát. Addig nem látott növények kerültek előtérbe, új ültetvényeket telepítettek, s az ágazat szárnyakat kapva termékeit a legelegánsabb éttermekben is kedveltté s keresetté tette. Megyénk országosan is kiemelke­dik a mezőnyből: a nyolc földrajzi eredetvédettséget élvező magyar pálinkafajta közül három idevalósi, ami valameny- nyiünket büszkeséggel tölthet el (természetesen csak akkor, ha mértékletesen élünk velük!). Úgy tűnik, gyümölcsterme­lésünk ismét felfelé ível, hiszen Európa ezen tája optimális a minőségi érésnek mind a napfény, mind a csapadék szem­pontjából. Csak jól kell ezt kommunikálnunk! Visszatérve kiindulási pontunkhoz: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja gyönyörű tavaszi ünnep. Süt a nap, az emberek a kiskertekben, nagyobb gyümölcsösökben sürgölődve arra koncentrálnak, hogy munkájukkal előse­gítsék az elkövetkező időszak minél bőségesebb termését, hogy az nyersen, befőtt, lekvár vagy uram bocsá: pálinka formájában hozzon örömet mindnyájunknak. Ja, hogy el ne feledjem: egyes vidékeken az ünnep magyarázatából fakad az a hiedelem, hogy az az asszony, aki e napon érintkezik a férjével, biztosan teherbe esik! Tehát Uraim és Hölgyeim: itt a ragyogó alkalom, hogy az alkalmazott tudomány ismérvei szerint tegyenek eleget a hiedelem szerint bevált gyakorlatnak! Hogy az orvostudo­mány eddig nem figyelt fel erre az egyszerű tényre?! SZERZŐNK ETNOGRÁFUS kelet@kelet.hu Eleink megható módon védték a ter­mészetet, s elegán­san tudták ötvözni az egyházi tanokat meg a világi tapasz­talatokat, hogy senki érdeke ne sérüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom