Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-16 / 63. szám

2017. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Háttér 3 \ KELET Tisztelet a bátor hősöknek A református imaház melletti emlékfalnál elhelyezték az emlékezés koszorúit is fotók: sipeki Péter Az áprilisi törvények az összes fontos kollektív és egyéni szabadság- jogot biztosították a magyarság számára. napkor. - Az egyik leggazda­gabb jelentéstartalmú nem­zeti ünnepünk március 15-e, mert olyan eseményekről szól, amelyek a haza érdekeit szol­gálták, a nemzeti összetarto­zást erősítették, a haladást és a polgári átalakulást segítet­ték - fogalmazott köszöntőjé­ben Seszták Oszkár a megyei központi ünnepségen Napko­ron. A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, évtizedes hagyo­mány, hogy a megyei önkor­mányzat egy-egy településsel közösen emlékezik meg az állami és nemzeti ünnepeken. Hit, hűség, remény A művelődési ház színpadán dr. Spinyhért Zsolt polgár- mester a 169 évvel ezelőtt történt eseményekre vissza­tekintve azt emelte ki, hogy március 15-e új esélyt adott a nemzetnek, esélyt a megma­radásra, a fejlődésre is. Nap­kor első embere hangsúlyoz­ta: minden korban és minden időben el kell számolni a hát­rahagyott értékekkel, legyen az természeti környezet, épített vagy szellemi érték. Szükség van nemzeti öntu­1848 hősei a legnagyobb értéket hagyták ránk, amit egy nem­zet elérhet. DR. SPINYHÉRT ZSOLT datra, arra a szellemi tartásra, arra a magyar gerincre, ami az állig begombolt ingnyakú ma­gyar parasztembert jellemez­te, aki félte az istent, tisztelte az embert, gondolkodásával, életmódjával évszázadokon keresztül tartotta el és meg az országot.- Negyvennyolc hősei a legnagyobb értéket hagyták ránk, amit egy nemzet el­érhet. Nemzetünk szabad­ságáért küzdöttek, és azért vagyunk ma itt, hogy tiszte­legjünk a bátrak emléke előtt. A nemzeti kokárda színeire utalva kívánom, hogy le­gyünk erősek a hitben, hűsé­gesek egymáshoz, a hazához és mindig éljen bennünk a re­mény - zárta ünnepi köszön­tőjét a polgármester.- A forradalom és szabad­ságharc hőseire, a márciusi ifjakra, az első felelős magyar kormány tagjaira, az elnyomó hatalom ellen harcoló honvé­dékre emlékezünk és adjuk meg a tiszteletet azoknak a bátor férfiaknak s nőknek, akik szabad Magyarországot álmodtak, amely nem idegen hatalmaknak alárendelve léte­zik, hanem független és önálló döntéseket hozhat - mondta ünnepi beszédében dr. Polgári András. A megyei kormányhi­vatal főigazgatója szólt arról is, hogy a szabadságot sem akkor, sem ma nem adják in­gyen, a 169 évvel ezelőtt el­fogadott áprilisi törvények az összes fontos kollektív és egyéni szabadságjogot bizto­sították a magyarság számára. 1848-49 ma is mérték, mely a széthúzás idején is a szabad­ság gondolataival egyesítette a nemzetet, erőt adott akkor is, ha a megtorlás, a zsarnok­ság korszakai következtek.- A szabadságért minden generációnak meg kell küzde­nie, most a tét, hogy nemzeti identitásunkat, édes anya­nyelvűnket, szokásainkat, kultúránkat megőrizzük, a globalizáció hatásai ezeket ne sorvaszthassák el - hangsú­lyozta a főigazgató, és hozzá­tette: közösen érhetjük ezt el. A helyi általános iskola diák­jainak színvonalas előadását követően, a református ima­ház melletti emlékfalnál az ünneplők elhelyezték az em­lékezés és tisztelet koszorúit, majd istentisztelettel zárult a megyei ünnepség. km-bm Kitüntetések A megyei közgyűlés bronz emlékérmét adták át Dani Attila tárogatóművésznek, Pusztadobos polgármesterének, a Rákóczi Tárogató Egyesület egyik alapítójának a nemzeti értékek és hagyományok ápolása és továbbadása érdekében kifejtett tevé­kenységéért. A magyar sajtó napja alkalmából bronz emlékérmet adományoztak Papp Attilá­nak, aki Fehérgyarmatról és környékéről, valamint a szatmári és beregi térség életéről több évtizede tudósítja a közvéleményt. Napkor Nagyközségért-díjat vette át Balogh Tamás néptánc tanár, a település érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. Napkor Nagyközség Kiváló Pedagógusa-dí- jat kapott Gáva Istvánná Tömpe Ibolya óvodapedagógus több évtizedes kimagasló szakmai munkája elismeréseként. Példát mutatnak és erőt adnak ma is Legyen ünnep... címmel adtak műsort a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimná­zium diákjai A nyíregyháziak egy emberként álltak a forradalom mellé. nyíregyháza. Amint a Ma­gyarok Nagyasszonya Társ­székesegyház harangjai el­kongatták a tízet, felcsendült a Szabolcsi Koncert Fúvósze­nekar térzenei előadása szer­dán délelőtt a Kossuth téren.- Minden év március 15-én nemzeti lobogóval díszítjük városunk utcáit és kokárdát tűzünk a szívünk fölé, ezzel is jelezve: büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nemzet­hez tartozunk. Minden kor­szak minden nemzedékének mást jelentett ez az együvé tartozás, mást jelentett kiállni a hazáért. A bécsi forradalom hírére 1848. március 15-én sok ezer pesti diák és polgár vonult az utcára, majd a Nem­zeti Múzeum elé, s követelte a szabadságot. A neves reform­kori politikusok nyomdokaiba lépve a fiatalság tizenkét pont­ban foglalta össze követelése­it - mondta dr. Kovács Ferenc polgármester beszédében. Szolidaritás és tisztelet- A nyíregyháziak egy ember­ként álltak a forradalom mel­lé, pedig elődeink 24 évvel korábban saját erejükből már megszabadultak a földesúri joghatóság alól. Ennek elle­nére erőn felül részt vállaltak az anyagi feltételek biztosítá­sában, a nemzetőrök, honvé­dek kiállításában.- Mindig a bátor emberek vitték előre ezt az országot és vívták ki a nemzet tiszteletét. Napjainkban olyan kihívások­kal kell szembenéznünk, me­lyekhez erőt és példát adhat a ’48-as magyarok hazasze­retete, tenni akarása, össze­fogása és kitartása. Ma a mi feladatunk megőrizni a sza­badságot, biztonságot, hogy gyermekeinknek majdan egy olyan országot adhassunk át, ahol félelem nélkül, békében élhetnek. A Krúdy-gimnázium diák­jainak Legyen ünnep... című műsorát követően a nyíregy­házi önkormányzat, valamint a helyi szervezetek, oktatási intézmények, hatóságok kép­viselői elhelyezték Kossuth Lajos szobránál az emlékezés | és tisztelet koszorúit, km-csa Megkérdeztük: Mit jelent önnek március 15-e? BORSI LÁSZLÓ: Mind- MIKÓ ANNA: Fontos, BALOG MIHÁLY: A már­annyian ellátogattunk hogy ápoljuk a hagyó- ciusi ifjak egyike voltam a múzeumba. mányokat. a megemlékezésen. TÓTH PETRA: Jó érzés TÓTH DÁVID: Közelebb ÁCS LEVENTE: Büszkén látni, hogy minden áll a fiatalokhoz, mint tűzöm a szivem fölé a trikolórba borult. a többi nemzeti ünnep, kokárdát. Borsi László még iskolás, s minden évben várja az ün­nepséget. - Valamennyien ellátogattunk a múzeumba, ahol a forradalomról készült kiállítást tekintettük meg - lenyűgöző élmény volt. Mikó Anna nemcsak a megemléke­zés, hanem a munkaszüneti nap miatt is várta március 15- ét. - Fontósnak tartom, hogy ápoljuk a hagyományokat, de azért a csonka hétnek is örü­lök. Balog Mihály évekkel ez­előtt szerepelt egy színdarab­ban. - A márciusi ifjak egyike voltam egy megemlékezésen, így nem csak megtanultam, de át is éltem valamelyest a 1848-ban történteket. Tóth Petra külföldön él, s igazán örült annak, hogy egy igazi magyar ünnepen érkezett haza. - Jó érzéssel tölt el úgy kilépni az utcára, hogy min­den trikolórba borult - tette hozzá. Tóth Dávid szerint ez az ifjúság ünnepe. - Március 15-e közelebb áll a fiatalokhoz, mint a többi nemzeti ünnep. Hőseink emlékére ezen a na­pon mind kokárdát tűzünk. Ács Levente úgy véli, manap­ság az embereket egyre ke­vésbé érdeklik a hagyomá­nyok, veszített jelentőségéből I ez az ünnep is. - Szerintem I a fiatalok nem rajonganak a | kötelezővé tett megemléke­zésekért, de én nem tartozom közéjük. Büszkén tűzöm a szívem fölé a kokárdát, km-or ■■■■■■■ Nézőpont Nyéki Zsolt Kokárdás nap, harcos Európa Megérintett a történelem, ahogy tegnap együtt masíroztak császári katonák magyar honvédekkel a nyíregyházi múze­um folyosóján és udvarán. A Kossuth-kiflit majszoló, hozzá teát kortyolgató közönséget élményekkel ajándékozta meg a kokárdás nap, de mély gondolatokat is ébresztett múlt, jelen s jövendő összevetésében. Pár éve érdekes vállalkozásba kezdtem: igyekszem újra ol­vasni és nézni olyan könyveket s filmeket, amelyek valami­kor régen, a felnőtté válás idején nagy hatással voltak rám. Hajt a kíváncsiság, hogy vajon ma is ugyanazt jelentik, üze­nik, mint akkor, vagy harminc év múltán már mást fedezek föl a sorok között, másképp érintenek meg a történetek. A. ’48-as magyar szabadsághar­cot feldolgozó filmeknél kü­lönös jelenséggel szembesül­tem: amit anno ifi önti hévvel ittam magamba, s a szomorú végkifejlet ellenére is inkább a lelkes dac maradt meg utóér­zetnek, most megrendítenek. Ma már sokkal nehezebb szív­vel nézem, ahogy utat tör haza magának tűzön s vízen, erdőn s hegyen át az a nyolcvan hu­szár, és vesznek oda szinte mind egy szálig; ahogy a fegy­verletétel estéjén szólnak egy­máshoz a magyar tisztek: „Istenem, add, hogy minél előbb elfeledjem ezt a pillanatot...” - sóhajt fel a honvéd ezredes (Őze Lajos). „Istenem, add, hogy soha ne feledjem!” - vágja rá Majláth főhadnagy (Cserhalmi György), s a szirmokból vi­rágok, a virágokból koszorúk lesznek, de nem a hőn áhított szabadság oltárán, hanem a lángra lobbanó szalmazsákon, amely alá a reményét és hitét vesztett főhadnagy lefekvés után befordítja a mécsest. Tragikus vég, megannyiszor kí­sérve a magyar történelmet, s épp ezért kell kiolvasni belőle intelmet, tanulságot. Európában újra vibrál a levegő, a békés és nyugalmas év­tizedek után szakadék tátong a népakarat a döntéshozók kö­zött, s utóbbiak már nem uralkodó dinasztiák, a szentség és sérthetetlenség privilégiumával. A hatalmuk a néptől, a vá­lasztópolgároktól ered, mégis tévedhetetlenség mítoszával övezték körbe magukat. Ez a mítosz foszlott szét az elmúlt két évben. Európa népei nem az utcán, hanem az interneten adnak hangot elégedetlenségüknek; nem feudális kiváltsá­gok megszüntetését követelik, de „a király meztelen!” fel­kiáltással nyíltan kérdőjeleznek meg előjogokat, lepleznek le képmutatást, lázadnak fel a központosított politika ön- sorsrontása ellen. Mindez, ha nem is forradalmi harcot, de egy átfogó reformot mindenképpen sürget az európai népek nagy asztalánál. Európa újra megosztott, mert az egyszerű polgárai nem hajlandóak elfogadni a gazdasági, politikai elit mentalitását, gondolkodását, problémakezelését, értékrend­jét. Az egyszerű nép igazságérzete harcra kelt az ellen, hogy valakik különbséget tegyenek országok között az élelmisze­rek minőségében, az elvégzett munka bérezésében. S e harc­ban „gyáva népek” már nem hagyják magára a magyart. zsolt.nyeki@kelet.hu Európában újra vibrál a levegő, a bé­kés évtizedek után szakadék tátong a népakarat a döntés­hozók között. Kelet kvíz A két község közigazgatásilag az 1950. október 22-én megtartott tanácsválasztáskor egyesült. a) Tiborszállás b) Jánkmajtis c) Cégénydányád d) Fábiánháza A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Traffipax a megye útjain nyíregyháza. A rendőrség hon­lapján közzétett lista alapján ma Nyíregyházán, Nyírmadán, Kisvarsányban, Gemzsén, Zsa- rolyánban, Fehérgyarmaton és Mátészalkán számíthatnak az autósok sebességmérésre, km *> Ünnepi megemlékezés Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordu­lója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjainak közreműködésével kedden a leveleki Váci Mihály Művelődési Házban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom