Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-08 / 57. szám

2017. MÁRCIUS 8., SZERDA KELET '■'< rí' ■ ' ^ Üzenet Garai János hűséges olvasónktól: A nő attól lesz nő, ha az élete különböző terüle­teit illetően büszke magára, mert mindent megtett, amit tudott és érzett. CSERNUS IMRE Olvasónk Srja Barangolás a labdarúgás szókincstárában című könyvét dedikálja Szilvási Csaba, aki éppen 10 éve kapott Pro Űrbe díjat a városunktól fotó: a szerző Focilabirintusba csábít a „szatmári Romhányi” fehérgyarmat. Mindig jó ér­zés tölti el az emberfiát, ha egy régi jó barát sikeréről szá­molhat be. SzilVási Csaba ta­nár, költő, nyelvész legújabb könyvével (Barangolás a labdarúgás szókincstárában) még a tatabányai szíveket is megdobogtatta. Hosszú évtizedek középis­kolai munkája mellett a szer­ző a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az ELTE-n is tartott szemináriumokat. A hetvenes évek óta publikál verseket, novellákat, tanul­mányokat. A kilencvenes években háromszor is elnyer­te a Pro Cultura Renovanda ösztöndíjat, 2002-ben Tata­bánya Város Kultúrájáért Díj­ban részesült, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével tüntették ki. Tíz éve megkapta Fehér- gyarmat Pro Űrbe díját. Számos - gyerekeknek és felnőtteknek szóló - verses­könyv mellett, melyek nyelvi játékossága joggal érdemesí­tené Szilvási Csabát a „szat­mári Romhányi” címre, több tárca- és riportkötete is meg­jelent. A magyar nyelv, az iroda­lom és a futball szerelmese ő. Új kötete a labdarúgás vi­lágába vezeti be a nagyér­deműt. Lebilincselő, Szilvá- si-féle szókincsével tálalja fel a „szellemi menüt”, szinte álomvilágba ringatva az ol­vasót, feltárva a futballvilág tekervényes útjainak labirin­tusát, amelyben könnyen eltévedhet az, aki nem ta­nulmányozza át tüzetesen a most megjelent művet. Véleményem szerint ennek a könyvnek minden sportsze­rető ember könyvespolcán ott a helye, hiszen az egész magyar labdarúgó történe­lem megtalálható benne, já­tékos közérthetőséggel. E. NAGY ISTVÁN, FEHÉRGYARMAT Határtalan volt a jókedv a farsangi bulin FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Jelmezbe bújtak és jót mulattak nyíregyháza. Vidám maszka­bállal búcsúztatta a telet a Pszichotikusok Egyesülete. A farsangi összejövetelt jelme­zes felvonulás, tánc, tombola­sorsolás s a közös játék öröme tette feledhetetlenné - mesél­te Mészáros Mária Edit. KM Dobogós lett a jókais kisdiák NYÍREGYHÁZA. A fővárosi Szenczi Galériában rendez­ték meg nemrégiben egy Kárpát-medencei nemzet­közi rajzpályázat eredmény- hirdetését. A szakmai zsűri a nyíregyházi Jókai Mór Refor­mátus Általános Iskola elsős diákjának, Szűcs Ádámnak a munkáját 3. helyezéssel jutal­mazta. KM Szűcs Ádám fotó: iskola Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Olvasóink írják Életet mentettek Szeretném megköszönni a Raiffeisen Bank Zrt. nyíregy­házi és a miskolci egysége összes dolgozójának, hogy véradásukkal segítették az én és sorstársaim gyógyulá­sát. Különösen annak a két embernek tartozók hálával, akik vérét én kaptam meg. Köszönetét mondok dr. Hock Csaba ortopéd főorvosnak is, aki a súlyos egyéb beteg­ségeim ellenére elvállalta a műtétemet. B. ISTVÁNNÉ, NYÍREGYHÁZA Kell a szakértelem A szakirodalom szerint a marketing lényegében a gyártó és a vevő közötti komplex közvetítő rendszer. Szerintem e teret a kereske­delem kisajátította magának. Úgy vélem, egy termék nem a szórólapos kampányoknak köszönhetően lesz közked­velt. A vevőjelölt, illetve a kereskedő gyakran csupán a saját elképzeléseit, igényeit tudja megfogalmazni. Nyug­díjasként én a mindennapi életvitelemet befolyásoló, konkrét problémámat, igé­nyemet fogalmaztam meg, és kezdtem keresni a megol­dást. Egyszerűnek tűnt, de a szaküzletekben és a szolgál­tatóknál nem kaptam érdemi segítséget. Az autóbuszon utazva, egy középiskolás hú a saját okostelefonján muta­tott rá a megoldásra. Végül eljutottam egy nyíregyházi üzletbe, ahol percek alatt megkaptam, amire vágytam. DR. KISS ISTVÁN, NYUGDÍJAS Hol a C-variáns? Nemrégiben olvastam a lapban dr. Hajzer László „Az önbeteljesítő jóslatokról” című írását. Ebben feltette a kérdést a Sóstógyógyfürdő fejlesztésével kapcsolatban, hogy van-e B változat. Én mindezt tovább gondoltam: van-e C változat? Hiszen a Tölgyes Panzió és Étterem nemrég bezárt. Gondolom, ebben az is közrejátszott, hogy mellette 30 méteres sávban tarvágást végeztek az erdőben. Valaki tudja, mikor nyit ki újra a Krúdy szálloda? Mikor kap bitumenes borítást a kalandparkkal szemben lévő parkírozó? Vagy mikor újítják fel a Tölgyes utcát? Fontos lenne a Sóstó egészé­ben gondolkodni, nem csak a részletekben. Ezért gondo­lom, hogy szükséges lenne egy C változat is. GYURJÁN LÁSZLÓ, NYÍREGYHÁZA Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fény­képeket közöl­jük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. Remek volt a hangulat, mindenki kiválóan érezte magát FOTÓ:EGYESÜLET Mi is elkergettük a telet! A nyírbátori Nyugdíjas Ér­telmiségiek Egyesületének tagjai háromszor is elkerget­ték, elűzték a gonosz szelle­meket, a rossz gondolatokat környezetükből a közel­múltban. Kezdtük mindezt a kiszebáb elégetésével, amelynek előzőleg zsebébe raktuk a papírra vetett üze­neteinket, bízva abban, hogy így egyre közelebb kerülünk a várva-várt kikelethez. Farsangoltunk az egyesüle­tünk tagjaival Nyírbátorban, majd a megyei nyugdíjas szövetség résztvevőivel a Hotel Koronában. Mindhá­rom helyszínen remek volt a hangulat, mindenki kivá­lóan érezte magát. Feled­hetetlen élményt jelentett Török Mihálynénak és Nagy Bélánénak, hogy előadhat­ták vidám kis jelenetüket Nyíregyházán is. TÓTH ÁRPÁDNÉ ELNÖK Köszönet Jó helyre kerültek a felajánlások A magam és más adományo­zók nevében is köszönöm szépen, hogy hírt adtak a napilapban (Kelet-Magyar- ország, 2017. március 3., péntek, 4. oldal; „Sokan segí­tették Márkó gyógyulását”) az érpataki Pankotay Márkó rehabilitációjáról. így tartom korrektnek: ha az újság bárki­nek segítünk akciót szervez, akkor később se feledkezzen meg a tájékoztatásról. Jó ér­zés volt olvasni arról, hogy a felesleges ruhaadományokat az édesanya továbbadta más rászoruló családnak. A jövő­ben talán még inkább szoli­dárisak lesznek az emberek a bajba jutottakkal szemben, ha olvashatnak arról, hogy a jó szívvel, önzetlenül adott hozzájárulásuk célba ért, nemes ügyet szolgáltak, jó szolgálatot tettek. Még egy­szer köszönöm Palicz István újságíró hiteles beszámoló­ját. Munkájához és a hasonló akciókhoz további sok sikert kívánok! GANZLER ISTVÁNNÉ Sokan segítették 1: ■ Az orvosoktól, a család­jától és az iskolában is kiemelt figyelmet és tö­rődést kap a kamasztiu. érpatak. Több mint 300 ezer forint gyűlt össze az érpataki Pankotay család bankszám­láján olvasóink szívből jövő felajánlásainak köszönhetően. Mint ismeretes. Segítünk akci­ónkat a súlyos balesetet szen­vedett, életmentő műtéteken Normantas Paulius sírkövének lelki oldalára Máshonnan jöttél, itt meggyökereztél Február 27-én búcsúztatták Normantas Pauliust fotó: racskó tibor Aki ismerte, azt mond­ta, csak azért jött haza, hogy újból elmehessen. NYÍREGYHÁZA. Normantas Pau­lius január 7-étől nincs kö­zöttünk. Azonban így ez nem igaz! Mert közöttünk volt há­rom évtizeden át, és közöt­tünk van ma is, ahogyan lesz is. Még hatnak a képei - és az ő képei hatni fognak! Még beszélnek róla - róla beszélni fogunk! Több művészettel foglalko­zó barátommal beszélgettem. Vengrinyák János költő-író barátunk érdekes eszmefut­tatásba kezdett. Sokat beszél­nek manapság arról, hogy sok fiatal elvágyódik Magyaror­szágról, így Nyíregyházáról is, a sajtó szerint alig várják, * Azt akarta, hogy azt lássa más is a vi- amit ő. PETRUSÁKJÁNOS hogy mehessenek. Más orgá­num meg arról beszél, hogy az ország visszavárja a fiata­lokat. De arról, ami pozitív, ami jó, beszélünk? Beszélünk arról, hogy ez az ország, és azon belül ez a nyírségi föld befogad? Itt, aki akar, gyöke­ret ereszthet! Olyan is, aki itt született, olyan is, aki másutt, mondjuk Litvániában... Normantas Paulius 1948. június 8-án született, s bár előbb közgazdasági diplomát szerzett, azt akarta, hogy sze­mén-lelkén át azt lássa más is a világból, amit ő. Mert az iga­zi fotós ezt akarja. Rögzíteni a pillanatot, ahogyan azt ő lát­ta, ahogyan az ő lelke érzékel­te. Hogy más is így lássa, így érzékelje. Hogy mások lelkét is megérintse. Járt szovjet-orosz tájakon, s megmutatta már akkor, amikor ez enyhén szólva sem volt illő, az akkori igazi, sze­gény életet. A nép szegénysé­gét. Talán ezért is maradt itt, még szovjet állampolgárként Nyíregyházán, hogy 1983-tól haláláig itt gyökerezzen, kö­zöttünk. Szelleme itt élt, érez­tük jelenlétét, teste azonban nyughatatlanul ment tovább. Újabb helyekre, amelyeket fel kellett magának és nekünk fe­deznie. Ment Tibet elzárt vilá­gába, Kína, India, Pakisztán és Nepál turistamentes világába. Legutóbb pedig Dél-Koreába. Már tervezte az újabb utat Ismerősek a képei? Norman­tas Paulius ment, fotózott, fáradhatatlan volt. Aki ismer­te, azt mondta, csak azért jött haza, hogy újból elmehessen. Mert alighogy megjött, már tervezte az újabb utat. Köny­vespolcom értéke az általa dedikált aprócska fotókönyv. Amikor belelapozok, a fotók mögött látom őt. Az embert. A messziről jöttét, de itt, kö­zöttünk meggyökerezettet. Mert hiába ment el újabb és újabb fotókalandokra, az ő lelke itt gyökerezett közöt­tünk. S gyökerezik most is, s mindörökké. PETRUSÁK JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom