Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-07 / 32. szám

2017. FEBRUÁR 7., KEDD KELET tyúztak - közölte a nyírturai lakos. Kopasz Blankáékat alig­ha zavarná a belvíz. - Nem fog­lalkozunk ültetvényezéssel, s felénk eddig még nem is volt sosem hirtelen felgyülemlő belvíz - árulta el. Szilágyi Atti­la lakóhelyén nem fektetnek nagy hangsúlyt a belvíz elleni védekezésre. - Az utcáink vi­szont tele vannak kátyúkkal, a mélyedésekben a víz megáll, s bosszantó, hogy kerülgetni kell a pocsolyákat - mondta. A vasmegyeri Sándor Krisztián sem tart a lakóhelyén egyiktől sem. - Nálunk nem jellemző az árviz, jók a természeti adottsá­gok, viszonylag magasabb te­rületen fekszik a község - tette hozzá. KM-OR Megkérdeztük ön tart az árvíztől vagy a belvíztől? NAGY RICHÁRD: Nem voltunk felkészülve ekkora havazásra. KOPASZ BLANKA: Nem ültetvényezünk, ezért a belvíztől se tartunk. GRÓZA GABRIELLA: Bennünket megvéd a töltés az árvíztől. ENYEDI ZOLTÁN: Nálunk négy éve volt utoljára árvíz. SZILÁGYI ATTILA: Az zavaró, hogy kerülget­ni kell a pocsolyákat. SÁNDOR KRISZTIÁN: A falunk magasan fek­szik, nem önti el az ár. Nagy Richárd szerint megle­pően sok volt a csapadék az elmúlt időszakban. - A ker­tünkben áll a viz. Nem voltunk felkészülve ekkora havazásra. Remélem, a veteményezést nem fogja késleltetni a felgyü­lemlett csapadék - nyilatkozta. Gróza Gabriella lakóhelyén nem kell tartani árvíztől. - A község melletti töltés nem engedi, hogy elárasszon bennünket a víz. Ha mégis bekövetkezne a baj, az árvízvédelmi szakem­berek naprakészek, nagy gond nem történhet - tette hozzá a szabolcsveresmarti lány. Enye- di Zoltán biztonságban érzi magát a víztől. - Négy éve elő­fordult helyenként belvíz, de akkor is rendszeresen szivaty­“ Goethe és Schubert Miért szép? - tette fel a kérdést hétfő délután a Kodály Tár­saság rendezvényén dr. S. Szabó Márta, a Debreceni Egye­tem tanszékvezetője, aki előadásában Goethe és Schubert kapcsolatáról beszélt. fotó: pusztai Sándor Elszánt küzdelem éietre-halálra A világ egyre nagyobb döbbenettel szemléli, hogy válik lassan korunk népbetegségévé a rák. NYÍREGYHÁZA, NYÍRPAZONY. Ma Magyarországon ezer lakos­ból három nem éli túl, ha rák­betegségben szenved, ami a legmagasabb érték egész Eu­rópában - olvashattuk az idén a rákellenes világnapon a Rák­betegek Országos Szerveze­tének a jelentésében. Sajnos, évről évre nem csupán a sta­tisztikai adatokból szembesü­lünk azzal, hogy idehaza a rák elleni küzdelemben rosszul áll a szénánk, de a mindennapi tapasztalataink is ezt mutat­ják. Elég csak beállni valame­lyik szupermarket pénztára előtt kígyózó sorba, s hallgat­ni, miről beszélgetnek az em­berek, szinte biztos, hogy elő­kerül témaként a rák is. Terjed, mint az influenza Dr. Borbély László, Nyírpazony háziorvosa évtizedek óta döb­benettel figyeli, hogyan válik egyre inkább népbetegséggé ez a szörnyű kór. Timikor a ta­pasztalatairól kérdeztük, már sorolta is, hogy a rák melyik tí­pusával találkozik településén a leggyakrabban.- A férfiaknál egyértelműen a prosztatarák vezet. A vastag­bél daganat a férfiakat és nő­ket egyforma arányban érinti, a nőknél viszont - ha durva hasonlattal szeretnék élni, azt mondanám - úgy „terjed” A 30-as kor­osztálynál is egyre gyak­rabban üti fel fejét a rák. DR. BORBÉLY LÁSZLÓ Jobb félni, mint megijedni, s egy vizsgálattal sok minden tisztázható ILLUSZTRÁCIÓ: STOCKFOTÓ a mellrák, mint az influenza. Ráadásul kortól függetlenül, mivel már a harmincas kor­csoportban is egyre gyakrab­ban üti fel a fejét. Érdekes viszont, hogy az elmúlt öt év­ben tüdőrákos beteggel nem találkoztam, annak ellenére, hogy országos viszonylatban ez egy igen gyakori ráktípus. Borbély doktor ma már meggyőződéssel állítja: a meg­betegedések számának a nö­vekedése elsősorban a tömeg- étkeztetés számlájára írható. Mikor ismerik el végre?- A feldolgozott élelmiszerek­ben számtalan olyan - egész­ségre ártalmas - anyagot hasz­nálnak, amilyenek régen nem léteztek. Egykor a kenyeret is háznál sütötték, kovász, liszt és víz kellett csak hozzá, ma viszont többféle kémiai anya­got is beleraknak. Ki tudja, mikor ismeri el a tudományos világ végre, hogy ezeknek a többsége káros az egészség­re? Emlékezzünk csak a DDT permetszerre, amivel szúnyo­gokat irtottak. Tömegeket be­tegített meg ez a méreg, mire betiltották. Pedig amíg az is­mert és ismeretlen mérgező anyagokat nem tudjuk kiik­tatni az életünkből, a szűrő- vizsgálatokkal és a prevenció­val is csak részeredményeket tudunk elérni - figyelmezte­tett a családorvos. „A karbantartott test is meg tud rogyni, ha úgy hozza az élet. Elég hozzá egy komoly trauma, ami hirtelen és vá­ratlanul jön, s amit hetekig, hónapokig cipelünk a lelkűnk­ben.” Mindezt már egy olyan beteg mesélte el, akiről - lévén hogy sportemberről van szó - senki se gondolta volna, hogy érintett lehet. A neve elhallga­tását kérő hölgynél petefészek daganatot diagnosztizáltak, miután a háziorvosa a pana­szaival nőgyógyászhoz küld­te. A betegségének kezdetben alig voltak jelei: megváltozott menzesz, időnként teltségér- zet. Csak amikor már - tapin­tással - a fájdalmat is érezte, akkor fordult orvoshoz.- A papíromra jóindulatú daganatot írtak, s a szövet­tan megérkezéséig fel sem fogtam a dolgot, csak amikor közölték az eredményt. Az utána következő néhány óra pokoli volt. Kisírtam magam, majd azt mondtam, még 20 évet kérek a gondviseléstől, s álltam elébe a kemoterápi­ának. Nagyon rossz volt, de a paramétereim a kemó után általában javultak. Soha nem szabad feladni- Mellette persze alternatív gyógymódokhoz is nyúltam, ittam a gyógyteákat, a céklale­vet, kevés húst, édességet fogyasztottam, aztán jöttek a gombák, de nem hoztak nagy áttörést. Az utóbbi időben a magam alakította paleodiétát követem, s jónak találom. Ma már tisztában vagyok vele, hogy a negatív gondolatokat el kell engedni, de kezdet­ben folyton gyötörtem velük magam. Már nincs betegség- tudatom, s a jó gondolatokat keresem. A hitem is megerősö­dött. A betegtársaimnak is azt szoktam javasolni, fogadják el a betegségüket, tanuljanak meg együtt élni vele, és soha ne adják fel a küzdelmet. Sok gyógymódról hallani már, s közöttük akár a megfelelő is ott lehet. KM-MJ Talán még Csernobil is felelőssé tehető Dr. Borbély László is azt vall­ja, hogy a korai stádiumban felismert rákbetegség, illetve bizonyos típusai jó eséllyel gyógyíthatók. Ilyen a mellrák vagy a prosztatarák. Ma már a leukémiát jól karban lehet tartani, s a vastagbél daganat is túlélhető, ha idejében elkap­ják. Azt viszont, vajon mi min­den írható a csernobili kataszt­rófa számlájára, véleménye szerint nem könnyű megítélni. - Kizárni nem lehet teljesen, hogy a kettő között fennállhat összefüggés. Akkor ugyanis mindenki arról beszélt, hogy a sugárzás 25-30 év múlva fogja kifejteni a hatását, s az elmúlt 5 év éppen ebbe az intervallumba esik. A pajzs­mirigy megbetegedések szá­ma is a hússzorosára ugrott. Amikor még csak „szigorló” orvosnövendék voltam a kli­nikán, pajzsmirigyes beteget mutatni se nagyon tudtak, most pedig tucatjával találni ilyeneket.- Ellenben nehéz magya­rázatot találni rá, hogy bár a szél az észak-európai államok felé fújta a radioaktív port, arrafelé még sincs annyi be­teg, mint nálunk. Sajnos, mi ebben is világelsők vagyunk. Elsőfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Tiszabercel-Nagyha- lász térségében. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. - Bár az elmúlt 24 órában a Felső-Ti- sza kárpátaljai vízgyűjtőjén át­lagosan csak 5 mm eső esett, a Túr romániai vízgyűjtő terüle­tén 10 mm, folyóinkon a hóol­vadás által is táplált erőteljes árhullámok levonulása tovább folytatódik - tájékoztatott Bodnár Gáspár védelemveze­tő, vízügyi igazgató. A Tisza az országhatártól Tivadarig apad, viszont Vásá- rosnaménynál egy nap alatt több mint 70 cm-t emelkedett a vízállás. A folyó Szatmár- csekéig jégmentes, ám Tisza­mogyorósig zajlik a jég, Ti- szamogyorós és Zsurk között 18 km-en 150 cm vastagságú torlódott állójég van. A Szamos, a Túr is végig árad. Az országhatártól Son­kádig jégzajlás tapasztalható, a Kraszna Ágerdőmajornál tetőzés közeli. - A folyók jég­viszonyait a gátőreink folya­matosan figyelik, naponta háromszor jelentést tesznek a védelmi törzsnek. A jég­helyzetet folyamatosan érté­keljük, a védelmi töltésekben lévő zsilipeket lezártuk - tette hozzá a szakember. Nem képes elszivárogni A talajfagy miatt a hóolva­dásből származó víz nem tud elszivárogni, ezért a szántóföl­deken elöntések keletkeztek. Számottevő belvízhelyzet Fel- ső-Szabolcs alsó öblözetében alakult ki, ezért vasárnap óta a tiszaberceli szivattyútelepen 12 órában belvízszivattyúzást végeznek, irányított vízleve­zetést hajtanak végre. Hétfőn délután Tiszabercel-Nagyha- lász térségében I. fokú belvíz- védelmi készültséget rendel­tek el. A kalászosok­nak árthatott a fagyos január és az olvadó hó. PÁSZTORANDRÁS Pásztor András a megye (mező)gazdasági életének ru­tinos szereplője szerint nem tragikus a jelenlegi időjárási helyzet. - Ha az elkövetkező napokban nem lesz eső és ma­rad a plusz 7-8 Celsius fok, en­gedhet a talaj felső, fagyott ré­tege és elszivároghat a belvíz. - A szántóföldi kultúrákban különösebb gond nem lesz, inkább a kalászosoknak ártha­tott a fagyos január és az olva­dó hó - fogalmazott a Timári Vetőmag Kft. ügyvezetője, km Nézőpont Matyasovszkí József A jégtorlódás árvizet, a fagyott talaj belvizet okoz Ki gyógyít, ki meg lódít Korunk pestiséről, a rákról eszmét cserélni manapság meglehetősen rizikós vál­lalkozás, annyi körülötte az ellentmondás. S nem tudni, vajon a betegségtől félünk jobban, vagy a jól felépített „sajtójától”. Fura például, hogy amíg az orvostudomány azzal nyugtatgat, hogy a be­tegség mind jobban uralható, s bizonyos ráktípusok időben felismerve legyőzhetők, addig az egészségügyi statisztikák szerint kétféle embertípus van: az egyik már rákbeteg, a másik hamarosan az lesz. A mostani évi 14 milliós megbe­tegedés állítólag 2030-ra a 22 milliót is elérheti. Joggal merülhet fel a kér­dés: az orvostudomány több évtizedes, csillagászati össze­geket felemésztő küzdelme ellenére hogyhogy egyre több ember hal meg fákban? S miért csekély a túlélési esély? Ma már nem is kevés olyan orvos van - ilyen például dr. Hardin B. Jones, a Kaliforniai Berkeley Egyetem volt pro­fesszora -, akik szerint nem a rák öli meg a beteget, hanem a kemoterápia, s aki a kezelés ellenére mégis meggyógyul, annál már nem veszélyes daganatot kezeltek. De ilyen dr. Ryke Geerd Hamer német professzor is, aki már a 80-as években leszögezte: a félelem és a konfliktus tesz beteggé, s a rák tulajdonképpen egy vég­ső esély, hogy felszámoljuk a mélyben megbúvó lelki oko­kat. De vajon mi az igazság? A hírhedt dr. Sayed Mohammed nyugalmazott onkológus esetét hallva - aki szándéko­san hamis rákdiagnózisokat állított fel, hogy a drága kemoterápiával nyerészked­jen - joggal bizonytalanodik el az ember. Holott éppen a hitet nem kellene elveszíteni, s a reményt, hogy lesz egyszer orvos, aki megálljt paran­csol a kórnak, s nem tűnik el hirtelen a süllyesztőben, mert mondjuk hatalmi, politikai vagy anyagi érdekeket sértett. jozsef.matyasovszki@kelet.hu Kelet kvíz A középkorban a három faluból álló Kántor uradalomhoz tartozott, a) Napkor b) Hodász c) Tiszarád d) Sányő A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. }Msím ufil V V KM WT ■ - ' «3 dl 115 A J Egyre nő a tavak, folyók vízszintje illusztráció: pusztai Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom