Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-06 / 31. szám
2017. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ KELET A Béres Cseppek atyjára emlékeztek KISVÁROA. A Béres Cseppek megalkotójára, vitéz dr. Béres József Széchenyi-díjas kutatóra emlékeztek pénteken Kisvárdán a közelgő 97. születésnapja alkalmából. A Várday István Városi Könyvtár bejáratánál található emléktáblánál elhelyezte a tisztelet koszorúit a Béres József TIT Kisvárdai Egyesülete, a Várday István Városi Könyvtár, a város önkormányzata mellett a család és több intézmény is. Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere ünnepi beszédében felidézte Béres József életét, munkásságát, s kiemelte az emberségét, hiszen mindig az az elv vezette, hogy másokért tegyen. A megemlékezésen a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola tanulója csángó népdallal tette még emlékezetesebbé a rendezvényt. VINCZE PÉTER Életrajzi adatok Vitéz dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. - Budapest, 2006. március 26.) Elismerések: A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1997), Magyarörökség Díj (2000), Széchenyi-díj (2002), Szent István-díj /posztumusz/ (2009), A Magyar Érdemrend középkeresztje /posztumusz/ (2012). Leleszi Tibor polgármester idézte fel a kutató életét és munkásságát FOTÓ: A SZERZŐ Kvízmegfejtés A község vasútállomása Magyarország legkeletibb vasúti állomása. Az itteni vasút egykor Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között épült ki, azonban a trianoni határ kettévágta. C)Zajta Adótraffipax A NAV operatív ellenőrei a 6. héten a következő településeken fognak ellenőrizni: hétfő: Nyíregyháza kedd: Geszteréd, Bököny szerda: Vásárosnamény, Tiszaszalka csütörtök: Mátészalka, Nyírcsaholy péntek: Balkány, Szakoly Menyasszonyok álma virágból Zoltán a színpadon is beszélhetett a győztes műről fotók: magán archívum Dicsőséges megyei eredményeket hozott az idén a fővárosi eskü- vőicsokor-verseny. NYÍREGYHÁZA, VÁSÁROSNAMÉNY. Alig egy hete múlt, hogy részletesen beszámoltunk olvasóinknak lapunk 2017-es Álompár esküvői kiállításáról, egy fontos momentum azonban kimaradt a tudósításokból. Ugyanazon a hétvégén rendeztek ugyanis esküvői kiállítást a Papp László Budapest Sportarénában, ahol az első alkalommal meghirdetett meny- asszonyicsokor-versenyen két megyei virágkötőnk is dobogóra állhatott. A versenyt tulajdonképpen a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete (VWMSZE) írta ki, s január 28-án egy standon már az érdeklődők is megtekinthették a 32 résztvevő szebbnél szebb kompozícióját. A nyitónap délutánján már eredményt is hirdetett a mester virágkötőkből álló zsűri. A dobogó legtetejére a nyíregyházi Gerliczki Zoltán állhatott, aki egy klasszikus fém próbababán helyezte el a cseppformára font, tűzött és fűzött technikával készült virágcsodáját.- Már pénteken megtudtam, hogy kapott valamiféle díjat a Gábor az uszályos csokorral csokrom, de azt nem mondták meg, hogy hányadik lettem - mesélte Zoltán.- Számomra is nagy meglepetés volt, amikor elsőként szólítottak, mivel jó néhány elvárásnak - nézték a látványt, a viselhetőséget, a technikát, a színvilágot, s magát az ötletet is - meg kellett felelnem. Talán sikerült a munkámmal példáznom, hogy a klasszikus is lehet különleges, s bizonyára a kompozíció gallérja is felhívta magára a figyelmet, amit egy olyan gyapot szöszeiből raktam össze, amely leginkább a gyermekláncfű szöszéhez hasonlatos. A kidolgozottságra, pontosabban az eldolgozottságra is nagyon figyeltem, hiszen egy drótszálat sem hagytam szabadon, ami egy hölgyet megszúrhatna - mondta el a fiatal virágkötő mester, akit már akkor megrohantak a házasulni vágyók, amikor jóformán még le sem ért a színpadról. Ősszel Abu-Dzabi várja A vásárosnaményi Nagy Gábor - Zoltánnal ellentétben - egy kimondottan modern csokorral léphetett fel a dobogó második fokára.- Kimondottan erősebb színekkel - naranccsal, pirossal és sárgával - dolgoztam, s alapvetően trópusi virágokból, főleg orchideákból, broméliákból építettem fel a kompozíciómat - nyilatkozta Gábor.- Ügyeltem arra is, hogy az egyik kikötés szerint a csokornak 3 napig frissnek kellett maradnia. Az én pályaművem egy uszályos menyasszonyi csokor volt, aminek a felső része tűzött technikával, az alsó 170 centiméteres uszályvirág- füzére pedig fűzött és ragasztásos technikával készült. Egyébként megmondani sem tudnám mennyit, de nagyon sok virágot használtam fel hozzá - sorolta az októberi WordsKills világbajnokságra, ismertebb nevén a Szakmák Olimpiájára áprilisban beválogatott, s így hamarosan Abu-Dzabiban bemutatkozó virágkötő. KM-MJ Bizonyára a kompozíció gallérja is felhívta magára a figyelmet. GERLICZKI ZOLTÁN Nem éppen ma kezdték Gerliczki Zoltán a virágkertész szülei révén született szinte bele a virágkötészetbe, s legalább 25 éve annak, hogy az első csokrot megkötötte. Tíz évvel ezelőtt szerzett virágkötő-végzettséget, s amikor 2015-ben a mestervizsgát is letette, már jogosultnak érezte magát a versenyzésre. Miután számos nemzetközi workshopon csiszolta tudását, egyre több országos programban hívta fel magára a figyelmet. A székesfehérvári Florália Virágkiállításon például a magyar gyümölcstermesztést kellett bemutatnia virágokkal, amivel különdíjat is szerzett. Tavaly a tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál Országos Virágkötő Bajnokságán a szülőköszöntő, illetve a menyasszonyi csokrával jutott fel a dobogó harmadik fokára. Sokat köszönhet a Tulipa Kft.-nek, ahol mindig igyekeznek levadászni a világpiacon azokat a növényeket, amiből versenymunkákat tervez. Az extrém vásárlói igényektől sem riad vissza, egyszer például biciklikerekekre kellett kompozíciót terveznie. Nagy Gábor körülbelül 10 éve foglalkozik virágkötészettel, amióta a szülei Vásárosnaményban virágüzletet nyitottak. A versenyek előtt a felkészülésben nagyon sokat segít édesanyja. Nagy Katalin mester virágkötő, aki maga is gyakran benevez egy-egy megmérettetésre. Gábor tavaly szinte minden versenyen indult, amit kiírtak: a VWM- SZE által Kecskeméten rendezett Legszebb őszi csokor elnevezésűről szeptemberben győztesként távozott, a novemberi Advent virágkötészeti versenyen pedig a második helyen végzett. A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Villamos és tehervonat ütközött össze a Sóstói-erdőben 1967-ből: „Ez a kép már a múlté. Görénypusztán ugyanis szombaton kigyúlt a villany. Tarján Ferencéknél Erzsiké és Feri utoljára tanult a ma lomtárba került petróleumlámpánál” fotók: km-archív Összeállításunkban felidézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. február 8., szombat Házasulandók figyelmébe Értesítem a házasulandókat, hogy a délelőtti áramkorlátozás ideje alatt a helybeli Állami Tüdő- és Nemibeteg-gon- dozó Intézet a szerda és szombat délelőtti házassági vizsgálatokat - míg az áram- korlátozás tart - délután 3 órakor tartja meg. (dr. Kardos Endre városi tisztiorvos) Élve vagy halva ásta el gyermekét a leányanya? Egy fiatal leányanya állott tegnap a nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsa előtt. A vád szerint B. Erzsébet tiborszállási lakos szégyellte újszülött gyermekét, és a kertben elásta még azon a napon, amikor megszü„Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyárában Fazekas János az ammoniákszelep-házak zárfedelét esztergálja exportmegrendelésre” - irtuk 1977-ben letett. Az eset után a szomszédok suttogni kezdtek, megindult a nyomozás. B. Erzsébet a keresztkérdések súlya alatt beismerte tettét, és azzal védekezett, hogy a csecsemő halva született. A törvényszéki orvos megállapítása szerint a csecsemőhulla az exhumálásnál már teljesen oszlásnak indult, így megállapítani nem lehetett, hogy a test élve vagy halva került a földbe. A törvényszék B. Erzsébetet bizonyítékok hiányában felmentette a vád alól. Hatvan éve írtuk 1957. február 6., szerda A megye legjobb tehene Állattenyésztésünk biztatóan fejlődik, kiváltképp a szarvasmarha-tenyésztés. Különösen a Nagykállói Kísérleti Gazdaságban értek el szép eredményeket, néhány adattal szeretnénk ezt igazolni. Itt a tehenek átlagos évi tejhozama 300 napra számítva 5593 kilogramm. Ebben a gazdaságban öt darab 7000-en felüli tehén van, közöttük Szegfű, amelyik a megye legjobb tehene, évi 8372 kilogrammos hozammal. 1957. február 8., péntek Soha többé nem kerül le A vörös csillag újra ott fényes- kedik a megyei tanács épületének ormán. Október 23-a után azok távolították el, akik gyalázatosán kihasználták a dolgozók nemes, nemzeti érzelmeit bűnös, ellenforradalmi céljaik érdekében. A vörös csillag azt jelképezi és hirdeti, hogy a világ valamennyi népének közös összefogással, szabadon és boldogan kell menetelnie a szép jövő széles útján. A vörös csillagot azok verték le, akik a néphatalom ádáz ellenségei, s most azok tették vissza, akik a barátai, őrzői és részesei. S onnan az soha többé nem kerül le! Soha többé nem lesz a megyeháza a Kállayak, Mikeczek, Vay grófok úri bástyája! Ötven éve írtuk 1967. február 8., szerda Repülőgép a rizs fölött A nagyari Május l. Tsz rizstelepe távol esik a kövesúttól. 1965-ben már annyira elszaporodott ott a szúróskáka, hogy a rizstermelést veszélyeztette, de a telepet leginkább csak gyalog lehet megközelíteni, a vegyszerezéshez repülőgép kell. Egy évvel később gyönyörű idő volt a szatmárcsekei legelőn, amikor felbúgott a motor, s a repülőgép nekiiramodott a zöld gyepen. Öt-tíz percenként szállt fel és le, egy alkalommal tíz hold rizs fölé húzva ködfüggönyt. A rizs gyomtalanítása tehát megoldódott, a nagyariaknak is segítségükre sietett a technika. 1967. február 9., csütörtök A legidősebb nyíregyházi Makarenko utca 23. Itt él a 101 éves özvegy Marsai László- né, Nyíregyháza legidősebb embere. Milyen volt a város a századfordulón? - kérdeztük tőle. „Ez az utca, ahol mi lakunk, csupa szőlőskert volt, nagy puszta. A Széchenyi utca két mély árokból állt. Kétkerekű taligán mentünk a piacra. Már nem is mernék egyedül elindulni, mellettünk is olyan nagy az építkezés, hogy biztosan eltévednék.” Beteg volt-e? - tudakoltuk. „Hogyne. Egyszer, 1918-ban, a forradalomkor tífuszba estem”. Minek tulajdonítja Marsai néni a magas életkort? - faggattuk végül. „A munkának. Én sokat, mindig dolgoztam. A hat gyereket felnevelni igen nehéz volt. Nem tudtam én, mi az üdülés. Hogy mit kívánok még? Egészséget, de az van, így csak nyugodtságot, nagy nyugodtságot.” 1967. február 11., szombat Mamutcsont a halászhálóban Nem mindennapi zsákmánya akadt a tiszadadai Rozgonyi bácsinak, a halásznak. El is szakította a hálóját a hatalmas mamutcsont. A tiszadadai halász mégsem bánta a szakadt hálót, száz forintot kapott a csontért, amelyet a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban helyeztek el. 1967. február 12., vasárnap ítélet a villamosbaleset ügyében K. Éva 22 éves kótaji lakos, volt MÁV-alkalmazott tavaly május 16-án a Beloiannisz téren teljesített forgalmi szolgálatot; a Sóstó felé induló villamos vezetőjét nem értesítette, hogy az Erdei kitérőben várja be a hajnali munkásvonatot, bár a szabályok szerint erre köteles lett volna. A villamos a híd előtti ívben találkozott a vonattal, de mindkét vezető időben észrevette a veszélyt. Tíz méterre álltak meg egymástól. Június 6-án hasonló volt a helyzet. Ezúttal egy tehervonat indult kora hajnalban Sóstó felé, vezetője azonban nem tudta, hogy a villamosforgalom is megindult. K. Évának kellett volna erre figyelmeztetnie. A villamos és a vonat a kitérőt követő kanyarban találkozott, vezetőik ezúttal a Sóstói-erdő fái miatt későn látták meg egymást. Két vasúti dolgozó és egy utas súlyosan, négy személy könnyebben sérült, jelentős anyagi kár is keletkezett. K. Évát mulasztása miatt a megyei bíróság jogerősen nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. km 1977-ből: „A nyíregyházi Taurus Gumigyár laboratóriumában Kiss Katalin összenyomó-ellenőrzést végez hungarocell gyerekbútoron”
