Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-03 / 29. szám

2017. FEBRUÁR 3., PÉNTEK KELET Gazdaság 11 Interjú Apáti Ferenc docenssel, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács felügyelőbizottságának elnökével Lesz élet 2020 után is? Gazdálkodj okosan! A docens a magyarországi gazdatársadalom elöregedésére is emlékezte­tett FOTÓ: MATEY ISTVÁN DEBRECEN. A magyar mező- gazdaságba évente megkö­zelítőleg 600-700 milliárd forint - döntően EU-forrásból származó - támogatás érke­zik 2014-2020 között. Ezt követően ennek maximum a töredékére számíthat az ága­zat. Nehéz helyzetben van az a laikus, aki a rendelkezésre álló információk alapján va­lós képet szeretne alkotni a honi agrárium jelenlegi hely­zetéről. A hivatalos adatokat kommentáló kormányzati hírforrások hurrá optimizmu­sa és a szakmaközi szerveze­tek óvatos nyilatkozatai és a kisebb gazdák Tiborcot idéző panaszai között fényévnyi tá­volság van. A bő esztendők, ha vannak ilyenek egyálta­lán, azonban lassan elszáll­nak, várhatóan ugyanis 2020 után a támogatási rendszer ennek csak a töredékét fogja biztosítani. Apáti Ferencet, a Debreceni Egyetem Gazda­ságtudományi Kar Gazdálko­dástudományi Intézetének docensét, a FruitVeb Zöldség- Gyümölcs Terméktanács fel­ügyelőbizottságának elnökét kérdeztük. Milyen felkészültséggel fogadja az ágazat a változásokat? Mi­lyen következményei lehetnek mindennek? APÁTI FERENC: Az, hogy 2020 után mi jön, az még nem látható részleteiben, de vannak tendenciák és tények, amelyek alapján elképze­lésünk lehet arról, hogy mi várható azt követően, amikor az uniós források a jelenlegi mértékben nem állnak majd rendelkezésére. Az ágazat jelenlegi helyzete, illetve az elkövetkezendő időszak kilátásai a következőképpen foglalhatóak össze. A mezőgazdaság számára 2014-2020 között hét évre 8,9 milliárd euró közvetlen támo­gatás, illetve a Vidékfejleszté­si Programba foglalt 4,1 mil­liárdnyi euró biztosított. Az évi közel 400 milliárd forint közvetlen kifizetést döntően területalapon osztanak. Va­gyis mindegy, hogy gyümölc- I sose, gyepterülete (rét, legelő) vagy szántóföldje van a gazdának, a hektáronkénti megközelítőleg 70 ezer fo­rintnyi összeget megkapja. A rendszer anomáliájából fakad, hogy ugyanúgy ebben a tá­mogatási összegben részesül például az a gyümölcstermelő is, akinek hektáronként 1-3 millió forint körül mozog a termelési költsége, és az is, aki gabonát termel és ez az összeg nem haladja meg a 200-350 ezer forintot. Az pe­dig különösebb kommentárt nem igényel, hogy ugyanek­kora támogatás jár rétre és Amíg a nyu­gat-európai gazdák már jó ide­je a nyereségből akarnak megélni, nálunk ez még sok gazdaságban nem jellemző. APÁTI FERENC legelőre is, amelyeknek nincs érdemi termelési költsége. A feltételrendszer, amely ehhez a támogatási formához kap­csolódik, minimális elvárá­sokat támaszt csak a gazdák felé, így nem ösztönözi őket innovációra, a termelési színvonal növelésére, tehát adott esetben a versenykép­telen állapotot konzerválják - felelte. Ez a támogatási pillér azonban 2020 után megszűnik, az eddig ebből fenntartott, magasabb termelési költségű gazdaságok sorsa kilátástalanná válik. Ön szerint ezek tulajdonosai nem látják ezt át? Ha pedig igen, miért nem tesznek ez ellen? APÁTI FERENC: Összetett prob­léma ez. Azt gondolom, hogy amíg a nyugat-európai gazdák már jó ideje a nyereségből akarnak megélni, nálunk ez még sok gazdaságban nem jellemző, elsősorban a támo­gatásból akarunk megélni. Ez részben termelői szemléleti probléma, részben ágazatirá­nyítási hiányosság, mert nincs kellő szinten megteremtve a magas színvonalú termelés­hez szükséges ágazati háttér. Aki nem vállalja fel a magas színvonalú termeléshez szükséges rengeteg munkát és ráfordítást, az inkább „hátradől”, és azt mondja, megélek én a támogatásból. Ők azok, akik addig akarják vagy tudják folyatni a gazdál­kodást, amíg ehhez a támo­gatás biztosított, amikor az megszűnik, akkor vagy bérbe adják vagy értékesíteni fogják a földjüket. Ez az irányvonal különösen azokra jellemző, akik nem tudják átörökíteni a gazdaságot. Magyarországon ugyanis jelentősen elöre­gedett a gazdatársadalom, zömében ötven-, hatvan-, sőt hetvenéves emberek alkot­ják. Ahol nincs, aki a családi gazdaságot átvegye, ott miért invesztálna bele a vállalkozás­ba egy ilyen korú tulajdonos több tíz- vagy százmillió forintot? Ahogy említettem, a területeket vagy bérbe adják, vagy eladják, ez pedig afelé visz, hogy termelés színhel­yén lévő nagyobb gazdaságok fognak tovább erősödni. Az elmúlt tíz évben egy kon­centráció már lezajlott, sok I kisbirtokos eladta a földjét, mert nem tudott, nem akart vele bajlódni, és mára már kialakult egy jó értelemben vett nagygazda réteg. Az állattenyésztési ágazatról még nem esett szó... APÁTI FERENC: A területalapú támogatás vesztesei az állattartó telepek, amelyek jellemzően nem, vagy csak kisebb mértékben rendel­keznek saját termőterülettel (a baromfi- és a sertésága­zat mögött van legkevésbé takarmány termő terület). A kormányzat, hogy ezt valamilyen mértékben ellensúlyozza, a vidékfej­lesztési program (ÚMVPII.) I. tengelyének 600 milliárd forintos keretéből 2007-2013 között közel 300 milliárdot szánt az állattenyésztés­re. Ennek ellenére a hazai állatállomány a legtöbb faj esetében 20-25 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, vagy mint a szarvasmarha esetében, stagnál. Egy ekkora mértékű támogatás mellett ez nem éppen siker- történet, bár azt sem tud­hatjuk mi történt volna, ha ezt a mentőövet sem kapják meg az állattartó telepek. Az is árnyalja a képet, hogy az összeg jelentős része trágya­tárolókba épült be. Ugyanis egy uniós direktíva szerint azok a telepek, amelyek nem rendelkeztek az előírásoknak megfelelő trágyatárolóval, nem működhettek tovább. Mivel a hazai telepek nagy részének nem volt megfelelő építménye, ezért a kormá­nyzatnak támogatást kellett erre a feladatra kiírni. Az más kérdés, hogy mindez nem növelte a telepek verse­nyképességét, így azok egy jó része tönkrement, csak immár egy korszerű, több százmillió forint értékű trágyatároló birtokában... Az állattenyésztő ágazat támogatása egyéb okokból is problémás volt és lesz a jövőben is, a versenyképes­séget növelő direkt támo­gatást ugyanis tiltja az EU a legtöbb szakágazatban. Ezen okok miatt lehet azt monda­ni, hogy ma már jellemzően azok a telepek, üzemek maradtak fent, amelyek önmagukban a nyereségből támogatás nélkül is eredmé­nyesen gazdálkodnak. Öss­zességében tehát mégsem tekinthetőek vesztesnek, hiszen számukra, úgy gon­dolom a 2020 utáni időszak kevesebb meglepetést fog okozni. Az uniós források majda­ni csökkenéséről, illetve ennek az ágazatra gyakorolt hatásairól elvétve lehet hallani. Azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó szabadke­reskedelmi megállapodás, közismert nevén a TTIP úgy tűnik, mintha végképp nem kapna elég figyelmet a gazdálkodók körében. A megállapodás, véleményem szerint 2020-2025 között létrejön. Vannak világpoli­tikai folyamatok, amelyek lassítják, de meg fog törté­nni. Ez alapvetően a terme­lést segítő támogatások és külső piacvédő intézkedések leépítése irányába fog hatni, ami fokozza a versenyt a piacon. így kevesebb esélye lesz talpon maradni azoknak a gazdaságoknak, amelyek alacsony színvonalon termel­nek, és nem profitból élnek. Milyen kormányzati intézkedés­sel lehetne a termelők verseny- képességet növelni? APÁTI FERENC: Erre nagyon nehéz röviden, de pontosan válaszolni. Amit feltétlen tudni kell, hogy minden egyes ágazat egy rendszer, amely számos elemből tevődik össze. Ezek között van például a munkaerő kérdése, az adókörnyezet, a megfelelő kutatási és tudás háttér és természetesen a szükséges tőke is. Ha ezek közül, és a fel nem sorolt elemek közül csak egy is nem megfelelő mértékben és módon van jelen, akkor a rendszer már nem működik megfelelően. Egy-egy terület kezelése (mint az áfacsökkentés) nem fogja a problémákat megoldani. SZÖŐR BEÁTA beata.szoor@naplo.hu Ugyanabban a földalapú támogatásban részesül a gyümölcstermelő, mint aki gabonát vet, vagy éppen rétje, legelője van fotó: derencsényi istván Figyeljenek oda: bővült a családi kedvezményre jogosultak köre «L A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkenti FOTÓ: GETTY IMAGES Nem kell bírói döntés a felváltva gondozott gyermek utáni családi pótlék megosztásáról. Budapest. Januártól bővült a családi kedvezményre jo­gosultak köre, módosult az eltartottak körének megha­tározása, emelkedett a két eltartott után járó családi kedvezmény, továbbá változ­tak az igénybevétel szabályai is - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztatóból. A családi kedvezmény to­vábbra is az összevont adó­alapot csökkenti, amelyet az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartot­tak után érvényesíthet a jo­gosult. Mértéke 2017-ben egy eltartott esetén havi 66 ezer 670, két eltartott esetén havi 100 ezer, három vagy annál több eltartott esetén havi 220 ezer forint a jogosultsági hónapokra. Ezt adóra átszá­mítva 2017-ben egy eltartott esetén havi 10, két eltartott esetén eltartottanként havi 15 (2016-ban havi 12 ezer 500), három vagy annál több eltar­tott esetén havi 33 ezer forin­tot jelent kedvezményezett eltartottanként. Az idén tovább bővült a csa­ládi kedvezményre jogosultak köre. A családi pótlékra sa­ját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvez­ményt nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egyikük, hanem a vele közös háztartás­ban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is érvénye­sítheti. Bővült az eltartottak köre: azon gyermekek is ide számítanak, akik után rok­kantsági járadékot folyósíta­nak, miként a magzat is. További változás, hogy. a szülőknek 2017-től már nem szükséges bírói döntés arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után 50-50 száza­lékban jogosultak legyenek a családi pótlékra. Ezentúl ele­gendő egy közös nyilatkozat benyújtása arról, hogy a gyer­mek gondozását, nevelését saját háztartásaikban felvált­va biztosítják. Amennyiben a szülők a nyilatkozat alapján 50-50 százalékban jogosul­tak a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményt is ilyen arányban érvényesíthetik. Fontos adatok Az adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban több változás is hatályba lépett január l-jétől. A 2017. évi adóelőleg-nyilat­kozaton - a magzat kivételé­vel - kötelező feltüntetni a kedvezményezett eltartottak és eltartottak adóazonosító jelét. Amennyiben a magán- személy ezt az adatot nem tünteti fel a nyilatkozatában, a kifizető a családi kedvez­ményt nem veheti figyelem­be. A jogosultnak a gyermek megszületését követően nem szükséges új nyilatkozatot ad­nia, ha a magzatra tekintettel már kedvezményt érvényesí­tett. További változás, hogy a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatko­zatban foglaltakat. A NAV fel­hívja a figyelmet arra is, hogy már a 2016-os bevallás elké­szítésekor is feltétele a ked­vezmény érvényesítésének, hogy a bevallás tartalmazza az eltartottak adóazonosító jelét. MTI Konkrét példán keresztül A NAV konkrét példán keresztül világítja meg a változásokat. E szerint egy családban négyen élnek: az apa, anya, nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági já­radékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvez­ményt. Az apa 2016-ban nem vehette figyelembe eltartottként egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy volt, 2017-től azonban már az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma kettő. Erre tekintettel a rokkantsági já­radékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa. A szakember szerint vannak, akik csak addig gazdálkodnak majd, amíg a földalapú uniós támogatás biztosított.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom