Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-27 / 49. szám

2017. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ 4 Forum Üzenet Kolozsvári Zoltánná nagydobosi olvasónktól: f Minél csendesebb vagy, annál többet hallasz. BABA RAM DASS Postaládánkból Nem csak tudást, erőt is meríthetünk soraiból Jókedv: csőre töltve! FOTÓ: PALICZ ISTVÁN fehérgyarmat. Különleges előadást hallhattak mindazok, akik megtisztelték jelenlétük­kel Kormány Margit nyugdíjas tanítónőt a fehérgyarmati te- leházban. A helytörténész, író a legutóbb írt három könyvét mutatta be, a tőle megszokott, lebilincselő előadói stílusban. Kilenc letört rózsa, Találko­zásom a szeretettel és Szat­mári lélek című alkotásainak műhelytitkait osztotta meg a nagyérdemű hallgatósággal a közel másfél órás előadásá­ban. Csodálkoztunk az előadó mai fiatalokat is megszégyení­tő fiatalosságán, lendületessé­gén, hitéből fakadó, regényei­ből is áradó emberszeretetén. Az első könyvében a pe- nyigei balladát dolgozta fel: a kilenc letört rózsa a kilenc penyigei kislány halálát volt hivatott illusztrálni. A Talál­kozásom a szeretettel című munkájában Kormány Margit bemutatja a betegsége min­den fázisát, az orvosok segítő­készségét, az emberi szeretet szinte minden megnyilvánu­lását, s a szerző töretlen hitét. „Amikor 1956-ban iderendelt a sorsom a Nyírségből, agyagos, kemény, kötött talajodat nehe­zen tudtam megszokni a nyíri homok után. Sok időbe telt, A helytörténész, író három könyvét mutatta be fotó: a szerző de segítettek a gazdag termé­szeti vizek: a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a Túr, a Szenke. A gyönyörű erdők, a hatalmas rétek, a mezők, a szépen meg­művelt földek. Mert akkoriban még a szorgalmas emberek keze nyomán Isten virágos kertje volt az egész szatmári táj” - idézett művéből. A Szat­mári lélek című könyvében 15 szatmári község jellegzetessé­geit mutatja be a tanítónő. Ahogy hazaértem a ren­dezvényről, végigolvastam Kormány Margit műveit. Min­den lokálpatriótának ajánlom ugyanezt, mert a sorokból tu­dást és erőt meríthetünk! E. NAGY ISTVÁN, FEHÉRGYARMAT Olvasóink írják Drámai legénybúcsúk A vőlegény búcsúztatása meglepően hosszú múltra tekint vissza. Már a spártaiak körében is szokás volt a vőle­gény ünneplése a menyegző előtt: vacsorát rendeztek, és köszöntötték, jókívánságokat mondtak a tiszteletére. Az idők során ezek az összejö­vetelek egyre hangosabbá, egyre féktelenebbé váltak. A mai legénybúcsúk leginkább a dorbézolásról, a mértékte­len ivászatról szólnak, ami már az egészséget is komo­lyan veszélyezteti. Hasonló módon zárulnak az úgyneve­zett tejfakasztó bulik is. Bi­zony itt is isznak, sokat, hogy j legyen annyi teje az anyának, amennyi ital elfogy, tehát jó sokat kell inni, no meg hogy a baba legyen vidám, mint a tejfakasztó buli. Azért ragad­tam tollat, mert tavaly két fiatal férfi halt meg a kórhá­zunkban, három másikat is csak az igen intenzív orvosi ellátás mentett meg ettől. Végül esküvő helyett teme­tést kellett szervezni. Mind az öten eszméletlenre itták magukat! Az alkohol hatására - többek között - hasnyálmi- rigy-gyulladás alakult ki ná­luk. A necrotizáló (elhalással járó) formának 50 százalékos a halálozási aránya. Ez akkor alakul ki, ha valaki hirtelen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, és különösen azoknál, akik egyébként nem szoktak alkoholt inni. Én azt szeretném, ha visszatérnénk a spártai szokásokhoz, és ezek a bulik kevés alkohollal, de jó hangulattal, a vőlegény ünnepléséről szólnának, hiszen egy új, elhivatottabb, Több mint százan vettek részt szombaton a nyíregy­házi székhelyű Tangazda­sági Vadásztársaság hagyo­mányos, immár negyedik vadászbálján, amelynek ez alkalommal is a Nyíregyhá­zi Egyetem Eötvös József gyakorlóiskola aulája adott otthont. Az esemény célke­resztjében ezúttal is a kel­felelősségteljesebb szakaszba lép a vőlegény! DR. ÁGOSTON SÁNDOR, FŐORVOS Eljött az ideje a bölcs reformnak A több mint negyvenéves KRESZ állandó módosítga­tása helyett véleményem szerint teljesen új szabály- rendszerre lenne szükség. A szakértők jó része egyetért abban, hogy a hazai közle­kedési szabályzat hosszú és körülményesen megfogalma­lemes kikapcsolódás állt: a 26 tagot számláló szervezet tagjai fejedelmi falatok és ki­váló élőzene mellett mulat­hattak egymással, családtag­jaikkal, barátaikkal egészen vasárnap hajnalig. A közelgő nőnapra tekintettel a szerve­zők valamennyi hölgyven­déget megajándékoztak egy- egy szép cserepes virággal. A zott, ráadásul sok fölösleges előírást tartalmaz. Szóval nemcsak a vizsga, hanem a jogszabály is reformra szorul! Úgy gondolom, bizonyos kor után, az idősek esetében nem ártana évenként felülvizsgál­ni az alkalmasságot, szellemi és fizikai frissességet. Tudok olyan képzőhelyről, ahol tavaly, az első negyedévben a vizsgára jelentkezők ötödé elbukott a KRESZ-vizsgán, de a korábbi időszakban sem voltak jobbak a mutatók. Sokat beszélünk e problé­makörről, de a cselekvés szintetizátor mögött helyet foglaló Szilvási Lászlónak nem volt könnyű dolga, hi­szen három generáció zenei ízlését kellett kiszolgálnia, a rutinos muzsikamester azonban - szó szerint - játsz­va megbirkózott a kihívás­sal. MACZEGA MÁRTON, A VADÁSZTÁRSASÁG ELNÖKE mindig elmarad. Aki jogo­sítvány nélkül vezet, főleg ittasan, és balesetet okoz, szerintem soha ne ülhessen autóba, mert méltatlanná vált a jogosítványra. A KRESZ pedig legyen lényegre törő, egyértelmű, ne bürokratikus, tele felesleges kérdésekkel, hiszen a szabályos közleke­dés betartása és betartatása mindenkire nézve kötelező. Egy végzetes hibát már soha nem lehet meg nem történtté tenni, mindenkit hazavárnak! SZABÓ LAJOS POLGÁRŐR, NYÍREGYHÁZA » Dideregtünk eleget, várjuk már a meleget! A Nyírmadai Napsugár Óvodában nem bízták a vé­letlenre a télűzést: hangos csörömpöléssel, dobolás­sal, tavaszváró mondó- kákkal, dalokkal elevení­tették fel a kiszebábégetés népszokását. A gyerekekkel közösen készített bábot énekelve vittük körbe az óvoda udvarán, majd csörgődobokkal, kereplővel adtuk a természet tudtára: dideregtünk eleget, várjuk már a meleget! - adta hírül Rebák Tiborné óvodapeda­gógus. FOTÓ: ÓVODA Nagyszerű ember volt Barota tanár úr! Tettét csak nemzetfél­tése motiválta - indo­kolta a későbbi bírósági tárgyaláson. Barota Mihály 1922-ben született Bökönyben. Szülei gazdálkodók voltak. Kö­zépiskolai tanulmányait Nyír­egyházán, a Királyi Katolikus Gimnáziumban kezdte, és a ta­nítóképzőben fejezte be. Taní­tói állást Nyírderzsben kapott. 1944 tavaszán behívták frontszolgálatra, ahol megse­besült, komoly betegséggel került haza. 1946-ban meg­nősült, egy gyermekük szü­letett. Szülei az ötvenes évek elején kuláklistára kerültek, ez hátrányt jelentett a tanár úr számára. Nyíregyházára kerül­ve, Váci Mihály egykori iskola­társa segítségével, a Bessenyei György fiúkollégiumban lett igazgató, majd a megyei ta­nács oktatási osztályán dolgo­zott. 1952-ben általános iskolai tanári diplomát Egerben, majd középiskolai tanári diplomát Debrecenben, magyar-törté­nelem szakon szerzett. 1954- ben a megyei napilapnál dol­gozott. Az 1955/56-os iskolai évet tanácsi engedéllyel gim­náziumi tanárként kezdte, majd az 1956/57-es tanévben a Vasvári Pál Gimnáziumban magyar nyelv és irodalmat ta­nított, ahol én is tanítványa voltam. írásait rádió közölte A diákjaira nagy hatással volt, emlékezetes órákat tartott. 1956. október 23. és december 10. között nem volt oktatás a középiskolákban. Barota Mi­hály ebben az időszakban részt vett a nyíregyházi rádió stúdi­ójának munkájában, írásait a rádió közölte, 1956 októberé­ben elhangzott beszédében önmérsékletre, a polgárhábo­rú elkerülésére szólított fel. Tettét csak nemzetféltése mo­tiválta - indokolta a későbbi bírósági tárgyaláson. Rabkórházba került 1957 júniusában befejezte a tanári munkáját, mert letar­tóztatták az ' 56-os események miatt. Mi, diákok erről sem­mit sem tudtunk. Betegsége miatt a budapesti Mosonyi utcai rabkórházban volt elő­zetes letartóztatásban, hét hónap után szabadlábra he­lyezték. 1958 októberében, a bírósági tárgyalásán „népi demokratikus államrend el­leni szervezkedés, szocialis­ta államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel” vádjával illették, az ítélet: l év börtön- büntetés (az őrizetben töltött 14 nap és előzetesben töltött 7 hónap beszámítva). Többször kérvényezte - a betegségére hivatkozva - a börtönbünte­tés letöltésének elhalasztását. 1959. áprilisban egyéni kegye­lemben részesült, mentesült a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alól. Később egy gyermek- és ifjúságvédő intézetben ka­pott állást, 1968-tól tanított újra középiskolában, először a Kossuth Lajos Gimnáziumban, majd a Bánki Donát Szakkö­zépiskolában. Nyugdíjazása után Szombathelyre költözött. Síremléke Szombathelyen van: Dr. Barota Mihály ta­nár-író (1922-1995). Életrajzát a Bölcső és katedra, valamint a Ház a Mosonyi utcában című műveiben írta meg. Érdemes elolvasni! BALOGH KÁROLY, VOLT VASVÁRIS DIÁK Nézőpont Angyal Sándor Beszédes a stílus Ha elfogadjuk azt a közismert szólást, hogy a stílus maga az ember, akkor gyakorta elszomorodhatunk egyik-má­sik politikusunk szóbeli megnyilvánulásán. Ráadásul e tekintetben nem tehetünk különbséget kormánypártiak és ellenzékiek között. A legfrissebb példa a meghökkenésre, hogy két pártvezér kölcsönösen, az „ország házában” olyan szavakkal illette egymást, amelyekkel arra céloznak, hogy a másik homokos, hiszen szeret szoknyák mögé bújni. Ugyanezen politikus pár egyike már egyenesen kocsmai lovagként „dicséri” majdani választási ellenfelét, mire ő sértődötten távozik a képviselők első sorából. Ám nem marad el ettől a másik, az ellenzéki társaság sem, még ha a sértegetés nem is mindig a parlamenti patkóban törté­nik. Náluk a hazug, a megbízhatatlan kifejezés nem több kötőszónál, miközben tőlük azt várná az istenadta nép, időben fogjanak össze, hogy a legközelebbi választás után ne csak kívülről gyönyör­ködhessenek a parlament épületében. Új elnökük és a majdani miniszterelnök-aspi- . ráns könnyedén lehazu- gozza az egyébként joggal kritizálható másik ellenzéki pártvezért, mondván: annak azonnal el kellene tűnnie a nyilvánosságból, ahol csak rontja a levegőt. Megesett már, hogy a pillanatnyilag legerősebb ellenzékiek megsza­vazták a kormányzók javaslatát, aztán gondoltak egyet, s az újabb voksolásnál a nem mellett döntöttek. Az is elárul valamit a helyzetről, hogy szünetben szinte kikerülik egymást a folyosón az ellenérdekű párttagok, ahelyett, hogy lehajtanának egy-egy fröccsöt a büfében, mint hajdanán, vagy ahogy Angliában teszik manapság is az ottani politikusok. Persze, a szituáció valamivel mégiscsak jobb az ukrán helyzetnél, hiszen Kijevben nem ritkán pofonok is elcsat­tannak az ellenfelek között... sandor.angyal@kelet.hu A szituáció mégis­csak jobb az ukrán helyzetnél, Kijevben nem ritkán pofonok is elcsattannak az ellenfelek között... KELET Célkeresztben a szórakozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom