Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-20 / 43. szám
2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ KELET A környezetbarát, gazdaságos fatüzelésről A cserépkályha megfelelően használva a 21. században is megállja a helyét illusztráció: sipeki Péter Ha hallgatunk a jó tanácsokra, egyszerre kíméljük az egészségünket és a pénztárcánkat. NYÍREGYHÁZA. A jó fűtés takarékosság, környezetvédelem és kényelem szempontjából egyaránt fontos. A hagyományos cserépkályha és sparhelt megfelelően használva a 21. században is kényelmes berendezések lehetnek, ugyanakkor a legmodernebb kazánnal is lehet fát pocsékolni és feleslegesen füstölni. A környezetbarát és gazdaságos fatüzelés szabályait lapunk számára dr. Szigetvári Csaba foglalta össze, aki nemcsak az E-misszió egyesület elnökeként, hanem rendszeres cserépkályha- és sparhelthasz- nálóként is járatos a témában. Tilos és veszélyes- Fatüzelésű berendezésben fával tüzeljünk! Veszélyes és tilos a hulladék, a műanyag elégetése, mert olyan mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek rosszullétet, krónikus betegséget, rákot, halált okozhatnak, miközben maró hatásukkal- A fatüzelésű berendezések közül fűtésre olyat válasz- szunk, amely nagy hatásfoka, jó hőtároló képessége miatt a téli hidegben kevés begyújtással is tartós meleget tud biztosítani - kézenfekvő választás a hagyományos cserépkályha, de a tömegkályés a keletkező kátrány révén tönkreteszik a fűtőberendezést, eltömítik a kéményt. Nem szabad ragasztott vagy tartósítószerrel kezelt faáruval sem tüzelni, mert az ezekben használt anyagok is mérgezők. Fatüzelésű berendezésben papírt, kukoricaszárat és csutkát csak begyújtáshoz használjunk! További előny, ha tisztán fával tüzelünk, hogy a hamut felhasználhatjuk a kert, a gyümölcsös vagy a gyep talajának „trágyázására”. Száraz fa, megfelelő huzat- Fontos, hogy a kémény megfelelő huzatú legyen, ugyanez vonatkozik a kályhacsövekre, füstjáratokra. Minél szakszerűbben fűtünk, annál kevésbé kell tartanunk a korom és a kátrány lerakódásától, a kályha „szétégetésétől”, de a rendszeres kéményseprést, a cserépkályha füstjáratainak tisztítását, a sparhelt felújítását sem érdemes addig halogatni, amíg a fűtési rendszer eljut a működésképtelenség határáig - tudtuk meg a fűtőberendezések állapotának fontosságáról.- A két évet száradt fa fűtőértéke akác esetében legahák még jobb hatásfokúak. Hátrányuk, hogy lassan melegszenek fel, ezért nem árt, ha van olyan berendezés is, amely gyorsabb hőleadásra képes, erre a célra megfelel a sparhelt vagy a rakétakályha. Ezek tüze gyakoribb táplálást igényel, de gyorsan melegítelább másfélszerese a frissen kivágott fáénak, de fűz, nyár esetében még nagyobb a különbség. Ha nem kellőképpen száraz fával gyújtunk be, az energia nagy részét nem a fűtésre, hanem a fában levő víz elpárologtatására fordítjuk, ráadásul sokkal nagyobb lesz a kátránylerakódás. A megnek, és jobban hasznosul bennük a vékony gally, vessző. A hangulatos és divatos nyitott kandallóktól nem várhatunk sokat, mert folyamatos táplálás mellett is csak alacsony hatásfokkal hasznosítják a fát, és a hőtartó képességük is korlátozott. felelő szárazság eléréséhez a fát lehetőleg hasogatva, de legalábbis felvágva tároljuk száraz helyen egy, de inkább két évig. Ha kényszerből nem elég száraz fával kell tüzelnünk, érdemes a szokottnál vékonyabbra hasogatni és a cserépkályha tetején szárítani pár napig.- Sokat számít a begyújtás módja és a tüzelés menete is. A fában felhalmozódott energia nagy része az égéskor eltávozó anyagokból származik, amelyek, ha kevés az oxigén és alacsony az égési hőmérséklet, rosszul hasznosulnak, és lég- szennyezést okozva távoznak a kéményből vagy lerakódnak a füstjáratokban anélkül, hogy hő termelődne belőlük. Emiatt fontos, hogy a begyújtást követően elég gyorsan felmelegedjen az égéstér, és a tüzelő nagy felületen tudjon érintkezni a forró, megfelelő oxigéntartalmú levegővel.- Cserépkályhánál a megfelelő körülmények megteremtését segíti, ha begyújtáskor legalulra helyezzük a vastagabb fát, majd feljebb fokozatosan vékonyabbra hasított darabokat teszünk. Felülre ujjnyi vastagságú fák kerüljenek, a tetejére gyújtós A száraz fa fűtőértéke legalább másfélszerese a frissen kivágott fáénak. DR. SZIGETVÁRI CSABA vékonyságú száraz gally, vesz- sző, faszilánk! A begyújtást felülről végezzük, így legelőször a vékonyabb rétegek kapnak lángra, ami gyorsan hőt termel, így az alsóbb rétegekből fokozatosan átforrósodva és begyulladva már a forró levegőben tudnak hasznosulni az éghető anyagok. Emellett az égés során a fa nem roskad rá a tűzre, ezzel biztosítva a jobb levegőellátást. A begyújtás és tüzelés teljes ideje alatt elegendő levegőt kell biztosítani, a levegőnyílást csak akkor szabad lezárni, amikor lánggal égő fa már nincs az égéstérben, csak izzó parázs. Ezzel a módszerrel napi egyszeri, nagyon hideg idő esetében kétszeri begyújtással folyamatos meleg biztosítható, meghosz- szabbítható a kályha élettartama, és a füstjáratok, a kémény is lassabban kormolódnak el. Életre szóló befektetés- Teljesen kihűlt és friss építésű cserépkályhák esetében először csak óvatosan és kevés tüzelővel gyújtsunk be, tartózkodjunk a gyors felfor- rósítástól! Kedvező, ha a következő begyújtáshoz a fát a még meleg, de már nem forró, parazsat még nyomokban sem tartalmazó kályhában készítjük elő.- A legjobb tüzelőberendezéstől se várjunk csodát, ha a házunk rosszul szigetelt és a nyílászárók állapota nem megfelelő. A szigetelés egy életre szóló befektetés, amelynek áldásait már az első télen megtapasztalhatjuk - mondta végezetül Szigetvári Csaba, km-hp A kandallóktól nem várhatunk sokat A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Eddig ismeretlen Kossuth-kéziratra bukkantak Jánkmajtison „Demecserben épül a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár ötödik gyára” - számoltunk be 1977-ben fotók: km-archIv Összeállításunkban felidézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. február 20., csütörtök Kivégezték a tömeggyilkost Amint arról beszámoltunk, K. Jánost a nyíregyházi népbíróság bűnösnek mondta ki egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett háborús bűntettben, és ezért kötél általi halálra ítélte. Az utóbbi idők legkegyetlenebb fasiszta gyilkosa tetemét tegnap reggel a család kikérte az ügyészségről. A holttestet Dombrádra szállították. Abban a községben temetik el, amely véres cselekményeinek színhelye volt, és ahol gyászba borított hét becsületes magyar családot és 23 gyermeket árvaságra juttatott. 1947. február 22., szombat Égő női hulla a salakdombon A nyíregyházi villanytelep környéke kora reggeli járókelőinek drámai élményben lehetett része tegnap. A salakdombon egy rongyhalom hatalmas lángokkal égett. „Serényen dolgoznak a Tiszavasvári Állami Gazdaság tiszadadai kertészetében” - írtuk 1967-ben Több kíváncsi ember sietett a tűzhöz, és a közelébe érve rémülten fedezték fel, hogy a lángok egy emberi holttestet nyaldosnak. Hosszas fáradozás után hóval sikerült eloltani a tüzet. A nyomozás megállapította, hogy az összeégett hulla özv. Cs. Gedeonné napszámos asszonnyal azonos, aki azért ment a salakdombra, hogy ott szenet keressen. Cs.- né hozatott egy fél liter bort, és elhatározta, hogy megvárja, amíg kihozzák a villanytelepről a salakkal telt csilléket. A bort megitta, majd lefeküdt a meleg salakdombra, és rövidesen elaludt. A rendőrorvos véleménye szerint a kiáramló mérges gázok egy fél órán belül végeztek vele. Hajnalban hozták ki a csilléket, és a még tüzes salakot a szerencsétlen asszony közelében ürítették ki. Ettől gyulladt ki Cs.-né ruhája és égette össze a már halott asszony testét. Hatvan éve írtuk 1956. február 20., szerda Kifizetődő a selyemhernyó-tenyésztés Sokan nem tudják még, milyen fontos nyersanyaga az iparnak, s mennyi nélkülözhetetlen cikket lehet előállítani a selyemhernyó által készített nyersselyemből. Ebből készül az ejtőernyő, a malomszita és számos háztartási cikk. S hogy ezekből még több legyen, azt a selyemhernyó tenyésztésével segíthetjük elő. Mint Juhász József, a Selyemtermeltető Vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője mondta, egy tenyésztéssel - amely mindössze egy hónapig tart - több ezer forintot vághatunk zsebre. A vállalat ingyen adja a hernyót, és semmibe sem kerül a közúzi eperfák lombtermése. Csajbók József újfehértói vasutas például két és fél ezer forintot, a tiszadobi úttörőcsapat pedig négyezer forintot keresett így tavaly. Ötven éve írtuk 1967. február 22., szerda Vidámpark Sóstón A városi tanács jóváhagyta Nyíregyháza ez évi fejlesztési tervét. A megvalósításra váró feladatok között szerepel egy igen érdekes tétel: ötvenezer forintot fordítanak Sóstón vidámpark létesítésére. Közismert, hogy egy-egy nyári vasárnap csaknem tízezer ember keresi fel a város kedvenc szórakozóhelyét, Sóstót. A lehetőségek azonban nem valami bőségesek, a medencéken és néhány vendéglátóipari egységen kívül alig van olyan hely, ahol kellemesen el lehet tölteni az időt. Ennek hiányát különösen a gyerekek érzik, a céllövölde és a forgó nem képes kielégíteni az igényeket. A városi tanácson elmondták, hogy félmillió forintot kívánnak a vidámpark létesítésére fordítani. Az ötvenezer forintot a vidámpark részletes terveinek elkészítésére szánják, és ha Sóstó részletes rendezési terve valóban elkészül 1967-ben, akkor jövőre már hozzákezdhetnek az építkezéshez. 1967. február 26., vasárnap Felemás Zorán-koncert Amikor Zorán Sztevanovity és zenekara Záhonyba érkezett, még nem is tudták, mi vár rájuk. Igaz, fáradtak voltak, talán emiatt lazítottak az előadás első felében, nem játszottak úgy, ahogy a fiatalok várták. A közönség érzékenyen reagált erre, hiszen fülük hozzászokott a jó gitárzenéhez. Szünetben odamentek a kultúrház vezetőjéhez, s mondták, hogy gyengén játszik a zenekar, nem improvizál, hiányzanak azok az elemek, amelyek Zo-- ránék játékát oly vérpezsdítővé teszik, ha így folytatják, fütyülni fog a közönség. E bejelentést a kultúrház vezetője továbbította, de nem sértődött meg a zenekar, hanem a szünet után úgy játszottak, mint talán még sohasem. Negyven éve írtuk 1977. február 20., vasárnap Kossuth-kézirat a padláson A báró Vállyi család egykori kúriája ma a jánkmajtisi termelőszövetkezet tulajdona, itt van a tsz központja, irodája. Ez a kúria rejtette a Kossuth-levél titkát, amelyre csak 1958-ban derült fény. A bárótól Varga Gyula vásárolta meg az épületet a berendezéssel és a könyvtárral együtt. Varga Gyula a háború alatt a kertészére bízta a házat, így került Eszenyi Istvánék padlására néhány könyv, köztük a Pesti Hírlap bekötött példánya. Lassan húsz éve, hogy a helyi honismereti szakkör - Pálur Endre 1977-ből: „Négy és fél ezer szakfolyóiratot őriznek a tiszavasvári Alkaloida korszerű adattárolójában” tanár vezetésével - hozzálátott minden fellelhető erdőháti tárgyi és szellemi érték összegyűjtéséhez. Ekkor ajánlotta fel Eszenyi István a sárguló újságpéldányokat, amelyek böngészése közben Pálur Endre talált rá a négyoldalas Kossuth-kéziratra. A felfedezés azonban 1958 óta a jánkmajtisi honismereti szakkör titka maradt, míg az elmúlt év októberében a megyei levéltár igazgatója tudomást szerzett a ritka értékről. Az Országos Levéltárban megtörtént a restaurálás és a hitelesítés; bebizonyosodott, hogy a levelet Kossuth Lajos kormányzó elnök 1849. május 2-án írta Debrecenben a kormány közlönye számára, de valamilyen ok miatt nem jelent meg. 1977. február 22., kedd Vonatülések exportra Brazília, Szíria és Görögország után az idén Uruguayba is eljutnak a Nagykállói Vas- és Fémipari Szövetkezet gyártotta vonatülések. Ebben az évben 16 millió forint értékű forgatható, háttámlás vonatülést szállítanak a dél-amerikai országba. km 1967-ből: „Gondosan átvizsgálja gépét Csorvási Gyula, a komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz traktorosa
