Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-10 / 35. szám

A természetes életmód apostola szerint az elveszített egészséget valójában úgy lehet visszaszerezni, ha a félelmet „kitesszük” magunkból FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Interjú Géczy Gábor fizikus egyetemi tanárral, népi gyógyásszal „Minden szavam vállalom” kellene belépni az orvostudo­mánynak, ha nem zárkózna el. Hogy mi az, amit a mai orvostudomány tud? Merített a velencei méregkeverők tudásából, de sokat tanult a borbélyoktól és felcserek­től is. A baj, hogy azt, ami vérzéssel jár, kizárólagossá tették, ma már „piócázni” is csak orvosnak szabad. De ha már itt tartunk: az oroszok elképesztő eredményeket értek el piócákkal, a keringés beindítására imitt-amott már használja az orvoslás is, csak­hogy a módszer ennél jóval többet tud. Vagyis egymásra találhat tudo­mány és hagyomány a lobbierő ellenére? GÉCZY GÁBOR: Ma a világ legjövedelmezőbb üzletága az egészségügy, de a működ­tetéséhez betegek kellenek. Ezért teremtettek egy segéd­üzletágat, ez az élelmiszer- ipar, amelynek nincs is más dolga, minthogy betegeket termeljen. Ebből látszólag ki­szállni sem lehet. Hajdúszo­boszlón korábban foglalkoz­hattunk népi gyógyászattal, de a szállónak - amelyben helyet kaptunk - az igazga­tónője egyszer félrehívott, s elkotyogta, hogy tulajdon­képpen nekik sem érdekük a betegek gyógyulása, mert akkor ki járna vissza. Amíg ez van, addig nehéz változtatni. Néha mintha a követői bajszát is meghúzgálná. Például olyan­kor, amikor védelmébe veszi az evolúciót. GÉCZY GÁBOR: Hiszen fajok tűnnek el vagy változnak át, az evolúciónak nagyon sok nyoma van, a létezését nem lehet tagadni. A természet, illetve az élet is kísérletezik, mozgásban, változásban van. De nem kizárólagos dogmá­ról van szó, s nem szabad szembeállítani a teremtés­sel, ahonnan a sugallatok is jönnek. Gondoljunk Popovra és Marconira, akik tulajdon­képpen egyszerre fedezték fel a rádiót. A kreacionis- táknak pedig azt mondom, Isten csak a játékszabályokat hozta létre, de a játékot már ránk bízta. Egyszer azt is mondta, nem az a hagyományőrző, aki néha lő párat az íjával. De akkor ki? GÉCZY GÁBOR: Szerintem mi magunk voltunk az előző életeinkben, amikor megszü­lettünk a saját dédapánkként és ükapánkként. Mi hagyunk nyomokat, jeleket magunk­nak. De ezt is kár lenne szem­beállítani a modernséggel. Valószínűleg az sem műkö­dött tökéletesen, ellenkező esetben most mécses mellett egy nádkunyhóban beszélget­nénk. A hagyományba is na­gyon sok hibás tudás vegyült. A szembeállított dolgoknak össze kellene simulnia, s ez lehet az elkövetkező évek kihívása. Soha nem kellett idővel változ­tatnia a véleményén? GÉCZY GÁBOR: Meglepő, de nem emlékszem ilyenre, s minden korábban kimondott szavamat vállalom. Persze történtek finomítások, ma már például nem támadom olyan vehemensen az orvo­sokat. Korábban sem a tudá­suk, hanem a hozzáállásuk miatt tettem. De a kanonizált gyógyítási protokollokat ma is elítélem, mert az orvosok ettől nem tudnak úgy gyó­gyítani, ahogy szeretnének. Papp Lajos sebész professzor­tól hallottam, hogy a spirituális orientáció nagyjait tartósan soha nem tudta egy asztal köré ültetni. Önnek sikerült? GÉCZY GÁBOR: Hát nekem sem könnyű. Egyszer egy bará­tom úgy fogalmazott: ezzel a nemzettel az a baj, hogy itt mindenki király. Holott mindenkinek be kellene látnia, hogy egy összesimuló rendszernek a része. Tegyük fel, az egyik nagy ember a Maros, a másik a Körös, a harmadik a Duna vagy a Ti­sza, de valahol össze fognak simulni, mert csak együtt érhetik el a tengert. Nekünk oda kell visszatalálnunk, amit az indiánok jól tudtak: azt, hogy minden egy. Úgy tudom, Makkfalva újraéled, most például traktor hozattak Kínából. Pedig egyszer már úgy fogalmazott, hogy a kísérleti falujával megbukott. GÉCZY GÁBOR: Az abai gimná­ziumot egy év alatt, a népi gyógyász képzést egy hónap alatt raktuk össze s akkredi­táltattuk. Mindent gyorsan meg tudtam valósítani, amit akartam, egyedül Makkfal- vával nem boldogulok. De a követőimet nem vihetem be a mocsárba. S hogy mondjak le a 21. század legnagyobb kísérletéről? Ugyanis ha sikerülne, pillanatok alatt szétfutna a módszer min­denfelé, s ismét lennének falvak, amiket a szeretet és az együttműködés tartana össze. Mert amíg ez nem sikerül, addig a most divatos versenynek csak vesztesei vannak. Egyébként mos­tanság kis kerteket akarunk létrehozni nagy biodiverzi- tással. Kaliforniában már sok ilyen gazdaságot találni. Nem fo­gunk ebben is lemaradni? GÉCZY GÁBOR: Sok helyen csinálnak már effélét, de azért sem tudnak megelőzni, mert a Kárpát-medence annyira mozaikos, hogy szinte adja magát, sokáig mondjuk az Alföldre sem lehet rákénysze­ríteni a monokultúrát. Azért nincs életerőnk sem, mert erő csak életközösségekből nyerhető, mint például egy sokféle kultúrának helyet adó kiskert. Ma egy udvarban csak tuját látni és füvet. Ezen változtatni szeretnénk, ezért is hozattunk Kínából pici, 15 lóerős traktorokat, amikkel él­vezettel lehet kertet művelni. Rengeteg előadása van. Hogy tud frissnek maradni? Géczy Gábor; Kiállva ennyi ember elé hihetetlen tudást és védelmet kap az ember, de olyankor már csak szócső az előadó. Időnként olyan prob­lémával is előhozakodók, ami nagyon foglalkoztat, de nem tudom megoldani. Nem ritka viszont, hogy még a megoldás is valahogy előkerül. A hazai hagyományokat sem szabad elfeledni NYÍREGYHÁZA. Géczy Gábor­ról talán sokan nem tudják, hogy népi gyógyászként a Természetes Gyógymódok Szabadegyetemén (TEGYE) egész tanszéket vezet. Állító­lag Erdélyi utazásain mindig szerét ejti, hogy konzultáljon az ottani füvesemberekkel, ezzel együtt természetesen rákérdeztünk arra is, hogy kiktől tanult, honnan gyűjtöt­te be az ismereteit.- Már a debreceni atommag- kutatóban elkezdtem paraje- lenségekkel foglalkozni mint fizikus. Amikor onnan átke­rültem az ELTE Természet­földrajz Tanszékére, akkor át­nyergeltem a szent helyek s a hálózatok (földáramok, vízhá­lózatok) tanulmányozására. De mindkét területen olyan energiákba „botlottam”, ame­lyekkel gyógyítani lehet. Ami­kor azt mondom, „kezelés”, akkor a kézből jövő energi­ákra utalok. Ez nem ördögtől való, gyakorlatilag minden anya használja, amikor a te­nyerét ráhelyezi a gyermeke fájó hasára.- Később a keleti útjaim so­rán bepillanthattam például a kínai vagy az indiai ayurvédi- kus gyógyászatba, de a széles ösvények mellett van egy kes­kenyebb is: a saját hagyomá­nyunk, amit szinte eltékozol- tunk. Múzeumi anyagként az utolsó pillanatban elkezdtük összegyűjteni. Hogy példát mondjak: Erdélyben Bernád Ilona is hatalmas hagyatékot hagyott ránk. Mi a meglévő tudást újrarendszereztük, feltérképeztük a hiányokat, s most újra tudjuk működtetni. Mára több száz népi gyógyász végzi a dolgát figyelemre méltó eredménnyel - sorolta. KM A hídépítés, az egység éve lesz az idei esztendő nyíregyháza. Gyakran hall­hattuk az utóbbi időben Géczy Gábortól, hogy a 2017-es év minden ember számára külön­leges jelentőséggel bír. Mint többször is megvilágította már, a magyarázatot a szám- misztikában őrzött összefüg­gésekből olvashatjuk ki.- Valóban a lehetőség éve lesz az idei - erősítette meg lapunknak is. - Ha összead­juk az év számait, egy egyes számot kapunk, a számmisz­tikában pedig az egyes az újrateremtés, az egység, az újrakezdés száma. Ebben az évben egymásra talál majd, ami összeillik, s egyedül ma­rad, aki elenne van ennek az egységnek. De alapvetően a párkapcsolat megjavítása, a nemzedékek közti hídépítés éve lesz az idei, s azt is re­mélem, hogy a szabadegye­temünkre egyre több orvos iratkozik majd be.- Várnám, hogy közösen kutassunk, vizsgáljuk meg a népi gyógymódokat, s tegyük ezt akár a mai modern mód­szereikkel. Meggyőződésem, hogy a doktorok többsége azért lett orvos, mert gyógyí­tani akar, de itt nem mindig teheti meg, s nincs előreme­netel sem. Szerintem emiatt is mennek el a szakmából kül­földre oly sokan, és nem csu­pán a pénzért. KM Névjegy: Géczy Gábor Születési idő: 1963. február 6. Születési hely: Csenger__________ Iskolái: Kossuth Lajos Tudományegye­tem, matematika-fizika szak; Eötvös Lóránd Tudományegyetem, számítás­technika szak , __________________ Munkahelyek: Atomkutató Intézet, Debrecen; ELTE Akadémiai Doktori Ösz­töndíj, majd Természetföldrajz Tanszék (óraadó tanár); Pannonshield Kft., Budapest (energetikai és EMC fejleszté­sek, igazgató); Természetes Gyógymó­dok Egyeteme (tanszékvezető)________ Kutatóutak: Egyiptom, Mezopotámia, Görögország, Róma stb. ______________ Egyesület: Magfalváért Egyesület KELET 2017. FEBRUÁR 10., PÉNTEK A beszélgetőpartm Matyasovszk József „Az életenergiánkat csak lelkesedéssel tudjuk feltölteni, s ha valami lelkesít, abból meg kell tudni élni is.” nyíregyháza. Fenegyerek? Közösségépítő? Messze híres népi gyógyász? Nemzetét fél­tő kutató? Géczy Gábor egy ki­csit mindegyik. Öt gyermeke van, a 26 éves legnagyobb már elektromérnök, a legkisebb pedig héthetes. O maga töb­bek között egy szabadegyete­men tanszékvezető. Állítása szerint a fogyó életenergiá­inkat csak lelkesedéssel tud­nánk feltölteni, a baj csak az, hogy ebben a világban alig van, ami lelkesítsen. Mert - mint mondja - az, hogy be­megyünk a munkahelyünkre és Excel-táblázatokat töltöge­tünk (tudva, mennyire feles­leges) - kevés a lelkesedéshez. Géczy Gábor nemrég Nyíregy­házán járt, de nem először. Ezúttal gyógyítási praktikákat osztott meg a hallgatóságával, s most is formabontó és tabu­döntögető volt, mint mindig. A tudomány és hagyomány al­címet olvasva a plakátján okkal merül fel a kérdés: ez melyik tudomány, amely mint fizikust, önt is elüldözte? GÉCZY GÁBOR; A tudomány és a hagyomány is egy egésznek a két fele. Különvenni a kettőt, egyenlő a megosztással, aminek nagy divatja van ma­napság. Amit például ma or­vostudománynak nevezünk, nagyjából 300 éves, s hiba lenne mindenestől kidobni. A magyar népi gyógyászat elké­pesztően hatékony, de akut helyzetben sajnos tehetetlen. Ha van idő, szinte mindent meg lehet gyógyítani hagyo­mányos népi gyógyászati eszközökkel, más esetben már bajban vagyunk. Itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom