Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-10 / 35. szám

2017. FEBRUÁR 10., PÉNTEK KELET Robbanás rázta meg Tiszadadát Amikor a jégtörő hajók önmagukban már nem boldogulnak, a tűzsze­részeken a sor. A robbantás­nál a legfőbb szempont a személyi biztonság. DR. HUSZÁK ANDRÁS amikor több mint negyven helyen vált szükségessé a tor­laszrobbantás Záhony és Ti- szalök között, három jégtörő folyamatos munkája mellett - tette hozzá Láng István. Szirénaszó, detonáció Az előkészületek befejeztével a jelenlévők - a bekapcsolt kamerákat hátrahagyva - a község szélén várták a deto­nációt, amelyre a szolgálati járművekben ülők sziréna­szóval is figyelmeztettek. A több száz méteres távolság­ból is érezhető légnyomás és a dobhártyaszaggató hang el­ülte után elhangzott a kérdés: „Biztos, hogy mindenki ott akart maradni?”, ám ekkor már egy bátor riporter sem jelentkezett. A rendőrségi rádiókból rövidesen megtud­hattuk: a folyamatosan vál­tozó viszonyok és a többszöri áttervezés mellett is eredmé­nyes volt a művelet, majd a partra érve a saját szemünk­kel is meggyőződhettünk ar­ról, hogy megindultak a jég­táblák.- Tíz ráhelyezett töltetet al­kalmaztunk. Ezek a töltetek ipari robbanóanyagot tartal­maznak, a nagy gázfejlesztés miatt nincs olyan vastagságú jégtorlasz, amellyel ne bánná­nak el - magyarázta a sikeres beavatkozás hátterét Huszák András. km-hp tak, akik már napok óta tudó­sítanak a Tiszán levonuló jeges árról, ők vízhatlan lábbeliben érkeztek, de olyan is akadt, aki magas sarkú csizmában évie­kéit az ártéri erdő havas-sáros talaján a folyópartig. Amíg a tűzszerészek egy motorcsónakból elhelyez­ték a tölteteket, a fotósok és operatőrök keresték a legjobb helyet az állványaiknak, Láng TISZADADA. Robbanás rázta meg csütörtök délelőtt Ti­szadadát. Szerencsére nem sérült meg senki, bár jelentke­ző bőven akadt: a sajtó min­denre kíváncsi munkatársai bármit megtettek volna, hogy - a lehető legjobb felvételek érdekében - minél közelebb kerülhessenek a jégrobban­tás helyszínéhez, ilyesmiről ugyanis 2003 óta nem volt al­kalmuk tudósítani. A Készenléti Rendőrség tu­catnyi munkatársa gondosko­dott róla, hogy senki ne legyen veszélyben Tiszadadán, és úgy tudjuk - bár nem láttuk -, hogy a túlparton is hasonló volt a helyzet. Dr. Huszák András al­ezredes, a robbantás vezetője leszögezte: a legfőbb szem­pont a személyi biztonság, a siker és a károk elkerülése másodlagos, látványos képek reményében pedig saját fele­lősségére sem maradhat senki a folyó közelében. A sajtó csa­lódott munkatársai között vol­A robbantás nyomán magasba törő jég- és vízoszlopot csak a magukra hagyott kamerák láthatták fotók: pusztai Sándor A Készenléti Rendőrség munkatársai gondoskodtak a robbantásról, akárcsak a helyszín biztosításáról István összefoglalta, miért van szükség a jégtorlasz fel- robbantására. Az erőmű védelmében- Záhony és Szabolcsveres- mart között egy több mint húsz kilométeres jégtorlasz alakult ki. Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy át kell engednünk a tiszalöki erőmű­vön az árhullám következté­ben feltörő állójeget, a másik szerint folyó vize fokozatosan elolvasztja. Az utóbbi esetben könnyebb lenne a dolgunk, de természetesen felkészül­tünk az előbbire is, ezért va­gyunk ma itt. Az erőmű alatti szakaszon 2003-ban a kiala­kult torlasz visszatartotta a zajló jeget, ami végül üzem- képtelenné tette a létesít­ményt. Hogy ezt elkerüljük, a robbantással meglazítjuk, és a következő két napban jég­törő hajókkal eltereljük a táb­lákat, így lesz helye az esetleg megérkező utánpótlásnak - taglalta az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság Országos Műszaki Irányító Törzs veze­tője. - A robbantást a Készen­léti Rendőrség tűzszerészei, a jégtörést pedig a vízügyi szol­gálat Jégvirág I. és Jégvirág X. nevű hajói végzik. Ez az első ilyen együttműködés, amely­nek nemrégiben teremtették meg a jogszabályi feltételeit.- A záhonyi torlasz visz- szaduzzasztása miatt az alsó szakaszon az árvízi hozam kisebb lesz, emiatt nem szá­molunk olyan jeges árvíz ki­alakulásával, mint 1985-ben, A torlasz visszatartaná a zajló jeget, üzem- képtelenné téve az erőművet. LÁNG ISTVÁN Heteket késhetnek a bérek Egyelőre az óvodai dolgozók is várhatnak a pénzükre fotó: km-archív A szakolyi önkormány­zat hamarosan benyújt­ja az elmaradt pénzügyi zárást, és kezdődhet az adósságrendezés. SZAKOLY. Február elsején Sza- kolyban új jegyzőt neveztek ki az önkormányzatnál, s amíg ezt a tisztséget nem sikerült betöltetni, addig az adósság- rendezést sem tudták meg­kezdeni - adott tájékoztatást a jelenlegi helyzetről Szűcs Gab­riella polgármester. - A február 6-ai képviselő-testületi ülésen A beérkező normatív tá­mogatásokból azon­nal utalni tudunk. SZŰCS GABRIELLA végre kezdeményezni tudtam az adósságrendezési eljárás megindítását, s a testület jóvá­hagyásának birtokában más­naptól már intézkedtem is, hogy minden a leggyorsabban alakuljon. A bíróság előírta feltételeknek viszont teljesül­niük kell, s a legfontosabb az volt, hogy az önkormányzat végre benyújthassa az elma­radt pénzügyi zárását. Kényszerű várakozás- Ez várhatóan február 20-án történhet meg, de a Cégköz­lönyben már az első napon meg kellett jelentetnünk az adósságrendezés megindítá­sának a tényét. Az eljárásnak sajnos van egy nem túl sze­rencsés hozadéka, ugyanis a mai nappal, azaz február tő­ével esedékes béreket egye­lőre nem tudjuk kifizetni, amiről természetesen már tájékoztattam a munkavál­lalókat. Amikor az adósság- rendezés ténylegesen elindul - vagyis amikor a pénzügyi zárásunkról a bíróság döntést hoz -, az önkormányzatunk nyithat egy letéti számlát a Magyar Államkincstárnál, s a beérkező normatív támogatá­sokból azonnal utalni tudjuk az elmaradt béreket.- Az adósságrendezés le­hetővé teszi ugyan, hogy reorganizációs támogatást igényeljünk, de ennek a fo­lyósítása bizonytalan, így kizárólag a normatív állami támogatásból tudunk fizetni. Mivel leghamarabb normatí­va február végén lesz, hama­rabb nem tud az államkincs­tár sem januári bért utalni. Ez mintegy kéthetes kényszerű várakozást jelent a dolgozók­nak. Március közepén pedig az adóbevételekből a februári béreket is rendezni tudjuk - sorolta Szűcs Gabriella. Utolérték magukat A településvezető hozzátet­te: - Mivel 2014. január i-jétől mindent újra kellett köny­veltetnünk, addig az adós­ságrendezés is állt, ahogy azt korábban is elmondtam. Most utolértük magunkat, február 20-ára végre lesz egy véglegesen lezárt pénzügyi mérlegünk, így már nem le­het akadálya az adósságren­dezésnek. KM-MJ Nézőpont Palicz István Virtuális meztelenség Néhányszor online felüle­ten rendeltem pizzát, azóta megszaporodtak a netezés közben felbukkanó, harap- nivaló-ajánlatok. Az egyik ismerősöm horgászcuccot, a másik kozmetikai terméke­ket rendelt a világhálón, az eredmény ugyanaz lett: nem sokkal később a futárok a fizikai, a hirdetők a virtuális ajtajukon kopogtattak. Nem­rég vidám kis videóval lepte meg felhasználóit a Facebook a barátság napja alkalmából. Csak később figyeltem fel arra, hogy az ismerőseimet felvonultató zenés képcso­kor túlságosan is személyre szabottan lett összeállítva: azok kerültek a frontvonalba, akikkel - ilyen-olyan okból - a leggyakrabban csevegek. Honnan tudták? Mit tudhat­nak még a felhasználókról? És vajon mire használ(hat)ják fel az üzemeltetők a rólunk gyűjtött információkat? Nem sokáig kellett merengenem a kérdéseken, mert a biztonsá­gos internetezés világnapján, kedden a számítógépguru ismerősöm meglepett „A Facebook nem ingyenes!” című kisfilmmel. Ebből kiderült, hogy a saját identitá­sunkkal fizetünk a szolgálta­tás használatáért. Az adataink és a virtuális cselekedeteink (lájkok, posztok, keresések, zene- és filmfogyasztási szo­kások) alapján leprofilozzák, mire vagyunk vevők és mire lehetünk kaphatóak. így nem csoda, ha a hirdetők beje­lentkeznek a termékeikkel, szolgáltatásaikkal, politikai üzeneteikkel, mesterlövészi pontossággal képesek belőni a célközönségüket. Semmi sincs ingyen, s ami annak látszik, olykor az a legdrágább. Sok milliárdan fizetjük meg a ki nem mon­dott árát a világháló használa­tának. Csak remélhetjük, hogy egyszer nem fogunk ráfizetni a virtuális meztelenségünkre. istvan.palicz@kelet.hu Kelet kvíz A község régi temetőjében kopjafa őrzi a helyi iskola névadójának, Vántus István zeneszerzőnek az emlékét. Hol járunk? a) Nyíribrony b) Nyírkáta c) Nyírderzs d) Nyírbogát A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön milyen gyakran jár színházba? CSONKA ZSANETT: KOVÁCS ABIGÉL: Nem MAKKAIÁDÁM: Pár­Amikor csak tehetem, szeretem a hosszas szór voltam, de nem az megnézek egy darabot, készülődéseket. én világom. HRIVNYÁK LÁSZLÓ: GELLÉN RITA: Filmet NAGY NORBERT: Sokat Már kisgyerekként is nézni sokkal jobban dolgozom, nincs időm untam az előadásokat, szeretek. előadásokat nézni. Csonka Zsanett igazán érdek­lődik a színdarabok iránt.- Szeretem az élő előadáso­kat. Amikor csak tehetem, elmegyek megnézni egy-egy darabot. Az elegáns ruhá­kért is odavagyok, a színház tökéletes hely a viselésükre- felelte a fiatal lány. Kovács Abigél inkább a lazább prog­ramok híve. - Szívesebben járok moziba. Nem szeretem a hosszas készülődéseket. Azért is vonzódom inkább a mozis vetítésekhez, mert sze­retek nassolni filmnézés köz­ben, ami a színházban nem megengedett. Makkai Ádám néhányszor már volt színházi előadáson. - Párszor elmen­tünk az osztálytársakkal, de nem az én világom. Inkább a mozit választom - közölte. Hrivnyák László kizártnak tart­ja, hogy bármikor is elmenjen színdarabot nézni. - Á filmve­títés érdekesebb. Már kisgye­rekként is untam az előadá­sokat - ismerte el. Gellén Rita művészetbarátnak vallja ma­gát, de a színpadra szánt da­rabok nem érdeklik. - Nagyon ritkán járok színházba. Filmet nézni sokkal jobban szeretek, azt is inkább csak otthon, pi­henés közben - magyarázta. Nagy Norbert nem színház- barát. - Nagyon sokat dolgo­zom, nincs időm előadásokat nézni. Inkább a szabadban szeretek kikapcsolódni - vála­szolta. KM-OR ■ Farsangoztak a Kereszt utcai oviban A nyíregyházi Gyermekek Háza Déli Óvoda Kereszt utcai Tagintézményében Viki, Aliz és Alma is várták már a csütör­tököt, hogy végre jelmezt ölthessenek magukra. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom