Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-05 / 4. szám
2017. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 6 Horgász, vadász KELET Mikola János és Lengyel Zsolt az egyik etetőnél a kisari határban FOTÓ: TOLDI SZILÁRD A kisari határban sem maradnak éhen a vadak Megőrzi titkát az átlőtt agancs Imre Zsolt és a terítékre hozott gímbika fotó: magánarchIvum nábrád, KISAR. Amikor beköszönt a tél és hótakaró borítja a tájat, egyre kevesebb élelmet találnak a vadak. Éppen ezért fontos feladat a vadászok számára az állatok takarmányozása. A Nábrádi Vadásztársaság kisari csoportjának tagjai sem tétlenkednek ilyenkor, eleget tesznek vadgazdálkodási kötelességüknek. Az általuk művelt területen kukoricát termesztettek, amit az ősszel a brigád tagjai családias hangulatban letörtek. A csöves kukoricát Toldi Szilárd hivatásos vadász az SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Ettől az évtől ismét kötelező a kamarai tagság a hivatásos és a sportvadászok számára. Az erről szóló jogszabály-módosítást az elmúlt év végén tárgyalta meg az Országgyűlés: a honatyák egyhangúlag támogatták a tervezetet és elfogadták a törvénymódosítást. Plavecz János megyei fővadászt arról kérdeztük meg, általa karbantartott fedett etetőkbe Lengyel Zsolt társulati taggal és Mikola János mezőgazdasági gépkezelővel együtt folyamatosan kihord- ta az elmúlt napokban, hetekben. A vadak etetéséhez hozzájárult még Gacsó László gazdálkodó is. A vad iránti szeretet és tisztelet sokkal jobban megnyilvánul ilyenkor, mint más időszakban. A téli etetésről gondoskodó vadászok vallják, a vadat tisztességgel gondozni és óvni nagyobb hivatás és felelősség, mint elejteni. KM hogyan érinti a törvénymódosítás megyénk vadászait.- A megye vadásztársadalmának életében semmilyen változás nem következik be, bennünket nem érint ez a módosítás, ugyanis a mi megyénkben évek óta - a nem kötelező jelleg ellenére - mindenki tagja a kamarának, úgy a hivatásos vadászok, mint a sportvadászok. km Bőgés idején a bikák szilajabbak, erősebbek, kitartóbbak. TIVADAR. Mi lehet vajon a Ján- don látott gímtrófea titka? - tettük fel a kérdést az elmúlt héten azzal kapcsolatban, hogy ősszel a jándi trófeamustrán az érdeklődők láthattak egy átlőtt agancsot is. A felhívásunkra jelentkezett a trófea gazdája, a gímbika elejtője, a Tivadaron élő Imre Zsolt, a Tarpai Földtulajdonosok Vadásztársasága tagja, aki kérésünkre felidézte a vadászat körülményeit. Mint elöljáróban elmondta, nem nagy büszkeséggel idézi fel azt a napot, ugyanakkor leszögezte azt is, hogy nem tud biztosat az agancson lévő lyuk eredetéről, így az akár örökre is titok maradhat. Elszaladt a szarvas- Még javában a bőgés időszaka volt, amikor szeptember 24-én a vadásztársaság saját területén, Hetefejércse határában cserkeltem reggel kísérőmmel, Kelemen Attila vadásztársammal. Akkor láttuk meg ezt a gímbikát, amelyre leadtam egy lövést. Nem sikerült jól a célzás, az alsó lapocka tájékát találta el a lövedék, a szarvas elszaladt A terítéken szembesültünk azzal, hogy lyukas az agancs. IMRE ZSOLT Próbálkoznak halszelettel, élő hallal, úszós és fenekezős készséggel, pergetéssel. DEMECSER. Zokon vette Deme- cser lakossága, hogy két héttel ezelőtt az egyik cikkünkben egy tősgyökeres demecseri család lakhelyéül Dombrádot jelöltük meg. Többen is telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy pontosítsuk a tévedésünket. Természetesen jogos volt a lokálpatrióták felháborodása, szerkesztőségünk számára is fontos a hitelesség és a tényszerűség, ezért elnézést kérünk az érintett család tagjaitól. Mikor tévedésünket felvetettük ifj. Nagy Miklósnak, a Harcsa helyett hatalmas dévérkeszeg című cikkünk- emlékezett vissza arra napra Imre Zsolt.- Ilyen esetben törekedni kell arra, hogy a vadat minél hamarabb terítékre hozzuk, hiszen meglehet, hogy addig menekül, ameddig bír, s akkor talán már soha nem találjuk meg. Hazamentünk- Ugyanakkor nincs okom szégyenkezni, hiszen életem első érmes, mégpedig bronzérmes bikáját ejtettem el, ráadásul a bőgés időszakában. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ilyenkor a bikák szilajabbak, erősebbek, kitartóbbak, tombolnak bennük a hormonok. Ha nem találunk nyilatkozójának, a következőket válaszolta: - Engem nem zavart annyira a tévedés. Aki ismer bennünket, az tudhatta a Papó fényképe alapján is, hogy a cikkben a Demecserben élő Nagy család volt a főszereplő, aki pedig nem ismer bennünket, annak teljesen mindegy, hogy Demecserben, Dombrádon vagy éppen Záhonyban élünk, az olvasónak a sztori volt a lényeg. Maradnak a Tiszánál- Az természetesen jólesett, hogy a demecseriek így kiálltak mellettünk - mondta az édesapa, akit az idei tervekről is megkérdeztünk.- Nemigen beszélgettünk még az idei tervekről, de az biztos, hogy maradunk a Attila hannoveri vérebéért, s megkezdtük az utánkeresést. Az első lövés helyszínétől úgy négyszáz méterre feküdt sebágyban a szarvas. Mikor meghallotta, illetve megérezte, hogy jövünk, felállt, s mi - hogy megszabadítsuk a további szenvedéstől - úgy 150 rá, amikor az első sebágyból felkelt, akkor nagyon messzire képes lett volna elmenni. Ugyanakkor szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem sérült meg a trófea, a lyuk ellenére az agancsszár egyben maradt, összhatásában szép látványt nyújt - tette hozzá Imre Zsolt. Tiszánál. Tavasszal, a „jégveszte” után szoktuk megkezdeni a horgászatot.- Korábban rémhírek keringtek arról, hogy emelkedik a horgászjegyek ára, de szerencsére nem így történt. Örülök annak, hogy maradnak a tavalyi árak, hiszen nemcsak nekem, hanem édesapámnak és a két fiamnak, Miklósnak és Dánielnek is ki szoktuk váltani az engedélyt. - A legjobban a ragadométerről több lövést is leadtunk. A terítéken szembesültünk azzal az érdekességgel, hogy lyukas a bika agancsa. Az is lehet, hogy már ilyen volt, amikor az első lövést leadtam rá, de az is megtörténhetett, hogy amikor a sebágyból felkelve leadtuk rá a lövéseket, akkor fúrta át az egyik lövedék az agancsot. Biztosat nem tudok a történtekről, mindezeket csak feltételezem - mondta az 1993 óta vadászó Imre Zsolt, majd hozzátette.- Nem vagyok büszke arra, hogy csak utánkereséssel sikerült ezt a vadat elejteni. Nagy ritkán előfordul ez a vadászok életében, én most lettem a „nagy ritkán” áldozata. KM-MML zó halak horgászatát szeretjük. Ha kint vagyunk a parton mind a négyen, próbálkozunk halszelettel, élő hallal, úszós és fenekezős készséggel is, a gyermekek pedig még pergetni is szoktak.- Néha kint maradunk éjszakára, olyankor főzünk egy kis vacsorát is. Ha mi idősebbek el is szunyókálunk, a fiúk éberen őrködnek a botok mellett - tette hozzá ifj. Nagy Miklós. KM-MML ■ Fácánok-terítéken Apróvadakra vadásztak a közelmúltban Tiszatelek határában a Szabolcs Megyei Bérkilövő Vadásztársaság tagjai. Fényképünk a vadászat után, az értékeléskor készült. FOTÓ: MAGÁNARCHIVUM Kötelező a kamarai tagság a vadászoknak Négyesben várják a kapást a parton Ifi. Nagy Miklós és családtagjai főleg a ragadozók horgászatát kedvelik FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Egyben maradt a trófea Egy kézben egyesítik a szőke folyó megyei szakaszát A tiszai területi engedély a folyó teljes megyei szakaszára érvényes lesz. A fényképünk Tiszabecsnél készült archIv fotó: hoványi Péter A Tisza teljes megyei szakaszának a kezelői joga a megyei szövetségéhez kerül. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Sok horgász számára a téli hónapok holtszezont jelentenek, s várják a jobb idő, a tavasz közeledtét. A sporthorgász szövetség munkatársai számára azonban ilyenkor sem Régi álmom valósul meg azzal, hogy egy kézben lesz a Tisza. VIRÁG IMRE áll meg az élet, egyeztetnek, szerződéseket kötnek, hogy az új szezonban minél több lehetőség álljon a horgászok rendelkezésére. Az egyeztetéseknek köszönhetően az egyik legjelentősebb eredmény, hogy a 18 ezer forintos tiszai területi engedéllyel Ti- szadobtól Tiszabecsig lehet majd horgászni. A MOHOSZ-kezelésű holtágak is- A tárgyalásoknak köszönhetően most már biztosnak látszik, hogy január végéig a Tisza teljes megyei szakaszának a kezelői joga a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szövetségéhez kerül - tájékoztatta szerkesztőségünket Virág Imre, a szövetség elnöke. - A tiszai területi jeggyel tehát a Felső-Tiszán és a folyóin - Túr, Kraszna, Szamos, Batár - lehet majd horgászni, s az engedély vonatkozik a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésében lévő valameny- nyi, a folyás irányát tekintve baloldali holtágra is. Egyedüli kivétel a tiszadobi holtág, ugyanis azt a vizet a tiszadobi önkormányzat és a helyi horgász egyesület turisztikai célokból szeretné intenzíven kezelni a megyei szövetség támogatásával. Egyébként régi álmom válik valóra azzal, hogy egy kézben lesz a Tisza, de ezzel a változással több lesz a feladatunk és nagyobb a felelősségünk. A szövetség elnöke további változásokról is tájékoztatta lapunkat: - A Keleti-főcsatorna kikerül a megyei szövetség kezelői jogköréből a Hajdú-Bi- har megyei szövetség kérésére. Ebben a kérdésben egyeztettünk a MOHOSZ-szal is, s mindenki egyetértett abban, hogy mivel a mi megyénkhez csak egy kicsi, mindössze 7 kilométeres szakasz tartozik, ildomos az egész csatornát egyben kezelnie a szomszéd megyei szövetségnek. Természetesen az engedélyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szövetség is forgalmazza majd, de az áráról még nem tudok mondani semmit, azt a Hajdú megyei szövetség állapítja meg. Végül hadd kívánjak valamennyi horgásznak élményekben és fogásokban gazdag új évet - tette hozzá befejezésül Virág Imre. KM-MML
