Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-05 / 4. szám

2017. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 6 Horgász, vadász KELET Mikola János és Lengyel Zsolt az egyik etetőnél a kisari határban FOTÓ: TOLDI SZILÁRD A kisari határban sem maradnak éhen a vadak Megőrzi titkát az átlőtt agancs Imre Zsolt és a terítékre hozott gímbika fotó: magánarchIvum nábrád, KISAR. Amikor bekö­szönt a tél és hótakaró borítja a tájat, egyre kevesebb élel­met találnak a vadak. Éppen ezért fontos feladat a vadá­szok számára az állatok takar­mányozása. A Nábrádi Vadásztársaság kisari csoportjának tagjai sem tétlenkednek ilyenkor, ele­get tesznek vadgazdálkodási kötelességüknek. Az általuk művelt területen kukoricát termesztettek, amit az ősszel a brigád tagjai családias han­gulatban letörtek. A csöves kukoricát Toldi Szilárd hivatásos vadász az SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Et­től az évtől ismét kötelező a kamarai tagság a hivatásos és a sportvadászok számára. Az erről szóló jogszabály-módo­sítást az elmúlt év végén tár­gyalta meg az Országgyűlés: a honatyák egyhangúlag támo­gatták a tervezetet és elfogad­ták a törvénymódosítást. Plavecz János megyei fő­vadászt arról kérdeztük meg, általa karbantartott fedett etetőkbe Lengyel Zsolt tár­sulati taggal és Mikola János mezőgazdasági gépkezelővel együtt folyamatosan kihord- ta az elmúlt napokban, he­tekben. A vadak etetéséhez hozzájárult még Gacsó László gazdálkodó is. A vad iránti szeretet és tisztelet sokkal jobban meg­nyilvánul ilyenkor, mint más időszakban. A téli etetésről gondoskodó vadászok vall­ják, a vadat tisztességgel gondozni és óvni nagyobb hi­vatás és felelősség, mint elej­teni. KM hogyan érinti a törvénymó­dosítás megyénk vadászait.- A megye vadásztársadal­mának életében semmilyen változás nem következik be, bennünket nem érint ez a módosítás, ugyanis a mi me­gyénkben évek óta - a nem kötelező jelleg ellenére - min­denki tagja a kamarának, úgy a hivatásos vadászok, mint a sportvadászok. km Bőgés idején a bikák szilajabbak, erősebbek, kitartóbbak. TIVADAR. Mi lehet vajon a Ján- don látott gímtrófea titka? - tettük fel a kérdést az elmúlt héten azzal kapcsolatban, hogy ősszel a jándi trófea­mustrán az érdeklődők lát­hattak egy átlőtt agancsot is. A felhívásunkra jelentke­zett a trófea gazdája, a gím­bika elejtője, a Tivadaron élő Imre Zsolt, a Tarpai Földtu­lajdonosok Vadásztársasága tagja, aki kérésünkre felidéz­te a vadászat körülményeit. Mint elöljáróban elmondta, nem nagy büszkeséggel idézi fel azt a napot, ugyanakkor leszögezte azt is, hogy nem tud biztosat az agancson lévő lyuk eredetéről, így az akár örökre is titok maradhat. Elszaladt a szarvas- Még javában a bőgés idő­szaka volt, amikor szeptem­ber 24-én a vadásztársaság saját területén, Hetefejércse határában cserkeltem reggel kísérőmmel, Kelemen Atti­la vadásztársammal. Akkor láttuk meg ezt a gímbikát, amelyre leadtam egy lövést. Nem sikerült jól a célzás, az alsó lapocka tájékát találta el a lövedék, a szarvas elszaladt A terítéken szembesül­tünk azzal, hogy lyukas az agancs. IMRE ZSOLT Próbálkoznak halsze­lettel, élő hallal, úszós és fenekezős készség­gel, pergetéssel. DEMECSER. Zokon vette Deme- cser lakossága, hogy két héttel ezelőtt az egyik cikkünkben egy tősgyökeres demecseri család lakhelyéül Dombrádot jelöltük meg. Többen is tele­fonáltak szerkesztőségünkbe, hogy pontosítsuk a tévedé­sünket. Természetesen jogos volt a lokálpatrióták felhá­borodása, szerkesztőségünk számára is fontos a hitelesség és a tényszerűség, ezért elné­zést kérünk az érintett család tagjaitól. Mikor tévedésünket felve­tettük ifj. Nagy Miklósnak, a Harcsa helyett hatalmas dévérkeszeg című cikkünk- emlékezett vissza arra napra Imre Zsolt.- Ilyen esetben törekedni kell arra, hogy a vadat minél hamarabb terítékre hozzuk, hiszen meglehet, hogy ad­dig menekül, ameddig bír, s akkor talán már soha nem találjuk meg. Hazamentünk- Ugyanakkor nincs okom szégyenkezni, hiszen életem első érmes, mégpedig bron­zérmes bikáját ejtettem el, ráadásul a bőgés időszaká­ban. Ezt azért fontos hangsú­lyozni, mert ilyenkor a bikák szilajabbak, erősebbek, kitar­tóbbak, tombolnak bennük a hormonok. Ha nem találunk nyilatkozójának, a követke­zőket válaszolta: - Engem nem zavart annyira a téve­dés. Aki ismer bennünket, az tudhatta a Papó fényképe alapján is, hogy a cikkben a Demecserben élő Nagy család volt a főszereplő, aki pedig nem ismer bennünket, annak teljesen mindegy, hogy De­mecserben, Dombrádon vagy éppen Záhonyban élünk, az olvasónak a sztori volt a lé­nyeg. Maradnak a Tiszánál- Az természetesen jólesett, hogy a demecseriek így kiáll­tak mellettünk - mondta az édesapa, akit az idei tervekről is megkérdeztünk.- Nemigen beszélgettünk még az idei tervekről, de az biztos, hogy maradunk a Attila hannoveri vérebéért, s megkezdtük az utánkeresést. Az első lövés helyszínétől úgy négyszáz méterre feküdt sebágyban a szarvas. Mikor meghallotta, illetve megérez­te, hogy jövünk, felállt, s mi - hogy megszabadítsuk a to­vábbi szenvedéstől - úgy 150 rá, amikor az első sebágyból felkelt, akkor nagyon messzi­re képes lett volna elmenni. Ugyanakkor szerencse a sze­rencsétlenségben, hogy nem sérült meg a trófea, a lyuk el­lenére az agancsszár egyben maradt, összhatásában szép látványt nyújt - tette hozzá Imre Zsolt. Tiszánál. Tavasszal, a „jég­veszte” után szoktuk meg­kezdeni a horgászatot.- Korábban rémhírek ke­ringtek arról, hogy emelke­dik a horgászjegyek ára, de szerencsére nem így történt. Örülök annak, hogy marad­nak a tavalyi árak, hiszen nemcsak nekem, hanem édesapámnak és a két fiam­nak, Miklósnak és Dánielnek is ki szoktuk váltani az enge­délyt. - A legjobban a ragado­méterről több lövést is lead­tunk. A terítéken szembesül­tünk azzal az érdekességgel, hogy lyukas a bika agancsa. Az is lehet, hogy már ilyen volt, amikor az első lövést leadtam rá, de az is megtör­ténhetett, hogy amikor a se­bágyból felkelve leadtuk rá a lövéseket, akkor fúrta át az egyik lövedék az agancsot. Biztosat nem tudok a történ­tekről, mindezeket csak fel­tételezem - mondta az 1993 óta vadászó Imre Zsolt, majd hozzátette.- Nem vagyok büszke arra, hogy csak utánkereséssel si­került ezt a vadat elejteni. Nagy ritkán előfordul ez a va­dászok életében, én most let­tem a „nagy ritkán” áldozata. KM-MML zó halak horgászatát szeret­jük. Ha kint vagyunk a parton mind a négyen, próbálkozunk halszelettel, élő hallal, úszós és fenekezős készséggel is, a gyermekek pedig még perget­ni is szoktak.- Néha kint maradunk éj­szakára, olyankor főzünk egy kis vacsorát is. Ha mi idő­sebbek el is szunyókálunk, a fiúk éberen őrködnek a botok mellett - tette hozzá ifj. Nagy Miklós. KM-MML ■ Fácánok-terítéken Apróvadakra vadásztak a közelmúltban Tiszatelek hatá­rában a Szabolcs Megyei Bérkilövő Vadásztársaság tagjai. Fényképünk a vadászat után, az értékeléskor készült. FOTÓ: MAGÁNARCHIVUM Kötelező a kamarai tagság a vadászoknak Négyesben várják a kapást a parton Ifi. Nagy Miklós és családtagjai főleg a ragadozók horgászatát kedvelik FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Egyben maradt a trófea Egy kézben egyesítik a szőke folyó megyei szakaszát A tiszai területi engedély a folyó teljes megyei szakaszára érvényes lesz. A fényképünk Tiszabecsnél készült archIv fotó: hoványi Péter A Tisza teljes megyei szakaszának a kezelői joga a megyei szövetsé­géhez kerül. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Sok horgász számára a téli hóna­pok holtszezont jelentenek, s várják a jobb idő, a tavasz közeledtét. A sporthorgász szövetség munkatársai szá­mára azonban ilyenkor sem Régi álmom valósul meg azzal, hogy egy kézben lesz a Tisza. VIRÁG IMRE áll meg az élet, egyeztetnek, szerződéseket kötnek, hogy az új szezonban minél több lehetőség álljon a horgászok rendelkezésére. Az egyezte­téseknek köszönhetően az egyik legjelentősebb ered­mény, hogy a 18 ezer forintos tiszai területi engedéllyel Ti- szadobtól Tiszabecsig lehet majd horgászni. A MOHOSZ-kezelésű holtágak is- A tárgyalásoknak köszönhe­tően most már biztosnak lát­szik, hogy január végéig a Ti­sza teljes megyei szakaszának a kezelői joga a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szövet­ségéhez kerül - tájékoztatta szerkesztőségünket Virág Imre, a szövetség elnöke. - A tiszai területi jeggyel tehát a Felső-Tiszán és a folyóin - Túr, Kraszna, Szamos, Batár - lehet majd horgászni, s az en­gedély vonatkozik a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésében lévő valameny- nyi, a folyás irányát tekintve baloldali holtágra is. Egyedü­li kivétel a tiszadobi holtág, ugyanis azt a vizet a tiszado­bi önkormányzat és a helyi horgász egyesület turisztikai célokból szeretné intenzíven kezelni a megyei szövetség támogatásával. Egyébként régi álmom válik valóra azzal, hogy egy kézben lesz a Tisza, de ezzel a változással több lesz a feladatunk és nagyobb a felelősségünk. A szövetség elnöke további változásokról is tájékoztatta lapunkat: - A Keleti-főcsator­na kikerül a megyei szövetség kezelői jogköréből a Hajdú-Bi- har megyei szövetség kérésé­re. Ebben a kérdésben egyez­tettünk a MOHOSZ-szal is, s mindenki egyetértett abban, hogy mivel a mi megyénkhez csak egy kicsi, mindössze 7 kilométeres szakasz tartozik, ildomos az egész csatornát egyben kezelnie a szomszéd megyei szövetségnek. Ter­mészetesen az engedélyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei szövetség is forgalmazza majd, de az áráról még nem tudok mondani semmit, azt a Hajdú megyei szövetség álla­pítja meg. Végül hadd kíván­jak valamennyi horgásznak élményekben és fogásokban gazdag új évet - tette hoz­zá befejezésül Virág Imre. KM-MML

Next

/
Oldalképek
Tartalom