Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-27 / 23. szám
2017. JANUÁR 27., PÉNTEK KELET A ritka alfajhoz tartozó oroszlánkölyök a színe miatt kapta a park látogatóitól a Kókusz nevet FOTÓK: NYÍREGYHÁZI ÁLLATPARK A kettenyernyi Kókusszal került a fókuszba Oroszlánpótmamaként ismerhette meg az ország, de a sarkvidéki állatok és a főemlősök is közel állnak hozzá. nyíregyháza. A Nyíregyházi Állatpark egyik legifjabb sztárja, a fehér oroszlán születésére és cseperedésére nem csak a megye, az egész ország figyelt. A kölyöknek emberi segítségre volt szüksége az életben maradáshoz, ezért a reflektorfényből a gondozójának is jutott. Herlicska Anikót oroszlánpótmamaként ismerhették meg az újságolvasók és a tévénézők, azonban a tapasztalatai ennél sokkal szerteágazóbbak. A könyvesbolttól a madárházig- Természetjáró családba születtem, ezért bár Nyíregyházán nőttem fel, már gyerekkoromban is vonzott az állatok világa. Mindig is volt kutyám, az igazi „szerelem” pedig a lovakkal kezdődött - emlékezett vissza a'pályaválasztás előzményeire Herlicska Anikó, akinél egyre erősödött a vonzalom, ezért a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult tovább. Állattenyésztő és állategészségügyi technikus bizonyítványával a zsebében kereste a helyét, több munkahelyen is megfordult az óvodai konyhától a könyvesboltig. Húsz éve, 1997 januárjában azután megállapodott: ő lett a vadaspark első állatgondozónője.- Az idő tájt elsősorban a Sóstói-erdő és a Kárpát-medence állatvilágát mutatta be a vadaspark. Akkor nevezték ki igazgatónak Gajdos Lászlót, akinek egy nagy állatkert volt az álma. Én voltam az első állatgondozó, akit felvett, és mindjárt együtt hoztuk létre az első madárházat. Mindent menet közben kellett megtanulnom, mert az iskolában az egzotikus állatokat nem oktatták. Összebarátkoztam a pelikánokkal és zöldszárnyú arákat neveltem - említett néhány kedves emléket első „állomáshelyéről” Anikó, aki a munkája mellett mezőgazda- sági mérnökként, állattenyésztő szakirányon diplomázott. Az eltelt két évtized alatt sok fajjal volt dolga, a hitvallása viszont változatlan: - Bármi jöhet, aminek legalább két lába van és nem pikkelyes - beletanulok, kezdve az alapvető lexikális tudástól. Állatok konyhafőnöke A következő beosztásában Anikó kissé eltávolodott az állatoktól, de nem bánta, hiszen fontos munkát bíztak rá. - Az állatpark soha nincs készen, folyamatosan változó, fejlődő intézmény. A gondozók, amikor még kevés állat volt, maguk készítették elő a takarmányt, mielőtt kivitték a kifutókhoz. Aztán ahogy egyre több és egyre egzotikusabb állat került hozzánk, mind speciálisabb igényekkel találkoztunk. Ezért volt szükség a takarmánykonyhára, ott pedig egy tapasztalt munkatársra - tértünk rá a következő lépcsőfokra, amelyet még nagyobb kihívás követett: a főemlősök. Itt a piros, hol a piros- Az intelligensebb állatok költöztetésénél fontos az átmenet, ilyenkor az új gondozó néhány nappal korábban elutazik, azután pedig a régi gondozó is a csapattal tart. A Trópusi Ház benépesítése kapcsán így kerültem Hollandiába, ahonnan három orangutánnal tértünk haza. Állatkerti berkekben közismert, hogy ezek a majmok a legnagyobb szabadulóművészek, és nemcsak intelligensek, de erősek is. Eleinte ijesztő volt a felelősség, előfordult, hogy a buszmegállóból mentem visz- sza még egyszer ellenőrizni a lakatokat - mesélte a következő kihívásról a gondozónő, aki ezt az akadályt is sikerrel Kiváltságosnak érzem magam, amiért egzotikus állatokkal foglalkozhatom. HERLICSKA ANIKÓ vette. - Elfogadtak minket, és hamarosan kialakultak a játékaink is: Jagóval például lehet itt a piros, hol a pirost játszani, magabiztosan mutat rá a pálcikával arra a pohárra, amely a gyümölcsöt rejti.- Az orangutánok bármit képesek eszközként használni, ezért - a problémák elkerülése érdekében - a legtöbb állatkertben megtanítják őket a cserére. A hozzájuk került tárgyakért ételt kapnak; az intelligenciájukról tanúskodik az is, hogy feldarabolják az ágakat, cserepeket, így több finomságot kaphatnak cserébe.- Volt alkalmam tevékkel, orrszarvúakkal is foglalkozni, az Afrika-panoráma lakói közül a zebrákat kedveltem meg leginkább, 2003-tól a sarkvidéki állatokat gondozom a jegesmedvéktől a Hum- boldt-pingvinekig, emellett a főemlősökkel is foglalkozom.- A nyugati síkvidéki gorillák Angliából érkeztek, és továbbra is ragaszkodnak a reggeli teájukhoz - a kifinomult ízlésű főemlősök italát citrusfélékkel vagy gyümölcspüré- vel ízesítjük, másképp meg sem isszák - tudtunk meg egy érdekességet az utóbbiakról.- Rangidős állatgondozóként mindig úgy hozta az élet, hogy egy-egy komoly, új faj megérkezésénél vagy egy új állatház megnyitásánál én voltam az, aki betanította a többieket, illetve sokszor adódtak fontos kampányfeladatok, amivel engem bízott meg az igazgató - legutóbb például a fehér oroszlán felnevelésével. Igazi szenzáció A fehér oroszlán ritka alfaj, 1994-ben láttak legutóbb vadon élő egyedet, de az állatkertekben és rezervátumokban élők száma sem éri el az ötszázat, ezért igazi szenzáció volt, amikor a nyíregyházi szülőpár utódja augusztusban - a látogatók szeme láttára - a világra jött. Az anyaállat teje három hét után elapadt, ezért a kisoroszlánt kénytelenek voltak elvenni a nősténytől, és kézzel nevelni. - Korábban kivettem a részem két oroszlán neveléséből, és az is szempont volt, hogy az állatpark szolgálati lakásában élek, így nem okozott gondot a kétóránkénti etetés - mesélte Anikó, aki ci- cukának nevezte az azóta Kókusz névre keresztelt kölyköt. A tapasztalat és az állandó készenlét meghozta a gyümölcsét: a kéttenyérnyi ragadozó három nap alatt megszokta a cumisüveget. - Hamarosan már húsz karommal ragaszkodott a cumihoz, alig lehetett elvenni tőle. Az anyja nyelvét utánozva törülközővel dörgöltem a pocakját, és amikor a Viktória-házba került, készségfejlesztő játékokkal, labdákkal igyekeztem mozgásra bírni, előhívni a ragadozóösztönt. Három hónapos korától húst eszik, és egy fajtársat is kapott, hogy kevesebb emberi hatás érje, visszailleszkedhessen az oroszlánok közé - idézett fel néhány emléket a közönségkedvenc első heteiből a szakember. - Nem Kókusz volt az eddigi legnagyobb kihívás a munkám során, de bizonyos, hogy megérintett ez a mesebeli lény - összegzett a pótmama. Akár a jó pap- Egy állatkertben soha nincs vége a szakmai fejlődésnek, ezért is remélem, hogy innen mehetek majd nyugdíjba. A gorillák és az orangutánok után nagyon kíváncsi vagyok, milyen lehet csimpánzokkal dolgozni - árulta el a terveiről, vágyairól Herlicska Anikó. HOVÁ NY I PÉTER peter.hovanyi@kelet.hu .és kispingvinekkel Mint a kis herceg és a róka- Ehhez a munkához kevés az állatok szeretete. Persze, nagy élmény megsimogatni a szelídebbeket, de sokkal többről van szó, mint amit a látogatók például a fókatrénerek látványos előadásain láthatnak.- A mi munkánk nem állhat meg a hétvégeken, ünnepnapokon sem. A feladataink közé tartozik az állatházak, kifutók takarítása is, és - főleg eleinte, amikor még kevesen voltunk - előfordult, hogy több mázsa szénát vagy tengeri halat kellett lepakolnunk- kaptunk bepillantást a dolgozók előtt álló kihívásokba.- Kiváltságosnak érzem magam, amiért egzotikus állatokkal foglalkozhatom, éppen ezért nem is szeretném megszelídíteni, házi kedvenccé alakítani őket. Nagy élmény, ha kialakul a bizalom - mint a kis herceg és a róka között -, de a lényeg, hogy mi jó az állatnak. Eszmei érték alapján sohasem rangsorolok, az állatok intelligenciáját viszont muszáj figyelembe venni, és elengedhetetlen, hogy „lerakjuk” a gondjainkat egy állathoz belépve, ugyanis nem szerencsés, ha a feszültség átragad a park lakóira. Nagyon hálás vagyok a páromnak, a családomnak és a barátaimnak, amiért elfogadják és támogatják a munkámat - tette hozzá Herlicska Anikó. A Nyíregyházi Allatpark első női gondozója jegesmedve-csemegével...
