Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-23 / 19. szám

2017. JANUÁR 23., HÉTFŐ REUT Üzenet Kopácsi Józsefné vásárosnaményi hűséges olvasónktól: Naponta nő és tágul a világ: tegyétek tökéletesebbé tehát1 Mert ha jobb és tökéletesebb lett, benne mindenki otthont lelhet. GOTHEI. WOLFGANG A nap előfizetője Felolvasással ízesítik meg a reggeli kávéjukat NYÍREGYHÁZA, Elmúlt negyven éve, hogy előfizetője lapunk­nak az 55- házassági évfordu­lójukra készülő, nyíregyházi Oláh házaspár.- A Fémmunkás Vállalatnál (korábban VAGÉP) dolgoz­tam művezetőként, onnan jöttem nyugdíjba - mesélte Oláh Imre. - A feleségem a kereskedelemben tevékeny­kedett, majd irodai munkát végzett az Amforánál. Két fiút neveltünk fel, az idősebb 18 éves kora óta a gumigyárban dolgozik, neki három lánya és egy fia van. Sajnos a kisebbik fiunk tavaly októberben hir­telen elhunyt, amit nagyon nehezen viselünk.- Szeretjük a Kelet-Magyar- országot, olvasással kezdjük a napot - vette át a szót Oláh Imréné. - Kávézás közben felolvasok a férjemnek. A gyászjelentésekkel kezdem, örülök, ha nem találok is­merőst, majd folytatom az utolsó oldal színes írásaival, a viccel. Kedveljük az ízvi­lág oldalakat, a hasznos ker­tészeti tanácsokat. Van egy kis telkünk, jó tudni, milyen új növényápolási termékek Szerkesztőségünkben vette át olvasói hűségéért járó jutalmát az Oláh házaspár fotó: km kaphatóak, mivel tudunk védekezni a kártevők ellen. Nyáron virágtenger borítja az egész kertünket, amit sokan megcsodálnak.- Az olvasói leveleket is mindig áttanulmányozom. Nem szeretek politizálni, de azért mindent elolvasok, hogy tájékozott legyek. Szíve­sen nézegetjük a régi fotókat is. A férjem délután a sportol­dalakban mélyed el - mondta Oláh Imréné. KM Olvasóink írják Ünnepeltek, emlékeztek A vásárosnaményi beregi unitárius szórványban a magyar kultúra napja alkal­mából - a reformáció 500. évfordulója előtt tisztelegve, az 1568-as tordai országgyű­lés szellemében - szervezett ünnepségen megemlékeztek az unitárius egyház közel 450 éves megalakulásáról. A műsorban „felmutatták az igazi Jézus-arcot” a szere- tetparancs-felolvasással, versekkel, énekekkel. BEREGI UNITÁRIUS PRESBITÉRIUM Immár teljes lett az égi tanári kar Kicsengettek. Az órát leadták. A Nyírtelekhez tartozó egyko­ri Jakusbokori Általános Isko­la képzeletbeli tanári szobája zsúfolásig megtelt. Ott voltak már az égi katedrán teljesí­tők: Fenyvesi Lászlóné, Kazár Istvánná, dr. Takács Pálné, dr. Katona Ottó Hatvani János tanító vezetésével, de még vártak valakit. Most Kozma Péter tanár úr is megérkezett. Ezzel teljes lett a tanári kar. Rájuk emlékezünk, tőlük búcsúzunk. Kicsengettek. Az órát leadták. Elhalkul a gyerekek boldog zsivaja, akik megkapták a kincseket, a tudást. Marad az örök csend, az emlékek csodája. Nyugod­janak békében! KAPÁSI ATTILA Ha elmúlik karácsony... Sokszor visszagondolok aktív pedagógus pályámra, Dübörgött a rock a fedélzeten FOTÓ: KM „Kihajóztak” a rockerek Szép számmal jelentek meg péntek este a Bujtos szivében horgonyzó Santa Fé fedélze­tén, hogy részt vegyenek a nyíregyházi Múzeum Rock Band évindító koncertjén. A magnókazettás korszak legjobb zenéit játszó rocke­rek (Tóth Péter, dr. Csiky Nándor, Dankó Pál, Gebri Zoltán, Molnár Béla) ezúttal sem okoztak csalódást rajon­góiknak, illetve a hajóklub legénységének, „leányságá- nak”: a hazai legendák jól ismert dalai mellett termé­szetesen saját szerzemények is felcsendültek. A hangula­tos koncert végén a zenekar frontembere bejelentette, hogy legközelebb Kállósem- jénben, egy alapítványi jótékonysági bálon fognak a húrokba csapni. A közönség addig nem engedte le a fiúkat a színpadról, amíg búcsúzóul el nem játszották a rockkön­tösbe bújtatott Kicsiny falum dmű örökzöldet, illetve a rajongók és a zene szereteté- ről egyaránt árulkodó Együtt, veletek! című saját dalt. FODOR FERENCNÉ MARGÓ amikor boldogan énekeltem tanítványaimmal: „Te szép, zöld fenyő, köszöntünk mi téged, / Hozz örömet mind­nyájunknak, és boldog új évet!” Emlékszem, mindenki szíwel-lélekkel készült a szeretet ünnepére, szenteste a lakást betöltötte a szépen feldíszített karácsonyfa, amely a szoba ékessége volt. A Kelet-Magyarország január 9-ei számában megjelent körkérdést olvasva („Önök leszedik vízkeresztkor a karácsonyfát?”) kicsit rosszul esett az egyik válaszadó nyi­latkozata, miszerint „nálunk utána már mindenkit zavar a fenyő”. Bevallom, a mi ottho­nunkban még vízkereszt után is áll a fa, úgy érzem, még mindig sugározza a karácsony melegét, szere- tetét. Éppen ezért tartom jó kezdeményezésnek a laptól a „Kié a legszebb karácsony­fa?” versenyt. Elszomoro­dom, amikor látom, hogy alig múlik el az ünnep, máris kidobják a fenyőket. Férjem, Horváth József Karácsonyi ének című versének befejező része remekül rávilágít arra, mit adnak a tűlevelűek az emberi léleknek: „Karácso­nyi fenyők, meghoztátok lelkűnkbe Mária melegét, Názáreti Jézus örök ember hitét, betlehemi királyok tömjénét, mirháját, hatmarék aranyát, távoli fenyvesek borókaillatát.” HORVÁTH JÓZSEFNÉ, NY. PEDAGÓGUS <§> Szívhez szóló műsort adtak az angyalok „Angyalok szálltak le" a nyíregyházi Vécsey Károly Tagisko­lába, hogy szívhez szóló műsorral örvendeztessék meg a diákokat és a pedagógusokat. A képen a 3. b osztály tanulói láthatók. fotó: csajági Éva Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvei és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. A legnagyobb csoda, ami történhet Nem az a lényeg, kinek mennyi pénze van, hanem a belső, emberi érték! ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Ahhoz, hogy a világ változzon, a változást magunkon kell elkez­deni - vallja máriapócsi levélírónk. máriapócs. Olvastam az inter­neten, hogy 2017 a számmisz­tika szerint egy új kezdet, az újrakezdés éve lehet azok­nak, akik elköszöntek 2016- ban mindattól, ami már nem szolgálja az életüket. Ebben az újrakezdésben minőségi változás következ­het be, a tudatosodásunk­nak van itt az ideje. Fel kell ismernünk, hogy felelősek vagyunk a saját életünkért, a családunkért, a hazánkért. Az új év kezdetén el kell dön­tenünk, mi az egyéni célunk, mert csak abból lesz valami, amit mi magunk csinálunk. De ne csak önmagáért élje az ember az életét, a közösség érdekeit is képviselje! A fenti gondolatok juttatták eszembe, hogy a ciklikusság megfigyelhető a természet és a társadalom vonatkozásá­ban is. Bevillant a következő, engem régóta foglalkoztató kérdés: vajon ez a fenntart­hatatlan, látszólag csillogó, de a többség számára egyre kilátástalanabb, sivárabb, fel­színes fogyasztói társadalom hol tart most? Mindig tudd, mit kell tenni érte! Vajon a természet és a bérből, fizetésből élők egyre gátlás­talanabb kizsákmányolása, manipulálása mikor és hol áll meg? Mikor és hogyan kezdő­dik el az az új világ, ahol nem az a lényeg, kinek mennyije van, hanem a belső érték és a természettel harmóniában élő emberhez méltó élet le­hetősége? Vagy már el is kez­Ne csak ön­magáért élje az ember az életét! NYÁRI JÓZSEF ISTVÁNNÉ dődött, csak alig érezhető? Én azt vallom, ahhoz, hogy a világ változzon, a változást magunkon kell elkezdeni! Tudom, sokan vannak és egyre többen lesznek, akik hozzám hasonlóan gondol­kodnak s remélnek a közös jö­vőnket illetően. Mert minden nehézsége és gyötrelme elle­nére élni a legnagyobb csoda. Most, amikor a terrorizmus réme is része lett az európai életnek, útravalóul álljon itt Radnóti Miklós 1944-ben Dési Huber István emlékére írt versének utolsó csokra: „Ember, vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen - hordozd szívedben! Éld e rossz világot, és mindig tudd, hogy mit kell tenni érte, hogy más legyen!” NYÁRI JÓZSEF ISTVÁNNÉ Vendégsorok Angyal Sándor Rokkant zsuga Éjjel szép nagy pelyhekben hullt a hó, olykor szakadhatott is, mert reggelre több mint tizenöt centi vastagságú fehér­ség borította az utakat, tereket. Töprengtünk is, merjünk-e kimenni a piacra, vállalva az elakadás kockázatát. Aztán csoda történt: nemcsak a keskenyebb mellékutcánkon, de a piaci parkírozókban is elhaladt a hótoló kora reggel. Jó néhány kocsinak megtakarították a terepet a várakozás, vásárlás idejére. Gondolatban megszorítottuk az úttisztítók kezét, gratulációképpen. Nem volt sok autó a téren, aki csak akart, sok helyütt megállhatott. Egy botra támaszkodó rokkantkocsis így szólt hozzám: „Nézze már azt a fehér autót! Hiába a letisztított, festett vonallal is jól látható, kerekesszékesek számára fenntartott két parkírozó, a vezető beállt keresztbe, egyedül elfoglal­ja mindkét területet. Talán úgy gondolja, neki ez jár. Én mehetek a túloldalra, hogy Sok a nemtörődöm, onnan aztanJbebj“äek a , . , piaccsarnokba. Többen is lUSta ember ma- csóválták a fejüket, amint a napság, aki csak ->botos ember” elcsoszogott. ppvpt ti irt qyirini a Míg ő bicegett’mi hárman> egy cl luu. jdaíuí ii a ott várakozók a takarítatlan közútkezelőt meg az járdákról kezdtünk értekezni, rSri 1/nrm 5rm rrztnfr amit a lakóknak kellene tisz­onKormanyzaior. títania, de ők még aiusznak. Szóba jöttek azok is, akik a járdájukon szeméthegyekkel igyekeznek enyhíteni a síkossá­got, vagy az út szélére hajítják ki a kiszolgált fenyőfákat. De nem takarítják a bejáratukat a kertes házak mellett az egyes intézmények sem, boltba, postára alig lehet elérni csúszás, baleset nélkül, pedig ha valakinek emiatt eltörne keze, lába, a költségek az intézményeket, üzleteket terhelnék.- Sajnos sok a nemtörődöm, lusta ember manapság, aki csak egyet tud: szidni a közútkezelőt meg az önkormány­zatot, de egy kocsival két rokkantkártyás parkolóhelyet sa­játít ki magának! - összegezte véleményét a másik társunk. Aztán még sietve Hofit idézte nevetve, aki állítólag azt mondta: szép ez a tél, csak sok benne a hó... , sandor.angyal@kelet.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom