Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-11 / 9. szám
2017. JANUÁR 11., SZERDA KELET Interjú: Kormos Anettel, hazánk legismertebb női stand-uposával Az ironikus véleménynyilvánítás nagyasszonya hogy nem a másik megbántá- sa a cél. Előtte megegyeztetek Ganxstá- val, hogy hol a határ? kormos ANETT; Zolee-val nem kellett erről egyeztetni, szerintem bármit mondhattunk volna, nem sértődik meg. Most, hogy Schobert Norbival így van-e, nem tudom. Kicsit gonosz a kérdés, de muszáj feltennem: a stand-upos srácok közül ki a kedvenced? KORMOS ANETT: Nem akarok kiemelni senkit, mert együtt dolgozok ezekkel a fiúkkal. Van, akinek a humora közelebb áll hozzám, illetve akad, aki remekül rögtönöz. Na jó, elárulom, Kőhalmi Zoltán stílusára nagyon vevő vagyok, közben senki se mesél olyan szórakoztatóan, mint Hadházi László, míg Dombóvári István úgy improvizál, mint kevesen. Mind a két pályán rohamléptekkel haladsz előre, rengeteg helyre írsz, illetve stand-upos- ként is egyre elismertebb, sikeresebb vagy. Elsődlegesen újságírónak vagy humoristának tartod magad? KORMOS ANETT: Már rég leszoktam arról, hogy ilyen címkékbe belehajoljak, úgyis rám ragasztanak hol ezt, hol azt. Az újságírók szerint humorista vagyok, a humoristák szerint újságíró. Most már mindenki hívhat, ahogy tetszik. A sokoldalúságodhoz még egy adalék, hogy forgatókönyvírója voltál a Mindenből egy van című sorozatnak. Nehezebb másnak írni a poénokat, mint magadnak? KORMOS ANETT: Annyiból nehezebb, hogy a műsor egyik fele rögtönzés volt, a másik részét pedig karakterre szabva írtuk Búss Gábor Olivérrel. Lehetett tudni, ha egy tapasztalatlanabb színésznek rögtönöznie kell, akkor el fogja hagyni a karaktert, ezért át kellett faragni az alakot olyanra, amilyené az improvizálás után vált. Ez hol jól, hol kevésbé működött. De jó érzés volt más szájából, például Rudolf Pétertől hallani a poénjaimat. Ha már Rudolf Péter és Búss Gábor Olivér, akkor kihagyhatatlan kérdés, hogy a kedvenceid közé tartozik-e az Üvegtigris trilógia? KORMOS ANETT: Persze. Bár annyira nem a trilógiát, hanem az első részt kedvelem különösképpen. Az a jó benne, hogy nem majmolja az amerikai filmeket, hanem van benne egy különleges magyar ízlésvilág, amitől olyan bájos az egész. Mint kétgyermekes anyukától nem azt kérdezem, mit csinálsz szabadidődben, hanem arról faggatlak, miként kapcsolódsz ki. kormos anett: Az a jelenlegi helyzet, hogy nem kapcsolódom ki, hanem vegetálok. Amikor annyira fáradt vagyok, hogy már nincs értelmes gondolatom, és nem tudok két mondatot megfogalmazni, akkor abbahagyok mindent, és agyhalott állapotban bambulok. Ilyen állapotban megnézek úgy egy műsort, hogy a végén nem tudom elmondani, miről szólt. Ez van most. BOROS NORBERT norbert.boras@naplo.hu Á humoristák újságírónak, az újságírók humoristának tartják, de Kormos Anett nem aggat magára címkét. DEBRECEN. Kormos Anett napjaink legismertebb, legnépszerűbb női humoristája. Sokan az irónia királynőjének tartják, vitriolos megjegyzéseivel nagy rajongótáborra tett szert. Nem csak a színpadon remekel, karakteres írásai a hölgyek körében legolvasottabb online portálokon rendre megjelennek. A 2016-os Comet díjra jelölt stand-upos egyebek között arról beszélt a kollégánknak adott interjúban, hogy a vidékről a fővárosba költöző tehetséges író majdnem zokniárusként végezte egy aluljáróban, mennyit köszönhet a férjének, aki elindította a humoristapályán, miért „állt bele” több hazai celebbe, milyen érzés volt Ganxsta Zo- lee-t égetni, s azt is elárulta, miért teregeti ki saját, illetve a családja hibáit. Hiába tanultál újságírást, írtál az iskolákban rendszeresen, és publikáltál országos napilapban is, nehezen indult be a karriered, amikor a fővárosba költöztél, majdnem zokniárus lett belőled az egyik aluljáróban. Nehezen élted meg ezt az időszakot? KORMOS ANETT: A naivitásnak annak a fokán már túl voltam, hogy azt merjem gondolni, azért mert pusztán nem vagyok tehetségtelen, főszerkesztői pozícióba helyeznek egy piacvezető magyar lapnál. Tudtam, hogy ez nem így működik, tisztában voltam azzal, ha feljövök Budapestre, akkor nem fognak tárt karokkal várni. Próbálkoztam, bíztam benne, előbb-utóbb majd lesz valami, de nem dőltem a kardomba, hogy azonnal nem kaptam állást. A munkakereséssel párhuzamosan küldözgettem a szerkesztőségeknek az írásaimat, de már akkor is úgy működött, mint most, ha nem volt semmilyen kapcsolatod, akkor viszonylag ritkán olvasták el azt, amit beküldtél. Akkor 22 éves voltam, s lényegében már teljesen mindegy volt, milyen munkát találok, csak el tudjam tartani magam, később pedig elkezdhessek álmodozni valami jobbról. Valóban úgy volt, hogy zokniárus leszek, de az utolsó pillanatban „beszippantott” az újságírás. Hogyan reagáltál, amikor kiderült, a férjed benevezett a Mondom a magamét televíziós tehetségkutatóba, ami a stand-upos karriered kezdetét jelentette? KORMOS ANETT: Furán hangozhat, de nem túlságosan viselt meg a hír, mert akkor már négy éve otthon voltam a gyerekekkel, és túlestem egy Névjegy Kormos Anett Születési idő: 1981. november 22. Születési hely: Lengyeltóti ________ Családi állapota: férjezett, két gyermek anyukája ____________ Iskolai végzettsége: Berzsenyi Dániel Főiskola kommunikáció-művelő- désszervező szak Foglalkozása: humorista, újságíró Könyvei: Ingyen Színház, Dumaszínház - Tankönyv és munkafüzet, A nagy Roast könyv (Dombóvári Istvánnal) Televíziós szereplései: Mondom a magamét, Showder Klub, Heti Hetes szellemi leépülésen. Vágytam bármiféle ingerre, ami nem az, hogy a gyerekekkel együtt vagyok. A férjem bejelentette, a hétvégén lesz egy televíziós tehetségkutató, s menjünk el, mert beadta a nevezésemet. Aznap este pont ott volt nálunk az anyósom, tudott vigyázni a gyerekekre, és azt mondtam, nekem mindegy, hogy tehetségkutatóra vagy egy lángososhoz megyünk, csak ne legyek otthon. Semmit nem készültem a fellépésre, igaz, túl nagy vágyam sem volt, mindössze annyi, nehogy úgy járjak, mint a legégőbb produkció, amelyet bemutatnak, s ők lesznek a leghülyébb sztárok. Bíztam benne, hogy nem lesz nyoma az előadásomnak. Azóta megbánta a döntését a párod? KORMOS ANETT: Melyiket? Hogy elvett? Bízom benne, hogy nem ő csinált belőlem humoristát. Ennek volt előzménye, mivel nem azért nevezett be, mert álmodott egyet és kitalálta, nekem erre van szükségem, hanem viszonylag sokszor mondtam, hogy így én is tudnám, mint ahogy ezek a fiúk csinálják. Ezért nem gondolom, hogy bármit is ő csinált volna belőlem, s ezzel nem csökkentem az ő érdemeit. Csak azt mondom, hogy ez egy olyan véletlen, amiből mindketten profitálunk. Népszerű lettél, rengeteg fellépésed van,keveset vagy otthon, gondolom, így rengeteg munka hárul a férjedre. KORMOS ANETT: Az az igazság, hogy tök jó lenne panaszkodni, de akik reggel hatra vagy hétre mennek dolgozni és mondjuk délután ötig ülnek az egyik szupermarket pénztárában, nem gondolom, hogy ott a férj élete köny- nyebb lenne, mint a férjemnek. Nálunk az a fontos, hogy hazaérjen hétre, mert akkor fürdetem a gyerekeket, majd elindulok a fellépésre. Persze sokszor adódik úgy, hogy át kell vennie a feladatokat, de az különösebben nem viseli meg, mert az elejétől fogva be volt vonva a gyerekek nevelésébe. Ebben nagyon rugalmas, jó fej. A női humor miben másabb, mint a férfi? KORMOS ANETT: Nem úgy van rá igény, de nem is kaptunk annyi lehetőséget, mint a férfiak. Nagyon különleges a magyar közönség. Például itt van Ákos, aki elmondta a véleményét a nőkről. Nagyon sokan gondolják ugyanúgy, hogy a nőknek megvan a helyük, és az leginkább a konyha. Egyébként szerintem is nagyon sok nőnek ott van a helye, de nagyon sok férfinak is, szóval ez nem nemi alapon determinálódik, hanem sokkal inkább képességek alapján. Van nagyon sok humoros nő meg nagyon sok humoros férfi. Amiatt, hogy több ilyen férfit ismerünk, annak az egyik oka az, hogy „Véleménynyilvánításból élek, hol vicces, hol kevésbé humoros formában” fotó: m agánarchívum különbség, például amikor a férjem és a haverjai nyihog- nak azon, hogy egy tangás nőnek remeg a segge, az nekem kevésbé vicces. De ez inkább ízlés dolga, mint különbség férfi és nő között. Nincs receptje a humornak, nyilatkoztad egyszer. Viszont úgy tűnik, a családi élethez bármikor lehet nyúlni, mert biztos a siker. A gyermekeid még nem tudnak leállítani, hiszen viszonylag kicsik, de a férjed nem tette még szóvá, hogy nevetség tárgyává teszed? KORMOS ANETT: Mindannyian nevetség forrásai vagyunk. Az, hogy én róluk beszélek, azt úgy gondolom, ennyi szabadságom van a saját családomban. Nem jönnek újságírók és fotósok a házunkba, nem fésülöm a gyerekem haját televíziós műsorban, nem csókolom a férjemet újságok címlapján, tehát nem kell ennek a rendszernek a kiszolgálóivá válni. Az én szólásszabadságomba ez beletartozik. Nyilván, ha ezt a férjem nem bírná, akkor nem élnénk együtt. Én ilyen alkat vagyok, kiteregetem a saját hibáimat meg még az övékét. Ha nem tetszik nekik, szóvá teszik... A humoristák szívesen „ostorozzák magukat” közönség előtt, szinte mindenkinek megvan a maga keresztje, te például sokszor felhozod témaként, hogy kicsi a melled. Miért döngölitek saját magatokat a sárba? KORMOS ANETT: Ezt öniróniának hívják, ami azért nagyon szerencsés, mert a közönségnek azonnal kialakulnak benyomásai veled kapcsolatban. És ha ezeket a benyomásokat szellemes kontextusba helyezve kimondod helyette, akkor úgymond kihúzod ennek a dolognak a méregfogát. Sokkal viccesebben meg tudod fogalmazni a hibád, és akkor neki már nem kell ezen gondolkoznia. Kellemetlenül őszintének tituláltad magad egy korábbi cikkben, aminek többek között már Bódi Sylvi, Lilu és több ce- lebritás is megitta a levét. Miért érzed szükségét annak, hogy a A magánéletben is ennyire kritikus vagy? KORMOS ANETT: Igen. Ennek számtalan a hátránya és az előnye is. Nem könnyű velem együtt élni. Ezek szerint a roast című műfajt neked találták ki, talán nem véletlen, hogy tagja voltál annak a csapatnak, amelyik Ganxsta Zolee-t égette. Szerinted a magyar verzió valamikor eljuthat arra a szintre, mint ahogy Amerikában beszólnak a hírességeknek? KORMOS ANETT: Iszonyodom attól az amerikai-magyar párhuzamvonástól, amit megtesznek a filmgyártásban és a humorban is. Itt nem amerikai, hanem magyar közönség ül a nézőtéren, és akik odaállnak, azok sem tengerentúli celebek, akiket még pisilés közben is lefotóznak. Nálunk nem ezen a szinten van a „szórakoztatás”, így másféleképpen kell operálni. Aki részese volt, látta, hogy az első roastnál eltelt 15-20 perc, mire a közönség megértette, hogy itt úgy megy egymás savazása, nyílt színen beleállj bizonyos emberekbe? KORMOS ANETT: Ezekben az írásokban nem a személyek ellen szólok, mert nekem aztán tökmindegy, ki mit mond, hanem a téma a lényeg! Vannak olyanok, akiket ismerek, tudom, hogy kedves emberek, de gyakran mondanak vagy csinálnak baromságot, s ekkor szoktam szólni. Véleménynyilvánításból élek, hol vicces, hol kevésbé humoros formában, biztos belefutok néha tévedésekbe. sokkal több bemutatkozási lehetőséget kapnak, és a közönség iá sokkal nyitottabb egy férfi humoristára, mint egy nőire. Van egyáltalán olyan műfaj, hogy női humor? KORMOS ANETT: Nem hiszek ebben. Szerintem a nők más témákat tartanak humorosnak és máshogyan, mint a férfiak. Van valamiféle
