Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
2016. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK REUT í«S', 'ísi «vis» isssss* «:*»:■ xnanesb «mmm ÜHiLaato. nmi | Fókuszban a viz 5 A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás A Nílus a civilizáció egyik bölcsője, termékeny, zöld csík a Szahara homokjában fotók: hoványi Péter A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. BUDAPEST. Másodízben gyűltek össze Budapesten azok a politikusok, diplomaták, ENSZ-munkatársak, aktivisták, üzletemberek, akiknek befolyásuk lehet arra, hogy a népességnövekedés és a klímaváltozás ellenére jut-e mindenkinek tiszta ivóvíz a század végén. Új típusú, integrált szemléletű, fenntartható vízgazdálkodásra van szükség - ez a kulcsmondata a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozónak, ugyanis ha a világ ezen az úton halad tovább, az előrejelzések szerint tíz-húsz éven belül az emberiség kétharmada vízhiánnyal fog küzdeni, ami háborúkhoz, tömeges népvándorláshoz vezethet. Szükségállapot Bolíviában Ennek már most is láthatóak a jelei: a legutóbbi hírek szerint a második tó is kiszáradt Bolíviában az országot hosz- szú ideje sújtó súlyos aszály miatt. A 135 négyzetkilométeres Uru-Uru-tóból csak egy alig néhány méteres pocsolya maradt, kilenc hónappal ezelőtt pedig a 2300 négyzet- kilométeres Poopó-tó - Bolívia második legnagyobb tava - száradt ki. A tavaktól kétszáz kilométerre fekvő La Pazban mintegy 400 ezer ember szenved vízhiányban hetek óta, Evő Morales elnök szükségállapotot hirdetett az aszály miatt. Közkeletű tévhit A vízzel kapcsolatos jogi szabályozások már az ókori civilizációkban jelen voltak, elődeink is felismerték a vízzel kapcsolatos tevékenységek súlyát. Az első írásos dokumentumok Mezopotámiából származnak, az öntözőcsatornák létesítésére, fenntartására vonatkoztak. Az első hazai, írásos vízjogi rendelkezések, dokumentumok az 1100-as években jelentek meg a Magyar Törvénytár köteteiben, ezek főként a tógazdaságok és a halászhelyek adományozására vonatkoztak. Manapság közkeletű tévhit, hogy Magyarország a víz országa. Bár a hazai vízkészletek valóban jelentősek, ugyanakkor sebezhetők is: a lakossági, ipari és mezőgazdasági célra kitermelt felszíni és felszín alatti vízvagyon 95 százaléka külföldről érkezik. Huszonnégy vízfolyás nyúlik túl az országhatáron; a vízvagyon mindössze öt százaléka hazai eredetű, csapadékként kerül a felszíni vizekbe. A külföldről érkező viz gyorsan átfolyik az országon, sőt gyarapodik is útközben, tehát több megy ki, mint ameny- nyi bejön. A jelenlegi műszald feltételek mellett hasznosítható vízkészlet csupán évi 600 köbméter fejenként, ez pedig az egyik legkisebb érték a kontinensen. Valójában vízhiányos ország vagyunk, azaz minden csepp vizet meg kellene tartanunk - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok című kiadvány összegzésében. Esztelenül pazaroljuk A fentiekre hívja fel a figyelmet a Médiaunió legutóbbi kampánya, amely rávilágít: nem csak környezetvédelmi, hanem takarékossági szempontból is érdemes odafigyelnünk a vízfogyasztásunkra.- Feleslegesen és esztelenül pazaroljuk a vizet. Ivóvízzel fürdünk, mossuk le a kocsit, és folyó víznél mosogatunk. Mi odafigyelünk ezekre a dolgokra, hogy minél kevesebbet pazaroljunk el a hétköznapok során. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy minél kevesebb vegyi és szennyező anyagot engedjünk a lefolyóba - foglalta össze a kampány lényegét Simon András kommunikációs szakember. km Vízlábnyom: Egyes termékek vízszükséglete A globális vízhiány fokozódásával egyre fontosabb az egyes termékek vizlábnyomának mérése, azaz annak meghatározása, hány liter víz szükséges az előállításhoz. Nemcsak a termékek, hanem országok, fogyasztók vfzlábnyomát Is mérni lehet. A cél ugyanaz, mint a szén-dioxld-klbocsátás esetében: csökkenteni a felhasznált víz mennyiségét. Egy átlagos nagyságú almához 125 liter víz kell, két deciliter almaié előállításhoz pedig 230. Egy kilogramm banánhoz átlagosan 790 liter vizet használnak fel. Egy kilogramm marhahús előállításához 15 400 liter víz kell; ennek 99 százaléka az állat táplálásához szükséges. Az árpából készült sörök gyártásához 1420 liter vízre van szükség kilogrammonként; egy pohár sör vlzlábnyoma így 74 liter. Egy egykilós búzakenyér elkészítéséhez 1827 liter víz kell; ennek 80 százaléka a lisztgyártáshoz szükséges. Egy kilogramm tehéntej előállításához 940 liter víz kell, egy liter tejből 50 gramm vajat lehet előállítani, Így a vaj vlzlábnyoma 5550 liter kilogrammonként. Egy kilogramm sajt előállításához 5060 liter vízre van szükség. A káposzta vlzlábnyoma átlagosan 280 liter kilogrammonként. A csokoládé az egyik „legszomjasabb” termék: egy kilogramm előállításához 17196 liter víz szükséges. Egy farmerhez körülbelül 6840, egy pamutpólóhoz pedig 1600 liter vízre van szükség. Egy kilogrammnyi bőrclpő elkészítése során 16 ezer liter víz fogy el. Egy kilogramm mikrochlp elkészítéséhez 16 ezer liter víz szükségeltetik. Egy autógumihoz 2072, egy autóhoz pedig 156 ezer liter vizet használnak fel. A szennyezések ellen is védekeznek A Beregi árapasztó tározó beüzemelési gyakorlata alkalmával táskalaboros vfzvlzsgálatot is végeztek a szakemberek FOTÓ: FÜLÖP ZOLTÁN Az olajszennyezésre is felkészültek az idén a FETI VÍZIG munkatársai. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Nemrég fejeződött be a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő ár- és belvízvédelmi művek őszi felülvizsgálata, a tapasztalatokat és a további feladatokat a vízügyi szakemberek egy záróértekezleten vették számba. A vízminőségről Veres József, a FETIVIZIG Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője tartott előadást, amelyből kiderült: az értekezletig 20l6-ban 130 vízmintát vettek, felülvizsgálták a kárelhárítási helyeket és az üzemi kárelhárítási terveket, vízminőségi útmutatót készítettek a munkatársaknak, és a Beregi árapasztó tározónál az olajszennyezés elleni védelmet is gyakorolták. Elsüllyedt traktor- Az idei feladataink közé tartozott a táskalaborok beüzemelése, kalibrálása és a munkatársainknak is bele kellett tanulniuk a használatukba. Területünkön az elmúlt egy évben négy esetben kellett másod-, egy esetben pedig harmadfokú vízminőségi készültséget elrendelnünk. Előfordult oxigénhiány miatti halpusztulás, találkoztunk elsüllyedt traktorral a Lónyay-főcsatornában, trágyaszennyezéssel a Belfő- csatornában - hozott néhány példát az osztályvezető, majd hozzátette: - Ezekről az esetekről a csatornaőröktől értesültünk, de jó lenne, ha nőne.a társadalmi érzékenység is.- Vizeinkben a kommunális hulladék mennyisége lassan csökken. A leggyakoribb továbbra is a külföldről érkező műanyag hulladék, de van remény a javulásra. Egy civil szervezet is igyekszik ráirányítani a figyelmet a problémára: a PET-kalózok legutóbb 65 ezer flakontól szabadították meg a Tiszát. Már mér a tiszabecsl szonda- Üzembe helyeztük a vízminőségmérő szondát Tisza- becsnél, amely a pH-értéket, az oxigéntelítettséget, a vezető- képességet és a hőmérsékletet méri. Igazgatóságunk tervezi az összes határszelvénynél hasonló berendezések telepítését, a técsői vízminőségmérő állomást ukrán kollégákkal közösen szeretnénk üzemeltetni- beszélt végezetül a terveikről Veres József. KM A Kárpátokból érkezik hozzánk Szatmár kincse milota. Szabolcs-Szatmár-Be- reg keleti csücskében fekszik Milota, amely a diója mellett a megye egyetlen ásványvíz- forrásáról is ismert.- Családi vállalkozásunk 2007-ben kezdett szódavíz-palackozással foglalkozni. Tudtuk, hogy itt van az ország egyik legtisztább, felszín alatti vízkészlete - ami a Kárpátokban csörgedező patakok összefolyásából jött létre, és amit a kavicsos-homokos réteg formál kristály- tisztává -, ezért megkerestük a kútfúrásra legalkalmasabb helyet, hogy a saját vizünket palackozhassuk - idézte fel a kezdeteket Nyilas Sándor.- A megvalósítás nehéznek bizonyult; csak a negyedik kútfúrónak sikerült leküzde- nie a sziklás rétegeket, de megérte: a Milotai Ásványvíz semmilyen tisztításra, kezelésre nem szorul, mégis megkapta a kiváló minősítést. A szervetlen ásványi anyagok olyan kis mennyiségben vannak jelen benne, hogy fogyasztása mindenkinek ajánlott a kisgyerekektől a szívbetegekig, a bakteriológiai minősítése pedig ugyancsak kiváló - tette hozzá a cégtulajdonos.- A vízkészlet, amelyből a Milotai Ásványvíz származik, jogilag védett, az állam gondoskodik róla, hogy jó kezekben maradjon. A telephely és a kút cégünk tulajdonában van, a víz azonban nem, a katasztrófavédelemhez tartozó vízügyi igazgatóságtól kapjuk meg a vízjogi engedélyt - tudtuk meg Nyilas Sándortól Szatmár kincséről. km Biztonságban vannak a bázisok Az idős tölgyek esnek áldozatul Több évtized után 2011-ben - az ideiglenesen megnövekedett talajvízszintnek köszönhetően - újra virított a magyar nőszirom a Sóstói-erdőben Közel kétszáz mélyfúrású kutat üzemeltet a Nyírségvíz. nyíregyháza. Az Egészség- ügyi Világszervezet ajánlása szerint lehetőleg felszin alatti vizeket kell igénybe venni a közüzemi ellátásban, mert a haváriaszerű szennyezésekre kevésbé érzékenyek, ugyanakkor vízkezelési technológiájuk egyszerűbb és olcsóbb. Az ivóvízbázisok védelmével azért kell intézményesen foglalkozni, mert a hazánkban találhatók közül több is sérülékeny földtani környezetben van, ami azt jelenti, hogy azt a felszín alatti víztartó képződményt vagy réteget, amelyből a lakossági igényeket fedezik, nem fedi olyan, vizet át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a felszínről leszivárgó szennyező anyagokat. Ezek a vízbázisok - amelyekből hazánkban a közüzemi rendszerekkel szolgáltatott víz 65 százaléka származik - védelmi intézkedések nélkül elszennyeződhetnek, még ha hosszú idő alatt is.- A Nyírségvíz Zrt. az erről szóló kormányrendelet 1997- es hatályba lépése óta folyamatosan törekszik vízbázisainak biztonságba helyezésére - tudtuk meg Nánási Józseftől, a cég vízellátási műszaki irodájának munkatársától. Társaságunk Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 86 településén biztosítja a vízszolgáltatást, valamint 68 településen a szennyvízelvezetést és -tisztítást. A hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a szükséglet közel 10 százalékát felszíni, 90 százalékát pedig felszín alatti forrásivóvizünk védett a felszíni szennyeződésektől ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET ból fedezik. A mi esetünkben az ivóvíz kizárólag az utóbbi forrásból, vagyis mélyfúrású kutakból származik, amelyekből szolgáltatási területünkön közel kétszáz található. Ezek védettek a felszíni szennyeződésektől, vízhozamuk 200 és 1500 liter/perc között változik- sorolta az adatokat a szolgáltató vízellátási szakértője. Figyelőkútrendszer- A hidrogeológiai védőterületet a szennyező tevékenységek elkerülése érdekében a felszínen is megjelöljük, az ivóvizet figyelőkútrendszer- rel is vizsgáljuk. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól távolabb és elszakadva is megjelenhet, és a szükséges korlátozásokkal hasznosítható. Működési területünkön nem fordult elő ezzel kapcsolatos szabálytalanság, inkább jellemző, hogy a védterületen erdősítés, fakitermelés, ültetvénytelepítés miatt kérik a társaság hozzájáruló nyilatkozatát - tette hozzá Nánási József. km Gondot jelent a talajvízszint csökkenése a Sóstói-erdőben. nyíregyháza. - A talajvíz szintje jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben a Sóstói-erdőben - válaszolta érdeklődésünkre Tölgyfa Gábor.- Ez a mérések mellett abban mutatkozik meg a leglátványosabban, hogy az idősebb tölgyes erdőállományok alól eltűnő vízre a gyökérzet már nem tud kellően reagálni. Ilyenkor lassú csúcsszáradás indul meg a faállományban, vízhajtások keletkeznek a törzsön és kiszáradnak a fák, súlyos esetben egész erdőrészletek. Ilyenre sok példát láthatunk a Sóstói-erdőben. Alkalmazkodnak a vízszinthez- A fiatalabb állományok esetében más a helyzet, mert ezek még ellenállóbbak. Ha jól sikerül az erdőfelújítás és az első néhány évben nincs komoly aszály, akkor szépen növekedhet az állomány, az ilyen erdők ugyanis már alkalmazkodnak a csökkent vízszinthez - részletezte a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének igazgatója.- Összességében tehát gondot jelent a Sóstói-erdőben a talajvízszint csökkenése. Természetvédelmi megfontolásból - az erdő jelentős területe része a NATURA 2000 hálózatnak - a jövőben is az őshonos társulások, a homoki tölgyesek fenntartása a cél a Sóstói-erdő nagy részében úgy, hogy a közjóléti célok elérése hosszú távon biztosítható legyen - foglalta össze a viz és a nyíregyházi parkerdő kapcsolatát Tölgyfa Gábor. KM Mit tehet az erdész? A homoki tölgyeseknél előfordulhatnak fel-felnyíló részek; ha kevesebb a csapadék és a talajban lévő víz mennyisége, akkor ezekből több lesz. A nem megfelelő záródás esetén invazív fajok terjedhetnek el, a vízhiány miatt csökkenhet az egységnyi területre eső fahozam - ezt a megfelelő fafaj kiválasztásával részben lehet kompenzálni. Az erdész elsősorban szárazságtűrő fafajok alkalmazásával tud zárt erdőképet elérni. Az őshonos fafajok közül ilyen a cser, a hazai nyárak és az ezüsthárs főfafajjal kialakított elegyes erdőtársulások, a nem őshonosak közül pedig a vörös tölgy és az akác - a Sóstói-erdőben mindkét esetre lehet példákat találni.
