Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-29 / 305. szám
8 Horgász, vadász 2016. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK KÉST Mi lehet vajon a Jándon látott gímtróf ea titka? SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Az ősszel Jándon megrendezett trófeamustrán kicsiknek és nagyoknak is feltűnt egy olyan agancs, amelynek az egyik ágát valószínűleg egy lövedék lyukasztotta át. Próbáltuk megtalálni azt a vadászt, aki ezt a trófeát kiállította, de sajnos eddig nem találtunk a nyomára. A trófeamustrán tíznél több vadász- társaság vett részt, és bár több szervezetnél érdeklődtünk, sehol sem tudták megmondani, vajon ki ejthette el. Pedig nagyon kíváncsiak lennénk arra, vajon már ilyen állapotban ejtette el a vadász, vagy az ő első lövése az agancsot találta el és utána jött még csak a halálos lövés. Örömmel meghallgatnánk a vadászat körülményeit, ezért reménykedünk abban, hogy a trófea tulajdonosa is olvassa ezeket a sorokat, s megkeresi majd M. Magyar László kollégánkat a 06-20/480-l693-as telefonszámon. km A fiatalok is érdeklődve nézték Jándon, vajon mitől keletkezett a lyuk a gímszarvas agancsán archív fotók: m. magyar László Változatlan árakon 2017-ben is Többször írtuk már lapunkban, hogy a horgászjegyek ára nem változik meg 2017-ben. Emlékeztetőül íme néhány jegyár. Császárszállás: felnőtt éves: 30 ezer forint felnőtt éves éjjel-nappal: 40 ezer forint felnőtt éves 63 éve felett, 2 horgász-készséggel: 25 ezer forint felnőtt éves 63 év felett, 2 horgászkészséggel (É-N): 33 ezer forint felnőtt napi: 2 ezer forint felnőtt éjszakai: 3 ezer forint felnőtt heti: 10 ezer forint ifjúsági éves: 15 ezer forint ifjúsági napi: 1 ezer forint ifjúsági heti: 5 ezer forint Oláhréti tápcsatorna: felnőtt éves: 6 ezer forint felnőtt napi: 600 forint Halásztanyai csatorna: felnőtt éves: 5 ezer forint felnőtt napi: 600 forint ifjúsági éves: 3 ezer forint ifjúsági napi: 500 forint Tisza felnőtt éves: 18 ezer forint 65 év felett férfiak, 2 horgász-készséggel: 14 ezer forint felnőtt napi, 2 horgász-készséggel: 1 ezer forint ifjúsági és nők éves, 2 horgász-készséggel: 14 ezer forint (eddig ez nem volt) rekreációs halász területi éves jegy (3 db szélvarsa): 33 ezer forint emelőhálós, 16 négyzetméternél nem nagyobb: 25 ezer forint Holt-Számos: felnőtt éves: 30 ezer forint 63 év felett, 2 horgász-készséggel: 23 ezer forint felnőtt napi: 2 ezer forint ifjúsági éves/63 év felett, 1 bot: 12 ezer forint Mátyus, Rózsás-holtág: felnőtt éves: 5 ezer forint Keleti-főcsatorna: felnőtt éves (csak partról): 15 ezer forint felnőtt éves (partról és csónakból): 18 ezer forint felnőtt éves 63 év felett, 2 horgász-készséggel, csak partról: 12 ezer forint felnőtt éves 63 év felett, 2 horgász-készséggel (partról és csónakból): 15 ezer forint Az Oláhréti tápcsatornánál A vaddisznók mellett szarvasok is a terítéken VÁSÁROSNAMÉNY, JÁND. Az elmúlt hetekben szinte minden szombatra jutott egy-egy vaddisznóhajtás a vásárosna- ményi székhelyű Beregi Tisza Vadásztársaság szervezésében, s minden alkalommal volt mit lefényképezni a vadászat befejezése után. Szabó József, a vadásztársaság elnöke tájékoztatta lapunkat a december 17-én megrendezett vaddisznó terelővadászatról is. A vadászat utolsó eseményei már a vadásztársaság jándi vadászházához kötődnek, a vadászok ott készítették el ugyanis a terítéket. A vadászatot vezetők értékelésükben elmondták, ismét jól sikerült a hajtás, hiszen terítékre került 20 darab vaddisznó és 4 darab gímszarvas tarvad. km A teríték a jándi vadászház udvarán fotó: vadásztársaság Múzeumban a nagyvilág állatai A múzeumban sok információval lesznek gazdagabbak a fiatalok is archív fotó: zsoldos Barnabás Lesz folytatás, hiszen jelentős anyag van még feldolgozatlanul. vásárosnamény. Ötven évvel az I97l-es budapesti vadászati világkiállítás után, 2021-ben ismét hazánk ad majd otthont ennek a nagyszabású rendezvénynek. A főváros mellett azonban jelentős szerep jut majd a vidéken található vadászati múzeumoknak is, így a Keszthely-Hatvan-Vásáros- namény „tengely” minden bizonnyal gyakran szerepel majd abban az évben a híradásokban. Az ártér volt a játszótér Több olvasónk is felkaphatja a fejét: vadászati múzeum a Bereg fővárosában? Igen. S mivel leginkább csak a szakmabeliek ismerik, megkértük Kiss B. Zoltánt, a kiállítás szellemi atyját és létrehozóját, elevenítse fel a megalakulás körülményeit. A Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke először is a gyermekkorát idézte fel, hogy megérthessük a benne kialakult gyűjtőszenvedélyt.- Nagyvarsányban olyan utcában nőttem fel, ami az ártérre vezetett, s nekünk, gyermekeknek szinte az volt a játszóterünk. Nagyon érdekelt a természet, szinte minden lenyűgözött, amit ott találtam. Bogarakat gyűjtöttem, leveleket préseltem, figyelgettem a fiókákat és etettem is őket. Akkor még nem tudhattam, hogy genetiAhogyjönfel a nap, egyre több madár és vadállat hangja szól. KISS B. ZOLTÁN kailag, anyai ágon mindez belém lehetett kódolva, hiszen nagyapám és a nagybátyám - mindketten a Kajdi József nevet viselték - vadászok voltak. Ahogy nagyobb lettem, sokszor elvittek magukkal. Részt vettem hajtásokon is, mindig mentem, amikor volt rá lehetőségem. Később még egy vadászkutya boldog tulajdonosa is lehettem. Az első és utolsó lövés Nem sokan mondhatják el magukról, hogy hamarabb megszerezték a vadászengedélyt, mint az érettségi bizonyítványt. Kiss B. Zoltán e kevesek közé tartozik. Párhuzamosan készült mindkét megmérettetésre, s először a vadászvizsgát tette le. Máig őrzi az első vadászengedélyét, amit éppen nagybátyja állított ki 1978. május 2-án. Óvja, félti még ma is az első fegyverét, az egycsövű, egylövetű orosz IZS puskát, hiszen még fontos szerep vár rá: vadászként ezzel szeretné majd leadni az utolsó lövést, hogy elmondhassa: vele kezdte, s vele fejezte be a vadászatot.- Kezdetben csak trófeákat és koponyákat gyűjtöttem, majd készültek nyakpreparátumok, majd teljes testalakot kaptak az általam elejtett állatok, de akkor még sejtelmem sem volt, mi lesz a sorsuk - folytatta Kiss B. Zoltán. - Mikor Hatvanban kialakították a Nemzeti Vadászati Múzeumot, felvetődött bennem, létében alakítottuk ki ezt a múzeumot. A látogatót a kiállító helyiségben sötétség fogadja, s részese lehet annak, ahogy jön fel a nap, egyre több madár és vadállat - többek között oroszlán, kafferbivaly - hangját hallja. Végül az egész helyiség fénybe borul, s meg lehet alaposabban nézni a vadakat. A látogatók iPaden keresztül tájékozódhatnak a múzeumhogy felajánlom az állatokat az ottani gyűjteménynek, de aztán arra gondoltam, legyen itt Vásárosnaményban egy olyan kiállítás, amely természetes környezetben, interaktív módon, hang- és fényeffektusok felhasználásával mutatja be a nagyvilág - Afrika, Ázsia, Kanada, Európa valamint a szűkebb haza, Bereg élővilágát. ban elhelyezett vadak előfordulásáról, élőhelyeiről, a vad elejtésének körülményeiről olyan formában, hogy a látogatók - különösen a gyermekek - betekintést kapjanak a vad és a vadász kapcsolatába. Mivel jelentős anyagom van még feldolgozatlanul, az épület egy újabb szárnyába másik kiállítást tervezek, azonban annak a koncepcióját még ki kell dolgozni - tette hozzá befejezésül Kiss B. Zoltán. m. magyar László laszlo.magyar@kelet.hu Egy újabb kiállítás tervei- A régi dohánybeváltó épüMár magasan lóg az abrakostarisznya A magyar horgász akkor megy süllőre, mikor nem eszik a ponty, alszik a kárász, nem rabol a balin. NYÍREGYHÁZA. Ha azt mondjuk, hogy a harcsa a hazai vizek királya, akkor a királynői korona mindenképpen a süllőé. Talán az egyetlen olyan halunk, amit az is elcsipeget a tányérról, aki egyébként ki nem állhatja a halat. Ilyenek is vannak. Áz egyik azért nem szereti, mert túl szálkás, a másik azért, mert túl halízű, a harmadik azért, mert túl zsíros - a süllőre egyik se igaz. Minden nagyobb folyóban Örül is a horgász, mikor a horgára akad, ámbár a magyar nem kifejezetten süllőhorgász. Arra általában csak akkor megy, mikor nem eszik a ponty, alszik a kárász, nem rabol a balin. Ez némiképp érthető is, hiszen süllőből jóval kevesebb van, mint mondjuk pontyból, keszegből, bár a folyókra ez nem is biztos, hogy igaz. A süllő, vagy ahogy a kilón felüli példányokat hívják, a fogas, nálunk csaknem minden nagyobb folyónk- ban, továbbá a Balatonban és termetesebb tavainkban otthonos. A sebes sodró kis folyókat viszont mindenütt kerüli. A Balatonban, amelynek legnemesebb és európai hírűvé vált hala homokos és A szerző egy balinnal a Túr partján köves helyeken, rendszerint mélyebb vízben tartózkodik, a folyóinkban pedig általában a természetes, vagy művi akadályok, bedőlt fák, medertörések, hidak, sarkantyúk lötyögő vizeiben. És hát a kövezések mentén, a szélviz és a sodrás találkozásánál. Az iszapos részeket azonban kerüli. Igazi ragadozóhal A fogassüllő életmódját Herman Ottó úgy jellemzi, mint igazi ragadozóhal, amely a folyókban mindenre ráveti magát, amit legyőzhet; még saját faját sem kímélvén meg, elnyeli az apróbb vízi vadat, a vízi patkányt, szóval mindent, ami él és mozog. Rendkívül sebes és ügyes úszó. Éppen a táplálékban való telhetetlensége hozza magával, hogy a folyóban élőnek nem olyan tiszta ízű a húsa, mint a Balaton főhaláé, mely túlnyomóan sugár kardossal, gardával és küszfajok- kal táplálkozik. De felvesz mást is, például a dévért, megeszi az ujjnyi vastag festőkagylót, továbbá a nagyobb vízi rovarokat is. De azért neki is megvannak az ellenségei. Milliméteres korában például a haltetű, fél centis porontyként pedig pont a garda, amit felnőve meg ő pusztít előszeretettel. Áprilisban, jó időben már március végén is ívik, amiben úgy segíthetünk neki, hogy gallyakból, vízinövényekből ívófészkeket készítünk. Ezekre előszeretettel lerakja az ikráit, s általában a kelés is eredményesebb, mint a természetes helyeken. Műcsalival élvezetesebb Báró Szurmay Sándor így ír róluk: „Fogásuk főkép ősszel eredményes, amidőn az éjjeli fagyok beálltával az apró halnépség már téli szállásaira elbúvik, amidőn a süllő és csuka abrakostarisznyája már magasabban lóg. Egész apró halacskával vagy nagy csomóban feltűzött gilisztával, mégpedig úszóval ellátott egyszerű horoggal, melyet félviz mélységre eresztünk és engedünk a part mellett úszni az árral. Kis szél mellett vagy bukdácsoló vízben sikeresebb a horgászat, mert a csali folytonos mozgása jobban in- gerli a halat harapásra. Előbb csak az alsó végét fogja meg és lassan lehúzza azt egy-két arasznyira. Ott megáll rövid időre és nyeleget. A harapás e kezdő stádiumában nem szabad zavarni a halat, mert üres horgot húznánk ki. Várni kell, míg újból elindul és lenyelés után lejjebb viszi az úszót. Ekkor bevághatunk és kihúzhatjuk.” Szurmay báró szerint a süllő fogása műcsalival, orsósforgóval (villantóval) még élvezetesebb, ha a víz mentén cserkelve felkeressük őket, s nem várjuk meg egy helyben, amíg odajönnek a csalihoz. Sokan vagyunk, akik ugyanígy vélekednek. BALOGH GÉZA
