Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-08 / 262. szám
2016. NOVEMBER 8„ KEDD Magyar zeneművészet: Kazár Pál Magyar sajtó: Zsoldos Barnabás Vonzzák a kihívások Ha kell, Kazár Pál dobol, zongorázik, zenét ír, programokat szervez, segíti a fiatalokat. nyíregyháza. Beleszületett a zenei világba Kazár Pál, hiszen édesapja ütős hangszereken játszott. Hét-nyolc esztendős lehetett, amikor az édesanyja zongorát vett neki, s azzal lelkesítette, hogy a zongorista diktál a dobosnak. Beíratták a szülei a nyíregyházi zeneiskolába, azonban a klasszikus zenélésnek hat-hét év múlva vége szakadt, mert a beat- korszak hatása alól ő sem vonhatta ki magát: a legendás Kazár Pál Marsó Jánosnál kezdett köny- nyűzenét tanulni. Abban az időben számos együttes született, így a Vasvári Pál Gimnáziumnak is lett zenekara, amelyben a dobok mögé ült Kazár Pál, mert éppen dobos kellett. Tanult és tanított A vendéglátóiparban 19 évesen kezdett el dolgozni, Ti- szavasvári egyik presszójában zenélt az édesapjával.- A zenei kihívások mindig is nagyon érdekeltek. Kihívás volt például, amikor 24 évesen az Országos Szórakoztató Központ (OSZK) keretében kezdő zenészeket, Ibrányban pedig a zeneiskolában klasz- szikus zenét tanítottam. A tanítások során én is rengeteget tanultam. Kihívás volt az is, amikor felkértek, hogy a Folk- fusion együttessel az idei augusztus 20-án adjunk nagyszabású szimfonik live koncertet meséli Kazár Pál, aki a tanárképző főiskolán matematika-ének szakon szerzett diplomát, majd elvégezte a Debreceni Zeneművészeti Főiskolát is. A Móricz Z s i g m 0 n d ^ Színházzal ..... flhkelőször FOTÓ: RACSKÓ TIBOR dobosként került kapcsolatba, ugyanis a teátrum zenekarába éppen ilyen zenészt kerestek. Aztán egy kis kitérő után, amikor Verebes István igazgató hívta vissza a színházhoz, igent mondott, vagyis 1985-től pár év kihagyással a mai napig a színház zenei vezetője. Kazár Pál a bábelőadástól a gyermekdarabokon keresztül felnőtteknek szóló színdarabokhoz is írt már zenét. Szeret fiatalokkal dolgozni, akiknek átadhatja mindazt a tudást, tapasztalatot, amit az elmúlt évtizedekben szerzett. Foglalkozott helyi együttesek lemezeinek gyártásával, kiadásával is. Segítette a Dongó, a Piccoli Archi Zenekar munkáját. Több hanglemezt készített neves előadóművészeknek. A Zen- Élünk Egyesület keretén belül 2006-tól igyekszik a helyi zenészek lehetőségeit szélesíteni. Az egyesülettel számos rendezvény szervezésében vett részt: Randevú a szökő- kútnál, Nyíregyházi Buli, Kul- túrpiac, Zsinagóga koncertek. A VIDOR Fesztivál délutáni zenei programjait a kezdetektől Kazár Pál közreműködésével szervezi a Móricz Zsigmond Színház. KM-MML Névjegy Születési hely, idő: Nyíregyháza, 1953 Iskolai végzettsége: tanárképző főiskola, matematika-ének szak, Debreceni Zeneművészeti Főiskola Zeneszerzői munkásság: Ludas Matyi, Aranykulcsocska, Kelekótya Tündér, Csalóka Péter, Jonatán és a többiek, Karnyóné, Tudósnők, stb. Jelenlegi együttesei: Folkfusion, Dimenzió Család: van két leánya, egy fia és négy unokája Határok nélkül szól a rádióban Zsoldos Barnabás védjegye a mikrofon . fotó: sipeki Péter A szülőföldről és a határon túli magyar területekről beszámolni a Magyar Rádióban tisztesség s becsület dolga. MÁTÉSZALKA. - Nagyon meglepett, és hihetetlen megtiszteltetés, hogy jelöltek a Megyei Príma Díjra - reagált a jelölésre Zsoldos Barnabás, aki a kisvár- dai Bessenyei-gimnáziumban érettségizett, ám a továbbtanulása nem volt töretlen, mert a nyíregyházi tanítóképzőben a vallásról mondott gondolatai miatt úgy döntöttek, nem alkalmas, a pályára, így Záhonyban kezdett dolgozni, tanulni, 1971-ben vasúti tisztté avatták.- Az újságírás középiskolásként is foglalkoztatott, ezért a Nyíregyházi Rádió felhívására 1974 őszén írtam egy pályázati tudósítást, és 1975 januárjában hivatalosan is Mátészalka és a térség rádiótudósítója lettem a vasúti munkám mellett- mesél szakmai pályafutása kezdetéről Zsoldos Barnabás, aki arról sem mondott le, hogy tudását gyarapítsa. - A rendszerváltás után beiratkoztam a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékére és etnográfus lettem. E témakörben könyvem is megjelent: Néprajz a nyíregyházi rádió hullámhosszán címmel - mondja. Közben a Magyar Rádió mini bejátszó stúdiót létesített Mátészalkán, így közvetlen kapcsolata lett a nyíregyházi stúdió és a Magyar Rádió között. A rendszerváltás után lett a Magyar Rádió főállású munkatársa, ekkor szakított a vasúti pályával.- Riportokat, tudósításokat, műsorokat készítettem a Nyíregyházi Rádióban és egyre többször megszólaltam a Kossuth Rádióban is. A szinte kétévenkénti árvízi hullám tette ismertté a nevemet, a legmaradandóbb ezek közül a 200l-es beregi árvíz volt - idéz múltat Zsoldos Barnabás, aki ebben az időben már a Kossuth Rádió éjszakai műsorát is szerkesztette. 2002-ben nevezték ki a nyíregyházi stúdió vezetőjének, s ezt a tisztet 2007. június 30-áig látta el, akkor sok vidéki - így a nyíregyházi - stúdió is megszűnt. Szakmai munkáját többször elismerték. Róluk szólni becsület dolga Nyugdíjas rádiósként szolgálja Bereget, Szatmári és azok elcsatolt történelmi részét.- Nem tudnék a lelkiismeretemmel elszámolni, ha nem mennék át Ungba, Ugocsá- ba, Partiumba, a történelmi Szatmárba, és ne számolnék be az ott élő magyarok mindennapjairól. A velük történtek nem hagynak érintetlenül, mint ahogy a természeti és épített értékeinket is igyekszem bemutatni az országnak, világnak. Ezért maradtam itt szülőföldemen, mert róluk szólni a rádióban tisztesség és becsület dolga - fogalmaz Zsoldos Barnabás, akinek a hobbija a vadászat. km-bm Névjegy Születési hely, idő: Tiszavid, 1947. szeptember 12. Iskolai végzettség: Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, etnográfus szak Díjak: A Magyar Rádióban kétszer kapta meg az egyéni Nívó-díjat, neki ítélték 2003-ban a Kossuth Rádió Kossuth-díját. Megkapta a megyei közgyűlés bronz emlékplakettjét, a Magyar Örökség Díjat, Honvédelmi Minisztérium civileknek adható elismerését, a Bessenyei Akadémia tagja. Család: Felesége Radó Magdolna. Lányuk, Magdolna agrármérnök, doktori fokozattal, fiuk, Barnabás Pál jogász. Öt unokájuk van. Magyar tudomány prof, dr. habil N. Szabó József A tudományos elit kutatója A professor emeritus bőséges publikációs lista birtokosa. NYÍREGYHÁZA, a Magyar tudomány kategóriában a Megyei Príma Díj idei jelöltje prof. dr. habil N. Szabó József. Tavaly a magas színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült a nyíregyházi szaktekintély. Kutatásai nóvumok Különleges képzés részese lehetett a Debreceni és Budapesti Tudományegyetem abszolválása mellett: Magyarországon az első szakképzett nemzetközi idegenvezetői kurzust is elvégezte. A mintegy négy évtizedes tudományos pályafutása a kultúrpolitikai és a kultúrdiplomáciai kutatások jegyében telt. A kultúra és a politika 1945-1948 közötti viszonyát feltáró kutatásai nóvumnak számítanak a tudományos életben. A Nyíregyházi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének professor emeritusa bőséges publikációs lista birtokosa: több mint 270 tétel - monográfiák, kismonográfiák, könyvek, tanulmányok, cikkek, nemzetközi tudományos Névjegy Születési idő, hely: 1949. május 26., Nagybörzsöny Pozíciója: Nyíregyházi Egyetem, Társadalomtudományi Intézet, professor emeritus Családi állapot: nős, egy gyermekük és három unokájuk van konferenciák - fűződik a nevéhez. Mindebből 150-nél több tanulmány 70 élvonalbeli magyar és nemzetközi folyóiratnál és kiadónál jelent meg, míg a Magyar Tudományos Művek Tárában megközelítőleg 200 cikket publikált. Emellett mintegy 60 idegen nyelvű könyvvel és tanulmánnyal büszkélkedhet. A tudományos minősítésekben 28 éve 60 egyetemi doktori, kandidátusi és habilitációs eljárásban vett részt. Összesen 20 egyetemi tanári felterjesztést és 3 doktori iskolát minősített.- A magyar tudományos elitet a második világháború után nagy kihívás érte. A tudósok zöme kihívásként élte meg a politikai rendszerváltozást és a tudományos elit modernizálását. A politikai erők megkülönböztetett, ugyanakkor differenciált tisztelettel fordultak az elit egyes csoportjaihoz - említette dr. N. Szabó József. - A kutatásom a politikának az egyes elitcsoportokhoz fűződő viszonyát elemzi. Arra törekedtem, hogy feltárjam: milyen viszonya volt a politikának a tudósokhoz 1946-1948 között. Ez azért is lényeges, mert az első szakaszban (1945-1946) a demokrácia kiépítése volt a feladat, amit valamennyi párt elfogadott. A Magyar Kommunista Párt a nép demokratikus (kommunista) átalakulást tűzte ki célul 1946 őszétől, ami alapvetően módosította a baloldali pártok viszonyát a különböző tudományos elitcsoportokhoz. A kutatás eredményeit nem csak a tudósok olvassák figyelmesen, de az elitek iránt mindig nagy az érdeklődés a társadalom széles rétegei részéről is. KM-LTL Dr. N. Szabó József a szerkesztőségben fotó: sipeki Péter Magyar színház- és filmművészet: Illyés Ákos Eszébe sem jutott soha, hogy egyszer ő is jelölt lehet Szerencsésnek érzi magát, mert egész életében arra vágyott, hogy színpadon állhasson és ez teljesült is. NYÍREGYHÁZA. Illyés Ákos egy kicsit olyan, mint a legkisebb fiú a mesében, aki kitartó, kemény munkával és alázattal elnyerte a királylány kezét. A Móricz Zsigmond Színház művészét egész életében a színpad semmi máshoz nem hasonlítható atmoszférája lengte körül. A legendák szerint már nyolc hónapos korában részt vett az édesapja és társai alapította Bessenyei Színkör próbáin, több előadásukban is feltűnt, tehát a világot jelentő deszkákon cseperedett fel. Számtalan karakter bőrében- Verebes István 1993-ban az Othellóhoz keresett statisztákat. Beválogattak engem is; ahogy később még néhány előadásba. Közben mindig állást kerestem, mert nehéz volt összeegyeztetni a munkát a színházi próbákkal. Egy nyáron Boldizsár Zsolt színpadmester szólt, hogy lenne díszítőmeló. Természetesen elvállaltam, és az azt követő öt évben ezzel párhuzamosan egyre komolyabb szerepeket kaptam, míg végül 2004-ben Tasnádi Csaba direktor szerződést ajánlott - meséli Ákos, aki azóta számtalan jelentős karakter bőrébe bújhatott már. Több darabban is játszik, az elmúlt hetekben a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Józsefjeként láthatják a nézők. Körön kívül érezte magát Nem tagadja: borzasztóan meglepte, hogy esélyes a Megyei Prima Díjra Magyar színház- és filmművészet kategóriában.- Éppen Nagykállóból tartottam hazafelé, amikor hívtak, hogy elfogadom-e a jelölést. Teljesen lefagytam. Mondtam, hogy persze és köszönöm... Minden évben figyelemmel kísértem, hogy kik a jelöltek, együtt örültem azzal, aki megkapta, de mindig kívül éreztem magam ezen a körön. Eszembe sem jutott soha, hogy egyszer én is köztük lehetek, ezért is ért váratlanul a hír.- Számomra az a legértékesebb, hogy azt csinálhatom, amit imádok, amibe szerelmes vagyok, hiszen egész életemben arra vágytam, hogy Illyés Ákos fotó: Móricz zsigmond színház színpadon állhassak, és szerencsére ez meg is adatott.- Megnéztem a jelölteket, és úgy gondolom, hogy egytől egyig mindannyian megérdemelnék a díjat. Nekem már az hatalmas elismerés, hogy egyáltalán felkerült a nevem a listára. km-csa Névjegy 1978. január 18-án született. Mielőtt színész lett, dolgozott többek között pincérként, volt sofőr, expeditőr, csapos, majd színházi díszítő. A Kelet-Magyarország napilap olvasóinak szavazatai alapján 2012-ben elnyerte a Kelet színésze díjat. Tanít a nagykállói drámatagozaton, színkört vezet Tisza- lökön. KELET A Príma Díj megyei jelöltjei y
