Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-30 / 281. szám

6 Nyírbátor 2016. NOVEMBER 30., SZERDA KELET Fényben ragyogunk Advent első vasárnapján nem csak az otthonaink, nem csak a lelkünk készülődik a várva várt karácso­nyi ünnepekre, hanem Nyírbátor városa is ünnepi fényt öltött ma­gára. Tette ezt advent kezdetén, november 27-én vasárnap délután, amikor a szemerkélő eső ellenére is szép számban összegyűlt város­lakók előtt felgyulladtak az ünnepi fények, és Máté Antal, Nyírbátor polgármestere meggyújtotta a vá­ros szívében elhelyezett adventi koszorú első gyertyáját. Ez a hagyomány néhány évvel ezelőtt alakult ki, az egyházakat képviselve a város református gyü­lekezetének új, éppen előző nap beiktatott református lelkésze, Fa- zakas Ferenc Sándor áldotta meg szent igékkel advent jelképét. Az ünnepi hangulathoz Szirota Jennifer énekesnő meghitt dallamai is hoz­zájárultak. Felgyulladtak a fények a Mikulás házában, és leleplezték a Télapó postaládáját is, amelybe szá­mos kisgyermek dobta be a Nagy- szakállúnak szánt kívánságlistáját. Ebbe a postaládába december 6-a után a Jézuskának írt leveleket is berakhatja a város apraja. Tovább folytatódik a város ado­mánygyűjtő akciója december 16-áig, hiszen az ünnepek köze­ledtével azokról sem szabad meg­feledkeznünk, akik nehéz körülmé­nyek között élnek. Kérjük, hogy aki megteheti, segítse felajánlásával az önkormányzat karácsonyi ado­mánygyűjtő akcióját! Esténként a Mikulás házánál a manók, napköz­ben a Kulturális Központ munkatár­sai fogadják a ruhaneműket, játé­kot, könyvet, tartós élelmiszereket. A város vezetése, önkormány­zata és az akció szervezői nagyon köszönik azoknak a városlakóknak, vállalkozóknak, civil szervezetek­nek az önzetlen segítségét, akik már megtették a felajánlásaikat. Az első adventi gyertya meggyújtásában Fazakas Ferenc Sándor is segédkezett, akit előző nap iktattak be FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Decemberi programok Advent első vasár­napja után minden délután meggyújta­nak egy gyertyát a város adventi koszo­rúján. Ebben az évben a jubileumukat ünneplő csoportok fognak hoz­zájárulni az adventi gyertya fényé­hez. December 4-én 15.30-tól a 40 éves Tinódi Vegyeskar, december 11-én a szintén 40 évnyi intéz­ményes zeneoktatás évfordulóját ünneplő Alapfokú Művészeti Isko­la képviselői, majd december 18- án 17.00 órai kezdettel a 20 éves fennállását ünneplő Bátor Mazso- rett Egyesület által gyúlnak fel az utolsó gyertya lángjai. Ez után következik a már hagyo­mánnyá vált adventi hangverseny a Római Katolikus templomban a Tinódi Vegyeskar közreműködésé­vel. Másnap délután 16.00 órakor kezdődik a Bátori Karácsony a helyi művészeti csoportok és civil szerve­zetek nagylelkű felajánlásával, sze­replésével. December 31-én 23.00 órakor a hagyományos Óévbúcsúztató és újévi tűzijáték vár majd egy közös koccintásra minden érdeklődőt, ahol a nyírbátori származású Ker­tész Tamara énekesnő, és a Kon­dor Band szórakoztatja majd a megjelenteket. 2017. január 1-jén a hagyomá­nyoknak megfelelően a Nyírbátori Bátor Mazsorett és a Koncert- fú­vószenekar Újévi Koncertjét lát­hatja majd minden érdeklődő 17 órai kezdettel a Kulturális Központ színpadán. Interjú: Máté Antallal, Nyírbátor polgármesterével Tudatos tervezés, ■ •• •• • •• ** m f közös jövőépítés A régió egyik leg­dinamikusabban fejlődő kisvárosának 10 év alatt meg­négyszereződött a gazdasági teljesítő- képessége. Az elmúlt években az ipari fejlesz­tésekre, a kultúra, turizmus terüle­tére felívelő tendencia a jellemző, azonban ez a fellendülés problé­mákat is vonz maga után. Hogyan tud lépést tartani az ipari növekedéssel egy ilyen kisváros? MÁTÉ ANTAL: Előrelátóan szeret­nénk ezeket a problémákat kezel­ni. Megpróbáljuk kitalálni, hogy milyen gondok előtt állunk, és időben kigondolni rá megoldást, elkezdeni programokat, hogy ne akkor kapkodjunk, amikor már nyakunkon a baj. Például 2004- ben az uniós csatlakozásnál már rengeteg konkrét fejlesztési tervvel rendelkeztünk. Az ipari parkunkét már a pályázat kiírásakor azonnal beadtuk, ezért tudott ilyen gyors ütemben növekedni. Már hét multinacionális vállalat van a vá­rosban, mindegyiknek nő a piaca, ami azt jelenti, hogy fejleszteni szeretnének itt Nyírbátorban. Pél­dául a Rosenberger Magyarország Kft. jövő év augusztusától már új gyáregységében akar termelni, a Coloplast Hungary Kft., - ahol már most 2000 ember dolgozik, - a következő év végéig új csarno­kot akar átadni, ahol plusz kb. 1000 embert foglalkoztatnának, valamint a Diehl Aircabin Hungary Kft., és az Unilever Magyarország Kft. is új termelő egységekkel szeretne bővülni. Ezek a bővítések azonban még több munkaerőt fognak igényelni. Most nagyjából 70 településről szállítják a cégek minden nap a dolgozókat váro­sunkba. Ez azt jelenti, hogy a 380 ezer lakosú térségben, ha valaki dolgozni szeretne, akkor azt köny- nyen megteheti. Azonban ezzel az infrastruktúrával nem fogjuk tudni kezelni azt a munkaerő igényt, amit majd ezek a fejlesztések kí­vánnak. Ezért kell már most ennek a megoldásán törnünk a fejünket. Van már valami ötlet, megoldás a tarsolyukban? MÁTÉ ANTAL: Két nagy projektben látunk lehetőséget. Szeretnénk egyrészt egy olyan nyugat-európai miliőt megteremteni Nyírbátor­ban, amiért érdemes lesz ide jönni, vagy itt maradni, másrészt a munka világába szeretnénk visszavezetni az embereket. A városkép javító programot a nagy cégekkel együtt közösen indíta­nánk. Nagyon fontos, hogy ne csak a gyáraink legyenek nyugati színvonalúak, hanem a környezete is, azaz a mi városunk. A város­építő kampányunk egy tudatos önkormányzat által megtervezett városrendezési, várostisztasági program. Rendet szeretnénk, a zöld hulladékot komposztálni, a város körül eldobált szemetet összeszedni, kiválogatni, szelek­tíven elszállítani, takarítani. Kész van egy járdaépítési koncepció, kerékpárutakat is építünk, sze­retnénk ebben is nyugatiasabb gondolkodást. Az emberek mennyire nyitottak erre? MÁTÉ ANTAL: Érdekes módon a nyugdíjasok nagyon aktívak ebben. A cégek társadalmi sze­repvállalásán keresztül szeretnénk megfogni az aktív korúakat, a fiataloknál az a célunk, hogy ne menjenek el innen. Nagyon dol­gozunk azon, hogy élhető város legyen Nyírbátor, hogy érdemes legyen itt maradni. Ebben kérjük a fiatalok segítségét, hogy ők mondják meg, hogy nekik mitől lenne jobb a város. Próbáljuk a középiskolásoknak, a felsőoktatás­ban részt vevőknek, a családo­soknak, a fiatal dolgozóknak az elvárásai szerint alakítani a környe­zetet. Tartottunk olyan fórumokat, ahol elmondhatták a gondjaikat. Az itt élők segítenek, hogy nekik tehessük élhetőbbé Nyírbátort. Nem mi akarjuk megmondani, hogy mi jó az embereknek, hanem megkérdezzük tőlük. Megpróbá­lunk a lehetőségeinkhez képest mindent megtenni, hiszen a város a lakókért van. Hiszek abban, ha újszerű, civil csatornákat nyitunk meg, akkor az összehozza az em­bereket, a közösséget, így együtt, egymásért fejlesztünk. Minden társadalmi réteg mozgósítható? MÁTÉ ANTAL: A magas mun­kaerőigény mellett azonban a legtöbb település rendelkezik egy nagyszámú hátrányos helyzetű, aluliskolázott, rossz körülmények között élő és szocializálódott - jellemzően roma -, szegregá- tumban élő társadalmi csoporttal. Nálunk ez kb. 1000-1200 ember, akiket aktivizálnunk, integrálnunk kell. így a másik nagy progra­munk, amit a testület mostaná­ban tárgyal, az „Esély a jövőért" A változást nem szabad ki­kényszeríteni, hanem együtt­működve kell véghezvinni. MÁTÉANTAL Máté Antal polgármester projekt. Az ilyen körülmények között élők eddig hozzászoktak a szociális segélyekhez, lakhatási, beiskolázási támogatáshoz, ez azonban nem lehet perspektíva a jövőre nézve. Ez a struktúra akkor működött, amikor nem tudtak hol dolgozni, most azonban rengeteg munkahely van. Rá kell szoktatni az embereket, hogy a munkából kell hosszú távon megélni, nem a segélyekből, ezeket meg kell majd vonni azoktól, akik nem akarnak dolgozni. Azonban ezt nagyon drasztikusan nem lehet, egyik napról a másikra, hanem folyamatosan kell a munkára szoktatni az erre képes embere­ket. Ez a program megkönnyíti az átmenetet azoknak, akik önként csatlakoznak. Kapnak bizonyos anyagi segítséget és képzéseket is szervezünk a számukra, egyeztet­ve a munkaadókkal. Mind a hét nagy céggel együttműködési meg­állapodásunk van. Tudjuk, hogy milyen szakemberekre van szüksé­gük, mi beindítjuk a képzéseket, ők pedig biztosítják a munkahelyet számukra. Amikor valaki elkezdi majd a munkát ebben a prog­ramban, akkor a fizetése mellett kapja még egy darabig a szociális ellátásokat, amit lassan, fokozato­san szüntetünk meg, amíg sikerül teljesen beilleszkedni, és átállni FOTÓ: KM-ARCHÍV a munkavégzésre. Azonban ha valaki mégsem akar egy idő után dolgozni, ki akar lépni ebből a projektből, annak már a szociális ellátások nem járnak újra, hiszen a lehetősége meg volt a mun­kára. Mi senkit nem kötelezünk semmire, de szeretnénk, ha a megélhetést minden munkaképes ember nem a segélyektől várná el. Ne a tisztességes, dolgozó em­berek tartsanak el olyanokat, akik csak azért nem dolgoznak, mert nincs kedvük. Tervünk az, hogy a hátrányos helyzetű emberek gyere­keinek szeretnénk egy szintén ön­kéntes, nagyon komoly ösztöndíj­programot indítani oktatás, sport és művészet területén. Azok a gyerekek, akik tanulnak, rendesen járnak iskolába, a szülei eljárnak a szülői értekezletekre, tehetsé­gesek valamiben, ők is tudjanak részt venni a társadalmi életben, tudjanak előrébb jutni, fejlődni és integrálódni. Egy olyan ösztönző rendszert szeretnénk létrehozni, ahol valóban tudjuk integrálni eze­ket az embereket, és szeretnénk, hogy segély és közmunka helyett tisztességes munkából éljenek meg. Ha elég türelmesek vagyunk, akkor el tudunk jutni a célunkhoz, bár lehet, hogy ez rövid távon konfliktusokat fog szülni, de mi hosszú távon gondolkozunk.KM-LN Nyírbátor a TOP 100-ban November 24-én tartották a 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozások, az úgynevezett TOP 100 értékelését. Nyírbátor cégeinek eredményei visszaigazolták azt a megállapítást, hogy a város a megye egyik jelentős gazdasági centruma, decentruma, amely folyamatosan fejlődik. Az összes vállalkozásból 13 cég került be a TOP 100 vállalkozás közé, ezzel arányaiban a legerősebb kis­térségi központtá vált a település. Reméljük hogy jövőre is hasonló eredményeket érnek el a város vállalkozói, legyen több munkahely, erősödő gazdaság és kiszámítha­tóbb élet. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom