Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-30 / 281. szám

2016. NOVEMBER 30., SZERDA Háttér 3 Ki fog robotolni tíz év múlva? A pénztárosokat sok helyen automatizált rendszerek váltották fel A szakemberek szerint aligha kell rettegve gondolnunk az új ipari forradalomra, ami már itt van a kertek alatt. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Kö­zel az idő, amikor az automa­tizálás olyan szintre fejlődik, hogy számtalan területen ro­botok helyettesítik majd az emberi munkaerőt. Az IBM szerint még néhány év, s a szá­mítógépek képesek lesznek úgy észlelni a valamennyiün­ket körbevevő világot, mint mi, emberek. Nem csak látni és hallani fognak, de ízlelni és szagolni is képesek lesznek. A világot fele-fele arányban rémíti meg, illetve tölti el cso­dálattal a robottechnológia robbanásszerű fejlődése. A kérdés, kinek lesz igaza: egy emberi erőt kímélő jobb világ, vagy a tömeges munkanélküli­ség kora köszönt ránk? Teljesen automatizált a gyártás A közelmúltban adták át Vá- sárosnaményban a Swiss Kro- no OSB-lap gyárát. A legmo­dernebb gyártási technológia gyakorlatilag százszázalékos automatizáltsággal párosul, ám mégsem szomorkodnak emiatt a településen, mert száznál is több állás jött létre a 30 milliárdos beruházásnak köszönhetően.- Folyamatosan, 24 órán át termelünk, aminek az ered­Munkakörök jövője Szotiaszervira Bolt robot 3 perc alatt kiszállítja az ételt és italt. Gyári munkákra gép-és autógyártásban, élelmiszer-feldolgozásban, veszélyes hul­ladékkezelésben és elektronikai területen alkalmaznának robotot. Egészségügyeiéit, mosott ruhát, szeny- nyest és veszélyes hulladékot szállít a robot már a Honvédkórházban is, napi 13 órában. Gyógyszer és jegykiadás: receptet fogad, csomagol, címkéz és kézbesít a robot. Jcgrjogász asszisztensek helyett szerződé­seket fogalmaz a gép. Újságírás: a szöveggeneráló programok adott adatbázisból sporttudósításokat, gazdasági és tőzsdei összefoglalókat írnak. Pénzügy, tőzsde- brókerek helyett dönte­nek az algoritmusok. Asszisztencia: titkárnőket, asszisztenseket helyettesít a szoftver. Idegenvezetés: akár éjszaka is megmutat­ja a múzeumok kiállítási tárgyait a robot a monitoron keresztül. ménye 800 köbméter, vagyis körülbelül harminc kamiony- nyi áru naponta - mondta Kázmér Szilárd, a cég mű­szaki és termelési területé­ért felelős ügyvezetője. - A gyártósori egységek vezérlő- berendezései hálózatba van­nak kötve,, kommunikálnak egymással, így teljesen au­tomatizált a gyártás. Ehhez műszakonként csak 16 ember munkájára van szükség, ők a vezérlőteremből felügyelik a folyamatot, az érzékelő- és mérőegységek adatait. A karbantartókkal és az admi­nisztrációval foglalkozó mun­katársakkal együtt lio-en dolgoznak a gyárban - adott bepillantást Kázmér Szilárd az ultramodern, mégis mun­kahelyteremtő cég működé­sébe. Felesleges félni a gépektől Simon Béláné dr. Balogh Ág­nes nyugalmazott főiskolai tanár évtizedek óta foglal­Két-három éven belül az au­tonóm működésű rendszerek elterjednek. Ilyenek lesznek az önvezető gépjárművek és teherautók, az automatikus kereskedőrendszerek, a házi robotok, amelyek képesek döntéseket hozni az emberek helyett. A robotokkal legke­kozik humanoid robotokkal, mégsem fél tőlük. Azt mond­ja, a rettegett komputer sem vette el az emberek kenyerét, sokkal inkább új munkahe­lyeket generált.- A nagy robotfejlesztő or­szágok a számítógép térhódí­tásához hasonló technológiai forradalmat jósolnak 2050-re. Vagyis szerintük 30 év múl­va minden háztartásban lesz robot. A legutóbbi lipcsei Ro- boCup világversenyen mi ma­gunk is tapasztaltuk, milyen dinamikus a fejlődés. Ott mu­tattak nekünk például robo- tizált kórházat, láttuk milyen robotkart fejlesztett az Ama­zon cég, s nem is ez a legmeg­lepőbb a számunkra, inkább a robot tömeges elterjedése, amire fel kell készülni. A mun­kaerőpiacon nagyobb szükség lesz a kvalitásos, magasan képzett dolgozókra, nyilván előnyben lesznek azok, akik rendelkeznek valamiféle szá­mítástechnikai ismerettel, de vésbé kiváltható munkahe­lyek között van a pszichológus és a nővér - azon munkahe­lyek, ahol tárgyalni kell, vagy egyedi ötletekkel előállni. A legnagyobb veszélyben az ér­tékesítésben, az adminisztrá­cióban és a kereskedelemben dolgozók vannak. tudomásul kell venni: tanulni muszáj. Félni pedig felesleges a géptől. Egy német robotfej­lesztő professzort idéznék, aki mindig azt hangsúlyozta, a szuprémium az ember, aki a robotika három alaptörvényét - a robot engedelmességgel tartozik, de nem tehet kárt sem emberben, sem önmagá­ban - is megalkotta. Az viszont tény, hogy van ennek egy másik oldala, ami­ről mi is keveset tudunk. A szingapúriak indítottak pél­dául egy közöstér-rendszerű online versenyt. Ennek az a lé­nyege, hogy a versenyzők egy digitális robotot irányítanak a virtuális térben, a parancsokat pedig egy igazi gép a valóság­ban is ugyanúgy végrehajtja. Amikor utánaolvastam, rá kel­lett jönnöm, hogy ugyanezt egy német és szingapúri közös projekttel a hadiiparban is be akarják vezetni, nyilván a sa­ját katonai veszteségeik mini­malizálása érdekében. Ez már valóban félelmet kelthet az emberben - mondta el lapunk­nak az informatikus egyetemi doktor. KM-HP.MJ Kvalitásos, magasan kép­zett dolgozókra lesz szükség. SIMON BÉLÁNÉ DR. BALOGH ÁGNES Nővérekre szükség lesz Hajnali rohanás az asszony életéért A több sebből vérző, kihűlt állapotban lévő nőt az akácerdőben találták meg. NYÍRTURA. - Az ember ilyenkor nem gondolkodik, ösztönösen cselekszik, mert minden perc számít, egy élet múlhat rajta- fogalmaz Ligetfalvi Dóra. A kemecsei rendőrőrs címzetes főtörzsőrmesterét és Hunyadi Attila címzetes törzsőrmestert arra kértük, elevenítsék fel lapunknak a szombat hajnali eseményeket. Az adrenalin dolgozott- Öt óra után érkezett a jelzés a főkapitányság tevékenysé­girányítási központjából, hogy a nyírturai otthonából isme­retlen helyre távozott egy 46 éves nő. Kiérkezve a férj sem tudta megmondani nekünk, hogy este 10 és hajnali 5 óra A testhőmér­séklete 35 fok alá süllyedt, sokkos állapotban volt. HUNYADI ATTILA között mikor hagyta el a házat a felesége. Azt megállapítot­tuk, gyalog indult el, de mer­re? - tettük fel a kérdést, s nem csaptak be a megérzéseink. Ki­derült, hogy a hölgy korábban már távozott szó nélkül ott­honról, legelőször is a házuk melletti akácosban találtak rá. Arra indult a két rendőr és rohantak a fák között, csak a zseblámpa fénye világított. A fagyott talaj eltüntette a nyo­mokat, nem adott támpontot, miközben nem tudták azt sem, a csípős mínuszban mennyi időt tölthetett a nő a szabad­ban. Perceket, órákat? Vajon sikerül még élve megtalálni? - zakatolt az agyukban a kérdés. Az adrenalin dolgozott...- Az erdő közepén járva el­kezdtem kiabálni az asszony nevét, s a csendben egyszer csak meghallottam az elhaló, erőtlen hangot, „itt vagyok” - meséli Dóra. - Kértem, beszél­jen, halljam a hangját, hogy megtalálhassuk, akkor már At­tila is arra futott. - Egy fa tövé­ben, hálóingben és egy vékony kabátban ülve találtak rá a több sebből vérző nőre. Sokkoló látvány volt. A nyakán, kar­ján lévő vágott, roncsolt mély sebek arról árulkodtak, a pszi­chés zavarokkal küszködő csa­ládanya végső elkeseredésé­ben indult útnak. Dóra rohant a rendőrautóhoz, kivette a plédet és az elsősegélydobozt, Attila a sérült mellett maradt, nyugtatta a nőt, zseblámpájá­nak fénye mutatta visszafelé az utat a társának. A rendőrök a sebeket bekötözték, pléd­be csavarták a kihűlt asszony, majd megérkeztek a mentők. Nem történt meg a legrosszabb- A testhőmérséklete már 35 fok alá süllyedt, perceken múlt az élete, sokkos állapot­ba volt - említi Attila. A nyír­turai lakáshoz megérkezés (5 óra 48 perc) és a megtalálás között (6 óra 12 perc) nem telt el fél óra. Megkönnyebbültek mindketten, amikor a mentő elindult a sérülttel a kórházba. Észre sem vették, hogy vértől ragacsos a kezük, jóleső érzés volt számukra, hogy nem tör­tént meg a legrosszabb, amire számítottak. Eletet mentettek.- Csak tettük, amire feles­küdtünk - mondják, és más­nap még telefonon is érdek­lődtek az asszony állapotáról. A férj hálásan mondott köszö­netét a feleségét megmentők- nek. KM-BM A csendben egyszer csak meghallottam az el­haló, erőtlen hangot. LIGETFALVI DÓRA Nézőpont Nyéki Zsolt Robotok ideje Szép új világ, vagy a világ vége...? Amit a mesés álomkép mutat, az a tengerparton sütkérező, mindenféle földi jóban dúskáló emberek hada, miközben a gépek, robotok dolgoz­nak. Alázatosan, soha el nem fáradva, szabadságot, béreme­lést soha nem kérve - a megtermelt javakat teljes egészében a teremtés koronája élvezi. Merő utópia, s jobb, ha annak is marad, de akarjuk vagy sem: a technikai fejlődés, a moderni­záció egyszerre törvény- és szükségszerű, ám közben egyre több helyen teszi fölöslegessé az embert. A gépek, robotok már régóta velünk „élnek”: kezdetben csak szőttek s fontak, majd bevitték és kihozták a raktárból a konténereket, festet­tek és hegesztettek gyárak szalagsorai mellett; ma már pilóta beavatkozása nélkül landolhat Budapesten a brüsszeli járat gépe, és a szürke, hétköznapi utakon megjelentek a vezető nélküli autók. Egyelőre mó­dosabb családok otthonaiban takarítanak és hozzák be az ételt, italt robotok, de úgy ter­jednek, mint az egykor csodák csodájának számító televízió. Itt vannak, és az ember még többet követel tőlük: készen állnak az emberi arccal, hanggal, bőrrel megalkotott prototípusok, amelyektől azt várják, legyenek társak, mindenféle értelemben. Olyan módon is, amivel pedig a fajfenntartásnak, az igazi élet folytonosságnak, reproduká­lásának vetnek véget - hogy finoman fogalmazzak. Nem is oly rég, a ’80-as évek tankönyvei még úgy tolták a szocialista gazdaság dogmáját, hogy „a gépesítettség magasabb szintje lehetővé teszi a munkaerő átcsoportosí­tását más népgazdasági ágakba”, s meg is tanultam, ahogy illett, de édesapám nem kis malíciával jegyezte meg: na igen, ez szép, de máshol sincs szükség arra a munkásra... Ez a borúlátás inkább a kor társadalom-politikai gyenge­ségének, a kerítésen belüli munkanélküliségnek szólt, de már felsejlett az a kapitalistának mondott tézis is, hogy az élő munka kiváltása gépesítéssel, automatizált rendszerek­kel hosszabb távon mindig költséghatékonyabb. A folyton versenyző, gyilkos hajszában leledző cégtulajdonosok év­századokkal ezelőtt könyörtelenül le is cserélték a munká­sokat, ez hozta el a géprombolás, a géprombolók idejét. S bár a történelem kerekét nem állíthatták meg, talán nekik is köszönhető, hogy ma már egyre többen beszélnek a nem növekedés gazdasági modelljéről, elméletéről. A tudomány addig is tovább kísérti a sorsot, itt van példá­ul az, hogy belátható időn belül kiáll az ember ellen az első robot labdarúgó válogatott. Az első humanoid, emberszerű játékosok már melegítenek: érzékelik a labdát, kapura lőnek és vetődve hárítanak. Ma még lassúak, gépiesek, kezdet­legesek - de gondoljunk csak a repülés történetére! Milyen özönvíz előttinek tűnnek a Wright fivérek gépei, amelyek­kel 1903-ban először emelkedtek a levegőbe, aztán néhány évtized múltán már az űrben repült és a Holdra is eljutott az ember. A robottechnika fejlődése gyaníthatóan ettől gyor­sabb lesz... Ez egyszerre csodálatos és félelmetes, mert az emberi elme alkot, teremt, de vajon képes-e ura maradni e teremtő folyamatnak? A másik aggályt a történelem hozza: ha az ember kizárja magát az értékteremtő munkából, a semmittevés, az unalom, a végtelen jólét olyan devianciák­hoz vezethet, amilyenekbe külső ellenségtől soha nem ret­tegő birodalmak buktak bele. A tét most valamivel nagyobb. zsolt.nyeki@kelet.hu Ez egyszerre csodá­latos és félelmetes, mert az emberi elme alkot, teremt, de vajon képes-e ura maradni e te­remtő folyamatnak? Kelet kvíz Nevének utótagja annyit tesz, mint „Saul birtokában lévő”, a) Vámosatya b) Nyírgelse d) Kántorjánosi d) Szamossályi A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. *» Megyei véradó ünnepség Véradókat köszöntöttek kedden a megyeházán. Képünkön Papp Sándor 100-szoros, Nyitrai László 135-szörös, Bíró Béla Pro Vita-díjas és Máté Mihály 100-szoros véradók láthatók. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR KELET ILLUSZTRÁCIÓ: AFP Egy fa tövében ült a több sebből vérző nő fotó: pusztai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom