Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-14 / 267. szám
2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ 8 Multimédia KELET Nincs Is ennél jobb: egy jó film az ünnepen fotó: afp Meccsre és ünnepekre vesszük a legtöbb tévét Tartunk a lopástól, mégsem óvjuk adatainkat FOTÓ:AFP BUDAPEST. Jó hír a karácsony szerelmeseinek, hogy már csak két hónapot kell várni az év egyik legcsodálatosabb ünnepére. Lassacskán az utcák, kirakatok, boltok is felöltik ünnepi köntösüket, és mi is elővesszük színes égőinket, különböző csillogó díszeinket, kiegészítőinket a padlás rejtekeiből. Színek, fények, illatok nyüzsgő játékával találjuk szembe magunkat ilyenkor, ami mind-mind segít a tökéletes hangulat megteremtésében. Érdemes azonban minél előbb elkezdeni a készülődést, ha nem akarsz az utolsó pillanatokban kapkodni a sok tennivalóval. Lássuk, melyek az elengedhetetlen kellékek egy igazi nagybetűs karácsonyi ünnepléshez. Az ünnepi menü után bizonyára elvonul a család a szépen kidíszített nappaliba, hogy megnézzenek közösen egy jó családi filmet. Még nem járt át igazán a meghitt hangulat? Nincs is jobb egy igazi karácsonyi filmnél! Ha nem akarod a véletlenre bízni a vacsorák utáni esti mozit, kezdj el összeállítani egy listát a kedvenc ünnepi filmjeidről, amelyeket szívesen megnéznél a családod vagy a barátaid társaságában! Vacsora után a sütizés mellé mi az igazán nagy klasszikusokat ajánljuk, mint az Igazából szerelem, a Grincs vagy a megunhatatlan Reszkessetek betörők-széria. Igen ám, de vajon kellően jól látható méretű az a televízió? Nos, a családok ebben a szezonban (a meccsidőszakon kívül) szánják rá magukat legtöbbször a tévévásárlásra. ÉKN Kevésbé vigyázunk adatainkra, mint az európai átlag. Budapest. A magyarok nem szeretik, ha elmentik a bankkártyájuk adatait, mert félnek, hogy visszaélnek vele, vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Otthoni számítógépünk védelménél már nem vagyunk ennyire elővigyázatosak sem a vírusirtók, sem a megfelelő jelszavak tekintetében. A felhasználói feltételek tanulmányozására ugyanakkor különös figyelmet fordítunk, és ha valami számunkra nem tetszőt olvasunk, gyakran inkább le is mondunk a szolgáltatásról - derült ki a Samsung 18 eu ró- pai országban végzett kutatásából. Illetéktelenek jelenléte A technológia rohamos fejlődésének hála, egyre könnyebben, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben készíthetünk saját tartalmat, oszthatjuk meg azt vagy tárolhatjuk készülékeinken és felhőszolgáltatásokban. Ahogy egyre szélesebb tömegek használják a mobiltechnológia nyújtotta lehetőségeket, egyre nagyobb annak a veszélye is, hogy illetéktelenek visszaélnek az adatainkkal és hozzáférnek nem publikus tartalmainkhoz. Jobban figyelünk a biztonságra A technológiai fejlődéshez képest sokáig némi lemaradásban volt az IT- és mobilbiztonság, főleg a lakossági felhasználók körében. Napjainkra szerencsére a felhasználók jelentős részének már van egyfajta veszélyérzete, és egyre többen fordítanak figyelmet a védelemre. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyan a megkérdezett európaiak 49,7 százalékát (a magyarok 51,3 százaléka) ugyanannyira foglalkoztatja, hogy a személyes adatait ki és hol tárolja vagy használja online, mint egy évvel ezelőtt, viszont majdnem Sokszor könnyelműek vagyunk ekkora réteg (46,2 százalék) jobban odafigyel a személyes adataira (a magyarok 42,6 százaléka), mint korábban. Európában csak a maradék 4.1 százalék mondta, hogy kevésbé érdekli az adatai biztonsága, Magyarországon ez az érték némileg rosszabb, 6.1 százalék. Magyarországon a megkérdezettek többsége nem riad vissza a bankkártyával történő online vásárlástól, de adataik elmentésétől már tartanak. A magyarok 80,9 százaléka sosem engedi, hogy harmadik fél megőrizze bankkártyaadataikat, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon visszaélnek azokkal. 66,3 százalékuk konkrétan attól fél, feltörik a bankkártyavagy számlaadatait, és ezáltal anyagi kár éri. Attól is sokan tartanak (46,7 százalék), hogy Elolvassuk, betartjuk Abban nincs különösebb eltérés a magyar (53,5 százalék) és az európai felhasználók (55,8 százalék) között, hogy elolvassák a biztonságra vonatkozó felhasználási feltételeket, a megértésben viszont az élmezőnybe tartozunk. Míg itthon 60,3 százalék nyilatkozta, hogy teljes egészében, vagy nagyobb részben érti a feltételeket, addig Európában ez az arány csak 47,5 százalék. személyazonosságukat lopják el, míg 37 százalékuk szerint előfordulhat, hogy feltörik a jelszavukat vagy eladják az adataikat. A számok között sok az átfedés, mivel a megkérdezettek szerint akár több csapás is érheti őket, ha elmentik a kártyaadataikat. Az Európai Unióban egyébként csak az emberek 68,5 százaléka nem szokta elmenteni online adatait, vagyis ők jobban bíznak a szolgáltatók nyújtotta biztonságban. Milyen biztonsági intézkedéseket teszünk? A leggyakoribb IT-biztonság- ra vonatkozó tanács, hogy semmiképp ne használjuk ugyanazt a jelszót az összes fiókunkhoz, sőt, javasolt mindenhova mást választani. Magyarországon ezen a téren van némi lemaradásunk: náItthon a megkérdezettek 84,2 százalékával már legalább egyszer előfordult, hogy nem töltött le valamit, vagy nem regisztrált valahol, miután elolvasta a felhasználói feltételeket, mivel visszariadt azok részleteitől. lünk a felhasználók 31,1 százaléka használ mindenhova eltérő jelszót, míg Európában ez az arány 43,6 százalék. A vírusvédelem terén is van hova fejlődnünk, hiszen míg a magyarok 51,6 százaléka megelégszik az előre telepített védelmi rendszerrel, és csak 34,3 százalék használ valamilyen kiegészítő szoftvert, addig az európaiaknál ez az arány pont fordítva van: 38,1 százalék használja az alap vírusvédelmet és 42,4 százalék egészíti ki azt fejlettebb megoldással. A magyarok ugyanakkor más téren elővigyázatosabbak: 53,9 százalékuk döntött már úgy, hogy nem tölt le egy alkalmazást vagy lép be egy oldalra, mert veszélyben érezte az adatait, míg Európában ez a megkérdezettek 43 százalékával fordult elő. ÉKN Az esetek többségében a személyes adatok valamilyen, általuk nem kívánt fel- használásáról volt szó, mint például adatbázisba való bekerülés. Ez az arány Európában némileg alacsonyabb, 76,4 százalékos. ■> Mobiltartó, de milyen! Elege van belőle, hogy egy nagyobb fékezésnél vagy kanyarban nenn találja az autóban a telefonját, szemüvegét, GPS- ét? íme egy gumilap mikrobordázással, ami megakadályozza, hogy a ráhelyezett tárgy magától elmozduljon, csak kézi erővel vehető le. fotó: magánarchIvum Meggondolja magát Egy kis jelszó-pszichológia: ön hogyan választ? Növeli-e a személyiség- típusunk a hackertá- madás esélyét? Budapest. Bár az emberek nagy része tisztában van a biztonságos jelszóhasználat fontosságával, sokan mégis figyelmen kívül hagyják a kockázatokat. A LogMeln portfoliójába tartozó LastPass nemzetközi kutatása szerint ezen rossz szokás általánosan jellemző a felhasználókra, függetlenül azok korától, nemétől vagy személyiségtípusától. Leginkább az ad okot aggodalomra, hogy az emberek biztonságosnak gondolt, saját maguk által adott jelszavai jelentős része egyáltalán nem az. Több helyen ugyanazt A világ legnépszerűbb jelszókezelő alkalmazásaként számon tartott LastPass készítette felmérés a fogyasztói lélektan, viselkedés és hozzáállás, valamint a személyes jelszavak közös vonatkozásait vette górcső alá. A személyazonosság- és belépéskezelő megoldásokat fejlesztő cég megbízásából készített tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az emberek még mindig egynél több helyen használják ugyanazt a jelszót, hiába szerepelnek a hírekben folyamatosan a nagy tömegeket érintő, jelentős adatlopások, és hiába figyelmeztetnek a szakemberek az erős jelszavak használatának fontosságára. Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Új- Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság fogyasztóinak körében elvégzett felmérés rámutat azokra a pszichológiai okokra, amelyek miatt az emberek annak ellenére rossz jelszóhasználati szokásokat alakítanak ki, hogy pontosan tisztában vannak a nyilvánvaló kockázatokkal, és arra a következtetésre jut, hogy online szokásainkra egyfajta kognitív disszonancia jellemző. A személyiségünk azt meghatározza, hogy miért leszünk hackertámadás áldozatai, de azt nem, hogy hogyan. A felmérésből kiderült, hogy a személyiségtípus nincs hatással az online viselkedési szokásokra, de azt pontosan megmutatja, hogyan ideolo- gizálják meg a fogyasztók a rossz jelszóhasználati szokásaikat. A típusok A személyiségtípusokkal és az online viselkedéssel kapcsolatos egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy az „A” személyiségtípusba tartozó válaszadók csaknem fele saját proaktív erőfeszítéseinek köszönhetően nem gondolja, hogy fokozott kockázatot jelentene egy-egy jelszó ismételt felhasználása. Mindez megfelel a személyiségtípusuk fő jellemzőjének: ők akarnak urai lenni a helyzetnek. Ezzel szemben a „B” személyiségtípusba tartozó válaszadók több mint fele úgy érzi, korlátoznia kell az online tevékenységét és fiókjainak számát, mert fél a jelszólopástól. Meggyőzik magukat arról, hogy az ő fiókjuk értéktelen a hackerek számára: így tudják megőrizni a jelszóbiztonsággal kapcsolatos közömbös vagy éppen laza hozzáállásukat. Ez arra utal, hogy bár a személyiségtípus nem játszik szerepet a végeredményben, vagyis a rossz jelszóhasználati szokásokban, de azzal kapcsolatban igenis támpontot ad, hogy miért viselkednek így az egyes emberek. A jelszóparadoxon A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók többsége tudatában van annak, hogy viselkedésével veszélybe sodorja magát, mégsem tesz semmit a helyzet megoldása érdekében. A válaszadóknak csupán öt százaléka nem tudta, hogy mik a jellemzői egy erős jelszónak - a többségük tisztában volt azzal, hogy a jelszavaknak kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket is tartalmazniuk kellene. Ezenkívül a kérdőívet kitöltők 91 százaléka tudott arról, hogy egy-egy jelszó több helyen való felhasználása automatikus kockázatot rejt magában, 61 százalékuk ennek ellenére továbbra is használja ugyanazt, vagy egy hasonló jelszót, és több mint a felük (55 százalékuk) annak ellenére teszi ezt, hogy tökéletesen tisztában van a módszer kockázatával. Mi alapján választanak? A válaszadók nem tudnak jó jelszavakat kitalálni. A felmérés szerint, amikor biztonságos jelszót kell létrehozni, a felhasználók 47 százaléka a családjában előforduló neveket vagy monogramokat is felhasználja. További 42 százalék fontos dátumokat vagy számokat, 26 százalék pedig a kedvenc háziállatának nevét választja - pedig ezek az információk általában könnyen megszerezhetők a közösségi oldalakról vagy akár felületes ismeretség során. A felhasználók ráadásul az alapján rangsorolják a jelszavaik bonyolultságát, hogy szerintük melyik fiókjukat Vigyázzon a fiókjaira! fotó: afp kell a legjobban megvédeniük. A válaszadók elmondták, hogy a legszigorúbb jelszavakat a pénzügyi (69 százalék), vásárlási (43 százalék), közösségi (31 százalék) és szórakozási célú (20 százalék) fiókjaikhoz választják. Bár első pillantásra nem kézenfekvő, hogy minden ilyen fiókot ugyanolyan fontossággal kezeljünk, az Identity Theft Resource Center arról számolt be, hogy 20l6-ban 657 pénzintézet közül mindössze 21 esett kiberbűnözők áldozatául. A hatékonyabb védelmi rendszerek létrehozásához ki kell derítenünk az egyének online viselkedésének okait. HBN
