Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-12 / 266. szám

2016. NOVEMBER 12., SZOMBAT KELET •» Sztárokkal ünnepeltek Fennállásának 40. évfordulóját ünnepli az Arany János-iskota, ebből az alkalomból egy 1500 szeletes torta várta a diákokat és tanáraikat pén­teken. A tortaosz­táson megjelentek egykori diákok, köztük Kovács Rita világbajnoki ezüstérmes úszó és Kökény Roland olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kajakozó is. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Nyelvünk a magyarság összetartó ereje Hazánkban élő külföl­dieket és egy magyar­tanárt faggattunk az anyanyelvűnkről. NYÍREGYHÁZA. Számos ren­dezvénnyel emlékeztek meg már pénteken is a magyar nyelv napjáról. Közös szava­lással ünnepeltek például a magyarországi, határon túli és a diaszpórában élő magyar anyanyelvű óvodások. 2011- bert ugyanis egy országgyű­lési határozat nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hiszen a nyelv a magyarság legfontosabb összetartó ereje, identitásunk lényege, s 1844-ben ezen a na­pon nyilvánította a pozsonyi országgyűlés a magyar nyel­vet hivatalos államnyelvvé. Több nyelven Is folyékonyan Le a kalappal az Electro­lux Lehel Kft. nyíregyházi gyárigazgatójának magyar- nyelv-tudása előtt! Alessio Bonfanti Milánóban született, és ott szerzett egyetemi dip­lomát energetikai mérnök­ként. Utána Stockholmban tanult, a diplomamunkáját az Electroluxnál írta meg. Aztán Magyarországra került: előbb Jászberénybe, onnan pedig Nyíregyházára. 2004-től gya­korolja, ismeri a nyelvünket.- Rövid ideig tanultam csak iskolában a magyart, amit ne­héz nyelvnek tartok. Inkább beszélek, az írás kevésbé megy, ha pedig magyarul olva­sok, az az internetre és az új­ságokra korlátozódik. Jólesik, amikor megdicsérnek, hogy milyen jó a kiejtésem. Mivel Svédországban is tanultam, az ottani nyelv is megy, ango­lul pedig folyékonyan kom­munikálok. A feleségemmel, Bonfanti-Trieb Angélával ele­inte szótár segítségével beszél­tünk. A nagyobbik lányunk, Jázmin nagyon jól beszéli az olaszt, testvére, Kamilla pedig érti, most tanulja. Kitartás, szorgalom- Ököritófülpös - nevette el magát dr. Malhazjan Armen, amikor arról kérdezzük, me­lyik volt a legnehezebb ma­gyar szó, amit megtanult. A Jósa András Oktatókórház ör­mény születésű anesztezioló­gus főorvosa 26 évvel ezelőtt érkezett hazánkba, előtte intenzíven tanulta a szerinte nem könnyű, de nagyon szép nyelvünket. - Ha jól emlék­szem, az első szavak a „szer­vusz” és a „köszönöm” vol­tak, amelyeket megtanultam. Három hónapig csak arról szóltak a napjaim, hogy egy kint élő magyar segítségével megtanuljam a nyelv alapja­it. Naponta több mint tíz órát fordítottam erre - emlékezett vissza a kezdetekre a főorvos. Nem volt ismeretlen számá­ra az idegen nyelv tanulása, hiszen általános iskolában tanult németül, oroszul, az orvosi egyetemen megtanult észtül, de beszél angolul is.- Otthon nehezítette a ta­nulást, hogy magyar nyelvű tévé- vagy rádióadás nem volt; sokat javult a helyzet, amikor itt újságot olvastam, tévét néztem, rádiót hallgat­tam, és a mindennapokban gyakoroltam a nyelvet, majd 1994-ben magyarul tettem le a aneszteziológia- és inten­Jólesik, ami­kor megdi­csérnek a kiejtésem miatt. ALESSIO BONFANTI zív terápiás szakvizsgámat- említette az adjunktus, s hozzátette: a latin nyelvek egyszerűbbek, a magyarban nehéz a sok ü-, ö-betűs szó, és a kettős mássalhangzók sem könnyítik meg a nyelvtanulók dolgát, ám kitartással, szor­galommal megtanulható ez a különleges nyelv. Muszáj helyesen írni- A diákok egy része felesle­gesnek tartja a nyelvtant mint tantárgyat, hiszen „tudnak beszélni”. El kell nekik ma­gyarázni, hogy bár az ember­nek van vérkeringése és léleg­zik, de attól még nem tudja, hogy a teste hogyan működik- ezért tanul biológiát. Ugyan­így használunk szavakat, szó- szerkezeteket, mondatokat, ezért ismernünk kell azok eredetét, a használat szabá­lyait. A nyelvészet ugyano­lyan tudományág, mint a töb­bi, a minket körülvevő világot vizsgálja és próbálja meg a törvényszerűségeit lefektetni- mutatott rá Illés Zoltán.- Az a nyelv, amit aktívan használnak, folyamatosan változik. A magyar különö­sen rugalmas, magába szívja az új hatásokat, napról napra Három hó­napig napi tíz órában tanultam j ~ i magyarul. MALHAZJAN ARMEN /f3ST\ formálódik, ahogy a nyelv­használó egyéni nyelve, még akkor is, ha ő maga nem veszi észre.- Azt látom, hogy a legna­gyobb probléma ma a nyelv­tantanításban a helyesírás kérdése. A diákok nem érzik, hogy bármi előnyük származ­na belőle, mert az ő világuk­ban, a chat, az e-mail, az sms- ek világában funkcionális nyelvhasználatra van szük­ség. Belefér a „vök”, a „tóm”, a „lol” vagy az „OMG”, mert ezek a kifejezések leképezik a saját beszélt nyelvüket és elérik a kommunikációs cél­jukat. Aztán persze rájönnek, hogy vannak olyan helyze­tek, amikor muszáj helyesen írni, de borzasztó nyűgnek érzik. Érdekes, hogy hajói kö­zelítjük meg a nyelvtani sza­bályokat, kifejezetten élvezik a tanulást - jegyezte meg a pedagógus. km-bm,csa,ltl Játszótársat kapott a kis fehér oroszlán Nem lesz többé magá­nyos a már hétkilósra hízott kölyök. nyíregyháza. Nem kell félteni ezentúl a magánytól a Nyír­egyházi Állatpark ritka nagy- macskakölykét, hiszen egy alig idősebb, nőstény fajtárs érkezett hozzá. A jelenleg tizenegy hetes fehér oroszlán eddig egyedül élt a park Viktória-házában. A gondozója, Herlicska Ani­kó neveli, a családjához nem lehet visszahelyezni, ugyan­akkor fontos, hogy minél kevesebb emberi hatás érje, ezért kerestek korban hozzá illő fajtársat az állatkert szak­emberei. Szerencsére nem kellett nagyon messzire menniük, a Gyöngyösi Állatkertből ér­kezett a két héttel idősebb, normál színváltozatú játszó­társ. A karanténidő lejárta után a két kölyök összeismerkedett. A normál színváltozatú faj­társ szinte azonnal birtokba vette a kifutót, s elkezdett ját­szani új barátja játékaival. KM Az üvegablakon keresztül bárki meglesheti a bolondozásukat FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA Hahotázva tanulhatunk a Bencs-villában nyíregyháza. Lehet-e na­gyobb feladata egy előadó­nak, mint az, hogy szórakoz­tatva oktasson? E célt tűzi ki a debreceni Erdei Sándor maga elé november 15-ére, amikor is 17 órára várja az iro­dalomkedvelőket a Sóstói úti Bencs-villába. ígérete szerint mindenkit megnevettet majd a humoros diákbakikkal, amelyeket a líra „keltett élet­re”. Az ingyenes programra minden hahotázva tanulni vágyót szeretettel várnak. KM Nézőpont M. Magyar László Magyarul a mecsetnél Mindhiába szerepeltek az i 1055-ös tihanyi alapítólevél­ben a „feheruuaru reá meneh hodu utu reá” szavaink, bizony több évszázadnak is el kellett telnie, mire végül kitörve az idegen nyelvi közegből a saját lábukra állhatták. Addig őseink a latint, a németet használ­ták a hivatalos ügyekben, s valóban nagyjelentőségű tett J volt, amikor Magyarország [ kizárólagos hivatalos nyelve a magyar lett. Meglehetősen nagy karriert futott be aztán anyanyelvűnk, hiszen a nagyvilág minden pontján hallani magyar sza­vakat kivándorolt és utazgató honfitársainknak köszönhe­tően. A lelkűnknek különö­sen jólesik, ha a nálunk élő külföldi származású szemé- J lyek tanulják meg a magyar I nyelvet minden nehézsége I ellenére, hiszen azt jelzi, hogy fontosnak tartják a minden­napi használatát, ugyanakkor ezzel is megtisztelik ismerő­seiket, munkatársaikat. Igaz, hallani magyar szavakat a nyíregyházi vásártéren az Ázsiából érkezett kereskedők szájából is, sőt, Isztambulban a; , egyik mecsetnél is szólítot­tak le gyermekek „Bácsi, kell zokni?” kérdéssel, de ezek a nyelvi ismeretek mindössze az üzleti életre korlátozódtak, semmilyen mélyebb tarta­lom nem volt, illetve nincs mögöttük. Lehet, hogy felesleges az aggodalmam, de féltem a magyar nyelvet. A szakem­berek szerint természetes folyamat a nyelv változása, így természetes az is, hogy egyre több idegen szó kerül be nyelvünkbe. Csakhogy gyakran olyankor is idegen szavakkal akarunk okosab­bak és hivatalosabbak lenni, amikor van azoknak szép magyar kifejezésük is... laszlo.magyar@kelet.hu Kelet kvíz A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa még mindig kitűnő egészségi állapotban van. a) Tlszakanyár b) Papos c) Császló d) Ömböly A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön hogyan látja az esélyeket a Magyarország-Andorra vb-selejtezö előtt? KISS JÁNOS: Jobbak vagyunk, és3-0-ra győzünkl ROMÁN ZOLTÁNNÉ: Bízom Bernd Storck munkájában... FÖLDI JÁNOS: Szerintem 1-1 lesz a végeredmény. TÓTH TlMEA: Nem stadionok kellenek, hanem kórházak. GÖRÖG KÁLMÁN ZSIG­MONDI Szívesebben járok Inkább horgászni. HAJDÚ JÓZSEF: Akár többgólos Is lehet a slkerünkl A magyar labdarúgó-váloga­tott vasárnap 18 órától a pont nélküli, sereghajtó Andorrát fogadja a 2018-as világbajnok­ság európai selejtezősoroza­tában. Kiss János szerint nem lehet kérdés, hogy nyerünk-e. - Egyszerűen jobbak vagyunk, és 3-o-ra győzünk! Román Zol­tánná az Eb-n is szorított a magyarokért. - Nem ismerem Andorrát, de bízom Bernd Storck munkájában, egy 1-0- ra jók lehetünk. Görög Kálmán Zsigmond töredelmesen be­vallotta, hogy nincs tisztában az erőviszonyokkal. - Engem a labdarúgás nem érdekel, dunsztom sincs, hogy mi lesz az eredmény. Szívesebben járok inkább horgászni. Föl­di János képben van, viszont nem optimista: - Dzsudzsák Balázs góljával vezetünk, de a vendégek kiegyenlítenek, így aztán szerintem l-l lesz a végeredmény. Tóth Tímea ingerküszöbét sem éri el a sportág. - Nem szoktam néz­ni a futballt. Egyébként pedig a milliárdokat értelmesebb dolgokra is el lehetne költe­ni. Nem stadionok kellenek, hanem fejlett kórházak! Hajdú József szerint egyértelmű a magyarok várható győzelme. - Nehéz meccs lesz, mert be­állnak védekezni az andorrai­ak. Ha a középpályásaink és a csatáraink tökéletesen játsza­nak, akár többgólos is lehet a sikerünk. km-ltl ■ Nem problémások, csupán mások Down-szlndrómás gyerekeket nevelő szülők történetein alapszik a ProbléMÁSOK című előadás, amelyet pénteken láthattak az érdeklődők a nyíregyházi Művész Stúdióban. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR HAiIGY 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom