Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-10 / 264. szám

619698 2016. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK KELET Fiataloknak 11 Meleg fogadtatás - a sarkkörön túl Elképesztő élmények, nyelvtudás néhány hó­nap alatt: óriási lehető­ség a diákcsereprogram. a könyvtárba, és a megadott források alapján egymásnak adtuk le az anyagot. Kémián tűzijáték-rakétákkal kísérle­teztünk, és a biológiaórák is érdekesek voltak: sokat ki­rándultunk, közben hőmér­sékleti grafikonokat szerkesz­tettünk, baktériumok után kutattunk a földmintákban, vagy éppen növényhatározás­sal foglalatoskodtunk. A test­nevelés sem emlékeztetett az itthonira: volt kick-box, aero- bik, tájfutás, mászófal, tánc, és kenuzhattunk is az iskola saját taván - sorolta Eszter. Szipogni illik- A norvégok hidegek és tá­volságtartók - nincs puszi, ölelés, a lányok is kézfogással üdvözlik egymást, és a bu­szon nem ülnek le idegenek mellé, inkább állnak. Magyar szemmel furcsa volt az is, hogy undorítónak tartják az orrfújást - ott szipogni illik. Az egyenjogúság is okozott meglepetéseket: nem enge­dik előre a nőket, és az sincs kőbe vésve, hogy a férfiak vagy a nők cserélnek villany­körtét, mosogatnak, illetve nyírják a füvet - említett né­hány érdekességet Majoros Eszter, az ételekről pedig elmondta: evett szárított rénszarvasszívet, rohasztott halat és grillezett dinnyét is.- Hatalmas szerencsém volt a fogadócsaládommal, közel kerültünk egymáshoz. A nor­vég „apukám” az önkormány­zatnál dolgozik, a jövedelmét állattenyésztéssel és növény- termesztéssel egészíti ki, az anyukám pedig abban az isko­lában tanít, ahová jártam - így egyszerű volt a bejárás. És hogy az elképesztő él­ményeken kívül mivel gazda­godott Eszter a tanév során?- Október végére megta­nultam norvégul. Azóta is kapcsolatban vagyok a fo­gadócsaládommal, az osz­tálytársakkal, és újságokat is olvasok, hogy szinten tart­sam a nyelvtudást - Magyar- országon is vannak norvég cégek, az álláskeresésnél még nagyon jól jöhet, amit ott ta­nultam... HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyi@ketet.hu Átlagos este a sarkkörön túl - csoportkép sarki fénnyel FOTÓK: MAGÁNARCHÍVUM- A tanév ott augusztus kö­zepén kezdődik, az órák 90 percesek, és már a hároméves középiskolában szakosod­nak. Az általános osztályokon kívül van szakács, autószere­lő, egészségügyi, és még so­rolhatnám. Füzetet nem, csak laptopokat használnak - em­lített néhány érdekességet a Krúdy Gyula Gimnázium vég­zőse, aki a bardufossi iskolába járt ötezer társával együtt.- Ez a település negyven kilométerre fekszik a foga­dócsaládom lakóhelyétől, de ez ott kis távolságnak szá­mít, a többség ennél is mesz- szebbről jár iskolába.- Az itthon megszokott in­tenzív tanítás helyett Norvé­giában a projektmunkát he­lyezik előtérbe; mindennap más csoportba osztanak be. A történelmet például kizáró­lag így tanultuk - bementünk Novemberben dől el, kik utazhatnak Majoros Eszter egy iskolai előadáson tudta meg, hogy akár egy egész tanévet is kül­földön tölthet. Az ügyintézés­hez Debrecenbe kellett járnia, ez a körülmény vezetett odá­ig, hogy édesanyja, Toldi Zsu­zsanna vezetésével megala­kult a nyíregyházi AFS-körzet. A történetnek nem szakadt vége a Norvégiában eltöltött tanévvel: Eszter azóta is se­gíti a Nyíregyházán tanuló külföldi diákokat, legutóbb pedig Brüsszelben Az euró­pai identitások keresése című projektben képviselte hazán­kat. Ezalatt bepillantást nyer­hetett az Európai Parlament működésébe éppúgy, mint egy ottani menekülttábor mindennapjaiba. A nyíregyházi AFS minden hónap első szerdáján tartja a körzetgyűlést (legköze­lebb: december 7-én, szer­dán 15.30-tól) a Keskeny ut­cai Új Nemzedék Közösségi Térben. Az érdeklődő 14-19 éveseknek érdemes írniuk a zsuzsanna.toldi@afs.org cím­re, ugyanis közeleg a döntés időpontja; november 18-20- án választják ki azokat, akik a következő tanévet a világ egy távoli pontján tölthetik. NYÍREGYHÁZA. Egy japán lá­nyért cserélték el Majoros Esztert a szülei. Persze, nem végleg; csak egy tanév erejé­ig, mégpedig az AFS diákcse­reprogram keretében. A japán lánnyal nem volt alkalmunk beszélgetni, Eszterből viszont csak úgy ömlött a szó, amikor a norvégiai élményeiről kér­deztük. Akárcsak a cserediá­kok többségénél, tapasztala­tait egy szóban is össze lehet foglalni: kultúrsokk.- Norvégiában csak néhány nagyváros van, az országra sokkal jellemzőbbek a fal­vak, csupa színes faházzal. Ezek egy hosszú, hegyi földút mellett, egymástól több kilo­méterre állnak az 500 lakosú Sorreisában, ahol laktam - me­sélte Eszter. - Ezek a falvak nem hasonlítanak az itthoni­akra, csak modern tanyákból állnak, kerítések nélkül. A be­csületesség és a bizalom arra­felé annyira természetes, hogy Biológiaóra Norvégiában - jobbra Majoros Eszter nem használnak biciklilakatot, de még az ajtókat sem zárják. A sarkkörön túli lakóhely nem csak a többméteres hó és az akár -40 Celsius-fokot is elérő hőmérséklet miatt volt furcsa a nyíregyházi lánynak. Szinte mindennap gyönyör­ködhetett a sárid fényben, a nap viszont összezavarta, ugyanis arrafelé még éjfélkor is süt nyáron, míg télen fel se jön. Terepmunka és kísérletek A norvég oktatási rendszer legalább ilyen furcsa; annyira eltér a miénktől, hogy itthon évet kellett ismételnie a cse­rediáknak. ÚTWRSSM ti ISIHtR.lt WIEG » 10,1,18 . ‘ Ha kiváncsi, hogy mire használta fel Somodi Ferenc családi gyümölcsöse az elnyert támogatást, regisztráljon a www.mitortenetunk.hu oldalon. SZÉCHENYI o o> i£> Európai Unió Európai Strukturális H Cdip és Beruházási Alapok HBHII MAGYARORSZÁG kormánya BiL*áaÉliala«aSábJULiiAal HIRDETÉSEK : MtXJ;-..; . . J? . - Ú'T ■'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom