Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-15 / 243. szám
2 Mindenfelől 2016. OKTÓBER 15., SZOMBAT KELET Balog Zoltán fotó: john tys, afp Öt év alatt: elszámolás a béremeléssel Budapest. Több mint négy- százezer ember bérét sikerült emelni csak az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó területeken 2012 és 2017 között, összesen 520 milliárd forinttal - közölte Balog Zoltán miniszter. Hozzátette: a gazdasági növekedés teremtette meg a feltételét a béremelésnek. A béremelés egyes területeken életpályamodell bevezetésével történt, egyes területeken bér- kiegészítéssel - mondta, mm Százmilliárd bölcsődei, óvodai helyekre Budapest. A növekvő igényekhez igazodva a kormány százmilliárd forintot különített el erre a fejlesztési időszakra a bölcsődék és óvodák kapacitásának bővítésére, új intézmények létesítésére, illetve a meglévők korszerűsítésére - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin az MTI-t. MTI Munkaerőhiány: vitanapot akar azLMP BUDAPEST. Az LMP parlamenti vitanapot kezdeményez a munkaerőhiány okairól a kivándorlás megállítása érdekében - közölte Szél Bernadett. A párt szerint a munkaerőhiány azért Magyarország legégetőbb problémája, mert közvetlenül kapcsolódik a bérválsághoz - mondta az LMP társelnöke: a legfőbb problémát az alacsony bérek jelentik, ezért döntenek sokan a kivándorlás mellett. mti Elismerő és bíráló szavak- milyen év volt 2015? A zárszámadásról kezdett vitát pénteken a törvényhozás. Budapest. Elkezdte a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját pénteken az Országgyűlés. Igen. De... A 2015-ös zárszámadás érdemi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek, a magyar reformok működnek - ezt állította Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a törvényjavaslat vitájában. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László szerint 2015-ben Magyarország tovább közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, tovább mérséklődött Magyar- ország külső sérülékenysége. Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a gazdasági növekedés meghaladta a várakozásokat, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott mértékűre csökkent, ami mögött a gazdaság fejlődése áll. Üdvözölte azt is, hogy a hiány a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent, miközben a reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek. Józsa István, az MSZP vezérszónoka megjegyezte azt is, hogy noha a növekedés valóban a legjobb az elmúlt 5 évet tekintve, és önmagában azt jelzi, hogy az ország túlélte a 2012-2013-as második válságot, a régiós adatoktól elmarad. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány kötve volt ahhoz a helyzethez, amibe az országot elődje hozta. A baloldal kormányzása tragikus volt, technokrata kormányzásra sem voltak képesek, tönkretették az országot, és gazdaságilag, jogilag és morálisan exlex helyzet állt elő; ebből a helyzetből kellett kiemelni az országot. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint az eléjük került anyag szerint elképesztő szakmai hibákat nem vesz észre az ÁSZ, példaként a Kliket említette, ahol több mint 18 milliárdot költöttek beruházásokra, miközben erre nem volt törvényi felhatalmazás. Z. Kárpát Dániel úgy folytatta, amikor azt hazudjék, hogy megmentik a devizahiteleseket, akkor az az igazság: jelenleg is 140 ezer felett van a teljesíteni képtelenek vagy részlegesen teljesíteni képtelenek száma. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felidézte, korábban arról beszéltek: ez a költségvetés a leszakadás büdzséje lesz, ami szerinte be is igazolódott. Az ország egyre inkább lemarad a közép- és kelet-európai országoktól a pénzügyi és a társadalmi, fejlettségi mutatókat tekintve. mti A fontos, a még fontosabb Devizaárfolyam (2016.10.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,52-0,85 USA dollár 277,17-1,45 Svájci frank 280,62-0,93 Angol font 338,56-0,38 Román lej 67,87-0,16 Ukrán hrivnya 10,75-0,05 Horvát kuna 40,69-0,10 Lengyel zloty 71,12-0,02 ■) http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Varga Mihály szerint a magyar gazdaságban szemléletváltás kell. Budapest. A nemzetgazdasági miniszter pénteken a SAP Hungary Kft. szoftverfejlesztő cég 4 milliárd forintos beruházását bemutató rendezvényén beszélt erről. Közelítő bérszínvonal Kifejtette: a paradigmaváltás részeként a képzési rendszert a gazdaság igényeihez igazítják, a munkavállalók megtartásához pedig bérfelzárkóztatás mellett szükség van vonzó karrierpályára is, hogy a fiatal szakemberek a magyar gazdaságban találják meg számításaikat. Varga Mihály rámutatott: a magyar bérszínvonalat közelíteni kell a nyugat-európaihoz, ezt segíti, hogy az idén az első fél évben 7 százalékkal emelkedett a magyar reálkereset. Jelezte: a szaktárca hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a közterhek csökkentésére, amely úgy teszi lehetővé a bérfelzárkóztatást, hogy ez nem rontja a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatást nyújtó pályázatoknál a jövőben elsődleges szempont lesz a kapacitásbővítés, a technológiaváltás, a hozzáadott értéknövelés, míg a munkahelyteremtés másodlagos szempont. Varga Mihály elmondta: a paradigmaváltás segíti a gazdaság fejlesztésének lehetséges irányait kijelölő Irinyi-ter- vet. mti Jó politika, egymással beszélő emberek Orbán Viktor fotó: máthé z„ mti Orbán Viktor a népszavazásról, az Alaptörvény módosításáról. Budapest. - Büszkék lehetünk arra, hogy egyedül Magyarországon kérdezték meg az embereket a bevándorlás kérdésében, helyes dolgot tettünk, mi, magyarok bátrak voltunk ebben az ügyben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. „Nyitva az ajtóm” A kormányfő az alkotmány- módosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfontosabb, ehhez kell az alkotmány- módosítás - magyarázta. Emlékeztetett: a népszavazáson 3,3 millió ember akarata egy irányba mutatott, és ez a tömeg nagyobb, mint ameny- nyit Magyarországon valaha bármilyen politikai párt kapott bizalomként. A voksolók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem engedhet a szuverenitásából, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban - mutatott rá. Orbán Viktor arról is beszélt, a nemzetközi jog egyértelmű: „aki az életéért fut, azt be kell engedni”, így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ideérkezőkkel is. Magyarországnak van gyakorlata abban, hogy miként kell emberségesen, igazságosan és a nemzetközi jognak megfelelően eljárni - j egyezte meg. MTI Vendégkommentár Karádi Zsolt Emlékszel még? Emlékszel? Emlékszel arra a büszkeségre, amely hatalmába kerítette a megyeszékhely lakóit? Arra az izgalomra, amely az előkészületeket övezte? Arra a szorongással teli kíváncsiságra, amely az első bemutatót kísérte? Nyíregyházának színháza lett! Annyi küzdelem után, végre, a „szőke város” önálló társulatot tudott alapítani! És aztán, 1981. október 17-én felgördült a függöny: a Csongor és Tünde varázsos verssorai egy szabolcsi almáskertben hangzottak fel. Bozóky István rendezésében Vitai András és Hartmann Teréz alakította a címszerepet, Holl István volt a Tudós, Szabó Tünde pedig Ilma. A koreográfiát Vásárhelyi László készítette. Emlékszel? Emlékszel erre a harmincöt esztendőre? Egy darab történelem. A színház mindig is maga volt a történelem, a kultúrtörténet, a politika és az emberi psziché lenyomata. Mindaz, amit láttál ebben a három és fél évtizedben, minden beépült a személyiségedbe, behatolt a zsigereid és a gondolataid közé. Te vagy Ványa bácsi és Svejk, Har- pagon és Oidipusz, Othello és Hyppolit, Peer Gynt és Fafeye, Mozart és Salieri, Hamlet és Hanta, s tudod, hogy kizökkent az idő, s az ég nem emberséges. De te vagy Ádám és Lucifer, Pájinkás János és Szakmáry Zoltán, Trepljov és Pisti, a vérzivatarban. Ha azt hallod, Ancona, Mészáros Árpád Zsoltot látod, ha szóba kerül a mi kis városunk, Mensáros Lászlóra gondolsz. És eszedbe jut Szigeti András, Bozóky István, Gaál Erzsébet, Máté Eta, Holl István, Simor Ottó, Pankotay István, Kerekes László, Safranek Károly... A színház: kezdet és vég; akarsz, akarsz-e játszani halált... Látod emlékeid között azt a felejthetetlen estét, a Segítsd a királyt! estéjét, hallod Csikós Sándor szavait, István fohászát, „Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, / s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk / gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, / ne legyünk csúfja és játékai, / s messzire való maradékaink / rút járom alá ne vettessenek! Ámen.” S érzed most is azt a borzongást is, amikor az ima végén felgyulladtak a nézőtéri lámpák, s tudtad, a monológ nem arról szól, amit mond; a veretes mondatokban nem pusztán a király beszél. De azt a megrendültséget sem felejted el, amelyet a Temetés ébresztett benned; a fehér leplekkel letakart nézőtér, Gál Erzsébet látomása máig eleven, miként a díszletraktárban megrendezett Danton formabontása. Utas vagy a holdvilágban, fölneszelsz a kicsengetésre, figyeled a hegedűst a háztetőn, s a Foltin Jolán koreografálta szilaj táncokat, Hetey Lászlót és Szabó Tündét, s dúdolod a Ha én gazdag lennék... dallamát. Nem szabadulsz a Hát akkor itt fogunk élni díszlet mögötti terébe történő belépés élményétől, s a Tizenkét dühös ember felkavaró drámájától, a Grafitti angyala, a Hair s a Képzelt riport táncainak szuggesztív erejétől. Itt morajlik, áramlik, patakzik, tódul, hömpölyög harmincöt év előadásainak hulláma, sodorja magával az ifjúságot, a boldogságot, a bánatot, a szépet és a rútat, a felemelőt és a lesújtót; itt pulzál benned a magyar és világirodalom, s hallod Kálmán Imre, Kurt Weil, Presser Gábor, a Kabaré, a My Fair Lady, a Jonatán melódiáit. Látod rendezni Jancsó Miklóst, Tasnádi Csabát, Forgács Pétert, Ladányi Andreát, Bagossy Lászlót, Koltai M. Gábort, Hargitai Ivánt, Novák Esztert, meginterjúvolod Hernádi Gyulát, Léner Pétert, Bodolayt, Nádasdy Ádámot, Szakonyi Károlyt, Olt Tamást, Tasnádi Istvánt, Forgách Andrást. És látod Bárány Frigyest az Úri muriban, Varjú Olgát a Julie kisasszonyban, Csorna Juditot A vágy villamosában, Gazsó Györgyöt a Nero, szerelmemben, Holl Istvánt a Segítsd a királyt!-ban, Pregitzer Fuzsinát Az ügynök halálában, Horváth Rékát a Naplemente előttben, Szabó Mártát a Tigris és hiénában, Udvaros Dorottyát A vihar kapujában, Horváth Margitot a Kék verébben, Gáspár Tibort Az üvegcipőben, Tóth Zolkát és Fridrik Noémit a Csárdáskirálynőben, Illyés Ákost a Coriolanusban, Széles Zitát az Orosz lekvárban, Puskás Tivadart az Idősutazásban, Horváth Lászó Attilát a Túl zajos magányban... S nem látod a világosítókat, a kelléktár, a díszlettár, a hangtár, a fodrásztár, a szabótár, az öltöztetőtár szakembereit, az örök láthatatlanokat, akik nélkül azonban nem lett volna csillogás, öröm, bánat és katarzis. Emlékszel? A Valahol Európában végén, amikor Kuthy Patrícia ölében haldoklóit Kuksi, nemcsak a nézőtér zokogott, hanem a színészek, a táncosok, a statiszták, valamennyien. Akkor mondtad azt: a színház az egyetlen hely, ahol az ember nyilvánosan sírhat. Emlékszel még? Szép volt, de szép... A szerző a Nyíregyházi Egyetem oktatója kelet@kelet.hu Itt morajlik, áramlik, patakzik, tódul, hömpölyög harmincöt év előadásainak hulláma.