Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-15 / 243. szám

2 Mindenfelől 2016. OKTÓBER 15., SZOMBAT KELET Balog Zoltán fotó: john tys, afp Öt év alatt: elszámolás a béremeléssel Budapest. Több mint négy- százezer ember bérét sikerült emelni csak az Emberi Erőfor­rások Minisztériumához tar­tozó területeken 2012 és 2017 között, összesen 520 milliárd forinttal - közölte Balog Zoltán miniszter. Hozzátette: a gazda­sági növekedés teremtette meg a feltételét a béremelésnek. A béremelés egyes területeken életpályamodell bevezetésével történt, egyes területeken bér- kiegészítéssel - mondta, mm Százmilliárd bölcsődei, óvodai helyekre Budapest. A növekvő igények­hez igazodva a kormány száz­milliárd forintot különített el erre a fejlesztési időszakra a bölcsődék és óvodák kapaci­tásának bővítésére, új intéz­mények létesítésére, illetve a meglévők korszerűsítésére - tájékoztatta az Emberi Erő­források Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin az MTI-t. MTI Munkaerőhiány: vitanapot akar azLMP BUDAPEST. Az LMP parlamen­ti vitanapot kezdeményez a munkaerőhiány okairól a kivándorlás megállítása ér­dekében - közölte Szél Berna­dett. A párt szerint a munka­erőhiány azért Magyarország legégetőbb problémája, mert közvetlenül kapcsolódik a bérválsághoz - mondta az LMP társelnöke: a legfőbb problémát az alacsony bérek jelentik, ezért döntenek sokan a kivándorlás mellett. mti Elismerő és bíráló szavak- milyen év volt 2015? A zárszámadásról kez­dett vitát pénteken a törvényhozás. Budapest. Elkezdte a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját pénteken az Or­szággyűlés. Igen. De... A 2015-ös zárszámadás érde­mi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati in­tézkedések eredményesek, a magyar reformok működ­nek - ezt állította Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium államtitkára a tör­vényjavaslat vitájában. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László sze­rint 2015-ben Magyarország tovább közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, tovább mérséklődött Magyar- ország külső sérülékenysége. Szűcs Lajos, a Fidesz ve­zérszónoka kiemelte, hogy a gazdasági növekedés megha­ladta a várakozásokat, a mun­kanélküliségi ráta pedig soha nem látott mértékűre csök­kent, ami mögött a gazdaság fejlődése áll. Üdvözölte azt is, hogy a hiány a tervezettnél is nagyobb mértékben csök­kent, miközben a reálkerese­tek 4,8 százalékkal nőttek. Józsa István, az MSZP ve­zérszónoka megjegyezte azt is, hogy noha a növekedés valóban a legjobb az elmúlt 5 évet tekintve, és önmagában azt jelzi, hogy az ország túl­élte a 2012-2013-as második válságot, a régiós adatoktól elmarad. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány kötve volt ahhoz a helyzethez, amibe az országot elődje hozta. A bal­oldal kormányzása tragikus volt, technokrata kormány­zásra sem voltak képesek, tönkretették az országot, és gazdaságilag, jogilag és mo­rálisan exlex helyzet állt elő; ebből a helyzetből kellett ki­emelni az országot. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint az elé­jük került anyag szerint elké­pesztő szakmai hibákat nem vesz észre az ÁSZ, példaként a Kliket említette, ahol több mint 18 milliárdot költöttek beruházásokra, miközben erre nem volt törvényi fel­hatalmazás. Z. Kárpát Dániel úgy folytatta, amikor azt ha­zudjék, hogy megmentik a devizahiteleseket, akkor az az igazság: jelenleg is 140 ezer felett van a teljesíteni képte­lenek vagy részlegesen telje­síteni képtelenek száma. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felidézte, koráb­ban arról beszéltek: ez a költ­ségvetés a leszakadás büdzséje lesz, ami szerinte be is igazo­lódott. Az ország egyre inkább lemarad a közép- és kelet-eu­rópai országoktól a pénzügyi és a társadalmi, fejlettségi mu­tatókat tekintve. mti A fontos, a még fontosabb Devizaárfolyam (2016.10.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,52-0,85 USA dollár 277,17-1,45 Svájci frank 280,62-0,93 Angol font 338,56-0,38 Román lej 67,87-0,16 Ukrán hrivnya 10,75-0,05 Horvát kuna 40,69-0,10 Lengyel zloty 71,12-0,02 ■) http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Varga Mihály szerint a magyar gazdaságban szemléletváltás kell. Budapest. A nemzetgazdasá­gi miniszter pénteken a SAP Hungary Kft. szoftverfejlesz­tő cég 4 milliárd forintos be­ruházását bemutató rendez­vényén beszélt erről. Közelítő bérszínvonal Kifejtette: a paradigmaváltás részeként a képzési rendszert a gazdaság igényeihez igazít­ják, a munkavállalók megtar­tásához pedig bérfelzárkózta­tás mellett szükség van vonzó karrierpályára is, hogy a fiatal szakemberek a magyar gaz­daságban találják meg számí­tásaikat. Varga Mihály rámutatott: a magyar bérszínvonalat köze­líteni kell a nyugat-európai­hoz, ezt segíti, hogy az idén az első fél évben 7 százalékkal emelkedett a magyar reálke­reset. Jelezte: a szaktárca hama­rosan javaslatot tesz a kor­mánynak a közterhek csök­kentésére, amely úgy teszi lehetővé a bérfelzárkóztatást, hogy ez nem rontja a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét. A nemzetgazdasági minisz­ter hangsúlyozta: a támoga­tást nyújtó pályázatoknál a jövőben elsődleges szem­pont lesz a kapacitásbővítés, a technológiaváltás, a hoz­záadott értéknövelés, míg a munkahelyteremtés másod­lagos szempont. Varga Mihály elmondta: a paradigmaváltás segíti a gaz­daság fejlesztésének lehetsé­ges irányait kijelölő Irinyi-ter- vet. mti Jó politika, egymással beszélő emberek Orbán Viktor fotó: máthé z„ mti Orbán Viktor a népsza­vazásról, az Alaptör­vény módosításáról. Budapest. - Büszkék lehetünk arra, hogy egyedül Magyaror­szágon kérdezték meg az em­bereket a bevándorlás kérdé­sében, helyes dolgot tettünk, mi, magyarok bátrak voltunk ebben az ügyben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. „Nyitva az ajtóm” A kormányfő az alkotmány- módosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden par­lamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politi­kát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfonto­sabb, ehhez kell az alkotmány- módosítás - magyarázta. Emlékeztetett: a népszava­záson 3,3 millió ember akarata egy irányba mutatott, és ez a tömeg nagyobb, mint ameny- nyit Magyarországon valaha bármilyen politikai párt ka­pott bizalomként. A vokso­lók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem en­gedhet a szuverenitásából, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban - mutatott rá. Orbán Viktor arról is be­szélt, a nemzetközi jog egyér­telmű: „aki az életéért fut, azt be kell engedni”, így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ide­érkezőkkel is. Magyarország­nak van gyakorlata abban, hogy miként kell embersé­gesen, igazságosan és a nem­zetközi jognak megfelelően eljárni - j egyezte meg. MTI Vendégkommentár Karádi Zsolt Emlékszel még? Emlékszel? Emlékszel arra a büszkeségre, amely hatalmá­ba kerítette a megyeszékhely lakóit? Arra az izgalomra, amely az előkészületeket övezte? Arra a szorongással teli kíváncsiságra, amely az első bemutatót kísérte? Nyíregy­házának színháza lett! Annyi küzdelem után, végre, a „szőke város” önálló társulatot tudott alapítani! És aztán, 1981. október 17-én felgördült a függöny: a Csongor és Tün­de varázsos verssorai egy szabolcsi almáskertben hang­zottak fel. Bozóky István rendezésében Vitai András és Hartmann Teréz alakította a címszerepet, Holl István volt a Tudós, Szabó Tünde pedig Ilma. A koreográfiát Vásárhelyi László készítette. Emlékszel? Emlékszel erre a harmincöt esztendőre? Egy darab történelem. A színház mindig is maga volt a történelem, a kultúrtörténet, a politika és az emberi psziché lenyomata. Mindaz, amit láttál ebben a három és fél évtizedben, minden beépült a személyiségedbe, behatolt a zsigereid és a gondolataid közé. Te vagy Ványa bácsi és Svejk, Har- pagon és Oidipusz, Othello és Hyppolit, Peer Gynt és Fafeye, Mozart és Salieri, Hamlet és Hanta, s tudod, hogy kizökkent az idő, s az ég nem emberséges. De te vagy Ádám és Lucifer, Pájinkás János és Szakmáry Zoltán, Trepljov és Pisti, a vérzivatarban. Ha azt hallod, Ancona, Mészáros Árpád Zsoltot látod, ha szóba kerül a mi kis városunk, Mensáros Lászlóra gondolsz. És eszedbe jut Szigeti András, Bozóky István, Gaál Erzsébet, Máté Eta, Holl István, Simor Ottó, Pankotay István, Kerekes László, Safranek Károly... A színház: kezdet és vég; akarsz, akarsz-e játszani halált... Látod emlékeid között azt a felejthetetlen estét, a Segítsd a királyt! estéjét, hallod Csikós Sándor szavait, István fohászát, „Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, / s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk / gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, / ne legyünk csúfja és játékai, / s messzire való maradékaink / rút járom alá ne vettessenek! Ámen.” S érzed most is azt a borzongást is, amikor az ima végén felgyulladtak a nézőtéri lámpák, s tudtad, a monológ nem arról szól, amit mond; a vere­tes mondatokban nem pusztán a király beszél. De azt a megrendültséget sem felejted el, amelyet a Temetés ébresztett benned; a fehér leplekkel letakart nézőtér, Gál Erzsébet látomása máig eleven, miként a díszletraktárban megrendezett Danton formabontása. Utas vagy a holdvi­lágban, fölneszelsz a kicsengetésre, figyeled a hegedűst a háztetőn, s a Foltin Jolán koreografálta szilaj táncokat, Hetey Lászlót és Szabó Tündét, s dúdolod a Ha én gazdag lennék... dallamát. Nem szabadulsz a Hát akkor itt fogunk élni díszlet mögötti terébe történő belépés élményétől, s a Tizenkét dühös ember felkavaró drámájától, a Grafitti angyala, a Hair s a Képzelt riport táncainak szuggesztív erejétől. Itt morajlik, áramlik, patakzik, tódul, hömpölyög harmincöt év előadásainak hulláma, sodorja magával az ifjúságot, a boldogságot, a bánatot, a szépet és a rútat, a felemelőt és a lesújtót; itt pulzál benned a magyar és világirodalom, s hallod Kálmán Imre, Kurt Weil, Presser Gábor, a Kabaré, a My Fair Lady, a Jonatán melódiáit. Látod rendezni Jancsó Miklóst, Tasnádi Csabát, Forgács Pétert, Ladányi Andreát, Bagossy Lászlót, Koltai M. Gábort, Hargitai Ivánt, Novák Esztert, meginterjúvolod Hernádi Gyulát, Léner Pétert, Bodolayt, Nádasdy Ádámot, Szakonyi Károlyt, Olt Tamást, Tasnádi Istvánt, Forgách Andrást. És látod Bárány Frigyest az Úri muriban, Varjú Olgát a Julie kisasszonyban, Csorna Juditot A vágy villamosá­ban, Gazsó Györgyöt a Nero, szerelmemben, Holl Istvánt a Segítsd a királyt!-ban, Pregitzer Fuzsinát Az ügynök halálában, Horváth Rékát a Naplemente előttben, Szabó Mártát a Tigris és hiénában, Udvaros Dorottyát A vihar kapujában, Horváth Margitot a Kék verébben, Gáspár Tibort Az üvegcipőben, Tóth Zolkát és Fridrik Noémit a Csárdáskirálynőben, Illyés Ákost a Coriolanusban, Széles Zitát az Orosz lekvárban, Puskás Tivadart az Idősutazásban, Horváth Lászó Attilát a Túl zajos magány­ban... S nem látod a világosítókat, a kelléktár, a díszlettár, a hangtár, a fodrásztár, a szabótár, az öltöztetőtár szakembe­reit, az örök láthatatlanokat, akik nélkül azonban nem lett volna csillogás, öröm, bánat és katarzis. Emlékszel? A Valahol Európában végén, amikor Kuthy Patrícia ölében haldoklóit Kuksi, nemcsak a nézőtér zoko­gott, hanem a színészek, a táncosok, a statiszták, vala­mennyien. Akkor mondtad azt: a színház az egyetlen hely, ahol az ember nyilvánosan sírhat. Emlékszel még? Szép volt, de szép... A szerző a Nyíregyházi Egyetem oktatója kelet@kelet.hu Itt morajlik, áram­lik, patakzik, tódul, hömpölyög har­mincöt év előadása­inak hulláma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom