Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-29 / 255. szám
2016. OKTÓBER 29., SZOMBAT 2 Mindenfelől l™ Interjú: Vona Gáborral, a Jobbik elnökével „Magyarországot nem tőlünk kell félteni!” Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla A cédrusfa alatt FOTÓ: ÁDÁM JANOS A Jobbik elnöke szerint a Fidesz végül megszünteti majd a letelepedési kötvényt. Miskolc. Vona Gábor szerint azért kell megszüntetni a letelepedési kötvényt, mert az korrupt intézmény offshore cégekkel, gyanús alakokkal, és veszélyezteti az ország biztonságát. Kiadónk napilapjainak nyilatkozott miskolci szerkesztőségünkben Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A Jobbik fontos szerepbe került a parlamentben az alaptörvény módosítása miatt. Elkezdődtek az egyeztetések az önök feltételeiről, azaz, hogy akkor szavazzák meg az alaptörvényt, ha a kormány megszünteti a letelepedési kötvényt. Mit gondol, ez komoly tárgyiás, vagy csak blöff? VONA GÁBOR: Nehéz a Fidesz fejével gondolkodni. Szerintem végül megszüntetik a letelepedési kötvényt, de azt gyanítom, hogy a kormánypárt megpróbálja ezt majd úgy kommunikálni, hogy a kötvényt amúgy is szerették volna kivezetni. De gondolom, hogy ezt az emberek nehezen hiszik majd el. A miniszterelnök a múlt hét keddig érdemben nem beszélt a letelepedési kötvényről, csak arról, hogy át kell vizsgálni, sőt amikor négyszemközt tárgyaltam vele, akkor is védte a letelepedési kötvény intézményét. Amennyiben ez valóban megszűnik, az a Jobbik sikere lesz. De itt nem csupán arról van szó, hogy ez egy korrupt intézmény, offshore cégekkel, gyanús alakokkal, hanem arról, hogy az ország biztonságát veszélyezteti. És ha a Fidesz magáról azt állítja, hogy az ország biztonságát védi, akkor az a cinizmus netovábbja, hogy 15 milliárdért folytatunk egy migránsellenes kampányt, és ezzel egy időben pedig egy sor milliárdos üzleten keresztül gazdag migránsokat telepítünk Magyarországra. A népszavazás előtt a Jobbik sem emlegette a letelepedési kötvény megszüntetését. Miért most szabták ezt feltételként? vona Gábor: Mi beszéltünk a letelepedési kötvényről a népszavazás előtt is. De most került be a köztudatba. vona Gábor: Hát ilyen, amikor egy pártnak kicsi a médiafelülete. Beszéltünk róla korábban is, az országgyűlésben számtalanszor tettünk fel kérdést a letelepedési kötvényről. Sőt, arról is többször beszéltünk, hogy csak olyan alaptörvény-módosítást tartunk elfogadhatónak, ami mindenféle letelepedési formát megszüntet. A képlet nagyon egyszerű: a Fidesznek el kell döntenie, hogy a korrupció- gyanús elemektől hemzsegő üzletág a fontosabb neki, vagy az alaptörvény-módosítás. Mi támogatjuk a módosítást, de csak az eredeti elképzeléseink szerint. Ön szerint milyen bevándorlás- politikát kellene folytatnia Európának? Ne jöjjön ide senki, vagy legyen valamilyen szűrő, hogy kik telepedhetnek le, és kik nem? vona Gábor: A 21. században, a globalizáció korában a bevándorlás teljes körű kizárását nem lehet megvalósítani. A jelenlegi világpolitikai helyzetben nem tudom, ki az az ember, aki meg tudja mondani, hogy a határon beözönlő emberek közül ki a menekült, ki a gazdasági bevándorló, és ki a terrorista. Aki erre képes, az előtt megemelem a kalapomat. Mint tudjuk, az is bekövetkezett, hogy a CIA által is körözött szaúd-arábiai személy szomszédja lett a magyar miniszterelnöknek, és a miniszterelnök vejével üzleti kapcsolatba került. A belügyi szervek viszont nem tudnak arra válaszolni, hogy ki ez a körözött személy. Látható, hogy itt azért nagyon komoly biztonsági rések keletkeztek, és ha ez így van, akkor jobb, ha minden betelepítéstől és bevándorlástól távol tartjuk magunkat. Természetesen lehetnek olyan esetek, amelyek egyéni elbírálás alá esnek. De a mostani helyzet egészen más szituáció. Tömegével történik a bevándorlás, tömegével történik a betelepítésre való szándék, és az egész fölött ott lebeg a terrorizmus veszélye. Mit tegyen most Európa azokkal a bevándorlókkal, akik már itt vannak? vona Gábor: Erre nem tudok válaszolni, és azt hiszem, hogy ezt a gondot nem is nekünk kell a vállunkra venni. De mint politikus, mit gondol erről? vona GÁBOR: Azt gondolom, hogy egyrészt nem Magyarország és nem Kelet-Közép-Eu- rópa a felelős azért, hogy Szíriát, Észak-Afrikát, Pakisztánt lángba borították. Ahogy csak lehet, humanitárius módon segíteni kell, de a bevándorlás problémáját nem Magyarországnak kell megoldania. A másik, hogy Magyarország és Kelet-Közép-Európa nem épített multikulturalizmust. Nyugat-Európában viszont ez már évtizedek óta folyik. Mi még szabadon dönthetünk, Vona Gábor hogy akarunk-e multikulturális társadalmat építeni, és ezért a világ minden részéről beengedünk embereket, vagy nem. Én az utóbbi mellett vagyok. Azt gondolom, hogy Németországnak magának kell megoldania azt a problémát, válságot, amit okozott. Ők idézték elő a bajt, és most Közép-Kelet-Európára mutogatnak, mintha mi bármiben is felelősek lennénk. Megkaptuk a Jobbik nemzeti konzultációs levelét. Eddig ezt a módszert a Fidesz alkalmazta. Miért választották ugyanezt a megoldást? vona GÁBOR: Szerintünk a műfaj nem rossz. Az, hogy a magyar embereket a ciklusok között is bevonjuk a politikai gondolatok megfogalmazásába, jó módszernek tartom. Az más kérdés, hogy az utóbbi időben a kormány ezt nagyon lejáratta. Egyrészt azért, mert mindig felmerült az adathalászásnak a kérdése. Ezért is van, hogy a mi kezdeményezésünk teljesen anonim válaszadásra ad lehetőséget, A másik, hogy elképesztő összegeket áldoztak erre, mi ehhez képest nagyon fapados konzultációt bonyolítunk le. A kormány sokszor olyan kérdéseket tett fel, amelyek egyértelműek voltak. Megkérdezték a magyar társadalmat több milliárd forintból arról, hogy fölkeljen-e a nap reggel. Az emberek persze azt válaszolták, hogy igen, erre kiállt Orbán Viktor, és azt mondta, tessék, az emberek egyetértenek velünk. Ennek nincs értelme. Mi fontos kérdéseket küldtünk az embereknek, az egészségügy, az oktatás, a korrupció témájában. Olyan kérdések, amelyekről, megmondom őszintén, még párton belül is megoszlanak a vélemények. A konzultációs levélben azt fiják, hogy a Jobbik nemzeti néppárt. Sokan azonban szélsőjobbpártnak tartják önöket. VONA GÁBOR: Ezt a sajtó és a politikai ellenfeleink rendszeresen ráaggatják a Jobbikra, de szerintem jó pár éve már nem működik ez a fajta címkézése a pártnak. Ott vagyunk a parlamentben hat éve. Az emberek hat év alatt rájöhettek, hogy ez csak egy politikai játszma. A Jobbik törvényjavaslatai, parlamenti munkája, a helyi képviselők munkája mind-mind azt támasztják alá, hogy a párt egy konszolidált, demokratikus keretek között működő politikai erő, amellyel lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni, de azt nem lehet mondani, hogy szélsőjobboldali. HEGYI ERIKA erika.hegyl@eszak.hu Névjegy Vona Gábor Született: Gyöngyös, 1978. Magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. A 2010-es és a 2014-es országgyűlési választásokon a párt mlniszterel- nök-|elöltje. A Jobbik parlamenti frakcióvezetője 2010-2016 között. 2007-2009 között a Magyar Gárda Egyesület elnöke volt. ■ Orbán Viktor kormányfő nem tudja elfogadni a Jobbik kérését A hetedik alaptörvény-módosítás nemzeti ügy, amely nem köthető össze semmilyen pártpolitikai vitával, gazdasági kérdéssel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában (képünkön). „Az új egység Magyarországért több mint 3 millió emberének a véleményét alkotmánymódosítássá formáló politikai akarat nem kapcsolható össze semmilyen más kérdéssel" - fogalmazott a kormányfő, aki jelezte: nem tudják elfogadni a Jobbik kérését. Az ellenzéki párt korábban a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta az alkotmánymódosítás támogatásának feltételéül. FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI Mottó: 85 éves vagyok, és még nagyon sok időm van megöregedni (André Kostolany). Amikor néhány évtizede először olvastam arról, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározása szerint a munkaképes kor felső határa 74 év, nyomdahibára gyanakodtam. Akkor még nálunk a nők nyugdíjkorhatára 55, a férfiaké 60 év volt, az utóbbiak születéskor várható élettartama abban az időben 65 év körül szóródott, több megyében el sem érve azt. Azóta ez a mutató 7éwel nőtt, a fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatár pedig néhány éven belül eléri a 65 évet. Az ember egyik örömforrása és lelki egészségének alapja a munka, de az utolsó népszámlálás adatai szerint 2011-ben Magyarországon az emelkedő tendencia ellenére mindössze 170 ezer 60 év feletti személy (az összes 7,3 százaléka) volt csak foglal- koztatotti státusban. A nem fizetett (például háztartási vagy kerti munka stb.) tevékenységekben természetesen az idősek is nagy arányban vesznek részt. Mindeközben a világ egyik legfejlettebb országában, Ausztráliában 2000 és 2014 között a 60-64 éves férfiaknál a foglalkoztatási arány a 15 évvel korábfelhalmozott, sokszor ban becsült 47,7 százalékhoz njnrc LnripV átrirlniri kéPest 63>8 százalékossá vált. 1111 lLb Kli IKK d Ldül lld. A 65 éves és idősebbek 17,3 százaléka ott még dolgozott, de az előrejelzés csak 10,7 százalék volt. A 60-64 éves nők 45,9 százaléka még részt vett a jövedelemszerzésben, de a becslés ennek csak a feléről szólt. A 65 éves és idősebb nők 8,5 százalékát még foglalkoztatták, de csak 2,8 százalékra becsülték a fizetett munkában való részvételüket. Közismert, hogy a biológiai öregedés lelassult, a mai hetvenes éveikben járók megjelenésben fiatalabbaknak hatnak, mozgásukban, fizikai aktivitásukban erősebbnek tűnnek, mint amilyenek néhány évtizeddel ezelőtt a hatvanasok voltak. Az élettani kapacitások mérséklődésének lassítása mellett fontos az öregedők kapcsolatrendszerének fenntartása (barátokkal, rokonokkal, kollégákkal való rendszeres találkozások), pénzügyi biztonságának megőrzése, és olyan életmód kialakítása (a szabadidő tartalmas eltöltése), amellyel késleltetni lehet az öregedés folyamatát. Az egyes emberek öregedése lassítható, de a társadalomban az idősökhöz tartozók aránya feltartóztatatlanul gyorsul. A 65 éves és idősebbek jelenlegi 18 százalékos aránya az előrejelzések szerint 2060-ra 28 százalékra nő, ezen belül a 80 éven felülieké megkétszereződik. A 60-75 éves korosztályba tartozó szeniorok közé hazánkban 750 ezer olyan ember tartozik, aki már kiszorult a munkaerőpiacról, de egészséges, és valamilyen hasznos (fizetett vagy önkéntes) munkát még szívesen vállalna. A nyugdíjazás miatt távozó munkaerő jelentős szellemi tőkét visz ki a munkahelyéről, mert azt a hatalmas tudást, szorgos és megfontolt munkavégzést, erős munkaerkölcsöt, céghűséget, amit évtizedek alatt felhalmozott, sokszor nincs kinek átadnia. Egy kutatás megállapítása szerint ha egy cég nem hasznosítja az idősebb dolgozók tudását, azzal versenyelőnyt veszít, hiszen ezek az alkalmazottak nagy szakértelemmel tudják ismereteiket átadni a fiataloknak, megosztva évtizedes bölcsességüket az új generációval. Ráadásul az a munkáltató, amely 55 évnél idősebb embereket foglalkoztat, járulékkedvezményt kap. Szakemberek egy csoportja a szeniortudás hasznosítására e nyáron megalapította a CédrusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesületet. A Cédrusnet koncepciója már 2014- ben elkészült, a hálózat kiépítésére létrejött az egyesület honlapja is. A névválasztásnál figyelembe vették, hogy a cédrust az emberi civilizáció szinte létrejöttétől kezdve igen nagyra becsülte, árnyékában vitatkoztak az öregek és hoztak fontos döntéseket a sumér, az egyiptomi, a zsidó és a görög-római kultúrában is. A budapesti székhelyű civil szervezet fő célja a szeniorismertek hasznosítása (településfejlesztés, idősellátás, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése, egészség-prevenció, családsegítés, munkaerő-közvetítés, stb.). Az egyesület szorgalmazza az idősebbek munkaképességének javítását célzó új képzési formák bevezetését, a továbbfoglalkoztatás útjában álló akadályok felszámolását, az idősebb munkavállalók alkalmazását, különös tekintettel a nőkre, mivel őket még az idős férfiaknál is ritkábban alkalmazzák. A CédrusNet a jórészt még feltáratlan atipikus munkaformákban látja a szeniortudások és -tapasztalatok hasznosítását, ami a társadalom legnagyobb humántőke-tartalékainak egyike. A szerző' a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora 99 ...a hatalmas tudást, szorgos és megfontolt munkavégzést, erős munkaerkölcsöt, céghűséget, amit évtizedek alatt kelet@kelet.hu
