Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-28 / 254. szám

2016. OKTÓBER 28., PÉNTEK mir SäHBBHHMHH Aki gyermek elhanyagolásról vagy bántalmazásról tud, köteles jelenteni illusztráció: thinkstock A családsegítők nem a családok önállóságát akarják elvenni, képessé kívánják tenni őket a problémamegoldásra. NYÍREGYHÁZA. Kinek ne rán- dulna össze a gyomra, ha azt hallja, hogy egy gyermek éhe­zik, nélkülözik, a saját csa­ládtagjai zúzzák szét a gyer­mekkorát, netalán bele is hal az embertelen bánásmódba? Gondoljunk csak az olyan ese­tekre, mint amikor a lányu­nokákat molesztálta, a fiúkat pedig lopni küldte a nagypa­pa, vagy amikor a szülői gon­datlanság miatt éhen halt egy gyöngyösi kislány. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés: hogy történhet meg ilyesmi? Félnek a szülők haragjától Ezért néztünk utána, miként is működik a jelzőrendszer, meddig terjednek a családse­gítők vagy az újonnan mun­kába állított esetmenedzse­rek kompetenciája.- A teljes körű jelzőrend­szernek tágabb értelemben tulajdonképpen mindenki Nádasdi Józsefné Tiszanagy- faluban és Tímáron családse­gítő, s a gyermekjóléti felada­tok mellett a nyugdíjasokra is gondot visel. Tímáron a lakos­ság 70 százaléka roma, de az ilyen családok is befogadták.- Én eddig mindenhová bejutottam, ahová akartam - mondja magabiztosan - már messziről kiabálják, ha meg­látnak: „Jön a gyámügyes!” Általános jelenség, hogy ke­a tagja, s a felelősség is va­lamennyiünket egyformán terhel. Egy egészségesen mű­ködő társadalomban köteles­ségünk lenne, hogy figyeljünk egymásra - mondta el lapunk­nak Nyírcsákné Szolnoki Ju­lianna, a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ jelzőrendszeri tanácsadója.- Sajnos a mi munkánkról is nagyon keveset tudnak a csa­vés a pénz, nincs munkahely és sok a gyerek. A legtöbben anyagi segítséget kérnének, de mi nem tudunk pénzt adni. Az önkormányzatnak jelezzük a problémát, akik - a lehetősé­geikhez mérten - megpróbál­nak segíteni. Amíg volt lakás- fenntartási támogatás, adtak kölcsön az elmaradt közüzemi díjakra, vagy hitelben vihe­tett a rászoruló tűzifát. A leg­több bajunk az iskolakerülés­ládok, s gyakran nehezménye­zik, ha fölkeressük őket. Sok szülő személyes támadásnak veszi, ha mondjuk egy peda­gógus jelzi, hogy szokatlanul viselkedő gyermeket látott, vagy fura kék foltokat fedezett fel a testén. Holott törvényben előírt kötelezettsége, hogy je­lentse a családsegítő szolgálat­nak. Sokan még a szűkén vett jelzőrendszeri tagok között is sei van, de ez szerencsére a családon belül rendezhető, a magatartásbeli probléma már nehezebb ügy, s bizonyos gye­rekeknél többször is visszatérő gond. Épp a múlt heten lett egy kezelhetetlen „gyerekem” magántanuló. Az esetek fele a hatósági szakaszig is eljut, nekem is van nevelésbe, illet­ve védelembe vételi ügyem - mondta el a tapasztalatait a szakember. ' félnek a szülők haragjától, s jó, ha szóban említést tesznek a bajokról - sorolta a példákat. Pedig nem elég, ha egy is­kolaigazgató - látva az utcán a családsegítőt - az autója le­húzott ablaka mögül tesz em­lítést arról, hogy valamelyik tanítványukkal gond van. A törvény az írásos bejelentést követeli meg, s minden leírt észrevételnek egyezni kell a szóban is megfogalmazottak­kal. A jelzőrendszeri tanács­adó elárulta, az egyházi, a magán- és az elit iskolák sem mindig vállalják fel az ilyes­mit, pláne, ha a működésük nagyban függ a szülők jóin­dulatától. Éppen ezért mu­száj az ilyen intézményekre is némi nyomást gyakorolni.- El kell azt felejteni, hogy a gyermekvédelem kizárólag ro­mákkal foglalkozik - nyitotta fel a szemünket Böjté Julianna, a Nyíregyházi Család- és Gyer­mekjóléti Központ szakmai vezetője, látva, hogy elkereke­dik a szemünk az elit iskolák hallatán. - Nem is gondolnák az emberek, mennyi magasan kvalifikált családunk van, ahol ugyanúgy lehetnek működési zavarok. Mint ahogy tény, a gazdasági válságot, a munka- nélküliséget, a lakásgondokat is jól nyomon lehetett követni az adatainkban. Ami pedig a gyermekbántalmazást illeti: annak ellenére, hogy egy-két országos eset miatt ebbe szí­vesen kapaszkodik a sajtó, erre mifelénk ez nem annyira jellemző. S nyugodtan mond­hatom, a Nyíregyházi járásban jól működik a jelzőrendszer. Bár tény: a házi gyermekor­vosokkal volna mit javítani a kapcsolatokon. A köszönet az igazi jutalom- S hogy mennyire vagyunk eredményesek? A mi sike­reinket leginkább a lezárt esetek mutatják. A tavaly megnyitott 1885 gondozási ügyből mostanra úgy 1000- 1200 aktuális maradt. A kettő közötti különbség az eredmé­nyesség egyik mutatójaként is értelmezhető. De a sikerél­mény ettől még ritka kincs a szakmában. Ilyet akkor élünk át, ha egy ügyfél megköszöni a segítséget. Bár nem ritkán csak hónapok múlva ismeri fel, milyen jó, hogy beenge­dett bennünket az életébe. matyasovszki József iozsef.matyasovszkiiakelet.hu A magasan kvalifikált családokban is lehetnek működési zavarok. BÖJTÉ JULIANNA Kevés a pénz, nincs munka, sok a gyerek Megkérdeztük: Dolgozzanak a fogvatartottak? SZOLNOKI ILONA: Nem ORBÁN GÁBORNÉ: HARKÁLY DÁVID: így Csatára, hősökre emlékeznek ma NYÍRTELEK. Ünnepi műsorral és koszorúzással emlékez­nek ma 10 órától a nyírteleki Hősök temetőjében a Király­teleki csatára (1944. október 27-28.) és a n. világháború hőseire. km Könyvekről a levéltárban NYÍREGYHÁZA. Az „Arcok és könyvek a történettudomány műhelyéből” című rendez­vénysorozat november 7-én, hétfőn 11 órakor folytató­dik a megyeszékhelyen. Dr. Sipos Gábor történész-le­véltárossal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének docen­sével, az MTA külső tagjával Nagy Dóra levéltáros beszél­get a megyei levéltár kutató­termében. km Ne legyenek Zsabamárik! Bevallom őszintén, meglett férfiként is elbőgöm magam, ha valahol újrajátsszék Ra- nódy László Árvácska című filmjét, s ismét a szemem elé kerül egy-egy jelenet. Pedig tisztában vagyok vele, hogy az ott „csak” játék a vásznon, mégsem bírom nézni Czin- kóczi Zsuzsa szenvedését, s legszívesebben a két kezem­mel fojtanám meg a komisz nevelőszülőt alakító Moór Mariannát, pontosabban Zsabamárit. A legszomorúbb viszont, hogy ez még ma sem lejárt lemez, mivel nemrég is éhen kellett halnia egy gon­dozásba vett gyereknek. Az ügy nagy port vert fel, talán valakit el is bocsátottak az állásából, de attól tartok, ez mind-mind kevés. Minden tiszteletem a munkájukat szívvel-lélekkel végző szo­ciális szakembereké, s nem igazán tudnám megmondani azt se, mi volna a tökéletes megoldás. Azt azért sejtem, hogy nem az évről évre újraírt jogszabályok, admi­nisztrációs protokollok és az újabb nyomtatványok. Sem a gyermekvédelmi bírság a bejelentést elmulasztónak. Nem is az olykor érthetetle­nül megduplázott felelősségi kör, az apparátus felduz­zasztása hangzatos címek osztogatásával, különösen, ha nem merünk bemenni egy-egy leharcolt putriba. S hogy akkor mégis mi? Talán emberhez méltóbb élet a tűz­tél távolabb ülőknek, hogy nagyobb legyen az önbecsü­lés. Egyenlő bánásmód, ami kizárja a félrenéző pozitív diszkriminációt is. Mert enél- kül talán csak a Zsabamárik számát szaporítjuk. jozsef.matyasovszki@kelet.hu árt, ha dolgoznak is Ezzel is bűnhődnek könnyűének a telkiis­egy kicsit. azért, amit tettek. méretükön. SZÉLES PATRÍCIA: A SÜTŐ ROLAND: Abban KOCZKA MIHÁLYNÉ: munka engedmény a reménykednek, hogy Legalább hozzájárul- fogvatartottaknak. javul a megítélésük. nak a költségekhez.- Mindenképpen! - jelentette ki a nyíregyházi Szolnoki Ilo­na. - Tanulhatnak, tévézhet­nek, olvashatnak kedvükre, nem árt, ha dolgoznak is egy kicsit a börtönfalakon belül és kívül egyaránt. Orbán Gáborné szerint az lenne az ideális, ha olyan munkát is el kellene vé­gezniük a fogvatartottaknak, amiért nem kapnak fizetést, ezzel is bűnhődve mindazért, amit elkövettek. - Gondolom, nem kötelező dolgozni a ra­boknak, csak azért jelentkez­nek, hogy lefoglalják magukat és könnyítsenek egy kicsit a lelkiismeretükön. Ezzel nincs is semmi baj - válaszolta a buji Harkály Dávid. A megyeszék­helyen élő Széles Patrícia úgy véli, a börtönfalakon belül és kívül végzett munka egyfajta engedmény a fogvatartottak számára. - így legalább gyor­sabban telik az idő odabenn, bár nem biztos, hogy ez a cél - tette hozzá. - Nem hiszem, hogy bármit is enyhítene az elkövetett tetteiken az, hogy dolgoznak. Valószínűleg ab­ban reménykednek a fogvatar­tottak, hogy munkától javul a megítélésük - gondolkodott hangosan a nyíregyházi Sütő Roland. - Az a minimum, hogy dolgoznak, legalább hozzájá­rulnak azokhoz a költségek­hez, melyek az intézmény és a rabok fenntartásához szük­ségesek - mutatott rá Koczka Mihályné. km-csa Kelet kvíz A faluban nőtt fel és sokáig tevékenykedett itt Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutátó, a Beregi Múzeum alapítója. a)Gyürén b) Paposon c) Kéken d) Lónyán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Jóvátáteli munkával a lelki békéért Három hektárnyi területen szedték a paprikát fotók: pusztai Sándor Karitatív céllal szedtek paprikát a fogvatartot­tak Napkornál szerdán. napkor. Szorgos kezek szedték a paprikát Napkor határában. Kicsit hűvös volt, szemerkélt az eső, a munkások mégis szaporán töltötték a zsákokat. Csak pár dolog különböztette meg őket a máskor a földeken dolgozóktól. Az egyenruha, és a távolabb elhelyezkedő ku­tyás őrök ügyelő szeme. Rabok hajladoztak, emel­ték a vödröt, öntötték a le­szedett termést a zsákba. A büntetés-végrehajtás megyei és tiszalöki intézményének 20 fogvatartottja két cso­portban dolgozott. Egy bv-al- kalmazott új helyre szúrta a jelzőzászlót, ha valaki ezen kívülre menne engedély nél­kül, azt fogolyszökési kísér­letnek értelmezhetnék. Csak­hogy szökni nem akartak. Számunkra ez a lehetőség megtisztelő, bizalmat kaptunk a parancsnok- ,9^ f tói. VASSFERENC- Épp itt van a szabadság- mondta az egyik fogvatar- tott. - Számunkra ez a munka megtisztelő, a parancsnok úr bizalmat adott nekünk, mi meg kijöhettünk jóvátételi munkára. Ezt szabadidőnk­ben tesszük, fizetség nincs érte. Úgy érzem, ezzel a mun­kával egy kicsit törlesztek a társadalomnak az elkövetett hibámért. Önként jelentkez­tünk a munkára, mindenki örült neki. Jobb a lelkűnknek, és egy kicsit visszakapunk a szabadságból. Még így is jobb, esőben szélben, mint bent a falak közt - vallott az érzése­iről Vass Ferenc. Ezért nem jár előny- A földterület gazdája, Bor­dás Béla nyíregyházi város­gondnok javaslatára keresett meg bennünket, hogy itt ma­radt a földeken a fogyasztásra alkalmas termés, ha van rá lehetőség, a fogvatartottak betakaríthatják - említet­te az előzményekről Drotár Zsolt bv. ezredes. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Inté­zet parancsnoka megkereste' a tiszalöki intézetet is, ahol csatlakoztak a kezdeménye­zéshez.- Ez a munka jó a fogvatar­tottaknak is, és a társadalom­nak is. Ezért senkinek nem jár előny, senki nem kap fizetést, tényleg csak a saját lelki bé­kéjükért vállalták munkát - hangsúlyozta az ezredes. - Az itt lévő fogvatartottak az inté­zeten belül is munkát végez­nek, nem kiemelt kockázati Ez a munka jó a fogvatar­tottaknak is, és a társada­lomnak is. DROTÁRZSOLT tényező a mozgatásuk, őrzé­sük, voltak már közülük kima­radáson is, így csak a szokásos feladatkörben jelentett a mai nap szervezési munkát - vála­szolta Drotár Zsolt arra a kér­désünkre, mennyire különle­ges feladat a munkaszervezés.- Három hektáron ültettünk paprikát, de megcsípte a fagy, napszámosokkal nem érte meg leszedni, de a beszántás helyett inkább így haszno­sítjuk - árulta el Müller Atti­la. A földterület gazdájától megtudtuk, az Oltalom Sze­retetszolgálat és a Szivárvány Idősek Otthona kapta meg a paprikát. km-ps

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom