Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-22 / 249. szám
2 Mindenfelől 2016. OKTÓBER 22., SZOMBAT KELET Szélerőművek fotó: afp Visszaküldte az államfő a törvényt Budapest. Megfontolásra visz- szaküldte a parlamentnek a köztársasági elnök a villamosenergiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését. Indoklása szerint többek között azért nem ért egyet a módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását. MTI Ellenzéki együttműködés: tárgyalnak Budapest. A jövő héten elkezdődhetnek az egyeztetések a „demokratikus ellenzék” pártjai között az együttműködésről és az ellenzéki előválasztásról - közölte sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Karácsony Gergely emlékeztetett, a 2014 előtti együttműködés hibáiból tanulva le kell ülni és beszélni a döntésekről, amelyek nyomán nekivágnak a következő választásnak. MTI 56 milliárd uniós forrás érkezik az egészségügybe BUDAPEST. Ötvenhatmilliárd forint uniós forrás érkezik a magyar egészségügybe - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: a fejlesztési programoknál már nem az infrastruktúrafejlesztés dominál majd, hanem inkább a betegek igényeit szeretnék jobban kielégíteni, a betegellátás biztonságát növelni. mti „Patthelyzet az EU-csúcson” Orbán Viktor (balra) és Havasi Bertalan szóvivő fotó: mti Orbán Viktor: Nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés. Brüsszel. „Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után. „Nem lesz konszenzus” A kormányfő sajtóértekezletén tudatta: általában véve is szerette volna levetetni azt a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha Az alkotmánymódosítás tiszta vizet fog önteni a pohárba azzal kapcsolatban, hogy melyik párt hol áll, nemzeti ügynek tekinti-e a kérdést - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken, a brüsszeli sajtótájékoztatón. A miniszterelnököt arról kérdezték, kialakította-e már az álláspontját arról, hogy a nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez köti az alkotmánymódosítás támogatását. Orbán Viktor leszögezte: a kormány minden pártot arra kér, hogy döntse el, hol áll, nemzeti ügynek tekinti-e a kérdést, vagy pártügynek. „A kormány nem hagyja magát zsarolni” - fogalmaMint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság zott. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a letelepedési kötvények ügyében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már kapott felhatalmazást javaslatok kidolgozására korábban. A kormány várja a miniszter jelentését, de döntése nem fog összefüggni a Jobbik követelésével - szögezte le a miniszterelnök. elnöke világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Ennek feloldására egy javaslat kidolgozásával bízta meg az uniós tanács a soros uniós elnökséget ellátó Szlovákiát. Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít. Elmondta, a szolidaritásról tartott vita során Magyarország határozottan képviselt álláspontja az, hogy az unió tekintse a szolidaritás részének a határvédelmet is, azt szolidáris magatartásként fogadják el. Nincs döntés A miniszterelnök egyúttal elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Hangoztatta: vannak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pedig azok uniós határok is. A miniszterelnök elmondta, a vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a menekülttáborokat az unió területén kívül kellene létrehozni. MTI „Döntsék el a pártok, hol állnak” Ünnepségek és tüntetések Devizaárfolyam (2016.10.21.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 307,85 +0,79 USA dollár 282,92 +3,06 Svájci frank 284,37 + 1,51 Angol font 346,01 +2,54 Román lej 68,33 +0,08 Ukrán hrivnya 11,03 +0,15 Horvát kuna 41,00 +0,10 Lengyel zloty 71,07-0,03 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A pártok is megemlékeznek a forradalom 60. évfordulóján. BUDAPEST. A kormánypártok a Kossuth Lajos téri állami díszünnepségre várják a megemlékezőket vasárnap, október 23-án, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök mond beszédet. A KDNP-s Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a II. kerület megemlékezésén, a Széna téren mond beszédet. Az MSZP az idén is fáklyás felvonulással egybekötött megemlékezést tart Nagy Imre mártír-miniszterelnök szülővárosában, Kaposváron szombaton - közölte a párt szóvivője. Budai Bernadett hozzátette, október 23-án délután a szocialista párt is részt vesz a civilek által a fővárosi Blaha Lujza térre szervezett kormányellenes tüntetésen. A Jobbik vasárnap délután a Corvin közben emlékezik. Az LMP az I. kerületi Szabó Ilonka utca elején lévő Mansfeld- emlékműnél emlékezik vasárnap, a két társelnök, Szél Bernadett és Hadházy Ákos mond ünnepi beszédet. A Szolidaritás Mozgalom és az Új Magyar Köztársaság Egyesület szervezetek 15 órára a Blaha Lujza térre „Mossuk le a gyalázatot!” címmel szervezett emlékezésen és - a Facebookon az „európai Magyarországért” meghirdetett - kormányellenes tüntetésen az MSZP mellett a DK, a Párbeszéd Magyarországért, a Modern Magyarországért Mozgalom és a Szabad Emberek Magyarországért Egyesület is részt vesz. mt Előzetesben a robbantás gyanúsítottja A bíróság szerint akár életfogytiglanit is kaphat az elkövető. Budapest. Előzetes letartóztatásba helyezte a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - ismertette a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságírókkal a helyszínen. Póta Péter azt mondta, hogy kiemelkedően súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják a terheltet, több emberen, hivatalos személy sérelmére, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kíBilincsben a gyanúsított sérletével, valamint robbanóanyaggal visszaélés bűntettével. Emiatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható vele szemben. A szóvivő arról is beszélt, hogy a bíróság megállapította, fennáll az alapos gyanú, azt alátámasztják a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvek, a vegyész- és a DNS-szakértői vélemény. Közölte, a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően rendelte el az előzetes letartóztatást. Kimondta a bíróság azt, hogy a kiemelkedően súlyos bűncselekmények magas büntetési tétele miatt fennáll a szökés veszélye, emellett „nem ismert, hogy mi volt a bűncselekmény motivációja”. Szeptember 24-én éjjel robbantottak a Teréz körúton, két rendőr megsérült, egyikük életveszélyesen. MTI ■■Ml Vendégkommentár Holmár Zoltán Gondolatok az 1956-os forradalomról Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 60 évvel ezelőtt, 1956- ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára, és szembeszállt a sztálinista vezetéssel és a világ akkori legnagyobb birodalmával, a Szovjetunióval. Magyarország leggyűlöltebb kommunista diktátorát, egy „sötét korszak” névadóját, Rákosi Mátyást ugyan eltávolították 1956 júliusában a hatalomból, azonban az elkövetkező hónapokban a politikai helyzet és a lakosság hangulata is alig változott Magyar- országon. Az embereknek elege volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból, illetve az alacsony életszínvonalért felelős kommunista vezetésből. 1956 októberében az elnyomott alattvalók pillanatok alatt felelős állampolgárokká és hősökké váltak. Egyszerű embernek születtek, mégis szabadság iránti vágyukkal pillanatok alatt törhetetlen optimizmussal magyar és világtörténelmet tudtak írni. 1956 szó szerint beleégett a magyar emberek leikébe, - ha csupán pár napra is - felkelt a remény. Pár óra alatt ösz- szeomlott az örökkévalóságként hirdetett Rákosi-rendszer, és elkezdett szerveződni alulról egy új, demokratikus, szabad ország. Az elégedetlenség miatt 1956 októberében Budapesten és szerte az országban alig akadt, aki ne akart volna változást, hiszen a forradalom nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is zajlott. Három nappal a pesti események után, 1956. október 26-án Nyíregyházán is fellobbant a forradalom lángja: a középületekről leverték a vörös csillagokat és a Rákosi-címereket, valamint ledöntötték az elnyomó hatalmat szimbolizáló kozák lovas szobrát is. A kisebb-nagyobb városok mellett a falvak is megmozdultak: szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat skandálva felvonultak és ledöntötték az önkényuralom jelképeit. Minden jóérzésű, szabadságvágytól vezérelt munkás, tsz-be kényszerített paraszt és az értelmiség is együttesen lépett fel, és nemet mondtak az élhetetlen totális diktatúrára. Az egyszerű emberekből egyik pillanatról a másikra forradalmárok váltak, akik a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc paradoxona, hogy amennyire törvényszerű volt kitörése, legalább any- nyira logikus volt leverése is. Szembefordulni és legyőzni azt a szovjet hadsereget, amely győztesen került ki a második világháborúból, lehetetlen volt. 33 év múlva is csupán asztalnál sikerült eldönteni, hogy a hazánkban állomásozó idegen katonáknak haza kell térniük. Az 1956-os forradalom eltiprásának oka így egyértelműen a nyugati kapitalista és a keleti szocialista világrendek szembenállása volt, amelyet a forradalmárok tette tudott csak megrendíteni néhány nap erejéig. Elnyomottak, menekültek, sebesültek, halottak és kivégzettek sokasága hozott áldozatot a szabadságért. Európa keleti felén soha többé nem volt a szocialista rendszer elleni megmozdulás miatt ennyire véres összecsapás, a kontinens nyugati fele pedig a kommunista pártok hitelvesztése miatt végleg megmenekült a szovjet típusú politikai berendezkedéstől. Ma már ismert tény, hogy 1956-ban a környező, akkor szocialista országokban mintegy száz szimpátiatüntetésre, megmozdulásra került sor, amelyek többségében a határon túli magyarság biztosította - nem kis kockázatot vállalva - együttérzéséről és támogatásáról az anyaország küzdelmét. A nyugati magyarság segítő szándékához sem férhet kétség. A forradalom üzenete, emléke és gondolatvilága tehát össze kell, hogy kössön minden magyart. Az a tény, hogy 1956 drámáját ma győzelemként, szabadon és büszkén tudjuk ünnepelni, egy jel. Tisztelgés a hősök és az áldozatok előtt. Köszönet azoknak, akik akkor és azóta is érdemben támogatták a magyar ügyet és az egyetemes szabadság eszméjét. Holmár Zoltán történész, Jósa András Múzeum Három nappal a pesti események után, 1956. október 26-án Nyíregyházán is fellobbant a forradalom lángja: a középületekről leverték a vörös csillagokat és a Rákosi-címereket. kelet@kelet.hu
