Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-20 / 247. szám
2016. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Ml Az én öt' ltom 7 Egy kilőtt orosz tank Budapesten FOTÓ: INTERNET Hatalmas dübörgésre ébredtek hajnalban KEMECSE. Budapesten tanult kőművesnek a Kemecsén élő Szegedi Péter, amikor kitört a forradalom, s tizenöt éves legényként ott volt még akkor is, amikor a szovjet csapatok bevonultak a fővárosba.- Hatalmas dübörgésre ébredtünk fel az egyik hajnalban. Mindnyájan szaladtunk megnézni, hogy mi is az a félelmetes zaj, hát déli irányból, a Fehérvári úton jöttek a szovjet tankok. Érdekelt, mi történik, gyalog elindultam Ha az oroszok gyanúsnak találnak, bármikor lelőhettek volna. SZEGEDI PÉTER Pestre. A Móricz Zsigmond körtérnél jártam, amikor látom, Pest felől is szovjet tankok jönnek. Az egyik leadott egy lövést, többen is meghaltak. Hasra vetettem én is magam, nagyon megijedtem, de nem lett semmi bajom. Mikor felocsúdtam, néztem, mit tudok segítem. Kiabáltam például a mentősöknek, amikor találtam egy sérült embert.- Az oroszok több alkalommal is igazoltattak, ha gyanúsnak találnak, bármikor lelőhettek volna, de szerencsére mindig továbbengedtek. Mikor a harckocsik bejöttek Budapestre, eltűntek a tanáraink, nem volt tanítás, mindenki mehetett haza. Én gyalog indultam el Kemecsé- re, bizony sok idő eltelt, mire hazaértem. Ahol utolért az éjszaka, ott kaptam mindig szállást és ételt. KM-MML A tömeg körbeállta a villamost Nyíregyházán FOTÓ: INTERNET A villamos tetejéről szólt a Nemzeti dal nyíregyháza. 1956. október 26-án Tokaj felől felfegyverzett miskolci diákok és bányászok érkeztek Nyíregyházára, s rögtönzött gyűlést tartva a megyeháza előtt ismertették a Borsod megyei munkás- tanács programját. Arra biztatták a jelenlévőket, hogy szereljék le a Beloiannisz tér északi oldalán álló irodaház tetejéről a vörös csillagot. Leszerelték végül a csillagot, a helyére nemzeti színű zászlót tűztek. Ekkor fordult be a térre a Kossuth utcáról a Sóstó felől érkező villamos. A tömeg megállította a villamost, melynek tetejére többen is felkapaszkodtak. Volt, aki a Nemzeti dalt szavalta el a tömeg előtt, s volt, aki azzal foglalkozott, hogy leszerelje a villamos tetején lévő „Világ proletárjai egyesüljetek!” feliratú deszkatáblát. Mikor mindez megtörtént, a tömeg elénekelte a Himnuszt. Gros- ka József nyíregyházi olvasónk 1956-ban jegyvizsgáló volt a villamoson, s az élmények hatására este verset írt. Groska József verse Magyarok! Ne tűrjük már tovább A kegyetlen diktatúrát. A hitvány zsarnokok Álnok, jogtipró hatalmát! Magyarok! Abból a Mély álomból ébredjünk fel, Melyben a félelem És hazugság altatott el! Magyarok! Tépjük szét Az elnyomás köteleit! Törjük össze önkény És a rabság bilincseit! Magyarok! Szép hazánk Legyen független és szabad, Ahol az egész nép Egy jobb jövő felé halad. A magyar zászlók rejtélye A budapesti események híre hamar eljutott a legkisebb ás a legtávolabbi településekre is fotók: internet Egyszer csak a szovjet oldalon, a Tiszát övező fák tetején két lobogó magyar zászló jelent meg. USZKA, TISZABECS. A Fehér- gyarmaton élő Enghy Zsigmond Sándor (77) szülőfalujában, Uszkán és a szomszédos Tiszabecsen élte meg a forradalom kitörését. A 60 éve október 23-án a keleti határunk mentén átélt, lélekemelő történelmi eseményekről az Enghy család és Uszka történetét feldolgozó könyvében így ír: Legalább kenyér legyen... „1956. október 23-án úgy emlékszem, keddi nap volt, a cserháti dűlőbe mentem szántani. Délben édesanyáim kihozta az ebédet és újságolta, hogy Pesten kitört a forradalom. Úgy határoztunk, hogy abbahagyom a szántást és én is hazamegyek, otthon a rádió mellett kísérjük figyelemmel az eseményeket. Mire hazaértem, a házunk már tele volt emberekkel, akik állva, ülve hallgatták a rádiót egészen éjfélig. Másnap reggel azt mondja nékem édesanyám: „Fiam, lehet, hogy háború lesz. Kevés a lisztünk, tégy fel a szeÉltették Nagy Imrét, szidalmazták Rákosit az emberek. ENGHY ZSIGMOND SÁNDOR kérre 2 mázsa búzát, és eredj a tiszabecsi malomba, őröld meg. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, legalább kenyerünk legyen.” Én rögtön készülődni kezdtem, közben megérkezett Kormos Jóska barátom, akivel felraktuk a szekérre az őrlendő búzát, és fütyörészve elindultunk a malomba. ...Tíz óra tájban a tiszabecsi főutca felől éneklés, kiabálás hallatszott, nem tudtuk, mi történik. Rövid idő múlva a főmolnár értesítette az ott lévőket, hogy Tiszabecsen felvonulás kezdődött, csatlakozzunk a menethez... A felvonulók legtöbbjének a kezében régi magyar koronás címeres lobogót lengetett a szél - előkerültek az eldugott ládafiókból. A menet végén egy 10 fős csapat létrákkal felszerelve a középületekről kalapácscsal verte le a vörös csillagot. ...Jóskával mi is csatlakoztunk a menethez. A felvonulók Kossuth és régi katonanótákat énekeltek. Éltették Nagy Imrét, szidalmazták Rákosit, az AVH-t, követelték, hogy az oroszok hagyják el Magyarországot és adják visz- sza Magyarországnak Kárpátalját... Figyeltük, hogy a Tisza túloldalán volt ám lótás-futás a szovjet katonák részéről. Egyszer csak a szovjet oldalon, a Tiszát övező fák tetején két lobogó magyar zászló jelent meg. Ez a jelenség tovább fokozta a lelkesedést. A zászlók tíz perc után aztán eltűntek. Ám hogyan kerültek oda és hogyan tűntek el, a mai napig rejtély előttem, km Édesanya a csapat élén Délután három óra tájban Jóska barátommal a tömeget a Tisza-partján hagyva a malom udvarára siettünk, mindent megtaláltunk érintetlenül, csak a búzát nem sikerült megőrölni. Fél öt lehetett, mire hazaértünk, ahogy a templomot elhagytuk, egy tömeg jött szembe velünk énekelve, Berhés Antal magosligeti tanító vezetésével. A ligeti emberek után az uszkai lakosok vonulnak, és kit látok az uszkai csapat élén, az én drága jó édesanyámat.” Az ablakon át repült az orosz tankönyv Lelkesen, boldogan, szabadon - felvonulás Budapesten Lincselésre készültek a felbőszült, részeg nemzetőrdiákok. NYÍREGYHÁZA, NAGYKŐRÖS, VARSÓ. A Kelet-Magyarország egykori munkatársa, a ma Varsóban élő Szüágyi Szabolcs is felidézte az 56-os élményeit: A pesti diákok 16 pontja „Elsős gimnazista voltam. Csütörtök, október 25. A szünetben hallottuk, hogy orosz helyett németórák lesznek. Egy-két társunk az emeleti ablakon át kihajigálta a lapokra tépett orosz tankönyvet. A pártbizottság épületéhez küldöttség vonult. A pesti diákok 16 pontját akarták átadni a városi párttitkárnak. Nem fogadták őket, az épületből lövés dördült. A golyó halálra sebezte negyedikes társunkat, Barta Margitkát. Édesapámat már az első forgószél lesöpörte a gimnázium igazgatói székről. Az Arany János-kultusz szolgálata és diákjainak szeretete kötötte oda. De a forradalmak sietnek, nem mérlegelnek egyéni igazságokat. Kora este lakásunk utcára néző ablakán kocogtatást hallottunk. Édesanyám eloltotta a lámpát, keskeny rést nyi„Ellenforradalom? Ma, 60 év múltán vallom, hogy 1956. október 23-án jogos lázadás, forradalom tört ki, de a felfegyverzett emberek soraiban bűnözők is voltak. Tombolt a gyűlölet, terror uralta Budapestet. Naiv utópia, de vallom: egy-két nemzedékváltás tott, majd megkönnyebbülten mondta: „Páhán Pista!” Apám barátja, a fizikatanár kopogtatott. Kérte édesapáés 1956 minden (!) áldozata le nem dönthető, közös hősi emlékművet kap. Honfitársainkat, utódainkat az évforduló nem osztja két egymásnak feszülő táborra. Meggyőződésem támasza az igazság regénye. (Asperján Görgy: Csapataink harcban állnak”). mat, vegyen fel meleg ruhát, készítsük elő a paplant vagy dunyhát. A tanár úr a háború előtt a Horthy-hadsereg tisztje volt, tudta, mit tesz. Talicskán, ágyneműbe rejtve vitte el édesapámat - akiben ő nemcsak baloldaliságában is humánus igazgatót, hanem a barátját is tisztelte - a szomszédos utcán lévő házukba. A felbőszült, részeg nemzetőrdiákok lincselésre készülődő maroknyi csapata egy órás keresgélés után lemondott az akasztásról, miután Pista bácsi közölte velük, hogy látta, amint a diri az állomásra ment. Egy novemberi hajnalban erősödő morajlás ébresztett bennünket. Szovjet tankok voltak. Édesapám kijelentette: „Megmenekültünk. De én az Arany János Gimnázium igazgatói székébe soha többé nem akarok beülni... Végre tanítani fogok...” Amint a sztrájkok elültével újraindult az élet, tanár barátai ellenkezésével és megyei főnökeivel szembeszegülve kérelmezte áthelyezését Nyíregyházára, szeretett szűkebb hazájába, Szabolcsba.” km-ltl Egy közös hősi emlékmű... írásbeli megrovás Tolnai Pál felvonulást szervezett a faluban 1956 októberében. lónya. A n. világháborút követően Munkácsról menekült Magyarországra Tolnai Pál, aki Lónyán telepedett le és az ottani általános iskolában lett nevelő. 1956. október 28-án nagy felvonulást szervezett a faluban mint a helyi munkás- tanács elnöke. A Vásárosna- ményban élő Felhős Szabolcs juttatta el szerkesztőségünknek azt az 1957-es határozatot, amelyben a megyei tanács művelődési osztályának vezetője vétkesnek mondja ki, s írásbeli megrovással bünteti. Az indoklásban az is szerepelt, soviniszta hangulatot terjesztett, amikor kijelentette, „DáA lónyai felvonuláson sok iskolás is részt vett fotó: magán archívum vid legyőzte Góliátot”, hiszen Magyarország legyőzte volna a ezzel célzást tett, mintha a kis hatalmas Szovjetuniót. km
