Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-12 / 240. szám

2016. OKTÓBER 12., SZERDA KHET Van élet az elitek körén kívül is A krúdysok nem csupán az előkelő helyezés miatt büszkék az iskolájukra fotó: racskó tibor Minden középfokú intézmény a saját útját járja, de mindegyik örül, ha a legjobbak közé rangsorolják őket. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Is­mét összevetette egymás­sal a hazai középiskolákat a Heti Világgazdaság hetilap, s a legjobb százba négy Sza­bolcs megyei középiskola is bekerült, az egyikük közülük igen előkelő helyen végezve. Megpróbáltunk utánajárni, lehet-e profitálni mindebből, esetleg mennyire csalódot­tak egy olyan intézményben, ahol az idén kívül maradtak az elitek körén. Reklámértéke is van Felkerestük a 12,-ként végzett Krúdy Gyula Gimnázium igaz­gatóját, hogy megtudakoljuk, miben látja az okát, hogy sike­resen feljebb jutottak a tava­lyi 20. helyről. Chriszt Gyula elmondta, hogy egy nagyon jó képességű, eredményesen érettségiző és felvételiző év­folyam végzett legutóbb az iskolában, ami döntően hozzá­járult az eredményhez.- A tavalyi helyezést figye­lembe véve némiképp átala­kítottak a nyelvoktatást is a 9. évfolyamon, s négy év múlva kiderül, mennyire lesz sike­res a változtatás. A hozzánk jelentkező általános iskolások száma egyébként azt mutatja, hogy komoly reklámértéke van az ilyen rangsornak, s a szülők és gyermekeik bizto­san számításba veszik ezt is, amikor a továbbtanulásról döntenek. Mindemellett arra is vigyázunk kell, hogy úgy prezentáljuk a sikert, nehogy Kiemelkedő­en modern a laborunk és arobottech- f«* nikánk is. KEREZSIBÉLA U ■ JL elriasszuk vele a magukban kicsit még kételkedő diáko­kat. Amit viszont mindenkép­pen kiemelnék: a sikerünk a városi általános iskolák sikere is. Azoké az intézményeké, ahonnan a tanulóink zöme érkezik. Őket nem mérik, pe­dig az ott folyó magas szín­vonalú megalapozó munka nélkül mi sem teljesíthettünk volna ilyen jól - zárta összeg­zését az igazgató. Nőtt a vonzerejük- Az egykori négy óvodai cso­portunkból mára hét lett, a száz általános iskolai diákunk Az elsőéves Hegedűs Anna büszke arra, hogy a Krú- dy-gimnázium diákja lehet. Kérdéseinkre válaszolva így összegezte élményeit, tapasz­talatait: - Már a verébtábor­ban belopta magát a szívem­be a suli, az osztály és a tanári kar. Jól működő, szervezett diákönkormányzatunk is lel­kiismeretesen teszi a dolgát.- Másfél hónap alatt re­mekül Összerázódott az osz­létszáma pedig háromszázöt­venre duzzadt, a mennyiségi növekedés pedig minőségi plusszal párosul az iskolánk­ban - mindezt már Kerezsi Béla, a kisvárdai Szent Lász­ló Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda igazgatója újságolta el, aki azt próbálta igazolni, mitől lehet egy intézmény rangsor nélkül is vonzó a diákok számára.- Korábban csak szakkö­zépiskolánk volt, most három gimnáziumi és egy szakgim­náziumi osztályunk van, s a következő tanévre újabb két tályközösségünk, összetartó, vidám csapat vagyunk. A legtöbben kitűnő bizonyít­vánnyal érkeztek, ez picit ijesztő volt számomra, mert az enyém nem sikerült ilyen fényesen, de szerencsére tu­dom velük tartani a lépést. Ez a gimi valóban megérdemli a rangos helyezést, az elisme­rés a jó tanárok és a szorgal­mas, céltudatos diákok közös érdeme - mesélte Anna. szakgimnáziumi osztályt is indítunk. Kiemelkedően mo­dern a laborunk, a robottech­nikánk és a 3D-nyomtatásunk. Digitális területen oktatásunk folyamatosan fejlődik, s meg­épült a sportcsarnokunk is. Mindezek együttesen elég vonzerőt jelentenek ahhoz, hogy bennünket válasszanak a leendő diákjaink. km Az eredmények A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium a 12., a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázi­um a 49., a nyíregyházi Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola pedig a 97. lett a HVG felmérése szerint, amellyel rangsorba állították a legjobb száz hazai középiskolát. A gyakorlóiskolák között a Nyíregyházi Főis­kola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a 8. lett, míg a szakközépis­kolák listáján a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnázium és Kollégium a 14. helyre került. Az országos szakmai versenyek döntőjébe jutott diákok száma alapján is készítettek szakmai rangsort: a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenfor­galmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium a 2. helyen végzett a kereskedelmi-marke- ting-vendéglátás ismeretek rangsorában, a környezetvédelem-vízgazdálkodás terén a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakgimnázium az országos összesítés első helyén végzett, a webmester-IT ismeretek rangsorban pedig a már említett Széchenyi szakgimnázium lett a második. Közös siker a helyezés Kétszer kértek jogsegélyt A nyomozás miatt jelenleg nem nyilvános annak tartalma. nyíregyháza-oros. Múlha­tatlan fájdalom gyötri a hoz­zátartozókat. S. Dán ellen az a vád, hogy augusztus 3l-én nyíregyházi otthoná­ban lőtt rá egy házaspárra. A nő a helyszínen meghalt, a férfi pedig életveszélyes sé­rüléssel került kórházba. Az elkövetéssel gyanúsított, a gyilkosság helyszínéről elme­nekült román orvost másnap Kolozsváron vették őrizetbe. Azóta az ítélettel szemben a férfi fellebbezést nyújtott be. Nem adnak információt- A bűnügyben a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Főügyész­ség ezidáig két alkalommal fordult jogsegélykérelemmel a román ügyészséghez, előbb szeptember 6-án, majd szep­tember 27-én. Az első megke­resésre a román ügyészség vá­laszolt, melyet lefordítottak. Sem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség jogse­gélykérelme, sem az arra adott román válasz tartalma jelenleg nem nyilvános, ugyanis az eh­hez kötődő bővebb informáci­ók közlése sértené a nyomozás eredményes befejezéséhez fűződő érdeket - reagált érdek­lődésünkre dr. Szilágyi László, a főügyészség sajtószóvivője. KM-LTL Az első meg­keresésre a román ügyészség válaszolt. DR. SZILÁGYI LÁSZLÓ Játékos nyomkereső ver­senyt is rendeztek a megyei könyvtárban, az Országos Könyvtári Napok kereté­ben. FOTÓ: SIPEKI PÉTER ■ Nyomra leltek Megkérdeztük Ön szerint milyen a jó iskola? MIKOLAI LEVENTE: Ne PETHŐ ÁGOTA: Ne a pénteken, utolsó órán végzősök nyakába legyen az informatika, varrják az újításokat. HOMONYIK MÁRTA: Egy művészeti iskolá­ban a legjobb. MAKARA TÍMEA: Olyan, KÓRÓDI ATTILA: IMRE ISTVÁN: Ahol ba­ahol a tanárok megér- Olyan, ahol az erkölcsi ráti a kapcsolat tanár többek a diákokkal. nevelés is fontos. és diák között. Mikolai Levente cserkészkedik a sulijában, s már ettől jól érzi ott magát. - Az viszont jó vol­na, ha a felvételi tárgyam, az informatika nem péntekre, a 9. órába kerülne, s elmélyül­tebben foglalkozhatnánk vele - nyilatkozta. A 12,-es Pethő Ágota nem tartja jónak, hogy ami újat bevezettek, azt mind a végzősök nyakába varrták. - Ráadásul az érettségi rendszer megváltozása is bennünket sújt először - panaszolta el. Homonyik Márta számára egy művészeti iskolánál nincs jobb suli. - Színvonalas táncokta­tásban részesítettek, sajná­lom, hogy egészségi okokból el kellett jönnöm - vallotta meg. Makara Tímea úgy gon­dolja, a jó iskolában nevelnek is, nem csak tanítanak, és megértőbbek a diákokkal. - Én két középiskolában is megfor­dultam, de sehol sem találkoz­tam ilyen tanárral - jelentette ki. Kóródi Attila szerint színvo­nalas oktatással emelkedhet ki a többi közül egy iskola. - S az sem árt, ha az erkölcsi nevelés­re is gondot fordítanak, s he­lyes értékrendet alakítanak ki a tanulókban - sorolta. Imre Ist­ván a tanár és diák közötti ba­ráti munkakapcsolatban hisz.- És persze „Love is in the air”- ismerjék meg a szerelmet a fiatalok. De komolyra fordítva: jó színvonalú a magyar okta­tás, nincs értelme rangsorolni- adta tudtuk KM-MJ Nézőpont Nyéki Zsolt Jelek a táblán és a homokban Joggal dagad a diák (no meg persze a tanár) keble, ha iskolá­ját a legjobbak között jegyzik. A versenyszellem könyörte­lenül bekúszik a padok közé, de ez jó, hiszen jobb teljesít­ményre, az eredmények megbecsülésére, a hagyományok tiszteletére ösztönöz. A legjobbak közé tartozni mindig felemelő érzés, de mérlegre teszi a kérdést is: az elit közös­sége alanyi jogon járó kiváltság, szerencse vagy kőkemény munka révén megszerezhető rang? Nem hiszek abban, hogy már születésnél eldől, ki mire viszi (viheti) az életben, miközben az is tény: valakire szárnyakat csatolnak, valakire mázsás terheket raknak, amikor megkezdi földi létét. A szárnyakat el lehet veszíte­ni, a terheket le lehet rázni. Hallgattam már például olyan lányt, aki arra panaszkodott: a kiemelt gimnáziumban azért nem kap jó jegyeket, mert különb autóval jár iskolába, mint a tanárok. Meglehet, az irigység gyarlóságától a peda­gógustársadalom sem mentes abszolút értelemben, de a hölgy a gyönge érettségi után sem volt képes elérni bármit is a saját erejéből. A szülői vagyon puha fészkéből bir­kózik világfájdalmával, míg a kisebb falvakból érkezett társai több diplomával a zsebük­ben találnak kihívást, célt, miután búcsút intettek az alma maternek - tovább erősítve annak hírnevét. No, de iskolák versenye: okkal gondolhatnánk, hogy a digitális technika, az internet világa eltünteti az esélyegyenlőtlenséget, vagyis azt a térben és időben mérhető szakadékot, amely a főváros és a vidék, a megyeszékhelyek és kis falvak közé ékelődött az évszázadok alatt. Hajói megnézzük: igazából nem az dönti el az iskolában szerezhető útravalót, hogy krétával vagy okostáblán rajzol a gyerek. Az internet önmagában nem tesz csodát, az csak egy lehetőség, eszköz, ráadásul meglehetősen kétes. Egy jó iskola alapja nem a technikánál kezdődik, hanem a családoknál, ahonnan a szorgalmat, a tiszteletet, a tudás vágyát zsigerben hordozó gyerekek kér­nek bebocsáttatást a kapun. Ahol ilyen tanulókra építhetik az oktatást, csodákat tehetnek a tanárok, intézményvezetők - s idővel a legjobbakat választhatják ki a jelentkezők tábo­rából. Az esélyteremtés terhe és felelőssége alól sem ember, sem intézmény, vagyis az iskola sem bújhat ki. S ha már iskolák, gyerekek és esélyek: hogy mégis meny­nyire nem mindegy, ki hová születik, azt Afrika mutatja meg a maga kegyetlen valóságával. Az a falu, ahol éjszakán­ként egyetlen köztéri lámpa pislákol, ezt állják körbe a gye­rekek, hogy a leckét elolvassák, s az utca porába rajzolnak. Rögtön új tartalmat nyer az esély és esélytelenség fogalma, de a legmélyebb együttérzés is tévútra visz, ha az gondolja: minden afrikai gyermeket hajóra kell terelni és szétszórni a világ különböző pontjain, ahelyett, hogy iskolát teremtene, ahol nincs. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a gazdag világnak az a része, amely évszázadokkal ezelőtt betette ide a lábát, s oly nagyon büszke emberségességére, humánu­mára, fordítson végre az egy a tízhez arányon. A gyarmatok­ról bezsebelt minden tíz dollárból egy jut vissza oktatásra, egészségügyre, infrastruktúrára, kilenc dollár pedig jólétet gyarapít, valahol messze. Ez ugyan nem a mi iskoláink szintje, gondja, de a most tanuló gyerekek se szembesülje­nek vele, soha. zsolt.nyeki@kelet.hu Nem az elönti el az iskolában sze­rezhető útravalót, hogy krétával vagy okostáblán rajzol a gyerek. Kelet kvíz Hol született dr. Várdy Huszár Ágnes professzor, irodalomtörténész és regényíró? a)Tiszalökön b)Balkányban c) Nagykállóban d)Kemecsén A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. B Tavaly első helyen végeztek Háromnapos véradás kezdődött kedden a Nyíregyházi Egyetemen, s az intézmény az idén is nevezett az Országos Felsőoktatási Véradóversenyre. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom