Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-26 / 226. szám

2016. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ KELET Üzenet Kopácsi Józsefné vásárosnaményi hűséges olvasónktól: Mindenkinek csak annyi boldogság jut részül; amennyit viselni méltó. IMMANUEL KANT Családtagként szeretik a Kelet-Magyarországot NYÍREGYHÁZA, - Éppen ma van a hatvanadik házassági év­fordulónk - mondta bemu­tatkozásként Szabó László. - Két gyermekünk született, fiunk fogtechnikus, lányunk Budapesten óvodavezető. Feleségemmel együtt a keres­kedelemben dolgoztunk, én a felsősimái ÁFÉSZ boltban voltam 25 évig vezető. Har­minc évig a református egy­házban presbiteri szolgálatot teljesítettem. Elmúlt 50 éve, hogy előfizettünk a Kelet-Ma- gyarországra. Elégedettek vagyunk a szerkesztéssel és a tartalommal is. Minden meg­található benne, nemcsak me­gyei hírek, de a világ esemé­nyei is. Tetszenek Nyéki Zsolt jegyzetei, a megye, a város fejlesztésével, szépítésével kapcsolatos fotók és írások. Hiányolom a Dávid-naptárt, Szabó László fotó: hoványi Péter jó lenne legalább negyedéven­ként közölni, lehetne köszön­teni naponként a születésna­posokat és a névnaposokat.- Családtagként szeretjük a Keletet, amelyet pártsem­legesnek tartunk. Köszönjük az ajándékcsomagot, további munkájukhoz a kollektívának szívből kívánjuk Isten gazdag áldását! - zárta szavait Szabó László. KM ©Kirándultak A Pszichotikusok Egyesülete a napokban Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre kirándult. Képünk a sárospataki várkertben készült. FOTÓ: MÉSZÁROS MÁRIA EDIT Újra együtt az osztály FOTÓ: A SZERZŐ Az évek csodaszerré váltak Olvasóink írják Más is felelős Ez év szeptember 5-én, Geszteréd és Ludastó között történt baleset egyik elhalt­jának családja nevében írok a szerkesztőségnek. Igaz, a rendőrség által még nincs lezárva az ügy, hogy a két jár­mű közül melyik hibázott, de rajtuk kívül biztos más is fe­lelős. Felkerestük a tragédia helyszínét, hogy mécsessel emlékezzünk számunkra pó­tolhatatlan elhaltra. Nekünk ismeretlen volt ez az útsza­kasz, így a látvány döbbe­netes volt, mivel egysávnyi széles út, mindkét oldalról bozótokkal benőve, belógva. Ezek miatt a kanyar belátha­tatlan volt. Felfoghatatlan, hogy mint az autóbusz, olyan széles járműnek behajtását miért engedélyezik, mikor két személyautó is alig fér el. EGY BÁNATOS CSALÁD Talált táska Szeptember 20-án 14 óra körül Nyíregyházán, a Dózsa György utcában (az OTP előt­ti pádon) találtam egy LIU. 70 feliratú táskát különböző apróságokkal. Érdeklődni: 06-30/222-1510-es telefonszá­mon lehet. EGY OLVASÓ Hálás köszönet Szeptember 2-án, a délelőtti órákban érkeztek hozzánk Baktalórántházára kocsi­val Simái Jenő bátyámék Kompoltról, hogy a volt feleségének a temetésén részt vegyenek. De egy sajnálatosan esemény miatt erre nem kerülhetett sor. Az történt ugyanis, hogy az udvaron lévő németjuhász kutyám - amely egyébként mindig békés természetű - most elszabadult a láncá­ról, és a 90 éves bátyámra támadt. A helyi, baktalóránt­A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium IV. A. osztály „fiatal hölgyei” az 1966-os ballagáskor vígan énekelték: „Búcsúzunk és elmegyünk, válni oly nehéz!” Eltelt 50 év. Az éveket hónapoknak érző anyák és nagyik szeptem­ber 24-én találkoztak újra. Jöttek, örültek egymásnak. A beszélgetésük refrénje volt: „emlékszel, amikor”. Rengeteg családi fotó járt körbe, illetve előkerültek a „kevésbé okos” telefonok is. Minden kornak megvan házi mentősök és a tűzoltók siettek gyors segítségünkre. Maximálisan segítőkészek voltak itthon is, és egészen a nyíregyházi baleseti sebésze­ti osztály eléréséig. Ezúton szeretnék hálás köszöne­tét mondani példamutató magatartásukért, segítséga­dásukért, a jó Isten áldását kérni mind a mentősök, mind a tűzoltók mindenna­pi, életmentő munkájára a jövőben is! ASZTALOS JÁNOSNÉ, BAKTALÓRÁNTHÁZA a maga szépsége, így a régi, szép évek csodaszerré vál­tak. Barangolás következett a gimnáziumban, majd a tanteremben mindenki meg­találta a régi helyét. Sok-sok vidám esemény, konkrét tanár-diák történet felidézé­se után az osztálytalálkozó közös éttermi vacsorával folytatódott. Mindenki beszámolt élete főbb törté­néseiről s családjáról. Sajnos minden öröm testvére az üröm. Vannak, akik végle­ges igazolással maradnak távol. Értük a megemléke­Miért nem szállsz le a bicikliről? Szeptember elején kerékpárral közlekedtem Nyíregyházán, a Korányi- Garibaldi utca keresztező­désénél lévő zebrán. Úgy tudom, hogy olyan helyen, ahol a zebra két oldala sárga szaggatott vonallal van felfestve, ott a kerékpárosok leszállás nélkül is áthajthat­nak. így tettem én akkor. Már a zebra felén túl voltam, amikor a Garibaldi utcáról zés gyertyái égtek. (így lett teljes az osztálytalálkozó.) E csodálatos együttlét vége a fogadkozásoké lett: „Mi búcsúzunk, és elmegyünk, de jövőre találkozzunk újra!” Már csak azért is, mert az osztálytársak a kellemes órák során még oly sok min­dent nem tudtak megbeszél­ni! Férjként érzem, hogy az osztálytalálkozó hangulatát orvosi receptekre kellene felírni. Vagy minden évben, mindenkinek kellene 50 éves találkozót rendezni. DR. KISS ISTVÁN, NYUGDÍJAS egy autó érkezett a zebrához. Az „úriember” kellőképpen kioktatott. Az autó ablakán kihajolva, alpári hangnem­ben utánam üvöltött: „hülye k... miért nem szállsz le!” Elgondolkodtam, hogy vajon milyen lelkületű lehet az az embernek nevezett valaki, aki nem tiszteli a nőt, az időset?! Milyen példamutató lehet a gyerekei szemében, az a férfi, mire taníthatja őket, és mit vár majd tőlük cserébe?! G.J.-NÉ, NYÍREGYHÁZA Nekrológ Példát mutató ember volt Kárpáti Imre (1963-2016) a közlekedésmérnöki diploma megszerzése után, 1990-ben úgy döntött, hogy középis­kolai tanár feleségével együtt visszatérnek szűkebb hazájuk­ba, Nyíregyházára. A nyíregy­házi gumigyárban szervező­mérnökként kezdett dolgozni, majd váltott a kereskedelmi területre. Marketingvezető­ként az első jelentős feladata az új cég, a Taurus Agrotyre arculatának megteremtése volt. Az ő munkájának is köszönhető, hogy az ebben az időszakban kifejlesztett mező- gazdaságiabroncs-termékcsa- lád kiemelkedő piaci sikereket Kárpáti Imre ért el. A Taurus privatizációját követően szakmai karrierje töretlenül fejlődött tovább a Michelin Csoporton belül. Le­hetősége nyílt arra, hogy már­kamenedzserként négy éven keresztül Franciaországban, a csoport központjában dolgoz­zon. Visszatérése után az új személyabroncs-beruházással kapcsolatos személyügyi fel­adatokat irányította. Ezután még jelentősebb feladatokat kapott, személyzeti igazgató, majd a közép-európai régió személyügyi menedzsere volt. Minden betöltött poszton bizonyította, hogy a szakmai tudás, a vezetői felelősség és az emberi tisztesség az alapja egy sikeres életútnak. Milyen volt Imre? Derűs és családsze­rető. Derű áradt belőle, ami­kor a fiatalok útját egyengette, vagy amikor munkatársaival, sporttársaival múlatta az időt, és igazi öröm, büszkeség töltötte el, ha szép családjáról beszélhetett. Emléked ben­nünk él tovább. MICHELIN HUNGÁRIA KFT. «^Segítünk Egyedül vagyok Már tizennégy éve egyedül nevelem gyermekeimet. A volt élettársam miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültem. (Rám maradt a kölcsönök visszafizetése.) Havi har­mincötezerből kell élnünk. Dolgozni nem tudok járni a beteg gyermekem miatt, hisz a legkisebb, 16 éves lányom súlyos értelmi fogyatékos. A legnagyobb gondunk az elmaradt villanyszámla kifizetése. Szükségem lenne mosógépre, egy kandallóra és egy használt kétszámyas bejárati ajtóra. NÉV ÉS CÍM ASZERKESZTŐSÉGBEN Egy szép emlék a régi időkből A régi Hősök terét fénykép alapján készítettem, mérete 97x63 cm. Eddig nem volt alkalmam ezt közszemlére bocsájtani. Ez egy szép emlék a régebbi időkből. A Nyíregy­házi Népművészeti Egye­sület örökös tagja vagyok, szeretettel gondolok vissza nyíregyházi éveimre. 2005- ben költöztem Szombathely­re, ahol továbbra is szívesen foglalkozom nyíregyházi, szabolcsi témával. Fa- és linómetszeteket készítek. CSIZMADIA ATTILA, GRAFIKUSMŰVÉSZ <? http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. A városközpont múltja egy újabb metszeten KM-REPRODUKCIÓ Vendégsorok Angyal Sándor Kerékpárosok a gyalogosátkelőn Mint köztudott, a közlekedési szabályok tiltják, hogy autó­vezetés közben telefonáljunk, mert ez eltereli a figyelmün­ket. Kiváltképp áll ez a felfestett gyalogátkelőhelyekre. Sőt! Azt is rögzíti a KRESZ, hogy itt a biciklisnek le kell szállnia a járgányról, nehogy egy óvatlan pillanatban feldöntse a békés, csak lassabban haladni képes idősebb átkelőt, netán áldott állapotban lévő leendő kismamát. Ezzel szemben mit látunk példás városunk sok hasonló pontján? Bizony, nemhogy leszállna a kétkerekűről a min­dig rohanó bicajos egyike-másika, közben még telefonál is s úgy száguld a gyalogosok között. Nem különben az autósok: közöttük is akad jó néhány, aki csakis a volán mögött, és ötven kilométeres sebesség fölött tudja meg­beszélni kedvesével, hogy melyik fagyizóban találkoz­nak délután egy nyalásra. Mindez azonban szinte sem­mi ahhoz a hölgyhöz képest, akit valahol Oroszország­ban kapott lencsevégre egy lesifotós. Volán mögött ült, és megéhezett kisgyerekét szoptatta vezetés közben egy nem automata sebességváltós kocsiban, a forgalom kellős közepén. Eközben jobb kezével tartotta füléhez a mobilte­lefont és beszélt, beszélt, csak beszélt, mintha barátnőjével csevegne az otthoni kanapén. Nézni is rémisztő volt ezt a közveszélyes vállalkozást, csupán a kisgyerek lakmározott békésen a róla gondoskodó mamája ölében... Úgy látszik, a felelőtlenség nem ismer határokat addig, míg be nem következik a tragédia. sandor.angyal@kelet.hu Úgy látszik, a felelőt­lenség nem ismer határokat addig, míg be nem következik a tragédia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom