Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-24 / 225. szám

2 Mindenfelől 2016. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT KELET mm Népszavazás 2016 Orbán Viktor nem száll vitába Vona Gáborral Orbán Viktor (illusztráció) fotók: afp A Jobbik elnöke a kvótareferendummal kapcsolatban hívta vitára Orbán Viktort és Molnár Gyulát. Budapest. Vona Gábor pén­teki sajtótájékoztatóján azt javasolta: jövő hét péntekig tartsák meg a vitát. „2006 óta menekül” Jelezte: a Jobbik nyitott a helyszín, az időpont és a mo­derátor meghatározása tekin­tetében. A Jobbik elnöke kezde­ményezését indokolva azt mondta: civilizált országok­ban egy ilyen jelentős ese­mény előtt a pártok vezetői ütköztetni szokták álláspont­jukat. Orbán Viktor 2006 óta me­nekül a politikai vita elől, ezért 10 év elteltével jó lenne, ha most újra vállalná véle­ményét ilyen fórumon - tette hozzá Vona Gábor. Szerin­te egy ilyen esemény akár a népszavazás érvényességét is „közelebb hozhatja”, erő­sítheti a részvételt, ezért ha Orbán Viktornak valóban fontos, hogy minél többen vegyenek részt a referendu­mon, akkor neki is érdeke, hogy vállalja a vitát. A tények Szavazás, kérdés Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarország­ra történő kötelező betelepítését?” Vona Gábor (illusztráció) „Az a Fidesz óriásplakátjain a szlogen, hogy ne kockáztas­sunk. Én is azt mondom, ne kockáztassunk, ne kockáz­tassuk azt, hogy egy népsza­vazás előtt az emberek nin­csenek tisztában a különféle pártok álláspontjával, nem látják a különféle pártelnöki vélemények ütköztetését” - fogalmazott. „Nem pártügy” Hangsúlyozta: a Jobbik állás­pontja, hogy Magyarországot meg kell védeni a kvótáktól, és hazánkban nincs helye a multikulturalizmusnak, ezért nemmel kell szavazni a referendumon, ugyanakkor a Jobbik szerint nem a nép­szavazás a megfelelő eszköz, hanem az alaptörvény módo­sítása. A Jobbik elnöke Orbán Vik­tor súlyos felelőtlenségének tartotta, hogy mégis népsza­vazást tartanak az ügyben, mert ha a referendum nem lesz érvényes, akkor Brüsz- szelnek „papírja lesz” arról, hogy jogi értelemben Ma­gyarország nem utasította el a kvótákat. Megismételte azt a vélemé­nyét, hogy Orbán Viktornak ebben az esetben le kell mon­dania. A miniszterelnök továbbra is nemzeti és nem pártügy­nek tartja az október 2-ai népszavazást, ezért nem vesz részt pártvitákban, hanem azt várja a felelősen gondol­kodó politikai erőktől, hogy a referendumon való részvé­telre buzdítsák az embereket. Orbán Viktor álláspontját a kormányfő sajtófőnöke tol­mácsolta: Orbán Viktor meg­A vitának + + mindig van értelme, különösen most. MOLNÁRGYULA győződése szerint nem párt­vitákra van szükség, hanem arra, hogy minden felelősen gondolkodó politikai erő a mindannyiunk közös jövőjét meghatározó referendumon való részvételre biztassa a vá­lasztópolgárokat. Áll elébe Kész a kvótareferendummal kapcsolatos nyilvános vitá­ra - közölte az MSZP elnöke pénteken Facebook-oldalán. Molnár Gyula szerint a vitá­nak mindig van értelme, az ország mostani állapotában különösen, ezért áll eíébe. Molnár Gyula azt írta, a pozsonyi EU-csúcs óta egyér­telmű: uniós menekültkvóta nem lesz. Az ellenzéki poli­tikus azt is javasolta, a me­nekültkérdés mellett a többi között beszéljenek az okta­tásról, az egészségügyről, a szegénységről és arról is, ho­gyan fog kinézni ez az ország a 21. században. mti Népszavazás 2016 ROGÁN ANTAL. A Miniszter- elnöki Kabinetirodát veze­tő miniszter, Rogán Antal szerint ha az október 2-ai népszavazáson magas lesz a részvétel, és sokan nemmel szavaznak, akkor Brüsszel tervei is aknára futnak. LMP. Az LMP önkormányzati szakszóvivője, Gerstmár Fe­renc szerint a Fidesz a telepü­lések képviselő-testületeire is nyomást gyakorol a népsza­vazás ügyének támogatása érdekében, és akár a telepü­lések támogatása is múlhat a kvótareferendum eredmé­nyén. MSZP. Molnár Gyula, az MSZP elnöke arra kérte a párt tá­mogatóit és szimpatizánsa­it, hogy október másodikán maradjanak otthon, mert „a szavazás nem arról a kérdés­ről szól, amelyet feltettek, hanem Orbán Viktor hata­lomban maradásáról”. AGYKUTATÓ. Az Európai Uniót megváltoztató, példát mu­tató lehetséges „gyújtópont­nak” nevezte az október 2-ai kvótareferendumot Csókay András idegsebész, agykuta­tó Budapesten pénteken, a Fidesz népszavazási kitele­pülésén, a Nyugati téren. DK. A Demokratikus Koalíció egyik elnökségi tagja, Kakuk György arra szólította fel a Fideszt és a kormányt, hogy „ne szimuláljon terrortáma­dást, és végképp ne hajtson végre semmiféle merényle­tet” annak érdekében, hogy a szavazók részt vegyenek a népszavazáson. PM. A Párbeszéd Magyar- országért (PM) tüntetést szervez az október 2-ai kvó­tareferendum délutánjára az Országház előtti Kossuth térre. Az erőszakmentesség jegyében meghirdetett kez­deményezésükkel a kormány „gyűlöletkampányát” kíván­ják elutasítani. KOVÁCS ZOLTÁN. Magyarország nemet mond a kvótákra, a menekültek áthelyezése meghívással ér fel - mond­ta Kovács Zoltán kormány- szóvivő a La Stampa című olasz napilapban pénteken megjelent interjúban. Hang­súlyozta, hogy az október 2-ai népszavazás „nem az Európai Unióról szóló refe­rendum. Ellenkezőleg, Buda­pest védi az uniót, védelmezi határait”. POLGÁRMESTEREK. Közös nyi­latkozatban kérte a makói kistérség valamennyi polgár- mestere a települések lakó­itól, hogy vegyenek részt az október 2-ai népszavazáson, és mondjanak nemet a bete­lepítési kvótára. A tizenhét település vezetője pénteken írta alá a dokumentumot Ma­kón. Lokálisan a print a nagyhal Devizaárfolyam (2016.09.23.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 306,25-1,05 USA dollár 273,36-0,09 Svájci frank 281,70-0,27 Angol font 355,50-2,23 Román lej 68,85-0,19 Ukrán hrivnya 10,52-0,04 Horvát kuna 40,82-0,13 Lengyel zloty 71,33-0,37 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Felmérés: a verseny, amelyben a nyomta­tott sajtó vezet. LAPKIADÁS. Annak ellenére, hogy a megyeszékhelyeken magas az intemetelérés, a vi­déki lakosság sikeres elérésé­hez továbbra is a nyomtatott lapokban történő hirdetések­ben érdemes gondolkodnia a cégeknek - derült ki a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elemzéséből a Goldfish by Whitereport & Ipsos kuta­tása alapján. A Goldfish eddig 12 megye- székhelyre kiterjedő cross­médiafogyasztási adatai alapján összességében el­mondható, hogy - bár a vá­rosokban jelentős a verseny a különböző médiumtípu­sok között, és az átlagszá­mok is igen nagy szórást mutatnak városonként mind a tartalmi, mind a hir­detési lehetőségeket figye­lembe véve -, a versenyben továbbra is a nyomtatott la­pok vezetnek. Továbbá Whitereport Fi­nancial 2015. évre vonatkozó adatai szerint a médiaválla­latok pénzügyi, azon belül is a reklámbevételi adatait vizs­gálva kiderült, hogy a helyi sajtóhoz áramlik a hiperlo- kális hirdetésre szánt költ­ségvetések jelentősebb része. A Whitereport felmérése szerint 2016 második ne­gyedévében is több mint 4500 lokális, regionális elé­résű és tartalmú médium mű­ködött Magyarországon, ezek közel fele print: a megyei la­pok és azokhoz kapcsolódó kiadványok mellett számos városi, közéleti, önkormány­zati és apróhirdetési, illetve valamely piaci szegmenshez köthető printlap jelenik meg. ÉKN Vendégkommentár Mikita Gábor Két évtizednyi rácsodálkozás „Húszévesek vagyunk az ősszel” - mondom nap mint nap arra a kérdésre válaszolva, hogy mi újság a színészmú­zeumban, amire rácsodálkozás érkezik válaszként: „Már ennyi?” vagy „Még csak most?” A nagyon súlyos, életre meghatározó események olyan mélyen ivódnak be az emlékezetbe, hogy frissnek tűnik az élmény évtizedek múltán is. Még most is közelinek és erős­nek érződik az öröm, amikor 1996 őszén a kezdeményező Gyarmathy Ferenc színművész és barátai kitartásának köszönhetően megnyitotta kapuit a vidék egyetlen színész­múzeuma. De ugyanakkor éveihez, méreteihez mérten annyi minden történt, történik a falak között - amelyek részben az első magyarországi magyar nyelvű színház falai is -, hogy sokan inkább arra csodálkoznak rá, hogyan fért be ennyi minden a két évtizedbe. Maga a „rácsodálkozás” a múzeum falai között egyébként mindennapi jelenség: a kiállítás kulisszákat imitáló interak­tív tere, benne Dajka Margit relikviái vagy Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán Miskolcon születő szerelmének első fényképfelvétele éppúgy kiváltja, mint a múzeum fel­kérésére a legkisebbeknek írt beavató színházi mesesorozat a színházi pedagógus Gabnai Katalin vagy a színész Fabók Mancsi tollából. De vannak, akik épp a kicsik jelenlétére csodálkoznak rá: mit is keres­nek, kaphatnak ovisok egy a színházi múltról mesélő mú­zeumban? Azt, amit mindenütt keresnek: a játék örömét. A színházi és a múzeumi játék jókedvét. Az emlékeken nyugvó helyiségbe a legkisebbek csapata boldogan huppan le a földön szétszórt párnákra, hogy hallgassák a színházi csodákról szóló történeteket, rajzoljanak, vagdaljanak, ra- gasztgassák a színház világához kapcsolódó munkákat. De a fiatalok, középiskolások, egyetemisták színházi nevelésé­nek is fontos helyszínévé vált az intézmény. Pedig amikor megnyílt, sokan úgy gondolták, csak az idősebb korosztály nosztalgiázóhelye lesz. Persze, nem marad ki ez sem: ide hazajönnek a színház nyugdíjas művészei, dolgozói, s ha már nincs is közös színpadi teendőjük, azért mégis renge­teg megbeszélnivalójuk akad. Esetleg a pillanatnyi megha­tottság okán fogynak csak ki a szóból, ha olyasvalaki „kerül színre”, aki már nem jöhet közéjük... A miskolci színészmúzeum soha nem csendes nosztalgia­múzeumként működött: a színházi élmény adta örömről is szólt. Arról az örömről, ami Kiss Manyi, Máthé Éva derűjéből vagy Bilicsi Tivadar, Fehér Tibor poénjaiból is táplálkozott itt. A nézőterek felcsattanó nevetése vagy a katarzis egyszerre megsemmisítő és felemelő érzése itt újra megélhető. Az idelátogató vendég számára a kuriózumszámba menő, érdekes gyűjtemény sokszínű színházi sétát kínál. A miskolciak számára egy darab várostörténet: nosztalgikus múltidéző az idősebbeknek, az érettségi tételt élővé tévő rendhagyó óra helye a diákoknak. Nemcsak őrzője a szín­házi múlt emlékeinek, de tudatosítója is a város kivételes helyzetének a magyar színháztörténetben. Pár éve azt hangsúlyoztam, hogy ez a múzeum nemcsak épít a lokálpatrióta büszkeségre és szeretetre, de táplálja is azt. Ez ma is így van, ám a huszadik évfordulón már az is leírható, hogy működésünket nézve a gyakorlatban túllép­tünk a „helytörténeti” besoroláson, hatókörön. Az öt évvel ezelőtt általunk szervezett, hazai színházi gyűjteményeket közös együttműködésre hívó konferenciasorozatunkat so­kan tartják mérföldkőnek. Az a tény pedig, hogy egy hete az őszi évadunkat idén is a világ legnagyobb színházi múzeu­mából érkezett tárlattal nyitottuk, s hogy a kiállításokkal ér­kező moszkvai intézmény munkatársai visszatérő vendége­ink, hihetetlen elismerés és öröm. Igazi szülinapi ajándék. SZERZŐNK SZÍNHÁZTÖRTÉNÉSZ-MUZEOLÓGUS kelet@kelet.hu W A miskolci színészmúzeum soha nem csendes nosztalgia­múzeumként működött. Drágul a nyers tej Két hónapja először drágult, augusztus­ban 2,5 százalékkal emelkedett a hazai nyers tej alap- és átlagára; a Tej Szakma­közi Szervezet és Terméktanács a kvóta­évből novembertől márciusig hátralévő öt hónapos időszakra 85 forint feletti kilogrammonként nyers tej alapárat jelez előre. A szakmaközi szervezet pénteken az MTI-vel azt is közölte, hogy a magyar- országi átlagár még mindig alacsony, a 25. helyen állt augusztusban, amikor a magyar tejtermelők átlagosan 70 forin­tot kaptak a nyers tej kilójáért, miközben Szlovákiában 8 forinttal, Ausztriában 24 forinttal és Romániában is 4 forinttal többet fizettek a termelőknek. Az áremelkedést jelző nemzetközi tendenciákat figyelembe véve a Tej Terméktanács elnöksége a legutóbbi ülésén a 2016/2017. kvótaévre szóló nyers tej alapár prognózisát 72 forintról 75 forintra emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom