Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-23 / 224. szám

2016. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK KELET Kárt nem okozhat a defibriUátor használata Nyomot hagytak a fiatalok az új iroda falán fotó: sipeki Péter NYÍREGYHÁZA. - Az Európai Unióban a legrosszabbak a magyar munkavállalók egész­ségügyi mutatói - indokolta a defibriUátor szükségességét Pintér István vezérigazgató, aki hozzátette: egy cég életé­ben a gazdasági fejlődés a leg­fontosabb, de az eredményes munkavégzés elképzelhetet­len az egészséges munkaválla­lók nélkül.- Éppen ezért vettünk részt abban a nemrég lezárult uniós projektben, mely igyekezett a dolgozók életmódváltásához hozzájárulni - fogalmazott az Agroker Holding Zrt. vezér- igazgatója, majd a defibrillá- torra visszatérve kiemelte: minden épületben, minden üzletágnál dolgozik olyan al­kalmazott, aki szakszerűen képes használni az életmentő eszközt. Az eseményen részt vett dr. Krivácsy Péter, az újraélesz­tés lépéseinek oktatásával is foglalkozó Léghajó Program szakmai vezetője, aki elmond­ta: nem kell viszolyogni a defibriUátor használatától, hi­szen kárt semmiképpen sem okozhatunk vele, ráadásul a mentők kiérkezéséig értékes perceket nyerhetünk. A nyír­egyházi Egészségügyi Alap- ellátási Igazgatóság vezetője, Csikós Péter arról beszélt, hogy ezzel a defibrillátorral együtt a megyeszékhelyen már 31 ilyen készülék működik.- A cél, hogy minél több em­ber hozzáférhessen az eszköz­höz, és minél többen megta­nulják szakszerűen használni - fogalmazott az igazgató, aki szerint külön öröm az, hogy egy vállalkozás ennyire odafi­gyel a dolgozók egészségére. Dr. Horváthné dr. Veisz Ka­talin, az Agroker Holding Zrt. üzemorvosa hozzátette: a mai nappal a munkahelyi egész­ségügyi segítségnyújtás egy magasabb szintre lépett. KM-TG Tágasabb irodába költözött a KÖZ-Pont ifjúsági irodája. NYÍREGYHÁZA. Akár egy puha, meleg fészek, úgy ölelt szim­bolikus keblére a FACE-ek a reggeli csipkelődő hűvös után. Régi és új ismerősök ke- vergették gőzölgő kávéjukat a frissen festett falak között, álmosan mosolygó fiatalok kis csoportokba verődve cse­vegtek magyarul, tört vagy tökéletes angollal. Nagyobb tér, több lehetőség Az apropó, amiért összegyűl­tek, örömteli: csütörtökön ismét megnyitotta kapuit a KÖZ-Pont Egyesület nyíregy­házi irodája. A funkció a régi, ám a helyszín új, a Közössé­gi FACE-ek Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér ugyanis a nyár folyamán a Bocskai utca 25. szám alatti saroképületbe költözött. S ha nagyobb a tér, több a lehetőség: az egyesület mellett helyet kapott az iro­Ahogy korábban, az FA- CE-ekben is szívesen adnak információt úgy a diákönkor­mányzatiságról, az önkéntes­ségről, mint az iskolai közös­ségi munkáról és az EVS-ről. Emellett kialakítottak egy kis színpadot, ahol helyet kap­hatnak a bemutatkozni vágyó zenei és színházi formációk. Én élményeket gyűjtök. És te? dában az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) nemzetközi munkacsoportja és a megyei gyermek- és ifjúsági diákön­kormányzat is.- A drog és az alkohol saj­nos Nyíregyháza utcáin is- olvasható a kérdés a nem­zetközi munkacsoport szobá­jában, melynek főfala a cse­rediákok kreativitását viseli magán: középen egy űrhajós szimbolizálja az idegen orszá­gokból érkező fiatalok szelle­miségét, akik hazánkban ha­sonlóan érezhetik magukat, mint a világűrrel ismerkedő asztronauta. jelen van, ezért fontos, hogy minél több olyan hely legyen, mint ez az iroda is, ahol szak­emberek felügyeletével ösz- szegyűlhetnek a fiatalok és eltölthetik együtt az iskola utáni szabadidejüket - mond­ta a megnyitón dr. Ulrich Atti­la, a megyeszékhely alpolgár­mestere. Otthagyjuk a tenyerünk nyomát Bálega János, a KÖZ-Pont ve­zetője elárulta: két és fél hó­napig dolgoztak az új közös­ségi téren a nyáron, s ugyan, még maradt tennivalójuk, fontos volt az egyesület szá­mára, hogy a tanévkezdéshez igazodva az iskolák mellett a FACE-ekbe is visszatérjenek a fiatalok.- Az idén lesz 15 éve, hogy megalakult az egyesület, öt esztendeje pedig létrejött az első FACE-ek. Az előző helyen, a plázában volt egy olyan falunk, amelyen min­den hozzánk betérő otthagy­ta a keze nyomát; amikor eljöttünk, tele volt a felület színes tenyérlenyomatokkal. Fájt a szívünk érte, de mivel nem hozhattuk magunkkal, az új közösségi házban új fa­lat „nyitottunk” - újságolta Szakady Kincső. Az iroda munkacsoport-ve­zetője kérésére a megnyitó után előkerültek a temperák. A festékből a mi tenyerünkre is jutott. CSÁKI ALEXANDRA alexandra.csaki@kelet.hu Pintér István és dr. Krivácsy Péter helyezte el a készüléket fotó: sipeki Péter Akár az asztronauták Először zsűriztek a Pálinkaházban Autentikus helyszínen bírálták el a párlatokat a lovagrend tagjai. nyíregyháza. A Szatmár-Be- regi Pálinka Lovagrend idei versenyfelhívására közel hatvan gyümölcspárlatminta érkezett, melyeket egy eddig szokatlan, de annál autenti- kusabb helyszínen, a Sóstói Múzeumfalu Pálinkaházában bíráltak el csütörtökön a pá­linkalovagrend tagjai. Szatmári szilva kategóriában 16, szabolcsi alma kategóriá­ban 12, egyéb gyümölcs kate­góriában 27 minta érzékszervi bírálatát végezte el a Csobo- lya Attila főpohárnok vezette zsűri. A Pálinkaházban akár „történelminek” is nevezhető első pálinkaverseny zsűrizése 13-14 óra között a sajtó nyilvá­nossága előtt zajlott. Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója, mint az esemény gondos háziasszonya üdvözöl­te a lovagrend helyszínválasz­tását és a szakmai munkát. Meglátogatta a zsűrit Nyír­egyháza polgármestere, dr. Kovács Ferenc, aki egyebek mellett arról is szólt, hogy a megyeszékhely és Sóstó nagy léptekben fejlődő turisztikai vonzerejének újabb mágnesét látja a Pálinkaház mostani­hoz hasonló, nívós szakmai programjaiban. Hosszabban időzött a zsűri körében Bara- csi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, aki bevallottan kí­váncsi volt a párlatok minősí­tésének rejtelmeire. A megyei párlatverseny eredményét a pálinkalovagok szeptember 24-én Tarpán, a Szilvanap 14 órakor kezdődő Új Pálinka Ün­nepén hirdetik ki. km-gb Közel hatvan párlatot bíráltak el fotó: janics attila Az egyetem kapta meg a jogot a felülvizsgálatra NYÍREGYHÁZA. A Magyar Nö­vényvédő Mérnöki és Nö­vényorvosi Kamara, illetve a MANOK-Növényorvos Kft. mint az országos Növényvé­dő Gép Ellenőrző Állomás Hálózat franchise jogainak tulajdonosa és a Nyíregyhá­zi Egyetem együttműködési megállapodást kötött a me­gyeszékhelyen. A csütörtökön szignózott megállapodás alapján az egyetem Műszaki és Agrártu­dományi Intézete kap jogot arra, hogy Szabolcs-Szat- már-Bereg megye Tiszavas- vári, Nyíregyházi, Nagykállói, Ibrányi és Kemecsei járásai­ban ellássa a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgá­latával összefüggő feladato­kat. KM Információ Egy rendelet értelmében a növény- védelmi szolgáltatás és árutermelés során használt növényvédelmi gépeket (a kézi, illetve háti növény- védelmi berendezések kivételével) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben előírt időközönként (3 évente) a tulajdonos kérésére felül kell vizsgálni egy erre feljogosított ellenőrző állomáson. A hatályos jogszabályok értelmében 2016. november 26-ától csak olyan növényvédő géppel végezhető munka, amelyet vagy 3 éven belül helyeztek üzembe, vagy átesett az időszakos műszaki felülvizsgálaton. A Kelet arcképcsarnoka: Szabolcsi Attila, a Borbányáról indult ötvösmester Akinek az a hivatása, hogy bearanyozza az ételünket Az igazi ékszerész kreatív, kitartó, kiváló a kézügyessége és megy- győző. NYÍREGYHÁZA. Nemcsak Nyír­egyháza tőszomszédságában született, de ma is Borbányán él és alkot Szabolcsi Attila, a sokak által ismert és be­csült ötvösmester. Bár már tipegős korában szeretett rajzolgatni, festegetni, ami­kor a Krúdy-gimnáziumban ismerkedett a tudományok alapjaival, hol agronómus, hol meg vegyész szeretett volna lenni. Szülei - vállalati jogász édesapja és beruházási előadó édesanyja - rábízták a választást, akárcsak tanár lánytestvérére.- Igaz, hogy órajavító tanu­lókat keresett akkor a VAGÉP Széchényi utcai üzlete, en­gem efelé is hajtott a kíván­csiság. Felvettek, és akkor jött az igazi lehetőség: Földi Ká­roly ötvösmester maga mellé vett, ő tanított a szakma rej­telmeire két éven át, de én egy évet ráhúztam, hogy még több praktikát ellessek tőle. Kerek három évtizede Ám a katonaságot ő sem úszhatta meg. A seregnél is lehetősége nyílt ékszerjavítá­sokra, újak készítésére, aztán várták vissza a korábbi mun­kahelyére. Jött is örömmel, s ahogy érezte, nő az érdeklő­dés a munkájuk, termékeik iránt, 1986-ban, 25 évesen el­sőként élt a lehetőséggel: ma­gánvállalkozást indított. Eh­hez persze az is kellett, hogy javuljanak a gazdasági körül­mények. Korábban az arany, ezüst minden grammjával el kellett számolniuk, addig a vállalkozás idején enyhült ez a szigor, bátrabban lehetett igényesebb megrendelések­hez is alapanyaghoz jutniuk - s ez a gyakorlat mostanság is.- Az idén már harminc éve, hogy ötvösként dolgozom. Ehhez persze újabb és bo­nyolultabb ismereteket kel­lett szereznem, Budapesten sikerrel letenni a mestervizs­gát az ország legjobb szak­emberei szeme láttára... Jól emlékszem még arra, hogy a vállalkozói létem elején alig győztem gyártani a jegyes­pároknak az egyszerűbb ka­rikagyűrűket. Ez mostanra megcsappant, kevesebb a há­zasság, több az élettársi kap­csolat, és sokaknak nem telik drága ékszerekre, ezért ma­radnak az ezüstnél. A másik véglet is jelen van, ha lénye­gesen kisebb mértékben is: ha tehetősebb ügyfél rendel, akkor az ember fantáziájának középpontjában az egyediség lobog, és megálmodjuk az el­képzelt aranyat drágakővel. Büszke az őszibarackjára Aztán arra terelődik beszél­getésünk fonala, hogy az iga­zi ékszerész kreatív, kitartó, kiváló a kézügyessége, de a rajzkészség, a tervezői véna, a jó kommunikáció is elenged­hetetlen, hiszen ezzel tudja meggyőzni a megrendelőjét egy merészebb kreációról. So­kat lehetne még beszélni az arany- és ezüstművességről, ékkőfoglalásról, gravírozásról, a sajátos szerszámokról és a munkafolyamatokról, ahogy a türelemről is, ami olyan, mint­ha mindig egy tű fokába kelle­ne a cérnát befűzni. Persze az ötvösmes­ternek is van boldog családja. Felesége, Miló Gyöngyi egy, a belváros szívében lévő ékszerbolt­ban szolgálja ki az ügyfe­leket. Két lányuk egyike jogász, aki már uno­kával is boldogítja a nagyikat, a másik lányuk pszicholó­gus, neki is hama­rosan bekötik a fejét. Mesterünk imád kertész­kedni, különö­sen büszke az őszibarackjára, ami után még a fővárosi üz­lettársai is megnyalják az ujjúkat. ANGYAL SÁNDOR Szabolcsi Attila FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom