Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-19 / 220. szám
2016. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ KELET «■SSSE wim.i# st'#**« Üzenet Tripsánszky Jenöné, nyíregyházi olvasónktól: Minden ember annyit ér, amennyit tud. GÁRDONYI GÉZA Postaládánkból Összemérték főztjeiket Hangulatos főzőversenyen mérték össze szakácstudományukat a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségéhez tartozó régiós egyesületek, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesület szervezésében. A fegyveres és rendvédelmi nyugdíjas szervezetek mintegy 30 fős delegációja a versenyt megelőzően Fábián Károly tagtársunk vezetésével várostörténeti sétán vett részt, melynek keretében megtekintették a minorita és református templomokat, a várkastélyt a panoptikummal és a várostörténeti sétányt. Színvonalas ismertetéseket hallgattak meg a Bátho- ry-dinasztiáról, valamint a történelmi, művészettörténeti aspektusokról. A főzőversenyen az egyenlő arányban kiosztott nyersanyagokból krumpligulyást kellett készíteniük a csapatoknak. A Máté An1;al polgármester, A győztes átveszi az arany fakanál díjat FOTÓ: A SZERZŐ Tóth Sándor nyugállományú honvéd ezredes és Simonka Attila rendőr ezredes alkotta zsűri alapos mérlegelés után a Nyíri Honvéd Egyesületnek (Nyíregyháza) ítélte oda az arany fakanalat. Ezüst fakanalat nyert a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesület csapata, míg a bronz fakanalat a Szabolcs Honvéd Műszaki Hagyományőrző Egyesület vihette haza. VINCZE ISTVÁN Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden ás pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Olvasóink írják Lélekben kalapot emeltem a rendőrök előtt Két fiatal rendőr tolt keresztül egy lerobbant autó(s)t a napokban Nyíregyházán, a Korányi úti körforgalomban. Úgy láttam, a lerobbant gépkocsiban egy hölgy ült, és talán gyermek is. A műszaki hiba miatt az autó bizonynyal hosszan tartotta volna fel a forgalmat, sofőrünk talán sírógörcsöt is kapott volna tehetetlenségében, ha a rendőrök másként reagálnak. Sem a „kérem az iratait” hivatalosságával, sem a szabálysértéseinkből fakadó intézkedések szigorával nincs bajom, a rend őreinek ez a dolga. Amikor azonban a „kötelezőn” túl olyan emberi gesztust is látunk, amely mögött maximális segítőkészség, empátia lakozik, s amelyből a váratlan helyzetek humánus és bölcs megoldása fakad, akkor még büszkék is vagyunk rájuk. Nem volt a fejemen kalap, de lélekben megemeltem. Szolgáltak és védtek. Köszönjük! OBBÁGY LÁSZLÓ, NYÍREGYHÁZA Elsírtam magam a meghatottságtól „Ahol a kelő Nap arcát a Tiszában, Szamosban, Túrban mossa, és ott, ahol eljött az este, a Nap megint a Tiszában frissíti pihenés előtt az arcát, amerre az erdő vadja, koronás szarvas, őz és vadkan, tarka fácán indul portyára, ahol kalapod mellé tűzheted a daru, a fekete gólya és a gém tollát, ott, Csokorba szedték az írásait Élményekben gazdag kiránduláson vett részt a múlt hónap közepén a Szomszédoló Nyugdíjasok Baráti Társasága Felvidéken. Felkerestük Lubló várát, majd Felsőzugló termálfürdőjében pihenve beszélgettünk a látottakról, amely minden számításunkat felülmúlta. Este felvidéki vacsora várt minket, utánozhatatlanul finom sztrapacskát ettünk. A különteremben különleges, műsoros meglepetésre készültünk: mindenki Pista bácsiját, Dombóvári István tagtársunkat köszöntöttük fel a 8l. születésnapja alkalmából. Ajándékul kapott tőlünk egy albumot is, amely közös utazásaink képeit és az ünnepelt írásait tartalmazta. Másnap Ótátrafüredre buszoztunk, ahol csodálatos látnivalók fogadtak bennünket, miként a Szepesség ékkövénél, a Felvidék legszebb kisvárosai közé tartozó Lőcse közelében is. Kívánjuk, hogy baráti társaságunk „motorja”, főszervezőnk, Dombóvári István még sokáig legyen közöttünk testi-lelki egészségben, szellemi frissességben. LING IMRÉNÉ, A BARÁTI TÁRSASÁG OSZLOPOS TAGJA ahol a révész ereje húzza a hidast a túlsó partra: ott van Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.” Ezt a csodás meghatározást (még számtalan e tájra jellemző) eseményekkel, tényekkel méltatta Bürget Lajos a Hírhozó újság néhány évvel ezelőtti, júniusi számában. Én e gyönyörűségtől elsírtam magam! Én, aki itt éltem le az életemet, természetjáró, természetimádó voltam, és vakon jártam, hiszen most már tudom, hogy csak nagyon keveset vettem észre a szépségekből. Most itt élek a fehérgyarmati idősek otthonában, hetvenkét társammal együtt. Mintegy 25-30-an, amennyire erőnk megengedi, rendszeresen összejárunk foglalkozásokra. Amikor én felolvastam ezt az írást, mindenki meghatottan hallgatta. „Bizony, ez a mi megyénk, ilyen gyönyörű ez a táj!” - mondogatták, és kérték, hogy a foglalkoztatási nővér fénymásolja le nekik is e pár sort, hadd tudják többször is elolvasni. Szeretném megköszönni idős társaim nevében is Bürget Lajosnak, hogy e csodás írásával megörvendeztette a lelkünket, szívünket, bár tudom, üzenetemet csak odafentről hallhatja, hiszen 2007. január 6-án halt meg Budapesten. TÓTH BÁLINTNÉ, FEHÉRGYARMAT # Diákcsínyek felelevenítése Harmincéves találkozót tartott a záhonyi Kandó Kálmán Szakközépiskola 1986-ban érettségizett 4. a osztálya. A sok „diákcsíny” felelevenítése mellett kegyelettel emlékezetek az elhunyt osztályfőnökükre, Orbán Józsefre, és az eltávozott osztálytársaikra. Fodor Józsefre és Molnár Józsefre. FOTÓ: SZABÓNÉ KOCSIS ELEONÓRA Az ötlettől a megvalósításig Véradás Időpont: 2016. szeptember 19., 13-15.30 óra Helyszín: Nyíregyháza, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca 13.) Vigyázz rám is! Vigyázzunk a gyerekekre! Az emberi szeretet két embert gyógyít: azt, aki adja, ás azt, aki kapja. NYÍREGYHÁZA. A fenti gondolat lehetne a mottója annak, miből merítjük az erőnket. Mi az, ami egy személyt, egy szervezetet, egy támogatót arra késztet, hogy segítsen? A személy természete? A gyermekkorból hozott élményei? A saját életének tapasztalatai? A másokért tenni akarás? Egy mosoly, egy kedves szó, amely a szeretet érzéseit váltja ki belőlünk? Sokszor, sokan elgondolkodunk ezen, hiszen a magunkért és másokért tenni akarás minden jóérzésű ember erénye. De vagyunk-e olyan kreatívak, merészek, hogy egy jó ötletet, egy közösség számára fontos lépést megtegyünk? Igen, vagyunk! A társadalmi befogadás jó példája a Rotary Klub nyíregyházi szervezetének és a nyíregyházi önkormányzatnak együttműködése. Hónapokkal ezelőtt felkereste egyesületünket Pták István, a Rotary Klub akkori elnöke, és a véleményünket kérte egy olyan közösségi integrált játszótér terveihez, amely speciálisan fogyatékkal élő gyerekek részére alkalmas. Örültünk az ötletnek s annak, hogy közösségi szellemben sokan támogatták a játszótér megvalósítását. Az alapkőletétel június közepén, az integrált játszótér átadása augusztus végén történt meg. Köszönjük a Rotary Klubnak, Nyíregyháza önkormányzatának, a támogatóknak és mindenkinek, akik fontosnak érezték a játszótér létrehozását, a fogyatékkal élő gyerekek, fiatalok esély- egyenlőségének elősegítését! BALOGH ZOLTÁNNÉ, A MOZGÁS- KORLÁTOZOTTAK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI EGYESÜLETE ELNÖKE Örömmel vették birtokba a játszóteret a fogyatékkal élők fotó: olvasónktól Vendégsorok Angyal Sándor Van az a pénz... Alapjában véve egyet is lehetne érteni a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával abban, hogy aki letelepedni szeretne hazánkban egy harmadik államból, annak ne legyenek olyan befektetései nálunk, amihez nekünk is nemzetgazdasági érdekünk fűződne. Helyes az is, hogy aki nálunk a köz- és a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, az hiába próbálkozna letelepedni Magyarországon, nem fogadnánk be. Az ellen sem lehet kifogásunk, hogy állampolgárságot csak néhány év után lehetne kapni, addig viszont már az első perctől szabadon lehetne utazgatni a schengeni övezet országaiban. Csakhogy... Megkéri kormányunk a letelepedési kötvény árát, ami jelenleg 300 ezer euróba kerül, plusz 40 ezer euró a bevándorlási tanácsadónak. Ne hagyjuk ki ebből a kis számításból, hogy ezek a letelepedni óhajtó, tömött zsebű külföldi urak nem jótékonykodni akarnak ám velünk. Ők ezt a temérdek pénzt csak kölcsönbe adják nekünk, amit 2018-tól vissza kell törleszteni az utolsó apróig. Ha arra gondolunk, hogy a már eddig megváltott letelepedési segély több mil- liárdra rúg az államkasszában adósságként, akkor könnyű megjósolni, hogy utódainknak milyen terhet jelent majd a teljes visszafizetés, amikor már az állampolgársága is meglesz a jövevényeknek. Valójában kedvező hitelt vesz fel kis országunk, amikor hozzájut a 300 ezer euróhoz, amit le kell majd törleszte- nünk. Az is igaz viszont, hogy fontos fejlesztések, kiadások terhét lehet fedezni vele a büdzsében, ami ráfér a sok kiadásra. Mondja a közelben lakó Gyuri bácsi, hogy akkor talán a nyugdíj sem lesz veszélyben, meg az idős, beteg emberek sem szorulnak majd a munkanélküli gyermekeikre. Mert ugye, van az a pénz, amivel sok mindent meg lehet venni... sandor.angyal@kelet.hu Könnyű megjósolni, hogy az utódainknak milyen nagy terhet jelent majd a teljes összeg visz- szafizetése. >
