Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Filmvilág 7 KELET Hazánkba látogatott Juliette Binoche. Közvetlen, kedves, izgalmas - és szép Az Oscar-díjas francia színésznő szerint az élet maga a fejlődés. Szereti, ha a szerep is ilyen. Miskolc. Már előző nap meg­érkezett, és nagyon tetszik neki Lillafüred - árulják el a Palotaszállóban a színésznő­ről, amikor rá várakozunk. A hotelben tartják a sajtóbe­szélgetést pénteken délelőtt- akárcsak tavaly, az akkori vendéggel, Claudia Cardi- naléval. Nagyon közvetlen és kedves - mondják a szer­vezők, akik már találkoztak vele, nincsenek sztárallűrjei. Pedig akár lehetne is, hiszen a világ leghíresebb színésznői között tartják számon. Szám­talan díj birtokosa, többek kö­zött a legrangosabbat is meg­kapta már, az Oscart Az angol betegben nyújtott alakításá­ért. A film Magyarországon is nagyon népszerű volt a 90-es évek közepén. Néhány perc, és megérke­zik. Alacsonyabb, mint gon­doltuk, vékony, és nagyon csinos. Fehér zsabós blúzban van, fekete, szűk szárú far­merben és leopárdmintás tű­sarkúban. Szolid smink, alig látszik. Kezdődik a fotózás, látha­tólag zavarja, nem is engedi, hogy az előre betervezett tíz percen át kattintgassa­nak a fotósok. Két perc után kéri, hagyják abba. Onnan­tól kezdve azonban valóban közvetlen, és minden kér­désre válaszol, még arra is, ami láthatólag kevésbé tet­szik neki. A beszélgetés angolul fo­lyik, hiszen ha Juliette Bi­noche francia is, több filmjé­ben angol nyelven beszél. Fontosak a díjak- Az Oscar-díj óriási megle­petés volt számomra, nem vártam rá, a semmiből jött, és mindig elgondolkodom rajta, hogy miért éppen én vagyok, aki kapta - mesél a díjról az első kérdésre válaszként. De előtte még elmondja, meny­nyire örül, hogy Miskolcon lehet, és micsoda megtisz­teltetés egy szinte titokzatos helyen díjat kapni. Elmesé­li, hogy előző este Tarr Béla rendezővel vacsorázott, és hogy mennyire nagyra tartja a magyar filmeket. A díjakról még elmondja, sosem mert reménykedni előre egyikben sem, így ment Cannes-ba is (2010-ben a cannes-i filmfesz­tiválon a legjobb színésznő díjjal tüntették ki a Hiteles másolat című film főszere­péért - a szerk.), ahol élete legrosszabb napja után kapta meg a díjat. És hosszan meséli: úgy érezte magát, mintha egy James Bond-filmben lenne, nem volt repülő, így a díj­átadó előtt érkezett egy óráw­Háttér Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő Miskolcon járt tegnap a 13. Jameson CineFest Miskolci Nem­zetközi Filmfesztivál szervezőinek meghívására. ____________________ A megnyitóünnepségen vette át a fesztivál újonnan alapított díját, amit mint az európai film nagykövete kapja. Azért esett Juliette Binoche-ra a választás, mert az idén van Krzysztof Kieslowski lengyel rendező halálának 20. évfordulója: az egész világon meg­emlékeznek róla. Az ő híres filmjét, ft Juliette Binoche-nak nagyon tetszett Lillafüred. Beszélt a filmjeiről, politizált, de a magánéletével kapcsolatos kérdést hárította fotó: vajda János val, nem találkozott azzal, akivel akart, nem volt kulcs a szobájához. A legnagyobb boldogság számára viszont a díj hozadéka volt. Az iráni rendező, Dzsafar Panahi a zsűri tagja lett volna, de ellen­zéki tevékenysége miatt bör­tönbe került, így nem tudott jelen lenni a fesztiválon. Juli­ette Binoche szót emelt érte, így szabadlábra helyezték.- Úgy gondolom - mondja -, ha egy díj egy humanitári­us cselekedethez is hozzá tud járulni, akkor az egy nagyon fontos és jó dolog. Filmekről, magyarokról A színésznővel fél órán át be­szélgethetnek a sajtó munka­társai. Sokféle kérdés hangzik el. Még a díjak kapcsán meg­tudhatjuk például, hogy az elismerések teszik úgymond megfoghatóvá a szerepet. Mert míg az asztalos, a festő kézbe tudja venni a produk­tumát, addig a szerep, a játék megfoghatatlan. De mégis a Három szín: kék címűt vetítették tegnap a nyitófilm után. ____________ Juliette Blnoche-t (a színésznő 1964- es születésű) több filmben láthatták a nézők. _________________________ A sok-sok alkotás közül a legismerteb­bek Magyarországon: A lét elviselhetetlen könnyűsége (1988) A Pont-Neuf szerelmesei (1989) Végzet (1993) Három szín: kék (1993) Az angol beteg (1996) Csokoládé (2000) valóságosnak kell lennie, hi­szen a szerep megformálása a színész személyiségén megy keresztül. A szerepek, a szerepfor­málás, a dráma a témája a következő kérdés-válasznak is, amely a színésznő egy 2015-ös filmjének forgatá­sára kérdez rá. A Sils Maria felhői című filmet 2015-ben vetítették a mozikban. A be­szélgetés végén pedig szóba kerülnek a művészfilmek, az artmozikról való véleménye is: a színésznő szívesen vállal szerepet kis költségvetésű, kísérleti alkotásokban.- Milyen magyar filmeket kedvel? - érkezik a következő kérdés, mire kisebb kuncogás hangzik a teremben.- Most meg miért nevet­nek? - kérdez vissza Binoche szintén nevetve, egyébként is végig jókedvű a beszélgetés alatt. Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendező filmjeit emlegeti, mint mondja, minden alkotá­sát szereti.- Velem maradnak mind­örökké - fogalmaz, és magya­rázza, hogy olyanok a számá­ra, mint a mély álmok. Képeit magukkal ragadónak tartja, nyelvezete játékos, mestere a filmgyártásnak. Szerinte filmjeinek világa sok embert inspirál. Utal a bizonyára elő­ző esti beszélgetésre is, ami­kor azt mondja: Tarr Bélának nem szabad abbahagynia a filmezést, folytatnia kell, mert szükségünk van az erős hangra. Jancsó Miklós nevét említi még - mint kiderül, a napokban kapta meg az egyik filmjét a rendezőnek, és na­gyon nagy hatással volt rá.- Gyönyörű film - mondja, és sajnálkozik, hogy többet még nem láthatott, mert ez alapján is erős, expresszív művésznek tartja, és akárcsak Tarrt, őt is mesterként emle­geti. - Ütős alkotás ez is, fel­ébresztenek minket az üyen filmek, megváltoztatják a vi­lágot, ezért támogatniuk kel­lene őket a kormányzatnak. Ha nincs szabadság, nincs szabad szellem, akkor harcol­ni kell érte - jegyzi meg. Burkában - többször is A beszélgetés során előjön az iszlám, a migráció kérdé­se is, ezekre is válaszol a szí­nésznő. A háború, az ezzel kapcsolatos filmek, a férfi-női szerepek kapcsán megjegyzi, nem szeretne politizálni, őt inkább az emberi, a humani­tárius kérdések érdeklik. Szó­ba kerül a nők elnyomottsága, példákat is említ. Meséli, neki is muszáj volt külföldi útja so­rán burkát felvennie. Amikor először kellett, akkor nem zavarta, sőt va­lamiféle védelmet jelentett számára. Amikor másodszor, akkor viszont már bosszan­totta, mert nem dönthetett, hogy felveszi-e vagy sem. Szerinte az a baj, hogy ez az érintett nők számára nem választás kérdése. Elmondja egy boszniai rendezőnő tör­ténetét, aki szintén fejkendőt visel. Sokat beszélgetett vele erről a témáról. Meglepte, hogy annak ellenére, hogy fil­met forgat, azaz nem annyira nőies a szakmája, viseli.- A nőknek kellene válasz­taniuk, nekik kellene dön­teniük ebben a kérdésben - mondja, s nem rejti véka alá, hogy mennyire felháborítja ez a dolog. Ám megjegyzi, az emberek lassan változnak, ahogy a szokások is. A migráció kapcsán liberá­lis nézeteket vall. Ő úgy látja, az emberek azért érkeznek Európába, mert elvesztették az otthonukat, semmijük nem maradt, így segíteni kell nekik.- Véget kellene vetni a szét­húzásnak észak és dél között. Ezek az emberek hazarnenné- nek, ha volna hová. Európa egyébként is tele van beván­dorlókkal, én magam is az vagyok - utal arra, hogy anyai ágon lengyel vér csörgedezik az ereiben.- Európa rákos beteg, a mostani viselkedésünk miatt pedig megfizetünk a jövőben- vallja. ha a szereplő fejlődik...- Mi dönti el, hogy elvállal-e egy szerepet vagy sem? - jön a következő kérdés. Jogos, hiszen Juliette Binoche-ra jellemző, hogy válogat a sze­repekben. Sajtóhírek szerint Steven Spielberg neki aján­lotta fel annak idején az egyik főszerepet a Jurassic Parkban a '90-es évek elején (akkor már ismert volt a színész­nő Amerikában is, hiszen az első, angol nyelven forgatott filmje, a Milan Kundera regé­nye alapján készült A lét elvi­selhetetlen könnyűsége nagy sikert aratott - a szerk.), de ő Krzysztof Kieslowski lengyel rendező felkérését fogadta el, aki a Három szín-trilógia első filmjének főszerepére, a Kékre kérte fel. (Ezt a film­jét is levetítették a napokban megrendezett CineFest nyi­tófilmjeként Miskolcon.)- Akkor vállalok el egy sze­repet, ha látom, hogy a sze­replő fejlődik a cselekmény során - válaszolja. Kifejti, az élet magát a fejlődést jelen­ti, és az ilyen szerep ajándék számára. Épp a Kék című filmről beszél példaként. A főszereplőt, az általa alakított Julie-t hatalmas tragédia éri, autóbalesetben meghal férje és a lánya is. Nem akar tovább élni, nem engedi közel ma­gához, nem akarja hordozni a történteket. Aztán a film végére visszatér a remény, az élet hozzá.- Sokszor mondtam Kies- lowskinak a forgatás közben, hogy engedjen sírni - mondja, és most is elérzékenyül. - De nem engedte. Soha nem en­gedte, csak a legvégén. „Ez túl személyes” Terveiről, sőt magánéletéről is próbálják kérdezni a szí­nésznőt az újságírók. Itt egy kicsit - ha kedvesen is - be­zárkózik. Elárulja, egy sci­ence fictionön és egy francia komédián dolgozik, és pro­ducerként már előkészíti első filmjét is, erről nem beszél hosszan.- A magánéletem, nos, ez már nagyon személyes. Anya vagyok két gyerekkel, azt csi­nálom otthon, amit általában az anyák, a nők. Rengeteg tervem van, de ezekről nem szeretnék beszélni - hárít. Az tény, hogy sosem beszél sze­mélyes dolgairól. Mint ahogy említette, két gyermeke van: Raphael 1993-ban, Hana 1999-ben született. Sosem ment férjhez. A következő kérdésen vi­szont hangosan felnevet.- Egész életében filmezni szeretne?- Nem tudom - válaszolja. - Nem baj az sem, ha nem, az élet célja, hogy tanuljunk, azt pedig sokféle módon le­het. Játszani csodálatos do­log, mágia az, amin a színész keresztülmegy a szerepfor­málás során. Az út, ahogy megismered magad, ahogy megismersz más embereket. Újra Kieslowskira utal, ami­kor megjegyzi, a rendező ma­gát a rendezést imádta, mert szerette a kontrollt a dolgok felett, ahogy irányítja az éle­tet, és közben játszik.- De a színészeten túl is rengeteg dolog van, sok-sok menülehetőség. Nekem ott van-volt a tánc, a festészet, mindkettőt nagyon szeretem, mert megismertem általuk magam. Minden a világon fel­fedezés, utazás. HAJDÚ MARIANN mariann.haidu@eszak.hu Örülök a meghívásnak, és hatalmas meg­tiszteltetés ez a díj. JULIETTE BINOCHE

Next

/
Oldalképek
Tartalom