Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-13 / 215. szám

2016. SZEPTEMBER 13., KEDD Háttér 3 KELET Miből vegyünk holnap kenyeret? A közép-nyírségi község már csak az állami se­gítségben bízik, enélkül képtelenek lesznek talpra állni. szakoly. Zsúfolásig megtelt hétfő délután a Petőfi Sándor Művelődési Ház Szakolyban, és a település polgármesteré­nek hívására megjelent közel félszáz munkavállaló egy­től egyig abban bízott, végre megtudja, miért nem kapták meg az elmúlt havi bérüket a korábbi gyakorlatnak meg­felelően. Régóta sejtették az emberek, hogy nincs minden rendben az önkormányzati dolgozók és a közfoglalkoz­tatottak bére körül, de mivel érdemi tájékoztatást nem kap­tak, mindenki csak találga­tott. Volt, aki már arról sutto­gott, hogy a falu első emberét „lesittelték”, annak ellenére, hogy gyakran feltűnt az utcán az emberek között a kerékpár­jával. Vajon sikerül-e? Ezen a késő nyári délutánon aztán minden részletre fény derült. Megtudhattuk a pol­gármesteri beszámolóból, hogy a település már április 8-án rendkívüli helyzetbe ke­rült, és talán sokan fel sem fogták a mondat jelentőségét, amikor Szűcs Gabriella úgy Korábban is történt már ilyen. Eddig nyeltünk, de elég volt! VADON ISTVÁNNÉ A tájékoztató után is volt mit mondaniuk a lakosoknak Szűcs Gabriella polgármesternek (jobbra) FOTÓ: SIPEKI PÉTER fogalmazott: „A gond orvoslá­sa nem lehetetlen, de még az sem biztos, hogy sikerül...” Szóval április elején derült ki, hogy Szakolynak - egy pénzügyes okozta felelőtlen­ség miatt - nincs költségveté­si beszámolója. Márpedig ha nincs beszámoló, akkor állami normatíva sincs, és veszélybe kerül a dolgozók bére. A Ma­gyar Államkincstár igazgatója közölte a polgármesterrel a le­hangoló hírt, aki a képviselők elé vitte az ügyet, de a testület úgy döntött, a baj talán még orvosolható. Segítséget kértek egy könyveléssel foglalkozó cégtől, aki kiderítette, hogy az önkormányzati gazdálkodás­nak már a 2015-ös nyitótétele sem stimmel, ráadásul a köny­velési rendszer egy 66 oldalas hibalistát dobott ki, ami rövid időn belül aligha orvosolható. Végül egy harmadik köny­velőcég 5 millió forintért el­vállalta, hogy újrakönyveli tételről tételre a 2014-15-ös évet. Csakhogy mire elkészül­tek, már a 4. havi normatíva maradt el, ráadásul az állam- kincstár 3,2 millióra még meg is büntette a késedelmeskedő önkormányzatot. S hogyan tudtak fizetni a dolgozóknak mindezek elle­nére augusztus elejéig? Két hónapig külső segítséggel, türelmet kérve a partnerektől és a beszállítóktól is, két hóna­pon át pedig egy kis könyvelé­si csiki-csukival. Egy elkülöní­tett számláról ugyanis - ahol az önkormányzati dolgozók bérfedezetét és a közfoglal­koztatottak nettó munkabérét tartották - átvezették a pénzt az önkormányzat főszámlájá­ra. Belecsúszva egy spirálba lés, mint a mienk, és amelynek egyéb bevétele sincs, képtelen túlélni, ha hónapokig nem kap állami normatívát. A kor­mányzat segítsége nélkül már biztosan nem tudunk talpra állni. Hogy mire számítok? Vagy adósságrendezési eljá­rás indul, vagy kormányzati segítséggel és a meglévő köz- foglalkoztatotti létszámmal működni tudunk tovább - fo­galmazott Szűcs Gabriella.- Valóban termeltünk dinnyét és uborkát, de az eddigi be­vételből 30 millió mindjárt el is ment a dologi kiadásokra, a paprikából pedig még csak ezután lesz pénz - reagált az utcabeli hangokra is a polgár- mester.- A pénzügyesünk mulasz­tása mellett ott követtünk el hibát, hogy belekerültünk egy olyan spirálba, ami nem sza­bályos. De egy ilyen kistelepü­- A megoldást a képviselő- testület is határozatba foglal­ta, ráadásul a képviselőkkel a munkabérünket és a bérjel­legű juttatásainkat se vettük fel. Augusztus végén szembe­sültünk azzal is, hogy nem ér­kezik az elkülönített számlára sem a közfoglalkoztatáshoz szükséges bér - sorolta a gon­dokat a polgármester. Többen elsírták magukat Amikor a javított beszámolót elfogadták, megkaptak kéthavi normatívát, amit gyorsan visz- sza is vezettek a közmunkások elkülönített számlájára. Csak­hogy állami normatívából nem lehet közfoglalkoztatási bért fi­zetni, és a költségvetési csalás­nak minősülő lépés miatt felje­lentették a polgármestert is. Volt tehát megemészteni való a gyűlés lezárultával, bár a kedélyek órák múltán is alig csillapultak valamit. Többen elsírták magukat. Tonté Sán­dor egyre csak azt kérdezte: miért nem szóltak hamarabb, és mit mondjon holnap az éhes gyerekeknek. Vadon Istvánné szinte kifakadt, hogy pénte­ken a polgármester majdhogy­nem a szemükbe nevetett.- Eddig nyeltünk, de most már elég volt. Pláne, hogy ko­rábban is történt már hasonló. S azt is szeretnénk tudni, hová lett a 25 hektáron megtermelt és eladott dinnye, uborka és paprika ára - sorolta. Szűcs Gabriella szeptem­ber végéig türelmet kért, és azt javasolta, fogjanak össze az emberek, vállaljanak nap­számot, vagy vegyék ki a sza­badságukat. Később talán azt is megtudjuk, hogy mindez segített-e. km-mj Megkérdeztük Ön örül az ősz eleji nyárnak? BODA ANETT KATALIN: Jólesik a meleg, bár tanulnom kell. FÜGEDI KRISZTINÁD picivel együtt örülünk a jó időnek. ERŐS BARNABÁS:A szőlővirágzás szerint sokáig ilyen idő lesz. TÓTHZSOLT:AJóidő PETRUS NÓRA: Az még a munkavégzést is óraközi szünetben jó megkönnyíti. sétálni a belvárosban. LELKES MARGIT: Lát­ható, hogy összemo­sódnak az évszakok. Boda Anett Katalinnak jólesik a meleg, bár tanulnia kell, mivel érettségire készül. - A jelekből ítélve enyhe tél lesz, de van esély arra is, hogy szélsőséges lesz az időjárás, mint amilyen a nyár is volt - vélekedett. Fügedi Krisztina nagyon örül, hogy a jó idő miatt még ki tud­nak jönni sétálni a babával. - A kisfiam 14 hónapos, és imád a szabadban lenni. A hét végén is elmentünk a nagymamá­hoz, és a játszótéren is sokat időztünk - árulta el. Erős Bar­nabás már megfigyelte: ha a szőlő kétszer virít, és duplán hoz termést, hosszú és kelle­mes ősz lesz. - Én ezt már évek óta figyelem a baktalórántházi kertemben, ahol biztos, hogy kertészkedhetek még egy da­rabig - adta tudtuk - Nem tu­dom, minek köszönhető, de ilyen legyen karácsonyig, és azután meg még jobb - mond­ta el a debreceni Tóth Zsolt, aki szerint az ilyen idő még a mun­kahelyen is könnyebbé teszi a napot. A jó időnek mindenki örül, nem? - kérdezett vissza Petrus Nóra, amikor megszólí­tottuk. - A suli kissé „zavaró tényező”, de amint van egy kis szabadidő, jólesik felsé­tálni a belvárosba - mondta. Lelkes Margit úgy látja, mos­tanában teljesen elmosódik a különbség az évszakok kö­zött. - Nyáron „megfagyunk”, télen melegünk van: mindez biztosan a globális felmelege­dés számlájára írható - nyilat­kozta. KM-MJ Kelet-kvíz 1710-ben érkeztek és telepedtek le itt a görög katolikus ruténok. A helyi ukránokról először egy 1773-ban készült helységnévtár tesz említést. a) Nyírlugos b) Tyúkod c) Nyírlövő d) Terem A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Értékes este lesz a gyógyhelyen NYÍREGYHÁZA. A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság Értékes esték programsorozata szeptember 16-án folytatódik. Sóstógyógyfürdőt mint gyógy­helyet és nemzeti értékünket az Aquarius Élményfürdőben 16 órától dr. Podlovics Roland, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. ve­zérigazgatója mutatja be. km Vigyázz rám is! Jenei Ádám KELET Vigyázzunk a gyerekekre! Nézőpont M. Magyar László Mindennapi szócsaták Mostanában még az édes­anyáknak is alaposan meg kell gondolniuk, hogyan hívják meg vasárnapi ebédre felnőttkorú gyermekeiket a férjükkel, illetve a feleségük­kel, nehogy a közelgő októ­ber 2-ai népszavazás miatt családi belháború törjön ki a leves kanalazgatása közben a más-más politikai nézeteket valló családtagok között. Megfagyott hirtelen a levegő, megtört a beszél­getés lendülete a minap egy baráti összejövetelen is, hiszen az unokákról, a tiszai nagy fogásokról a szó hirtelen a kötelező kvótára és a népszavazásra terelődött. Két táborra szakadtak a több évtizedes barátságot ápoló férfiak. Az egyik csoport a nemzeti kultúrát, a nemzeti identitást, a terrorveszélyt, a kereszténység védelmét em­legette, míg a többiek olyan szavakba kapaszkodtak, mint segítőkészség, szolidaritás, áldozatvállalás, együttérzés. Halkan elhangzott az is, hogy el kell menni szavazni, de a voks legyen érvénytelen. Lehetett volna még akár tettlegesség is a szócsatá­ból, de aztán lehiggadtak, és valamennyien belátták: Akár a „nem” kapja a legtöbb szavazatot, akár az „igen”, az alapprobléma nem fog megszűnni. Nem a magyarok mondják ki a végső szót a migránsválság megoldására, a népszavazás csak egy véle­ményt tükröz majd a kötele­ző kvótával kapcsolatosan. Tulajdonképpen a menekü­lők hazájában kellene minél hamarabb normalizálni a helyzetet, hogy a lakosság ott maradjon a szülőföldjén - mégpedig békében és em­beri körülmények között! laszlo.magyar@keiet.hu „A népszavazásnak komoly tétje van” Mára valamennyi eu­rópai állam kormánya védekezésbe kezdett, felismerve a migránsá- radatban rejlő veszélyt. NYÍREGYHÁZA. - Európa gaz­dag, de gyenge. Ideális cél­pont. így tekintenek ránk a migránsok - mutatott rá a hétfői, Nyíregyházán tartott lakossági fórumán Bakondi György, a miniszterelnök bel­biztonsági főtanácsadója. Emlékeztetett: a migráci­ós válság kezdetén Magyar- országot sok támadás érte a bevezetett intézkedések, a jogszabályi szigorítások és a fizikai határzárépítés miatt, mára azonban minden euró­pai állam kormánya védeke­zésbe kezdett, felismerve a tömeges, ellenőrizetlen nép­mozgásban rejlő veszélyeket. - Egy nemzet belső biztonsá­Saját határa­ink őrzésével egyúttal Európa kül­ső határát is őrizzük. BAKONDI GYÖRGY ga a határainál kezdődik, ép­pen ezért meg kell akadályoz­ni a jogellenes belépéseket, és pontosan tisztában kell lenni azzal, hogy kik, honnan, mi­ért indultak útnak, és merre tartanak. Magyarország a sa­ját határának őrzésével egy­úttal Európa külső határát is őrzi, és mindent megtesz az európai emberek biztonságá­ért - folytatta. Nőtt a belbiztonsági kockázat Mint mondta, a kormány he­lyesen teszi, hogy nem enged a brüsszeli nyomásnak, és igyekszik megvédeni állam­polgárait a migrációs fenyege­tettségtől. - Ahol eddig meg­jelentek a bevándorlók, nőtt a bűnözés, megszaporodtak a gyermekek és nők elleni támadások, nem beszélve a terroristagyanús cselekmé­nyekről.- Magyarország követke­zetesen elutasító álláspontot képvisel a kötelező bete­lepítési kvóta kérdésében, ugyanakkor segítőkész a rá­szoruló külföldiekkel szem­ben: tavaly 500, az idén már 300 - törvényes utat választó - bevándorló kapott politikai faith Mi M i m Ili Í4P ■*r 1 «*■ IP* 1 A fórum előtt a Nyíregyházi Televízió stúdiójában adott interjút Bakondi György belbiztonsági tanácsadó (jobbra) fotó: racskó tibor menedékjogot hazánkban. Másfél-kétmillió migráns érkezett Európába tavaly, mintegy 400 ezer áthaladóról tudunk. A belbiztonsági koc­kázat Európa-szerte nőtt. Lehetőség és felelősség is Éppen elegen jutottak be el­lenőrzés nélkül az unió terü­letére, fontos érdek a belbiz­tonság megszilárdítása. Az októberi népszavazás lehe­tőség és felelősség is egyben. Eldönthetjük, kockáztatjuk-e országunk, családunk bizton­ságát, vagy cselekszünk: ne­met mondunk a brüsszeli tö­rekvésekre, vagyis a központi döntéshozatalra, a bevándor­lók kötelező betelepítésére, felső limit nélküli szétosztá­sukra, a családegyesítésre. Bakondi György hangsú­lyozta: a határőrizet vagy a népszavazás fontosságát nem azon lehet lemérni, hogy je­lenleg hány migráns tartóz­kodik az országban, hanem azon, milyen következmé­nyekkel járhat, ha nem állunk ki a nemzeti érdekeinkért. KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom