Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-04 / 182. szám
2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Üzenet Gaál Judit hűséges olvasónktól: Nem minden észszerű, amiben nincs logikai ellentmondás. MAX PLANCKO Postaládánkból Nagy tételben viszik a görögöket Érdeklődéssel olvastam a hétfői Keletben megjelent „dinnyeháborús” cikket. Magam is termesztő vagyok, átérzem a gazdák helyzetét, elkeseredettségét az alacsony felvásárlási árak miatt. Tőlünk óriási tételben, külföldre viszik a csíkos görögdinnyéket. Későn érő fajtáról lévén szó, ráadásul nagy mennyiségről, a kilónkénti felvásáríási ár természetesen jóval alacsonyabb, mint amennyiért az árusoknál kapni lehet, de legalább biztos jövedelem a családunknak. Utóbbiak talán valamivel magasabb árat dikNagy Vivien fotó: palicz istván tálnak az áruházi akcióknál, de ne feledjük, hogy nekik egyebek mellett a szállítási költségeket, a terület bérleti díját és az alkalmazott fizetését is ki kell gazdálkodniuk! NAGY VIVIEN Sok fiatal fordul meg a nyári szünetben Csengerslmán, a kerékpártúra az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási forma a fáradhatatlan vakációzók körében fotó: Krisztián Magdolna Olvasóink írják Czine Mihályra emlékeztünk Az idén negyedik alkalommal rendezték meg a Czine Mihály népdal-néptánc hagyományőrző napot Hodászon. A színvonalas eseményen 18 nyugdíjasklub lépett fel. A vendégek között köszönthettük Czine Erzsébetet és rokonságát, a Czine Mihály Baráti Kör és az írószövetség néhány tagját, valamint határon túlról érkezetteket is. Minden támogatónak, segítőnek, közreműködőnek hálás szívvel köszönjük, hogy hozzájárultak e szép ünnep sikeréhez! ÁRKOSI GYULÁNÉ, KLUBVEZETŐ Kukákból szerzi, és azt is megosztja Örökösföldön él egy néni. Nem tudom az életkorát, úgy 55-60 körül lehet. Nagyon szakadtán öltözik, elnyűtt kis bőrkabátot hord nyáridőben is. Nem tudom, hajléktalan-e, van-e valakije, azt viszont látom, hogy a kukákból szerzi a napi betevőjét, azt eszi, amit más kidobott, nem számít, ha egy-egy élelmiszer kicsit romlott, penészes. Feltételezem, hogy a néni mentálisan sérült lehet, de ettől függetlenül nagyon kedves, jólelkű teremtés. A húgomtól és tőlem is elfogadott már ételt, és nagyon hálás volt érte. A testvérem azóta is figyelemmel kíséri a sorsát. A napokban azt írta, hogy a nélkülöző néni három kóbor kutyával osztja meg azt a keveset is, amit a kukákból kiszed, vagy amit a hozzánk hasonló emberektől kap. Nagyon sajnálom szegényt, de Tanárok és tanítványok: Kovács Mlklósné, Pintér István, Varga Ignácné, Katona Miklós, Kovács Katalin, Kovács Ilona, Bartha Irén, Szarka István, Kovács Zoltán, Járal Jolán, Huszti Zsófia, Kovács Béla, Lakatos Pál, Tóth Lenke és elhunyt férje képviseletében Nagy Éva fotó: olvasónktól Tanáraik büszkeségei lettek A Botka-kastélyban rendeztük meg a közelmúltban az 1965/66-os tanévben végzett nábrádi általános iskolások ötvenéves találkozóját. A sors különös fintora volt, hogy amíg az ország távolabbi feléből eljöttek az egykori osztálytársak, addig a helybeliek „elfelejtették” tiszteletüket tenni az eseményen. Megemlékeztünk az időközben elhunyt diáktár- r sainkról, majd rendhagyó I osztályfőnöki órán vettünk részt három tanár (Varga I Ignácné, Kovács Miklósné, Pintér István) társaságában j a Bornemisza Géza Általános Iskolában. Pintér István tanár úr külön kiemelte Katona Miklós szervező- munkáját. Kovács Miklósné Szegedről látogatott haza, mint mondta, visszahúzza a szíve e természetes egyszerűségbe, a falu népéhez. Varga Ignácné 1962-ben, 18 évesen kezdett tanítani Nábrádon, végül mint iskolaigazgató vonult nyugdíjba innen. Elmondták, mennyire büszkék a tanítványaikra, szeretettel és megbecsüléssel gondolnak rájuk. E. NAGY ISTVÁN nem tudom, mit lehetne tenni az érdekében, sorsa jobbra fordulásáért. Úgy gondolom, aki a penészes kenyerét megosztja három másik éhezővel, rossz ember nem lehet, megérdemli a segítséget. Nem számítok csodára, azt viszont talán elérhetem e pár sorral, hogy ezután az örökösföldiek, akik látják a nénit, megszánják némi ehető étellel, esetleg ruhákkal. NÉV ÉS ClM a szerkesztőségben Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. A Borbányai Margaréta Nyugdíjas Egyesület tarcali kirándulása alkalmával az Arénában tartottak próbát a civil szervezet nótás kedvű datárdá- sai. FOTÓ: L0VASSNÉ ERZSIKÉ ® Csak az iskolának intettünk búcsút Húsz esztendeje minden évben megtartja érettségi találkozóját a volt Mező- gazdasági Gépész Technikum 1964-ben végzett osztálya. Az öregdiákok büszkék arra, hogy bár az iskolának 52 éve búcsút intettek, egymásnak nem, mindmáig erős barátság köti össze őket. FOTÓ:FEHÉR JÓZSEF Az 1970-ben végzett cipőfelsőrész-készítő szakos diákok 46 esztendő után örvendeztek egymás társaságának, a találkozón Huszka József, a cipőgyár volt igazgatója is jelen volt fotó: fodor gyűrgyné Hatvanéves érettségi találkozót tartott nemrégiben a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatán végzett egykori 4. B osztály fotó: csoma istvánné BAKTALÓRÁNTHÁZA. Örülök, hogy ilyen vagy olyan formában, de legtöbbször jegyzetként, vendégkommentárként a Kelet-Magyarországban is olvashatunk a magyar nyelv helytelen használatával kapcsolatos írásokat. Magam is aggódom a rossz irányú változások miatt, amely a globalizáció következménye. Az idegennyelv-tanárok „idegennyelv-betegségnek” nevezik a jelenséget, amely sajnos a szép magyar nyelvünket is megbetegíti. Né- metnyelv-tanárként három Idegennyelv- betegségnek nevezzük a jelenséget. NÉMETHNÉÉVA Ne szenvedjünk a szenvedő szerkezettel! Nem szerencsés, hogy a gyerekek szinte a magyar nyelvvel egy időben már az idegen nyelveket is elkezdik tanulni. példát, vagyis többes számban használják a szókapcsolatokat (például mindenféle programokkal, Európa minden országaiban). dologban látom a problémát. Az úgynevezett indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelvek (például a német, az angol, a spanyol, a francia) esetében az egyes szám 3. személyű személyes névmás fordítható „ő”-nek és „az”-nak, vagyis, az élettelen dolgokra is mondhatja a beszélő az „ő”-t, mintha élő lenne. Egyes határozatlan számnevekhez (például: sok, kevés, több, minden) hozzácsatolhatjuk a „féle” szócskát (lásd: mindenféle, sokféle stb.), ám az utána következő főneveket az idegen nyelv egyeztetési szabályai szerint többes számba kell tenni. A magyar viszont egyes számot használ (például: sok ember, mindenféle gyerek, számtalan program). A nyelvhasználók ugyanakkor kezdik átvenni a rossz Miközben idegen nyelvekkel ismerkedünk, vigyázzunk anyanyelvűnk épségére, szépségére! illusztráció: internet Párhuzamosan tanulják A harmadik gond, hogy az említett idegen nyelvek előszeretettel használják a szenvedő szerkezeteket, vagyis a pasz- szív, a nem cselekvő formát, amikor a cselekvő személy ismeretlen, lényegtelen, nem fontos. Az iskolában nem így tanítják, de mivel a gyermekek szinte a magyar nyelvvel egy időben már az idegen nyelveket is elkezdik tanulni, rossz irányba befolyásolják a magyar nyelvi nevelésüket is. Milyen érdekes: a cikkem írásakor az idegennyelv-ta- nár és az idegennyelv-beteg- ség kifejezéseket aláhúzta a nyelvhelyesség-figyelő, pedig ezek a szókapcsolatok így helyesek. Gondoljunk csak arra, hogy az idegen nyelvtanár kifejezés már egészen mást jelent. NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA, BAKTALÓRÁNTHÁZA
